Az Alkotó igazi neve

 

Imota nagy bajban volt. Tegnap reggel a Rendes Áldozat közben beszakadt a szentély teteje, és maga alá temette a Kisebb Isten reinkarnációját, valamint kilenc főpapot. Így mint utolsó életben maradt főpap, ő tudta egyedül az egész világon, hogy mi az Alkotó igazi neve. Csak ő ismerte az ősi nyelven azt a hosszú szókapcsolatot, amit soha nem volt szabad leírni, és közönséges halandó nem hallhatott.

Legalábbis a csarnokban mindenki ezt hitte rajta kívül.

Általában hosszú tanácskozások előzték meg a főpapok beiktatását, nem volt ritka az ármánykodás és a politikai cselszövés sem. Ő maga például soha nem értette, hogyan kerülhetett ilyen magas pozícióba, de szerencsére megválasztása után nem sok dolga akadt, és már az első napon tudomására hozták, hogy nyugodtan távol maradhat az ülésektől is.

Most viszont egy nap is elég volt a jelöltek kiválasztásához. Kilenc fehér tógás alak várta, hogy a beiktatási ceremónia megkoronázásaként megsúgja nekik az Alkotó igazi nevét. Mindegyikről tudta, hogy kiváló és okos férfiak, ráadásul jól ismerik az ősi nyelv fordulatait is, amit sajátmagáról nem állíthatott. Ami azt illeti, már felavatásakor sem értette egészen, hogy mit takarnak a szavak. Az egyik szónak talán valami „átfogó”, vagy inkább „összekapcsoló” értelme lehetett, egy másik pedig az egyszerű létige volt, ez biztos. De a többi szó mit jelenthetett? Nem csoda, hogy az egészet elfelejtette.

Lázasan kutatott az emlékezetében, de semmi támpontot nem talált. Izzadságcseppek jelentek meg a homlokán, a lába is remegett, már-már az ájulás kerülgette. Ekkor őrült ötlete támadt. Bármit mondhat, hiszen senki más nem ismerheti a szavakat. A lényeg az, hogy rímeljen, mert amit mondani fog, azt nem szabad elfelejtenie.

Az ének véget ért, ő pedig odalépett az első jelölthöz:

– Itiko Mitiko Hatima Dura Tartonu Bartonu Shura.

 

A szertartás után az egyik frissen felszentelt főpap megállította egy szóra:

– Testvérem, mit jelentenek ezek a szavak? Még azoknak sincs sejtése róla közülünk, akik a legjáratosabbak az ősi nyelvben.

– Hát persze, hogy nincs – válaszolta. – Ezek a szavak olyan titkosak, hogy még az ősök sem ismerték a jelentésüket.

 

A magyarázatba belenyugodtak a főpapok, de arról még évszázadok múlva is folyt a vita, hogy mit kereshet a létige nőnemű alakja az Alkotó igazi nevének közepében.

 

Aztán persze ebben is konszenzusra jutottak.

 

5
Te szavazatod: Nincs Átlag: 5 (4 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

h, 2012-06-11 14:35 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Az egyperces legrosszabb tulajdonsága, hogy rövid, ezért kiugranak a hibák.

"Így mint utolsó tízedik," - Tizedik. És most vagy utolsó, vagy tizedik. Nem utolsó tizedik, mert nincs első tizedik sem.

"– Hát persze, hogy nincs – válaszolta. Ezek a szavak olyan titkosak, hogy még az ősök sem ismerték a jelentésüket." - Azért a gondolatjelekkek nem spórolj.

"hogy mit kereshet a létige nőnemű alakja az Alkotó igazi nevének a közepében." - Az Alkotó az igazi a nevének a közepében. (Megszaladt a kezed, mikor a névelőkkel babráltál. Simán egyszerűbben is lehet ezt írni.)

http://napfenyize.freeblog.hu/Files/isten_kilencmilliard_neve.html

_____________________
Dr. Bloody Dora

k, 2012-06-12 07:39 Vist

Vist képe

Köszönöm az észrevételeket.

Azt hiszem az a tízes teljesen felesleges, és a végét is javítom.

Úgy gondoltam, hogy egy egypercest nem kell pihentetni, pedig a gondolatjel biztos kibukott volna.

 

///

 

Valamikor olvastam azt a novellát, amit belinkeltél, de már nagyon régen. Az ötlet teljesen máshonnan jött.

Én nem érzem nagyon hasonlónak a két alaptörténetet, remélem más sem.

h, 2012-06-11 17:31 Tim

Ismer valaki olyan nyelvet, amelyben nőnemű lehet a létige? Vagy bármelyik ige?

