Üresedés

Ha bármi elmozdul bárhonnan, legyen az egy atom, egy hegység, egy rózsabokor vagy ember, a hely, ahol volt, üressé válik. Egy ideig.

Kormos váratlan és tragikus halála üresedést hozott létre városszéli tanyámon.
Kitehettem volna egy táblát a kapura:
KÖZEPES TERMETŰ HÁZŐRZŐT AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZEK
Elvárások: Kutyához méltó intelligencia
Hűség
Ép fogazat
Megfelelő agresszivitást felmutató képesség
Nem eltúlzott ugatási hajlam
Szerény étvágy

Fizetség: Élelem
Szolgálati lakás
Nyugodt vidéki élet
Kóborlási lehetőség a közeli réten
Nem tettem ki semmilyen táblát, mert csekély esélyem sem volt, hogy a környéken feltűnik egy olvasni tudó kutya, és amúgy sem akartam üzenni a betörőknek, hogy a ház őrizetlen, szabad a pálya.
Eleinte úgy gondoltam, az időre hagyom a probléma megoldását, de az időnek nem volt ideje az én kicsiny gondommal vacakolni.
Kénytelen voltam nyitva tartani a szemem.
Sári nem érdekelt. Senkiházi, jöttment, kóbor kutya volt munkahelyem parkszerű udvarán. Ennek ellenére láthatóan jól érezte magát. Látszott rajta, hogy keres valakit, akire felnézhetne, de amikor megjelent a vagány kinézetű drótszőrű udvarló, elvesztette a fejét. Talán a hormonok.
Többnyire emeletes kutyát játszottak, vagy vonatocskáztak „összeakasztott” hátsóval. Ha Sári előrement, az udvarló kénytelen volt tolatni, majd vissza.
Az emberektől ilyet nem láttam, még pornó filmekben sem.
Amit az emberek tudnak ugyanúgy, mint Sári kedvese, hogy utána el lehet tűnni. Teltek a hetek és Sárin kezdett látszani, hogy „nagyon jóllakott”.
A hivatalos emberi szabályok és leltárkönyv szerint a park egy kutyát sem tartalmazhat, a csoportosulás meg egyenesen tilos. A vezetőség kezdte kényelmetlenül érezni magát.
Szerencséjükre Sári majdnem bokán harapott egy borostás arcú, borszagú, gyanúsan viselkedő személyt a bejáratnál.
Megszülethetett a döntés: eltávolítani, elaltatni, lelőni, felnégyelni, pokolra juttatni gyorsan, mielőtt megfialna.
Nem hagyhattam a dolgokat tovább fajulni. Betettem Sárit a kocsimba és hazavittem.
A parkban megszűnt a kutya többlet, nálam meg az üresedés.
Lám, szervezés kérdése.
De ki szervezte? Úgy tűnik Kormosnak menni kellett, hogy Sári jöhessen.
De miért? Hiszen Kormos is kutya volt mint Sári! Vagy mégsem ilyen egyszerű?
Üzletelnek felettünk az Istenek.
-Te, figyelj! Kellene nekem egy Kormos. Adok érte egy Sárit.
-Ok. De a jövő heti bizniszünket se felejtsd el. Tudod, a 456-os járat az Atlanti óceán felett. Kétszáztizenkét üresedés.
Kormos eltemetésekor már világos volt, hogy hiánya lehetőséget jelent egy másik eb számára betölteni az űrt, a kutyaházat, a macskaellenes madárbarát udvart és kertet.
Sári, kóbor kutyából hivatalos házőrzővé lépett elő. Oltást kapott, regisztrálva van és ami legfontosabb, talált magának valami falkavezér félét személyemben.
Az élet rendje, hogy valami mindig megzavarja ezt a rendet, majd újra és újra kialakul az egyensúly.
Mindig helyükre kerülnek a dolgok.
Ezt csak így szabad nézni, ha nem akarjuk, hogy világvége hangulatunk legyen.

4
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4 (2 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2014-03-26 18:56 Sren

Sren képe

Szia, Nyil! :) Örülök, hogy Te is felbukkansz errefelé újra. :) Annak kevésbé, hogy ilyen témával. Sajnálom a kutyusodat.
Az egyszerűsége ellenére minden benne van ebben az írásban, ami ide vonatkozhat, kezdve a férfilélek sajátos "megpróbálom elmarhulni" című jellegzetességétől egészen a dolgok helyére kerülésének megértéséig.

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2014-03-27 20:36 nyilacska

nyilacska képe

szia Sren

ne sajnáld. Amúgy...a fenébe is... tényleg megtörtént eseményeken alapszik az "írásmű".

nyil

cs, 2014-03-27 09:47 polgarveronika

polgarveronika képe

"Ha bármi elmozdul bárhonnan, legyen az egy atom, egy hegység, egy rózsabokor vagy ember, a hely, ahol volt, üressé válik. Egy ideig."
Hmm..hát nem is tudom. Nekem már annyi minden elmozdult az életemben, és vannak helyek, amelyek még most is üresen tátonganak.
(Kutyákat is elvesztettem, lett másik, de nem lépett be az előző helyére, pedig nagyon igyekezett, és én is igyekeztem betapasztani az űrt, de úgy tűnik, ügyetlen vagyok:))
Persze az emberi lélek sebezhető, vannak könnyebben és lassabban gyógyuló sérülések, vannak örökké vérzőek is, de a heg ottmarad örökké. És ez nem is baj.

 

_______Tertium non datur ______

cs, 2014-03-27 11:56 nyilacska

nyilacska képe

Mindenkinek vannak halottai, akik eleinte vérző sebek, később hegek lesznek, de nem szabadna, hogy örökké azok maradjanak.
Végül Emlékké kellene válniuk.
(mégis csak jobban hangzik, hogy tele vagyok emlékekkel, mint az hogy tele vagyok sebhelyekkel):)

nyil

cs, 2014-03-27 12:47 polgarveronika

polgarveronika képe

IDŐ, IDŐ, IDŐ...
Nagy mágus...

 

_______Tertium non datur ______

cs, 2014-03-27 17:07 Frostler (nem ellenőrzött)

Szia!

Nagyon tetszett, ahogy körbejártad ezt a gondolatot, ami a mű alapja. Ügyesen fogalmaztál, jó volt olvasni, végig lekötött. :)

p, 2014-03-28 23:05 Dokesz

Dokesz képe

Nem minden ürességet lehet újratölteni. Van ami örökre üres marad. : (

"parkszerű" - ez nekem így csúnya. Parkosított, vagy valami szebb? Oldja a munkahelyi stresszt?

Hajrá, Sári! : )

"Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll"

szo, 2014-03-29 07:04 nyilacska

nyilacska képe

Mindkét észrevétellel kapcsolatban olyat kell mondanom, amit nem szívesen teszek:
Igazad van.
Az elsővel nincs mit tenni, a "parkszerűt" megpróbálom javítani.

nyil