Tudnod kell

 

Tudnod kell, amikor bevonszolod civilizált seggedet az Erdőbe, akkor te egy szent helyen vagy.

Bazilikában. Katedrálisban. Templomban.

Nem kocsmában.

Tudnod kell, nemrég még az Erdő volt az otthonod. Itt himbálództál az ágak között. Makogtál, vinnyogtál és hátulról tetted a szépet a lányoknak, fent magasan a lombok között. Ha nem te voltál a domináns, akkor titokban.

Azt mondod nem is így volt?

Ugyan már! Csak feltűnik az a nyilvánvaló hasonlóság, amikor gyerekeddel az állatkertben sétáltok.

A természet része voltál. Nem repültél a fák fölé és nem bújtál a föld alá, mint manapság. Ismerted emberi korlátaidat. Szabad voltál.

Aztán jöttek az idegenek és megpiszkálták az agyadat.

Most azt kiabálod, hogy te vagy az Isten és bármit megtehetsz, amit akarsz. Bármikor. És minden a tiéd. A föld minden tartozékával, plusz az ég is csillagostól.

De, az Erdő érzi lármádban a kétségbeesett gyanút, hogy ez nem igaz.

Tudnod kell, amikor terepmotoroddal végigbömbölsz egy erdei ösvényen,

az épp olyan, mint szülővárosod legszebb templomában odafosni az oltár elé.

Mise közben.

Mert az Erdőben mindig mise van. Az avarszőnyeggel borított föld, élő oszlopokon keresztül mormolja imáit az ég felé. Minden imában elhangzik egy szellő borzolta reménykedő sóhaj: Ne vágj ki!

De, te ezt nem hallod. Jössz a láncfűrészeddel és tarvágás. Kell a pénz.

Milyen érzés lebombázni a Szixtuszi kápolnát, csak, hogy helyet csinálj egy plázának? Nem, nem állati érzés. Emberi.

Az Erdő is lassan válik Erdővé, ahogyan a Bazilika válik Bazilikává és mindkét szent helyen akad mindig egy kis javítgatnivaló.

Ha színét veszti az aranyozás a Bazilika egyik falán, vagy repedés jelenik meg valamelyik szobor talapzatánál, jönnek a szakemberek és rendbe hozzák.

Ha az Erdőben a vihar kidönt egy fát, azonnal megindulnak a sarjak, magoncok, befoltozni a kupolát. Természetesen ügyelnek arra, hogy a mindig változó freskó látható maradjon a nagyközönség számára. Nappal többnyire égszínkék alapon felhőmintákat ábrázol, éjszaka leginkább csillagmintás, de, nincs olyan perc, amikor ugyanolyan lenne, mint az előző percben. Varázsfreskó.

És, amikor a szél megszólaltatja az Erdő orgonáját, sárgulhatnak az irigységtől a legképzettebb zenészek.

Tudnod kell, áldott, szent helyen kezdted emberi pályafutásodat.

Aztán, valamiért lejöttél a fáról. Elképzelhető, hogy valami baromarcú nagyokos kitalálta, hogy ingyen gyümölcsöt, plusz egy kurkászást kap, aki csinál három gyereket. Mivel számolni nemigen tudtál, a tizenegyedik kölyök után is felmerült benned a kérdés, most megvan a három vagy nincs.

Így aztán kevés lett az Erdő hozzád képes. Furcsa, hogy manapság nagyon hasonló a helyzet.

Mégis csak van egy óriási különbség az Erdő és az ember alkotta szent helyek között. Bármennyi hívő zsúfolódik össze egy katedrálisban, még ha bolhásak is mindahányan, akkor sincs annyi élet ott, mint egy Erdőben.

Amikor a fák között sírdogálsz, mert elhagyott a kedvesed, vagy, mert eltévedtél és magányosnak érzed magad, tudnod kell, az Erdő átölel téged, mint anya a hülye gyerekét.

Farkasok, medvék? Nos, finoman és angolosan kifejezve, távoztak.

Ha a nyuszitól is rettegsz, az gáz.

Sok-sok élőlény tesz-vesz körülötted, de nem akarnak bántani. Azt hiszik te is a természet része vagy. Pedig, amikor otromba lépéseiddel agyontaposol tizenegy hangyát, három cincért, huszonöt lárvát, félezer petét, igazán gyanakodhatnának.

Bámészkodsz körbe-körbe, de nem tudod, mit látsz. Milyen fa, milyen madár, milyen bogár, milyen gomba. Egyetemet végeztél. Sokat tudsz képekről, szobrokról, főleg azokról, amik keresztre feszített emberalakot ábrázolnak.

Az Erdőről, ahonnan jöttél, nem tudsz semmit.

Látsz valami hosszúkás barnát felszaladni a fára, azonnal felderül iskolázott arcod. Mókus.

Lemókusozni egy nyusztot? Négert mondani egy kéményseprőre? Legalább nyestet mondtál volna. Olyat már láttál a híradóban. Megrágja a kocsid vezetékeit. Nem, a nyest nem városi patkányféle és nyuszt nem növény.

