Vadászat

Fussá’ gyorsabban, te ló! Uccu, uccu, fárad má’ a vad! Asse t’om, mióta hajttyuk, jó vóna, ha elérnénk mosmá’. De az étek az köll, és az étekér’ meg is köll dógozni! Aszondom há’, te ló, vágtassá’, mint a szél! Érjed utó’, de rögvest! Most meg készüljé’, tő’töm is a puskát, osztán meg mingyá’ lészen itt akkora durr, hogy csak na! Na… na… most! Durr! Pont a közepibe, egyenest a szívibe! Ejj, de jó vót’ Most osztán, te ló, ájjá’ meg, hóóó, oszt’ várjá’, hozom a zsákmányt!

*

Ki fogok fáradni. El fogok botlani. Nagyon fog fájni. Nem fogok tudni lélegezni. El fogok esni. Nem fogom tovább bírni. Le fog lőni. Ebéddé fogok válni. Nagyon fog fájni. Nem fogok tudni lépni. Nem fogok tudni lélegezni. Utol fog érni. Meg fogok torpanni. Meg fogok botlani. Utol fog érni. El fogja sütni. Nagyot fog durranni. El fog találni. El fogok dőlni. Nem fogok lélegezni. Meg fogok hal…

*

Innen a magasból kémleltük a táj színes vonalait, hallgattuk a csend messze zengő hangjait, gondolkodtunk a világ megoldatlan rejtélyén, mikor a bozót cakkos levelei megrezzentek. Mogyoróbarna paripa vágtatott keresztül az erdő csendes nyugalmán, patadobogása visszhangzott a sziklák kőkemény felületén. Hátán egy ember görnyedt, megemelt karjaiban fegyvert tartott, arcán az összpontosítás ráncai kirajzolták szürke szemének és vékony szájának vonalát. Nem sokkal előttük az elfeledett csapáson őz szökellt, bár látszott, egyre fogy az ereje. Egyszer csak a férfi arcvonásai átrendeződtek, a koncentrálás helyét valami ősi ösztön vette át, tekintete vadul villogva követte a zsákmányt, majd egy mozdulattal meghúzta a ravaszt. A kis ezüstgolyó keresztülsüvített a levegő falán, emberi szemnek láthatatlan sebeséggel hasította a szeleket, majd egyenesen az őz szívébe fúródott. Az állat rándult még néhányat, majd lelke örökké elszállt közölünk. Mi pedig nem sirattuk. Ezeréves faként már régen megismertem és megértettem a természet törvényét.

3
Te szavazatod: Nincs Átlag: 3 (2 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2018-01-05 07:53 Dana

Dana képe

Üdv nálunk!

Három különböző nézőpont, három hang. Én ilyesmivel nem próbálkoznék, nem menne, mivel nagyon következetesen kell használni a hangokat még ilyen rövid megszólalásokban is.
A másik: a történéseket ezeken a megszólalásokon keresztül mutatod meg nekünk, így azoknak szintén nagyon jól eltaláltaknak kell lenniük ahhoz, hogy az olvasóid élvezzék.
Leírom, rám milyen benyomást tettél.
A történet nem egyedi, ezt nyílván Te is tudod, tucatnyiszor megírták. A hangokat tartod végig, ebben én nem éreztem hibát. Hogy a hangok megválasztása jó-e, jól megírt-e... hát, ebben már nem lennék olyan biztos, de ezt ráhagyom a többiekre.
Erdőben, lóháton vadat hajtani és közben ennyit beszélni folyamatosan, vágtázás közben puskát tölteni... Ezek nem jók. Kell egy kis törés, tagolás, ami elnyújtja a szövegedet, és nem egy gondolatfolyamot ad át -- miközben az embered egyértelműen beszél, hiszen megszólítja a lovát, magyaráz. Érted? Vágtázás közben nem töltünk puskát. Ráadásul vágtázó lóról, erdőben, fákat kerülgetve vadat lőni... (Jártam hajtáson, még két lábbal a földön állva sem könnyű mutatvány...) A vágtázó indiánok tudnak üvölteni, íjjal lőni... sík terepen. A magyarok is híresek voltak erről, tudjuk. Ez a kép azonban sántít. Ráadásul a menekülő állat szívébe lőni nagy mutatvány, mikor a megriadt őz/szarvas a tükrét mutatja feléd, hiszen előrefelé, a szereplődtől elfele menekül. (A végén utalsz rá, hogy egy ösvényen folyik az üldözés -- nem, az állat ösztönösen beveti magát az erdőbe. Tudom, írói fantázia... de el kell hitetned az olvasóddal, még egy fantázia esetében is, hogy az megtörténhet.)

