Kilovaglás

Komacs nagy lépésekben falta a távolságot; patája nyomán por szállt fel a földesútról.
Füleit előre hegyezte, ahogy végigügettünk az erdő mellett húzódó keskeny, árnyas ösvénykén, és egy dombra kaptattunk felfelé.
Madarak reppentek szét előlünk, amerre jártunk, barna őzek riadtak meg a hatalmas tarka herélt látványától, és kecsesen ugráltak be a bozótba, rétisas körözött a magasban, minket szemlélve. Lepkék csapongtak bizonytalanul a vadvirágok között, néha leszállva egy fűszálra, hogy megpihenhessenek, aztán kis idő múlva már reppentek is tovább.
Mély levegőt véve lenéztem az alattunk elterülő völgybe. Innen, fentről, az ott épült házak nem tűntek nagyobbnak egy diónál, az udvaron tartott állatok pedig nem közelítették meg méretben a mazsolaszemeket.
Feltekintettem az égre, figyeltem a lassan haladó, pelyhes felhők mozgását - a puha pamacsokról a vattacukor jutott az eszembe, egyik-másikban pedig alakokat véltem felfedezni.
Igyekeztem minél mélyebb levegőt venni, és lecsillapítani a nyereg alatt ficánkolva táncoló Komacsot. A természet a barátságába fogadott minket - felélénkítette a lovat, és nyugtatólag hatott a lelkemre - de a tarka lóval még az ő segítségével sem bírtam. Beletörődően sóhajtottam, és oldalba böktem a heréltet. Könnyű vágtában lőtt ki.
Száguldottunk a hegygerincen, némán, magunk mögött sűrű porfelhőt keltve, s később már csak a hátrahagyott patanyomok tanúsíthatták, hogy arra jártunk...

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

szo, 2017-06-10 07:47 Kelvin

Kelvin képe

Hát... ok. A lovakat kedvelők biztos jobban tudják értékelni az ilyet, nekem semmit sem mond. A "herélt" szó egy kicsit megakasztott, de ez az én problémám.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

szo, 2017-06-10 11:10 Ovidius

Ovidius képe

Mi a gond, szegény, fiúvoltától megfosztott pacival?...:D

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

szo, 2017-06-10 14:16 Lány a nyeregben

A herélt ló a mén/csődör :D Sokszor használják ezt a szót :)

szo, 2017-06-10 14:29 Ovidius

Ovidius képe

:D a herélt mén/csődör neve röviden "herélt". " A herélt ló a mén/csődör" logikai kapcsolat nem létezik.

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

szo, 2017-06-10 16:50 Lány a nyeregben

XD érted, hogy értettem, de ha nem, akkor újrapróbálkozom: a mén vagy csődör ló azután válik heréltté, miután megfosztották őt nemzőképességétől... :D így megfelel? :D

szo, 2017-06-10 17:33 Ovidius

Ovidius képe

Üdv a Karcolat Ovidius szekciójában!...:D Ez azt jelenti, hogy egy öreg, nagyon kemény (néha nyers), de igen jóindulatú embörrel (aki csak olvasó) találkoztál (akaratlanul)...:D Amikor bírálok, soha nem személyeskedő okokból teszem, hanem az írás érdekében.
Természetesen érthető volt az eredeti fogalmazás is, csak éppen egy szépirodalmi alkotás esetében értelmezéssel kapcsolatos nyelvtani rébuszoknak nincs helyük. Elnézést kérek a keménységért, de az eredeti leírás úgynevezett "fogalmazászavar" volt. Nem fogalomzavar..., szerencsére.
Ha írni akarsz -- és ez még nem is az íróvá válás kijelentése --, akkor az ilyeneket ki kell gyomlálnod a fogalmazásodból.
Sok sikert a továbbiakhoz.:D

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

szo, 2017-06-10 09:20 Roah

Roah képe

* "A Préri felett már dal szárnyal, a rét megtelt hóvirággal, vadludaktól zeng a nádas, Napba vette útját a sas; cserélj bundát medve testvér, meleget hoz délről a szél."

Hm.
Ahonnan én jövök, különlegesen nagyra tartják az állatvilágot - tisztelik és becsülik a természetüket.

** "Az erdőkből üvöltés száll és elnyújtott rikoltás.
Az erdőkből dobolást hallok és harci kiáltást.
Erdő – rejts el,
tüntesd el nyomomat,
add belém medvének erejét,
puma fürgeségét…"

Néha úgy tűnik, mintha az emberiség az állatokat követné. Repül, mint a madár, vagy az erő, ugye, ló-erő, vagy merül az óceánban, szóval követi az állatvilágot. Vagy csak fáj a foga azokra a dolgokra, amik a kiváltságaik?

*** "Az én első lovam!…Közönséges indián musztáng volt. Semmi nem volt rajta szép – semmi, ami leköthette volna vonalának szépségével és formájával az ember szemét. De számomra ez volt a világ legpompásabb paripája. Úgy tetszett, mintha nem is ló, hanem madár volna, sebesebb, okosabb és kitartóbb, mint amilyet valaha is láttam. Valóban – nem volt túlságosan szép. Lehorgasztotta hatalmas, nehéz fejét, és nyugodtan álldogált rövid, erős lábain, térdei kissé befelé fordultak."

Ha gondolod, szívesen szétkapom neked, a hangulata miatt megérné. :)))

**** "Akarjátok-e tudni, milyen volt abban az évben a sevanézok szabadságának hangja, színe, illata? Mint Wawa, a vadlúd és a nyomában száguldó déli szél hangja. Mint a nyírfarügyeknek, a mókus új bundájának és a hóvirágoknak a színe. Mint az avar, a napsütés, az első zápor, a folyami hullám és a gyenge fenyőtűk illata. Úgy ízlett, mint a nyúlpecsenye, a frissen sült hal és a nyírfa leve. Higgyétek el, ez volt életem legszebb tavasza."

(* ** *** **** Ziemia słonych skał/ Hosszú Toll: A Sós Sziklák Völgye/ 1958)

A hangulata tetszett.

Merülök egyet a spiritualitásba - jössz? ;)

https://www.youtube.com/watch?v=xbNDmKFzzG8

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

szo, 2017-06-10 14:17 Lány a nyeregben

Köszi a linket, inspiráló volt :))