Keleti gyógyító, nyugati orvos

Drága András!

Bocsássa meg a bizalmas megszólítást. Merészségem annak kontójára írom, hogy valószínűleg többé nem találkozunk.
Köszönöm a leírásokat, amiket az orvosi jegyzeteiből másolt ki. Elmondhatom: a faluban mindenki hálás érte, a Dorkó kisebbik fiát és Rébék férjét is sikerült az új kúrákkal meggyógyítani. A fiú magas lázzal küzdött, egész éjjel hánykolódott az ágyában, míg hajnalra csillapodott a rohama, Dorkó imába foglalta az Ön nevét, amiért távolról is segít bennünk. Így láthatja, a ránk fordított idő nem volt hiába való. Habár tudom, hogy sokkal fontosabb, ami most nyugaton zajlik, de mindenki a maga harcát vívja meg. Az ön Rákóczi barátja egy nemzet egészségéért küzd, mi itthon a mieinkért, de mi a nemzet, ha nem mi mind, nem igaz? Bár az új bírónk néha máshogy gondolja, legalábbis ez az érzésem. Nagyon igyekvővé vált az utóbbi években, szeretné lenyűgözni az egri megyei bírókat a rend kifogástalan fenntartásával.
Tudom, hogy mindent tudni vágyik arról, ami itthon történik, de most nincs bennem erő, hogy a mindennapi apró-cseprő ügyeinkről számoljak be. Kérem, legyen elég, hogy mindenki szépen éli az életét. Elvetettük a búzát és várjuk az aratást, mint minden évben, miután az oszmánok megszoktak nálunk és békén hagytak.
Az igazat megvallva semmi jelentős sem történt Emődön, mióta 1705 májusában elment itthonról, hisz előtte is csak Ön hozott fényt a falunk álmos életébe. Ön volt az, aki elsőként jutott el az egyetemre és nem restellett szabadidejében mindent tudatni velünk. Egy vallomással tartozom: szellemes anekdotáit nem csak én olvastam, de néha családomnak és barátaimnak is elmeséltem, hogy bosszantották a tanáraikat a felpuhított krétával, meg az enyvezett táblával, amihez odaragadt a talárjuk. Levelei sok örömöt szereztek közösségünknek. Szinte látom, ahogy soraimat olvasva pirul. Kérem ne tegye, vagy ha mégis, csak büszkeségből. Én legjobban annak örültem, hogy egy évtizednél tovább is méltónak talált arra, hogy megossza hol humoros történeteit, hol igen komoly tanulmányai eredményét az orvoslás terén. Sokáig irigyeltem, amiért ilyen lehetőséget kapott, hogy ösztöndíjjal tanuljon Nagyszombaton. Olyan csodákat látott abban a városban, amiket mi az elbeszélései nélkül elképzelni sem tudtunk volna.
Emlékszem, már kis koromban is sokszor figyelmeztetett, hogy mérhetetlen kíváncsiságom még gondot okozhat, de jobban megérintette aggodalma a szívem, mint az eszem. Bíztam benne, hogy a harcok után – melyeket nyugaton vív a szabadságért – békében hazatér, és mint segédje és bábaasszony együtt maradhatunk, ezért is tanultam ki ezt a hivatást.
Nem. Már nincs időm hazugságokra. Önre vártam, nem megélhetésre Ön mellett. Simogató tekintete mindig megnyugvást hozott nekem és nem volt olyan sötét nap, amibe beszámolói ne hoztak volna derűt. Leírom, és remélem a sorokat olvasva hallja odaadó hangom: szeretem Önt.
Önnel ébredek és Önnel fekszem és a legnagyobb boldogságom, hogy érinthetem a papírt, melyre Ön vetette a betűket, András.
Emlékszik a fehér szalagra, amit búcsúzáskor adott, hogy azzal fogjam össze nekem küldött leveleit? A hajamba fonva hordom, így mindig velem van.

Most mennem kell, minden jót kívánok, éljen boldogan Isten áldásával!