Az üldözött vad része nem jó. Nem tudom ezt jobban kifejezni. Az állat nem ismer ilyen fogalmakat, nem gondol ilyesmire menekülés közben... Okés, Bambi, Vuk... Nem tudom. Azt mondanám inkább, roppant esetlen a fogalmazásod, amikor a vad fejével próbáltál meg gondolkodni. Az ő hangját újra kellene gondolnod.

A fa... végig fejedelmi többes szám, a végén egyes szám. A fa része is felvet több kérdést, inkább a fogalmazás oldalról -- kicsit esetlen: szép dolgokat akarsz leírni, de a szavak, amiket választasz, randomnak tűnnek --, és én az ezüstgolyót sem értettem -- nem vérfarkasra mentünk! :-) --, de ezt Rád hagyom.

Hozz egy másik írást, kíváncsi vagyok!

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

p, 2018-01-05 12:03 Annie_Lange

Annie_Lange képe
3

Annyit tennék még hozzá, hogy nekem az unalomig ismételt "gonosz (bunkó) vadászember vs ártatlan őzikeszemű őzike" üzenet átjött, de nem tetszik. A hangok, amiket a szemszögekhez használsz, nekem működnek, a célodat eléred vele, de túlságosan egyszerű tanulság.
Egy olyasmire kíváncsi lennék, ahol hasonló hangokkal írsz le egy róka-
vagy vaddisznóvadászatot, olyan zsákmányállattal, ami maga is szokott vadászni.

/"Aki szörnyekkel küzd..."/

p, 2018-01-05 17:03 Roah

Roah képe

Rokonszenves az írás kivitelének ötlete és tematikája, de túltoltnak találom a kidolgozást.

Vannak témák, amiket nem lehet elégszer megírni - ezt vallom.

Az egyik unokafivérem lovas, egy vadember, és megszállott állatvédő. Is. Vadakat az erdőben elvetemült módon a saját testével védi. Ezt értsd szó szerint. (Életveszélyes mutatvány! De egyszerűen nem lehet a bátyámat ezen a téren észhez téríteni.) A lesből kilövés...hát a vadakat gyakran aljas módon az etetőknél veszik célba, amikor flamóznak. Borzasztó, miféle trükkök vannak, ebbe inkább bele sem megyek.
...és igen, lehet vágtázva fura dolgokat művelni, mint pölö enni-inni, sőt, bátyám még zenét is hallgat közben, asszem Sármány hátán. (Sármány eredetileg Sirály volt, de... tettek róla, hogy Sármány legyen, mert sárga, és mert inkább Sármány. :)))

De túlzásokba nem kell esni, még az irodalmi lovon sem, szerintem. ;)

Ne azt írd, hogy szíven lőtte, csak lőtt a vadra, ne írj aprólékos anatómiát, lőtt és eltalálta - ez hogy hangzik?

Aztán itt van a zummolás...
Eltúlzod - ha érdekel, mire célzok, és mit lehet(ne) kezdeni vele ebben az írásban, vagy általánosságban a jövőben a leírásoknál, szívesen elmondom.

Isten hozott a Karcolaton! :)))

https://www.youtube.com/watch?v=3gzqsmx1KGU

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

p, 2018-01-05 20:41 krebi

Persze, hogy érdekel, mondd! :)

*****
"Rajzolj nekem egy bárányt!"

v, 2018-01-07 11:07 Roah

Roah képe

Rendben. ;)
Nézd csak, mutatok valamit:

"Innen a magasból kémleltük a táj színes vonalait, hallgattuk a csend messze zengő hangjait, gondolkodtunk a világ megoldatlan rejtélyén, mikor a bozót cakkos levelei megrezzentek. Mogyoróbarna paripa vágtatott keresztül az erdő csendes nyugalmán, patadobogása visszhangzott a sziklák kőkemény felületén. Hátán egy ember görnyedt, megemelt karjaiban fegyvert tartott, arcán az összpontosítás ráncai kirajzolták szürke szemének és vékony szájának vonalát."