Néha vissza kellene másznod a fára. Érezned kellene az ágakat a markodban és a talpad alatt. Ha nem megy, akkor legalább megölelni egy élő fatörzset és érezni, ahogy az életnedvek (humor) áramolnak felfelé a gyökerektől a lombkoronába, letojva a gravitáció törvényét. Felfogni a milliárdnyi levél átalakító működését, melynek során a fény segítségével mindent létrehoznak, ami fontos.

Eléggé nyamvadék vagy te már ezekhez a dolgokhoz, de azért, legalább megsimogathatnád az új kocsibeálló gerendáját és megpróbálhatnád elképzelni azt a sudár fenyőt, ami tavaly még oszlop volt több ezer társával a természet szent templomában. Az Erdőben.

 

Kész.

Helyére teszem a borotvát.

Fával fűtök az idén.

Talán ezért történt, hogy kissé elméláztam a tükör előtt.

 

 

 

4.5
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4.5 (4 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2013-01-09 15:17 Sren

Sren képe

Szia, Nyil!:)
Szerintem ez inkább Gondolatok-kategória.
A fákkal viszont megvettél, és itt: „…hátulról tetted a szépet a lányoknak, fent magasan a lombok között. Ha nem te voltál a domináns, akkor titokban.” – még jót kuncogtam is.
A többiért majd leszednek a tíz körmödről a többiek. :D
Én inkább adok valamit: http://www.youtube.com/watch?v=WfGMYdalClU

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

sze, 2013-01-09 19:18 nyilacska

nyilacska képe

Kösz az animációt. Tetszett.

nyil

p, 2013-01-11 11:43 Sütiszörny

Sütiszörny képe

De legalább szép, nagy, megmászható szeméthegyek nőttek a rajzfilm végén. Az is valami.

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

sze, 2013-01-09 17:55 Para Celsus

Para Celsus képe
5

Fasza. Legszívesebben fognám, és fához láncolnám magam (és mondjuk egy greenpeace-es csajt pluszba', hogy ne unatkozzak).


"The Rainmakeeeer!"

sze, 2013-01-09 20:07 nyilacska

nyilacska képe

Én a helyedben paráznék :)
A legtöbb greenpeace-es csajnak rendkívül feminista a fantáziája.

nyil

cs, 2013-01-10 21:29 Obb

5

Most mit mondjak, jó volt, kösz.

cs, 2013-01-10 23:29 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Én be vagyok oltva az ilyenek ellen (ha az ember valami ilyesmivel foglalkozó emberek között dolgozik, azt hiszi, páncélt növeszthet), de azért csak ellágyultam a végére.

_____________________
Dr. Bloody Dora

p, 2013-01-11 11:41 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Rengeteget járok erdőbe (nem, nincs láncfűrészem), és egyet kell értsek.
Egyébként jól sikerült.
Csak néhány kisebb hiba van, pl:
"...éjszaka leginkább csillagmintás, de, nincs olyan perc..."
Minek a de után is vessző?

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

p, 2013-01-11 20:58 Welmyr Tasferd

Welmyr Tasferd képe

Dolgoztam a Greenpeace-nél, de sajna nem volt alkalmam fához láncolni magam. :) Nagyon tetszett az írás, környezetbarátként csak egyetérteni tudok!

"A jó könyv arról ismerszik meg, hogy akárhányszor olvassuk, mindig más." - Anderson Hays Vanderbilt Cooper

szo, 2013-01-12 01:30 Chris Cage

„Tudnod kell, amikor bevonszolod civilizált seggedet az Erdőbe, akkor te egy szent helyen vagy.” – Nem túlzás, sőt minél kisebbre fogyatkozik az az Erdő, annál szentebbé magasztosul.
„Aztán jöttek az idegenek és megpiszkálták az agyadat.” – Kik az idegenek? Az ember magától vált ki a természetből; nem volt szüksége külső segítségre. A szöveg is erre utal a későbbiekben, akkor hogy jönnek ide az idegenek?
„Így aztán kevés lett az Erdő hozzád képes.” – t
„Fával fűtök az idén.” – Bumm, kész! Ha nem lenne ez a vallomás, simán el tudnám képzelni az írást egy Greenpeace brossúrában, így viszont oda a szakralitás, zárójelbe kerül a nagy hitvallás: az Erdő szentsége. A rezignált hang tehetetlenségről árulkodik: az ember nem isten, mert nem tehet meg mindent, amit akar. Elpusztíthat bármit, de nem teheti meg, hogy ne pusztítson, mert a túlélés ösztöne, amely tetteinek primér motivációja, a legszilárdabbnak hitt elvi meggyőződését is felülírja. Magyarul, ha nem fűt, befagy a segge, és bár sajnálja, mégis eltüzeli az utolsó fát is, mielőtt ez bekövetkezhetne.