Anna

Kelt Egerben, az Úr 1710. évének április havában

– Haraszti Anna, kövessen! Nemes, Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék magistratusa meghozta az ítéletet.
Anna imára kulcsolt kézzel követte az őrét, lehajtott fejjel, csak a folyosó, majd a terem kőkockái változtak a szeme előtt. A zúgolódás felerősödött körülötte amint belépett az ajtón, majd elcsendesült, mikor a bíró a pulpitusra lépett, az írnok pedig fennhangon olvasni kezdett:
– Számba véve és körültekintően mérlegelve mind a személyesen előállított vádlott elmondását, mind a szokásosan gyűjtött és felolvasott tanúvallomásokat nyíltan kitűnik, hogy a bepanaszolt Haraszti Anna bába több embert boszorkánysággal bajba vitt.
Szarvaskő helységben az asszonyok a bába megérkezése előtt, őnélküle, Isten segedelmével rendben megszültek, ámde miután korábban nem hívták, gyermekágyi és más gyötrelmes nyavalyát kaptak, továbbá az újszülöttek rontástól szenvedtek, melyek mind a bábaasszony orvoslása, hajszála és saját köpete hatására azonnal megszűntek.
Gyöngyös helységben három asszony lábfekélyét ugyancsak ráolvasással és sózás révén meggyógyította.
Cserépvárott bábaként segédkezett Lengyel Istvánné házánál, mikor is az adószedők kopogtattak, kiket mocskos és rémisztő szókkal illetett, később icce pálinkával hízelgett nekik. Azon Seres György tanú látta, tudja és hallotta, hogy az adószedők miután felhajtották az italt, fertelmes görcsben vergődtek egy álló napig.
A vádlott ezen kívül még több hasonló bűbájos cselekedetet követett el a vármegye minden zugában.
Mivel a boszorkányság útálatos bűne a vádlott minden tettéből kiviláglik, először cinkostársai felderítése végett vonják kínpadra, azután mások elriasztására a tűz örvényében égessék el.

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

h, 2020-04-27 19:59 craz

craz képe

Rég volt az előző írásod. :)

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

k, 2020-04-28 08:30 Tereza

Tereza képe

Haladtam a soha-véget-nem-érős írásaimmal, meg néhány antológiába kerültem be. A novella / egyperces nem az erősségem, de tanulás szempontjából hasznos, úgyhogy igyekszem ilyeneket is írni. :)

k, 2020-04-28 10:27 Gitáros

Gitáros képe

"A novella / egyperces nem az erősségem, de tanulás szempontjából hasznos, úgyhogy igyekszem ilyeneket is írni. :)"

Oké.
De mielőtt elkezdenél "ilyeneket" is írni, legelőször is, javítsd ki ennek a novellának a címét, mert a "Keleti gyógyító, nyugai orvos" - NYUGATI helyett - elég sután fest. (Akik kitették, azoknak biztosan elsiklott felette a figyelmük...:)

"Köszönöm a leírásokat, amit az orvosi jegyzeteiből másolt ki." - amiket
"a harcok után - melyet nyugaton vív a szabadságért" - melyeket
"Olyan csodákat látott abban a városban, amit" - amiket
"a harcok után - melyet nyugaton vív" - melyeket
"mely mind a bábaasszony orvoslása, hajszála és saját köpete hatására azonnal megszűntek." - melyek

Úgy veszem észre, ez az "egyes szám-többes szám" egyeztetés valamiféle rossz beidegződés lehet nálad, mert mindenhol hibás, ahol csak előfordul, ezeken menj végig, és javítsd ki őket, ne maradjanak benne az írásodban.

Üdv!

Miki

k, 2020-04-28 10:58 Tereza

Tereza képe

Szia Miki,
a címet javítottam, az egyeztetést pedig kiragasztottam magamnak egy szép nagy post-itre, köszönöm a tanácsokat!
Szép napot: Tereza

k, 2020-04-28 13:54 Gitáros

Gitáros képe

Szia, kedves Tereza!

Szívesen! (Azért vagyunk itt...:)
Koronavírus-mentes szép napokat kívánok én is Neked!
Üdv.

Miki

p, 2020-05-01 11:57 Kentaur

Kentaur képe

És azóta sem találtad meg a gondolatjelet? :-D
Trükkös dolog ez a levélírásos forma, mert ha azt mondom, hogy "oda ragadt" egybe: odaragadt, akkor te mondhatod, hogy hiteltelen lenne akkoriban egy falusi bába levele (aki írni is éppcsak tud) hiba nélkül, és igazad lenne. Tetszik a csattanó, illetve a magyarázat nélküli váltás, hogy a levélből nem derül ki, és így a férfi sem fogja megtudni soha, miért vallott színt a nő.
Hangulatos írás, éppen ezért bosszantóak benne a hibák, meg az a fránya kötőjel, ahogy ott csúfoskodik.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

szo, 2020-05-02 13:20 Tereza

Tereza képe

Szia,

ez a gondolatjel egy trükkös dolog, honnan tudtad, hogy elveszett a gépemről? Javítottam a másikkal együtt. Bár jó ötletet adtál, ezentúl levél formában írok, és maradhat minden helyesírási hiba. :)
Köszönöm a kritikát is.

v, 2020-05-03 11:18 Tim

Viszonylag ritkán találkozni ezzel a kettős novella szerkezettel, de ha már felkerült egy ilyen a Karcra, ennek kapcsán talán érdemes egy kicsit beszélgetni a leggyakoribb típusokról.