Mikróbiosz? ;)
Már csak az amőbák hiányoznak a képsorról. Önmagával cáfolható, mert...? :)))
Mert... ha 'innen a magasból' van a narráció, és nincs nála egy spéci távcső, vagy kéznél a műhold, drón akkor nem láthatja a cakkos leveleket, összepontosításos ráncokat, szürke szemét, és vékony száját - érted? :)))
Ráadásul képzavaros is a gondolatmenet, a 'csend messze zengő nyugalma'. Ha 'csend', akkor néma, hangtalan, ugye, a 'zeng' hangos, a kettő együtt úgy üti egymást, mint Balboa az oroszt a ringben. Hm? ;) (Sokan írtunk ám így, hasonlókban utaztunk, mert azt hittük, ez így milyen frankó. Bele sem gondoltunk, mit is írtunk le. ;)
Aztán itt van a szemszín említése - teljesen mindegy, hogy egy karakternek barna, vagy kék szeme van, milyen színű szemmel hesszöl. (A regény az más, de egy novellában egész egyszerűen nincs erre hely, szűkös a mozgástere a szerzőnek, irtó lényegretörően kell és tanácsos fogalmazni, írni.)
Elegánsabb szó használatot is tanácsolnék, itt van ez a 'vékony száj'. Irodalomban inkább a 'keskeny'-t javallanám, belesimul a szövegbe, szerintem, aztán itt van a 'felület', ami egy barkácsolási folyamat leírásánál, mondjuk egy fúrógép használati útmutatójában teljesen helyénvaló, de egy irodalmi szövegben azt mondom rá: stílusidegen.
Akad még képzavar a néhány sornyi bekezdésben, mint például a 'paripa vágtatott át az erdő csendes nyugalmán' - biztosan ott? Nem az erdőre gondoltál? Szerintem a csendes erdőn vágtatott át a paripa. Csak nem ezt írtad le. Szórend. :))) Ha felügyelsz a szórendre, csökkentheted a képzavarokat. Sokszor a szerző gondolata helyes lenne, csak ha a szavakat nem koordinálja, mert elragadja az írás lendülete, és felcserél véletlenül ezt-azt, értelmetlenséget követ(het) el.
Ennek kivédésére van a távolság, a saját írástól való távolság, vagyis ha megírod, és csak úgy jön-jön a kép, hagyd magára a művet. Tudom, hogy nehéz félretenni, mert hiába van kész, nincs kész :D, késztetéssel nyúlnál vissza a szavakhoz, újra és újra, állandóan jön valami gondolat, ami követeli, hogy az írásban legyen, a szavak ereje brutális tud lenni, de ezt ki kell bírni, muszáj. Várni kell.
Valami optimális időt, nem sokat és nem keveset. Előbbit azért nem szabad elhúzni, mert elveszítheted a kapcsolatot az írással (nájtmer!), másodikra meg egyszerűen szükség van, hogy kissé jobban rálásson egy szerző, mit is írt.
Ha van rá módot, a várakozási idő letelte után olvasd fel hangosan a művet, retorikára ügyelve, hangsúlyokra figyelve; ilyenkor kibuknak, kibukhatnak a vesszőhibák, a felolvasás közbeni légzés sok mindenben segítséget nyújthat, a hallás az író egyik legjobb barátja, kiugranak a szóismétlések, fogalmazási problémák, sőt, logikai gondok, egyebek is. Kissé úgy olvashat, hallhatja egy szerző a saját munkáját ilyenkor, ahogyan az olvasója fogja a fejében - a hangos olvasással belebújhat a szerző az olvasója bőrébe, láthatja, amit látni fog, az átmeneti szerepcsere egy teszt. Nem kell, hogy a szerző pörfekten, kívülállóként lásson a novellájára, de érdemes bevetni az egyszerű technikát, ha egy írás nívóját emelné az író, a gyakorlat tulajdonképpen ezt a célt szolgálja.

Remélem, tudtam valamit segíteni - arra törekedtem, hogy ne csak erre az írásra vonatkozzon a vélemény, hanem a jövőre nézve is, tudod, ha munkához látsz és írsz, a kiemelt részt viszont remek példának ítéltem meg ehhez. ;)

Ha valamit nem értesz, kérdezz bátran, szekáld csak a Karcosokat, meg minden.

Pacsi! ;)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-01-07 20:26 krebi

Hú, nagyon köszi, örülök, hogy ide tévedtem az Internet végeláthatatlan bugyraiban, végre nem csak annyit kapok, hogy jó volt/ez nem igazán tetszett, hanem, hogy mit javítsak - pedig épp ez a legfontosabb :))

*****
"Rajzolj nekem egy bárányt!"

szo, 2018-01-13 12:28 Tumakino

3

A szuperintelligens őzet üldözi a bugyuta vadász. Kétszer olvastam el a storit. Van hangulata!!! Mondjuk egy megérzés miatt( kissé flúgos vagyok) hátulról kezdtem olvasni a történetet.
Tökre csattant a stori igy is.

szo, 2018-01-13 13:05 Bjursta

Bjursta képe

Bocs, mi az a "stori" ? Szori vagyok.

szo, 2018-01-13 13:09 Tumakino

Bocs mi az a Szori?

szo, 2018-01-13 13:12 Tumakino

sztori story egykutya:)

szo, 2018-01-13 13:19 Bjursta

Bjursta képe

Tévedés. Mondjuk.

szo, 2018-01-13 13:35 Tumakino

akkor sztorno stori story sztori ja és szorri:)