Elég súlyos üzenet.

szo, 2013-01-12 08:21 nyilacska

nyilacska képe

Chris, nagyon jól összefoglaltad a mondanivalómat.
Tényleg nem Greenpeace brossúrába szántam.

nyil

szo, 2013-01-12 08:48 Nimretil

Nimretil képe

Azért elég sokáig tudtak fűteni erdőirtások nélkül is. Ha nincs túlnépesedve a Föld, akkor lazán megteheti az ember, hogy ne pusztítson. Igen, mi is fával fűtünk, de pl. van egy kis akácosunk, amiből lehet ritkítani. Nem hiszem, hogy ezzel kárt tennék. A fák túl közel nőnek egymáshoz, ha gondozom, hogy ne nyomják el egymást, akkor tudnak rendesen megnőni. De ha egyszer láncfűrész- és baltaiszonyom támad majd, akkor is nyugodtan elmehetek rőzsét gyűjteni (elmehetnék, ha nem minősülne lopásnak).
Az embernek is megvan a helye a természetben, és szerintem biztosan nem úgy, hogy egy szál fütykösben himbálózik a fán. De ez csak az én véleményem.

szo, 2013-01-12 06:19 Maggoth

Maggoth képe
5

Persze, hogy jöttek az idegenek, és belepiszkáltak az agyunkba, nem láttad a 2001. Űrodüsszieát, Chris? :D
Amúgy szuper írás mind a stílusát, mind a mondanivalóját tekintve.

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

szo, 2013-01-12 10:24 Kentaur

Kentaur képe

Egyetértek Nimretillel. Engem kifejezetten idegesíteni szokott, amikor olyat hallok, hogy az ember a Föld rákfenéje, meg hogy kiváltunk a természetből és különbnek képzeljük magunkat, pfuj-pfuj a technika (persze az Interneten olvassuk, hol máshol?) és az állatok mennyivel nemesebbek (könyörgöm, hát nem lehet valami nemes, ha nincs túl sok választása), gyilkost kiáltanak a húsevő, állati részeket felhasználó emberre, de a ragadozók rendben vannak, és a többi...
Szerintem az ember igenis a természet része, és megvan a maga szerepe a dolgokban, ahogy mindennek. A morális értékek, a kultúra, a művészet, a tudomány vannak olyan tiszteletreméltóak, mint a természet (hovatovább mivel az ember is a természet része, így ezeket is a természet hozta létre nagyon ledurvítva).
Tényleg "csak" annyi a gond, hogy túl sokan vagyunk, illetve hogy kellett (és még kelleni fog) egy kis idő, hogy ráébredjünk, hogyan egyeztessük össze a technikai haladást a tudatos élettel. A Földön betöltött szerepünkkel. Merthogy össze lehet és kell egyeztetni.
A Föld szemszögéből ez az idő semmi, egy perc sincs. Mindig voltak és lesznek nagyon sikeres túlszaporodó fajok, de ezek a maguk természetes módján kimerítik per pillanatnyi szükségleteik, és ezzel leáll a túlszaporodásuk. Mi a frenetikus alkalmazkodókészségünk miatt több kárt okozunk sajnos, de a fejlettebb országokban már rég elkezdődött a népességcsökkenés és a környezettudatosabb életmód (van még bőven hova fejlődni persze).

Egyébként pfuj-pfuj gabona! A gabonaféle ugyanis a legszaporább, legsikeresebb faj a földön: és olyan sikeres, hogy tápértékével, finomságával és fantasztikus alkalmazkodókészségével bepalizott egy másik fajt, hogy az rabszolgamódra őt gondozza, terjessze, ápolja. Megjelent mindenhol a Földön az északi helyektől a szinte sivatagi éghajlatig, ahol elvileg nincs is keresnivalója, kiszorítva a természetes fajokat, persze ezt is azzal érte el, hogy függésben tartja azt a csóri másik fajt.
Igazán olyan aljas ez a gabona, mit képzel ez magáról!

Ez persze csak az írás által kiváltott gondolatmenet, nem a mű kritizálása, az jól van megírva, és szerencsére nem kifejezetten emberellenes (csak kicsit). :-)

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

szo, 2013-01-12 10:45 Nimretil

Nimretil képe

Azért az, hogy amit most csinálunk, a természet munkája, szerintem egy picit erős. A pusztítás megkérdőjelezhetetlen, de nem szükségszerűen jellemzi az embert. Meggyőződésem, hogy a mostani technikai fejlettséggel is lehetne úgy élni, hogy ne tegyünk kárt a környezetünkben. Az, hogy nem ezt tesszük, már más kérdés. Engem inkább az a feltételezés zavart, hogy nem tudunk pusztítás nélkül létezni. Illetve az, hogy mit tartunk pusztításnak. Lecsapni egy szúnyogot, ha szívja a véredet, nem pusztítás. Vadászni, halászni, szintén nem az. Ez teljesen más, mint kiirtani a másik életterét, ami viszont már az. Egyébként ezért elfogadható a ragadozó viselkedése is. Normális körülmények között nem fordul elő, hogy kiirtson egy egész fajt (vagy akár állatállományt).(Itt konkrétan ez szúrta a szememet: "Pedig, amikor otromba lépéseiddel agyontaposol tizenegy hangyát, három cincért, huszonöt lárvát, félezer petét, igazán gyanakodhatnának." De lehet, csak nekem nem sikerült kibogoznom az értelmét.)