A legtöbb novella (jó esetben) követi a hagyományos szerkezetet: bevezetés-fokozás-tetőpont-megoldás. Nem véletlenül! Évszázadok alatt formálódott ilyenné, nyilván azért, mert működik.
Gyakori még az egypercesekre jellemző megoldás, amikor egy „hosszabb” felvezetés után következik a váratlan és rövid csattanó. Hasonlóan funkcionál, mint a viccek esetében.
Ismeretes még a pillanatpróza, ahol az események nem jutnak el A pontból B-be, hanem egy hosszú pillanatba sűrítve mutatnak be egy érdekes hangulatot. A cselekményív ezekben teljesen lapos, de ez nem hiba, mert az ilyen művekben nem is a cselekmény a fontos. Sőt, gyakran maga a szöveg textúrája, stílusa az érték. A MIT helyett ilyenkor azon van a hangsúly AHOGYAN fogalmazták meg a szöveget. A Karcról Para Celsus írásait lehetne említeni ebben a kategóriában.
Ritkábban lehet találkozni a keretes szerkezettel, ahol magát a történetet megelőzi egy rövid nyitó szakasz, ami aztán a végén majdnem változatlan formában megismétlődik, de akkor már teljesen más megvilágítást, értelmet kapnak az abban először közölt helyzetek, gondolatok.
Még ezeknél is ritkább a rák-szerkezet, amikor a cselekmény időben visszafelé haladva áll össze kerek történetté. De ez inkább már a grand master szint.
Végére hagytam a duót, mert az adta a gondolatmenet apropóját.
A duó szerkezetű novelláknál az első részben felmerülő kérdésre a másodikban kapunk választ. Rendszerint akkor van értelme ilyet használni, ha az első szakasz főszereplője valamiért nem alkalmas arra, hogy magyarázatot adjon a rejtélyre. Gyakran azért, mert nincs birtokában a szükséges információknak.
Na most a fenti novella formailag duó, de funkcióját tekintve nem az, mivel az első szakasz fő kérdésére nem ad választ a második. Itt most ki kéne térni a fő drámai kérdés témakörére, amit nem fogok megtenni. Elég annyit megjegyezni, hogy a fő drámai kérdés mindig a főszereplővel és annak vágyával áll kapcsolatban. A fenti műben nagyjából így lehetne megfogalmazni: Vajon sikerül Annának (a főszereplőnek) elérni, hogy szerelme, András viszonozza az érzelmeit (a főszereplő vágyát)?
És ha EZ a drámai kérdés, akkor ERRE kéne választ kapnunk a második részben. Jó, persze, mivel Annát elítélik, végül is van valamiféle válasz. Nyilván nem sikerül elérnie a vágyát. Csakhogy ezzel van két probléma is. Az egyik, hogy ha a válasz NEM, akkor illik megnyugtatóan megmagyarázni, hogy a kudarc miért következett be, és cserébe mi az erkölcsi tanulság. A másik gond pedig az ok-okozat hiánya.
Erre a témakörre sem térnék ki részletesebben. De talán elég lesz ide is a lényeg, amit E. M. Foster így fogalmaz meg A regény aspektusa című munkájában:
>> „a királynő meghalt, majd meghalt a király is” nem cselekmény, ám „a királynő meghalt, majd a király utánahalt bánatában” igen, mivel az utóbbi ok-okozati kapcsolatot tartalmazó eseménylánc. <<
Vagyis az – Anna szerelmes Andrásba – elem és az – Annát boszorkányság miatt elítélik – elem egymástól függetlenek.
A duó szerkezet akkor működne, ha a második rész arra a kérdésre adna választ, ami az elsőben felmerült, valamint ha ezek között lenne ok-okozati összefüggés.