Szóval, ha a céljaim úgy kívánják, akkor pl. nyugodt szívvel eltaposom a krumplibogarakat, meg szétnyomom a hernyókat (a szúnyogok kilapításáról már nem is beszélve), és nem érzem magam pusztítónak. Ezekben a kérdésekben szerintem nem egyén szintjén kell gondolkodni. Nem az tesz jót a természetnek, aki elvan az erdőben, hanem aki ültet, metszi a fákat, eltakarítja a szemetet, rendet tart, állatot gondoz, vagy élőhelyet biztosít nekik stb. Lehet nézni a tükröt, hogy mekkora szemetek vagyunk, meg lehet tenni valamit ellene.

szo, 2013-01-12 11:10 Kentaur

Kentaur képe

Szerintem nem nagy túlzás, vannak látszólagosan kártékony dolgok, melyek úgymond csak a pusztítás révén élhetnek, de ettől még a természet hozta őket létre (vírusok, pl, melyek megölik a gazdaszervezetet) és az ember még csak nem is ilyen.

Inkább azt a feltételezést találom beképzeltségnek részünkről, hogy mi annyira kilógnánk a sorból. A fejlődésünk nem előre eltervezett tudatosság volt részünkről, hanem az életben maradásunkat szolgáló erős ösztön megnyilvánulása a természettől ránk ruházott eszközön át (intelligencia). Azért vagyunk sikeresek, mert a természeti körülményekhez mi alkalmazkodtunk a legjobban (a fránya gabonán kívül ugye), ezt pedig az az intelligencia tette lehetővé, amivel alkotunk. Alkotni egyelő megváltoztatni ill újat létrehozni. És ez természetes és jó dolog, viszont az energiamegmaradás törvénye ugye, semmiből nem lehet valamit létrehozni...
Egyszóval szerintem nem azért tartunk ott, ahol, mert természetellenesek vagyunk. Csak még fiatalok, mint faj.
Új dolog a létezésünk is, nemhogy a gyors fejlődésünk, amihez mi magunknak sem volt időnk egyéb területeken felnőni.
A hibák, melyeket elkövettünk, a fejlődésünkkel és az új helyzettel szembeni tudatlanságunkkal járó tanulópénzek, és ha nem is helyesek, de majdhogynem elkerülhetetlenek voltak, és természetesek (csak azt tettük, amit a civilizáció előtt megtanultunk az életben maradásról, és az ösztöneinket követtük). Hiszem, hogy az a jó kis alkalmazkodókészségünk és intelligenciánk biztosítja nekünk a hibákból való kiutat is, és ez is természetes lesz: az életben maradásunkat szolgálja.
Az pedig, hogy mekkora léptékben okoz valami kárt, a szaporaság és alkalmazkodókészség függvénye, ha ez meglenne a tigrisnek akkora mértékben, mint az embernek, akkor ő is elkövetné ugyanazt a hibát. Mert az van a vérében, hogy vadássz és egyél, amennyit csak tudsz, ki tudja, mikor tudsz legközelebb.
Aztán fölismerné, hogy akkor most változni kéne, és létrehozná az embervédő egyesületet. :-)

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

szo, 2013-01-12 11:17 nyilacska

nyilacska képe

Márpedig én szentül hiszem..., :)
hogy a Természet értelmező szótórában az "e" betűnél írva vagyon:
Ember=pusztítás
Lehet filozofálgatni, hogy akarva vagy akaratlanul, de a nagyon-nagyon sötétszürke, akkor is feketének látszik.
Én pl. pusztítónak érzem magam a szúnyog legyilkolásával kapcsolatban is, csak valahogy megbirkózom a gondolattal :)

nyil

szo, 2013-01-12 11:24 Maggoth

Maggoth képe

De, ha tegyük fel, mégis egy idegen civilizáció genetikai machinációi hozták létre az emberi fajt, akkor rohadtul nem a Természet része, és piszkosul nincs köze a jelenlétének semmiféle törzsfejlődéshez, ami ilyen nagy túlélővé tette :D

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

szo, 2013-01-12 11:42 Nimretil

Nimretil képe

Ez így igaz. :D (Amúgy miért ne? Én hamarabb hinném el, mint hogy a majomból valahogyan ember lett. Amúgy sehol máshol nem figyelhetünk meg hasonló jelenséget, de hát a majomnak nyilván sokkal jobb az evolúciós érzéke, mint más állatoknak.)

szo, 2013-01-12 14:46 craz

craz képe

Ha holnap lehibernállak - inkább mégse írj regényeket -, és pár év kihagyással egy kolonizáló hajón ébredsz, egy exobolygó körüli pályán, akkor ott te nem leszel a természet része?

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

szo, 2013-01-12 15:01 Maggoth

Maggoth képe

Az leszek, de nem a természetes része :D

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

szo, 2013-01-12 15:11 craz

craz képe

Természetesen a természetedből kifolyólag nem leszel a természet természetes része? :D

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

szo, 2013-01-12 15:59 Maggoth

Maggoth képe

Ha egy pingvint ledobsz a Marson, az máris a marsi Természet részévé válik?

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

szo, 2013-01-12 16:13 Nimretil

Nimretil képe

Szerintem ez attól függ, milyen magasról dobod le. De legalábbis új lakcímkártyát kell igényelnie, ha marslakó szeretne lenni.

szo, 2013-01-12 11:27 Kentaur

Kentaur képe

Van ez így, Nyíl, hogy nem értünk egyet. :-)

Nekem falsnak tűnik, mikor egy faj önnön kezébe mar, és ahelyett, hogy a fejlődés jobb és teljesebb módjait keresné, elkönyveli magát negatívnak, megcáfolva ezzel az élet és a természet szentségét, mely így szól: MINDENNEK megvan a maga helye és szerepe, ám az életrevaló győz, a gyenge pusztul.
Vajon helyes és természetes lett-e volna, ha valaki anno megmenti a dinoszauruszokat...
Élet és pusztulás, alkalmazkodás, mindez természetes, nem a mi találmányunk és még csak nem is szándékos. De jó lenne, ha az lenne, mert akkor jobban kontrollálhatnánk, elkerülve az elkerülhető pusztítást. Ezen kell dolgozni szerintem, pozitív lénynek látva magunkat, az önnön gonoszságunkban való dagonyázás helyett.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

szo, 2013-01-12 11:47 Nimretil

Nimretil képe

A mostani viszonyokat nézve érthető az elkeseredésed (vagy bármi is legyen). Én nem hiszem, hogy a Természetnek van értelmező szótára, a pusztításnak pedig ugyanúgy része kell hogy legyen a természetnek, mint az építésnek. Úgy vélem, itt egymást szabályozó folyamatokról van szó, amikor ebből kilépünk, akkor fordulunk szembe a Természettel.

szo, 2013-01-12 16:46 Sütiszörny

Sütiszörny képe

A mocskos, szemét gabona! Az tehet mindenről! Irtsuk ki! Együk meg mindet! :)

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

szo, 2013-01-12 17:00 Nimretil

Nimretil képe

Azt hiszem, ezzel fény derült Sütiszörny háttértörténetére. :D
Csak egyvalaki képes szembeszállni a veszedelemmel... de azért a finomabb falatoknál szívesen besegítek.

szo, 2013-01-12 20:22 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Persze! Eddig talán azt hittétek, hogy élvezetből eszem a sütit? Fenét! Ez szent háború a gabona ellen! :D

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

szo, 2013-01-12 20:34 Nimretil

Nimretil képe

Hogy Te mekkora egy mártír vagy. Azt hiszem, mostantól Te leszel a példaképem. Halál a gabonára! És a cukorra is! (Hogy a tejszínhabról már ne is beszéljünk, bár most hirtelen nem jut eszembe, micsoda galádságokat tud elkövetni.)

szo, 2013-01-12 19:06 nyilacska

nyilacska képe

Mit akartam?
Az "akarni", az túl erős szó ide.
Banális közhely: szeretnék szórakoztatva elgondolkodtatni vagy elgondolkodtatva szórakoztatni.
A Karc egyik topikjában olvastam valami 13+1 hibáról, amit kerülni kell. Pl. tőmondatok és csúnya beszéd. Szemtelenkedve arra gondoltam, hogy vannak esetek, amikor a kifejezés érdekében szükség van ezekre a kerülendő dolgokra is. Kíváncsi voltam még arra is, mi sül ki abból, ha keverem a szabadszájúságot a "pátoszoskodással".
A téma adott volt. Környékemen újabb erdőrészt irtanak ki.
Nagyon érdekes hozzászólásokat olvashatok hála nektek.
Eddig még nem is gondolkoztam pl. azon, hogy az ember a természet része vagy nem.
Az az érzésem, nem. Az ember nem a természet része. Az ember az emberiség része.
A majommal közös ősünk, az még igen.
De ott történt valami. Egyre több embernek az a véleménye, hogy ott bizony valami külső segítség... OK. pillanatnyilag elég hülyén hangzik.
A természettel kapcsolatban önmarcangolásra semmi szükség.
Mindennek célja van, mindennek értelme van.
Súlyos dolog ilyesmit leírni, hiszen olvashatja valaki, akit súlyos tragédia ért. Értelmetlenül.
Hiszem, hogy az emberiség kiválasztatott valamilyen célból. És nem világvége célból.
Ilyesminek semmi értelme.
Annak viszont igen, hogy megvitatjuk a témát!
Elménk csiszolása értelmes tevékenység.
Célja van.

nyil

szo, 2013-01-12 20:00 Vist

Vist képe

"Mindennek célja van, mindennek értelme van."