Másik megjegyzésem az archaizálással kapcsolatos.
Múltkor Deep_Ankrin novija kapcsán már beszéltünk erről.
http://karcolat.hu/irasok/fantasy/deep_ankrin/a_fosztogato
Így nem ismételnék meg minden részletet. De azt garantálom, hogy a fenti levél cseppet sem autentikus a nyelvezetét tekintve. Nem kell sokáig kutatni a kuruc kor nyelvi emlékei után: Rákóczi, Bottyán, Bercsényi stb. komplett levelezése fennmaradt és elérhető. Pár perc után egy laikus is észrevenné a különbséget az eredeti és a novellában használt nyelvezet között. Néhány óra múlva pedig az író is képes lenne hasonló stílusban fogalmazni. Ha már történelmi novellában gondolkodunk, erre kiemelten kéne figyelni.
Rengeteg boszorkányperről maradtak fenn eredeti anyagok, amelyekből kiderül, hogy sok olyan szakszóra volt szükségük, aminek akkor még nem létezett magyar megfelelője. Ilyenkor teletűzdelték latin kifejezésekkel. Egy példa 1700-ból:

„Ilyen okra nézve kellett in jus attrahálnom, hogy itt, Aranyosszéken, diversis locis et vicibus, de quibus protestatur, végnélkül való kárhozatra ingerlő ördögökkel közölvén dolgát és azokkal tartván czimboraságot, igen titkos és praktikás mesterségével más keresztyén jámborokat testben megnyomorított, rendkivül való mesterségével gyógyított és azon mesterséggel gyakorlatossággal volt; melyet ha tagadna, data exmissione doceálok, doceálván megkívánom a jure: hogy elsőben complices társainak kiadására megtorturáztassék, annak utána tűzzel megégettessék, vízi próbán legelsőbben meg is próbáltatván; ad ulteriora protestálok.”

Természetesen a levélnek nem kéne ennyire durvának lennie, hiszen abban nincs szükség a jogi nyelvezetre.

Végül még pár apróságra felhívnám a figyelmedet.
1. 1710-ben aligha harcoltak kuruc csapatok az ország nyugati felében.
2. Ha megnézed a korabeli térképeket, azonnal látni fogod, hogy Eger sokkal inkább középre esett, mintsem keletre.
3. Ha András 1705-ben távozott, és Anna 1710-ben írta neki a levelét, akkor sehogy sem jön ki az a megjegyzés, miszerint a férfi egy évtizednél is tovább osztotta meg velük a történeteit.
4. Feltételezve, hogy Anna a levél írásakor már felnőtt, de még hajadon leány volt, akkor jó eséllyel még csak a húszas évei közepén járhatott. Tehát nagyjából 1685 körül születhetett. Ebből az következik, hogy Eger felszabadításakor mindössze két éves volt, s mint ilyen aligha lehet személyes emléke az oszmán időkről, illetve az akkori aratási szokásokról.

Azt hiszem, ha nem ragaszkodnál a pontos dátumokhoz, meg a Rákóczi szabadságharc említéséhez, kevesebb támadási felületet adnál a történelmi hűséget számon kérőknek. A történetedben amúgy sem volt túl sok szerepe ezeknek az adatoknak, de ha már benne vannak, szerintem elvárható, hogy korrektek legyenek.

v, 2020-05-03 23:39 Tereza

Tereza képe

Szia Tim,

köszönöm az elemzést, tényleg örülök neki. Úgy voltam ezzel az írással hogy éreztem, hogy nem jó, csak nem tudtam az okát, ezért bíztam benne, hogy ti szétszeditek. :)

E.M. Forster könyve ígéretesen hangzik, még nem olvastam, köszönöm a tippet és a másik novellában írt elemzést is.

Ok - okozati összefüggés sorrendjét felcseréltem (ezt szándékosan): Anna megírta levelét MERT tudta, hogy el fogják ítélni.

Olvastam én is néhány 1700-ból származó (jogi) szöveget, épp oly gördülékeny az is, mint amit idéztél, ezért elvetettem.

Apróságokhoz:
2 - Igen, Eger középen volt, de onnan találtam jelentősebb boszorkányperekről feljegyzéseket, ezért nem tettem még keletebbre a helyszínt.
3 - 1705-ben távozott "a háborúba", ez kimaradt. Tanulni korábban ment el.
4 - "megszoktak nálunk" nélkül érvényes a mondat.

Köszönöm, szép napot: Tereza

cs, 2020-05-07 16:39 B.L.Torkin

B.L.Torkin képe

Üdvözlőm!

A Nagyszombati Egyetemen orvosi kara egészen 1753-ig nem létezett. Az orvosi kar Mária Terézia utasítása nyomán jött létre és jelentős fejlődést akkor ért el, amikor 1772-ben - szintén uralkodói parancsra - oda helyezték át az Egri Schola Medicinálist Egerből.
Csak szólok...
:)