Azt, hogy mit gondolunk a világról, életről, vallásról, emberiségről, vagy magunkról, visszavezethető odáig, hogy mennyire fogadjuk el, vagy vetjük el a fenti állítást.
És ez esetben nem is igazán van értelme olyan vitának, hogy kinek van igaza ebben a kérdésben, és majdnem mindegy szerintem, hogy mi az igazság. Azt a hatvan-nyolcvan évet, ami jut, a legnagyobb tévedésbe kapaszkodva is ugyanúgy leélheti az ember (vagy jobban és boldogabban), mintha véletlenül épp rátapintott volna az igazságra.

De azért elmondom a saját nézőpontomat: szerintem az univerzumnak teljesen mindegy, hogy létezik-e az ember, létezik-e az élet. Neki (vagy inkább annak) mindegy, hogy egy szénatom élő szervezetben van, vagy az összes csak valami halott ásványban. Az univerzumnak - mint nagy egész - minden mindegy, az csak van. Az embernek számít csak, hogy létezik-e az ember. És én ember vagyok.
(A természet sem az univerzumnak fontos, hanem a természetnek és nekünk. Szóval ha romboljuk, akkor magunktól lopunk. És vannak helyek, ahol tényleg úgy érzem, hogy itt engem fosztottak meg valamitől azzal, hogy elpusztították(-tuk).

Az írásodat ezen a szemüvegen át néztem, és Bloody Dora kijelentése, mely szerint "Én be vagyok oltva az ilyenek ellen" rám is vonatkozik.

De attól jó ez az írás, hogy gondolatokat ébreszt. Az mindegy, hogy mellette, vagy ellene.

Egyébként szerintem a 13+1 azoknak való, akik még nem tudják, hogy kell őket betartani (pl nekem). Aki már tudja, az jó érzékkel átléphet rajta. Olyan ez, mint amikor valaki egyből avantgard képet akar festeni, és három kriksz-krakszra azt hiszi, hogy felér Picassoval. Pedig még egy galamot sem tud normálisan lerajzolni. Na ők előbb tanulják meg ábrázolni a dolgokat úgy, ahogy vannak, hogy tudják később , mit és miért torzítanak el. De valószínűleg neked már megy a "galamb-rajzolás". :)

szo, 2013-01-12 20:36 Nimretil

Nimretil képe

Egyetértek.

szo, 2013-01-12 20:43 Obb

Én is szeretnék a témához hozzászólni:
Világbéke

v, 2013-01-13 09:19 nyilacska

nyilacska képe

"az univerzumnak teljesen mindegy, hogy létezik-e az ember, létezik-e az élet."
Jaj, ne mondj ilyet Vist!
Olyan lenne, mint mikor egy gyereknek szembesülnie kell a ténnyel, hogy szülei nem foglalkoznak vele, számukra ő nem is létezik.
Ha nem érezném vigyázó tekintetüket szaros kis életemen, akkor árvának sejteném magam.
Borzasztó lenne, ha elhinném az ilyesmit. De nem hiszem.

A hit fontos szerepe a "human beeing" létezésében.
Az Alien tanács negyedik ülésének egyik témája. (Szaturnusz, hetedik gyűrű, harmadik sodrás balra) Időpont: hatvanhét pont huszonnyolc fokban hajlított.

nyil

v, 2013-01-13 10:57 Vist

Vist képe

De mondok. Persze szerencsére nem mindenki gondolkozik úgy, mint én. (Hová lenne akkor az a sok szép konfliktus, amiből történeteket próbálunk kovácsolni?)

És ha volt is valamilyen univerzális szülője az emberiségnek, szerintem nem probléma, ha elengedte a kezünket. Tessék, itt vagyunk, nőjünk fel! Számoljunk a tetteink következményeivel, és próbáljunk felelősen viselkedni! Nem óvodáskodhatunk örökké a paradicsomban (az a hajó már amúgy is elment).

A hit tényleg meghatározó, szerintem még a legmaterialistább világnézet is alapvetően hiten alapul.

v, 2013-01-13 10:58 Nimretil

Nimretil képe

Én jobban örülnék, ha tudnám, hogy nem lesi még az Univerzum is, hogy én meg mit csinálok itten. :D

v, 2013-01-13 13:00 Nimretil

Nimretil képe

Közben rájöttem, hogy az Univerzum igenis nyomon követi munkásságomat. Most már minden éjjel megnézem, hány csillagra értékeli az éppen aktuális írásomat. :D Elég jó lehetek, mert vagy nincs ideje értékelni, vagy annyi csillagot ad, hogy össze se tudom számolni.

v, 2013-01-13 14:37 craz

craz képe

Szerintem csak becsapott a neked előállított páramentes idő és a tiszta égbolt - karonöltve a lakhelyed környékén az átlagosnál alacsonyabb fényszennyezettséggel. ;)

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

szo, 2013-01-12 11:50 Kentaur

Kentaur képe

A majommal volt közös ősünk, nem ugyanaz, mint hogy a majmokból lettünk. Akkor egy faj lennénk, mint a kutya meg a farkas, vagy alfaj, vagy valami hasonló.
És semmit sem figyelhettünk még meg, nem figyelünk hozzá elég ideje.:-)

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

szo, 2013-01-12 11:54 Nimretil

Nimretil képe

Ok, bocs. (Én már tudod, mióta figyelek???) Akkor pontosítok: nem hiszem, hogy ugyanabból a dologból lett a majom is, meg az ember is. Így jó?

szo, 2013-01-12 18:24 Bloody Dora

Bloody Dora képe

"És semmit sem figyelhettünk még meg, nem figyelünk hozzá elég ideje.:-)"
Hát... de. Meg is figyeltek. De mindenki, aki valami ilyesmit lejegyez közli, hogy a kollégái előtte még ilyen áttörést nem értek el, és ő az első, juppijé, aztán ezért kissé zavaros a téma. Én változaltanul a gyűrűfajokra szavazok, azok a legjobbak, csak az nem megfigyelt fajképződés, és ezért ugyebár semmit sem bizonyít, de hagyjuk, mert a végén evo-kreo (vagy evo-ID) vita lesz, és még a természetvédelmi témához sem szóltam hozzá, de nem is akarok.

_____________________
Dr. Bloody Dora

szo, 2013-01-12 12:01 Kentaur

Kentaur képe

Azt hiszel ugye, ami jól esik. :-)
Én jobb szeretek tudni, akkor is, ha nem esik jól. :-)

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

szo, 2013-01-12 12:22 Nimretil

Nimretil képe

Nem hiszek a tudásban, semmire sincs elegendő bizonyíték. Ha minden bizonytalan, miért ne a legszimpatikusabb verziót higgyem el?

szo, 2013-01-12 13:00 teuthan

teuthan képe

Azért mert az esetleg kevésbé szimpatikus verziót ezerszer több dolog támasztja alá :( De nehéz dolgok ezek, főleg az evolúció, bár Dawkins-nak elég érdekes könyvei vannak a témában.

 ______________________

 

"A sok feszült, időhajszolta arcon
Ziláltságból ziláltságba zilált
Képzelgéssel telt, semmitmondó arcon
Figyelmetlen, duzzadt egykedvűség"

(T.S. Eliot: Négy kvartett)

szo, 2013-01-12 13:14 teuthan

teuthan képe

Viszont, hozzászólok a novellához is. Mint erdei ember maximálisan egyetértek. A határban bandukolva a természetjáró kérve-kéretlenül is zug-szeméttelepekre bukkan a nádasban, rothadó, kibelezett tehéntetemek körül zengedeznek vidáman a döglegyek, műtrágyás zacskók lebegnek önfeledten a kutak vízében, algássá, bűzössé vedlett patakok siratják néhai kristálytiszta vizeik álmát.

Oké, persze, vannak gyönyörűszéphelyek, de amit leművelünk a környezettel akkor is csúnya dolog. Álszentkedni viszont én se akarok, részben ennek a sok kis rosszaságnak köszönhetően élhetünk olyan szinten amilyenen.

 ______________________

 

"A sok feszült, időhajszolta arcon
Ziláltságból ziláltságba zilált
Képzelgéssel telt, semmitmondó arcon
Figyelmetlen, duzzadt egykedvűség"

(T.S. Eliot: Négy kvartett)

v, 2013-01-13 23:49 joe_da_joe

Nekem ez most nagyon nem tetszett, sem a tálalással nem értek egyet, meg annyira a mondanivalójával sem.

Túl erős benne az okításfaktor ahhoz, hogy élvezhető legyen. A legnagyobb bajom pedig az, hogy érzéseket kéne átadni, amik hatására az olvasónak átjön a mondanivaló, nem pedig csak szimplán kijelenteni hogy szép, meg hogy csoda. Ez így nem átélhető és élvezhető nekem.

A tartalmi részével sem értek egyet, mióta világ a világ, azóta megy, hogy az élőlények megváltoztatják a környezetüket, egyes fajok számára káros, más fajok hatására hasznos módon.

Mást ne mondjak, ha a növények nem eregetnének gázokat a levegőbe, akkor pölö nem lenne oxigénünk, de ha mi eregetünk gázokat a levegőbe, akkor mi máris gonosz környezetszennyező élőlények vagyunk. Ha a korall mészházat épít, amikből hatalmas korallzátonyok épülnek, az nem gond, mert szép, meg csodálatos, meg színes, de ha az ember házat épít betonból, az már gond, meg környezetszennyező. Ha a mérges kígyó halálos mérget készít és ezzel öli meg az áldozatát, akkor az a csodálatos természet, és gyorsan védett állattá nyilvánítjuk, de ha én lelövök egy állatot a fegyveremmel, akkor én gonosz vadorzó vagyok.

Amit mi környezetvédelemnek hívunk, és annyira nemes dolognak tartunk, az pusztán egy arra irányuló erőfeszítés, hogy a SZÁMUNKRA ideális körülményeket konzerváljuk a bolygón, tehát egy elég önző dolog. Nincs kétség afelől, hogy az ember által környezetszennyezőnek titulált tevékenységek csak nekünk és a hozzánk hasonlóan működő élőlények számára károsak, míg egy csomó máshogy működő élőlény számára rendkívűl hasznosak.

Ráadásul ma már nagyon-nagyon messzire élünk a természettől, és mint minden távoli dologgal, ezzel is megeshet, hogy olyan romantikát képzelünk bele, ami valójában nincs is ott.

h, 2013-01-14 16:42 nyilacska

nyilacska képe

Ez is egy érdekes vélemény. A környezetvédelemmel és a romantikázással kapcsolatos rész nagyon helytállónak tűnik.
Szerencsémre a többiek nem vették észre az erős okításfaktort, talán mert tényleg távol áll tőlem mindenféle ilyesmi.
További piszok nagy szerencsém, hogy volt, akinek tetszett.
Az van, hogy én megpróbálok mindenkinek a kedvére tenni, de sajnos ez még soha sem sikerült.
Ehhez még hozzájön, hogy nem is törekszem a tökéletességre...
Azért, a "Mást ne mondjak" kezdetű bekezdésedről elvitázgatnék veled élőszóban.

nyil

h, 2013-01-14 19:01 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Pedig volt valami abban a "Mást ne mondjak" kezdetű bekezdésben. Gondolj a gabonára! :D Viszont bizonyos szempontból a legbrutálisabb környezetszennyezők a növények, főleg a fák. Mindenféle megfontolás nélkül teleszórják a légkört oxigénnel, mely halálos méreg a cianobaktériumokra, melyek emiatt csak elszigetelt, védett helyeken élhetnek mára csupán, holott régen ők uralták a bolygót. Teljesen kiszorították őket. Szóval minden csak viszonyítás kérdése.
Ennek ellenére természetesen én is fontosnak tartom a környezetünk védelmét, mivel nem sok esély van arra, hogy a közeljövőben cianobaktérium legyek. Legalábbis remélem, én speciel nem szeretnék az lenni. Imádom az erdőket, főként, ha hegyen vannak. Ott érzem magam igazán elememben, legszívesebben kiköltöznék oda. Viszont az ember igenis a természet része. A Föld élővilága már rengeteg pusztító erővel megbirkózott, ettől halad az evolúció. Beképzeltek ne legyünk, hol vagyunk mi egy hatalmas meteorhoz, vagy egy supervulkánhoz képest!? Csak egyek vagyunk a megannyi pusztító sorscsapás közül. S hogy külső beavatkozás? Jaj, ne már! Miért akarnának a földönkívüliek konkurenciát maguknak? Miért becsméreljük a jó öreg evolúciót? Ennek felvetése a legnagyobb arculcsapás a természetnek! Méghogy ne lenne képes önállóan a természet egy olyan élőlény megalkotására, mint az ember? Piha! Sci-fi ötletnek érdekes, de komolyan gondolva... Persze ideológia, elképzelés, hit más-más lehet mindenkinél. Senkire sem akarom ráerőltetni az én elképzeléseimet. Higgyen mindenki abban, ami neki jól esik!

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

h, 2013-01-14 21:16 Bloody Dora

Bloody Dora képe

A cianobacik termelték kezdetben az oxigént, így nekik ez nem mérgező... nem ők szorultak ki az oxigénprodukció miatt, hanem az ún. anaerob szervezetek. (Ma is a földi oxigénkészletek jelentős hányadát a tengeri bakteriális flóra újítja meg - már nem csak cianobacik, sőt, nem ők elsősorban -, a szárazföldi termelés ehhez képest nem meghatározó, de a szárazföld belsejében létfontosságú, elvégre a légkörzés ide elég lassan hozza el a tengeri oxigéndús levegőt. De mivel a természetkárosítás elsősorban a tengereket érinti, elég jól haladunk, hogy felborítsuk az oxigéntermelő egyensúlyt.)

_____________________
Dr. Bloody Dora

h, 2013-01-14 21:48 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Bocs, igazad van, anaerob, nem pedig ciano. De a lényeg, hogy mérgezik szegényeket a növények!

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

h, 2013-01-14 22:23 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Nem kell félteni azokat sem, az életképesebbje túlélte. Most az iszapban éldegél, vagy egyesek a vízvezetékben. Mikor az a fincsi barnás víz jön belőle... az nem rozsda. :) (Igazából a csövek falán egy csomó baci éldegél, és egy csapat egyéb baci alatt élnek anaerobok.)

_____________________
Dr. Bloody Dora

k, 2013-01-15 10:10 nyilacska

nyilacska képe

Nos, ezek után nem fogom neked elárulni, hogy én sört iszom csapvíz helyett, mert még kitalálod, hogy abban is anémiás robotok úszkálnak.
Nem jó az, ha az ember sokat tud.
(boldogok a lelki szegények)

nyil