Meglepődnék...

h, 2012-06-11 18:01 Vist

Vist képe

Minden bizonnyal igazad van.

De egy fantasy világban nem hiszem, hogy indoeurópai, vagy finnugor szabályokat kell követni a nyelveknek. Szerintem nagyon könnyen elképzelhető egy olyan nyelv, ahol alig használják a személyesnévmásokat, mivel igeragozással megoldják akár ezt is.

De az én példám csak egy kis kicsapongás. Ajánlom Borgestől a Tlön, Uqbar, Orbis Tertius című szösszenetet.

h, 2012-06-11 18:33 Tim

Nem győztél meg...

A nyelvek sok mindenben eltérhetnek egymástól, de néhány alapvető dologban - egész pontosan abban, hogy melyik szófajnak mi a szerepe - megegyeznek.

A nyelvtani nemek kérdése is ilyen.

Az igéknek egészen más a "feladatuk".

És sajnos az "egy fantasy világban bármi megtörténhet" érvelést se tudom elfogadni.

Ezzel már túl sokan próbálták megmagyarázni a tévedésüket.

 

Azért kíváncsi lennék mások véleményére is. De nekem ne az Alfa Centauriról hozzatok példát, hanem valami ellenőrizhető forrást szeretnék látni.

 

Tudod, Vist azért problémázok ezen a látszólag lényegtelen apróságon, mert elvileg ez lett volna a történetben a poén. Csakhogy ez így nem helyes, és ezért nem is működik.

Minél rövidebb egy story, annál indokoltabb, hogy a csattanó nagyot szóljon. Itt azonban ez elmarad, és helyette csak a "mi van?" érzés jelentkezik. Legalábbis nálam.

Persze, ettől még élvezheti valaki ezt a minit.

 

 

h, 2012-06-11 19:06 Obb

 Persze hogy lehet neme: Miss Van vagy Mr Volt, csak hallottál róluk Tim? :))

h, 2012-06-11 19:09 Vist

Vist képe

Egyszer már leírtam, de nem jelent meg. Szóval ha duplázódik, akkor elnézést.

Ha a googlebe beírod, hogy masculine, vagy female conjugation (hímnemű, vagy nőnemű igeragozás), akkor elég sok anyagot fog kidobni az arab és a héber nyelvről. Szóval úgy tűnik a sémi nyelvekben jelen van ez a fajta igeragozás, pedig ők az indoeurópaiak tőszomszédságában fejlődtek. Szóval Ázsiában, Afrikában, Amerikában akár sokkal meglepőbb érdekességekkel is találkozhatunk.

 

Csak két példa:

In classical Arabic, the verb takes various forms depending on whether it comes before or after the subject. If it PRECEDES the subject, it is almost exclusively singular, but there are of course exceptions. If the verb FOLLOWS the subject, it must, in the majority of cases, be concordant with the subject in number. Which gender the verb takes is a complicated issue and can change based on its position before or after the subject, the gender of the subject, the number of the subject, the signification (human or non-human, rational or irrational being), and the type of plural (broken or sound or collective).

A vastagbetűs rész fordítása: Hogy az ige melyik nemet veszi fel egy bonyolult probléma, és változhat attól függően, hogy a tárgy előtt, vagy után áll, az tárgy nemétől, az tárgy számától, a jelentéstől (emberi, vagy nem emberi, racionális, vagy irracionális dolog), és a többes szám típusától (broken or sound???, vagy gyűjtő).

Megj: Aki írta, a subject szót használta, ami tárgyat jelent, de lehet, hogy a subjective-re gondolt, ami alany. Nem vagyok tolmács.

 

Egy másik példa a héberből:

wwwPONTlearnhebrewpodPONTmobi/Lessons/PDF/34?part=B

(Pdf)

Ebből kiderül, hogy a csinálni ose, ha férfi, és osa, ha nő.

h, 2012-06-11 19:31 Tim

Oké, ezt már el kell fogadom. :)

(Valóban nem vagyok járatos a sémi-hámi nyelvekben.)

k, 2012-06-12 07:48 Vist

Vist képe

Rendben :)

Ettől még nem baj, hogy nem tetszik.

Nem a világot akartam megváltani vele. Egy hosszabb novellát kezdtem írni ebben a világban, és ez az ötlet nem fért volna bele a másik történetbe. Gondoltam megér egy egypercest.

 

A másikban nem lesz nyelvtan :)

k, 2013-01-08 18:15 craz

craz képe

Ebből kiderül, hogy a csinálni ose, ha férfi, és osa, ha nő. / Akkor ez nem feminista nyelv, ha a csajok nem tudják ugyanolyan jól csinálni. :D

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

sze, 2012-06-13 00:19 Heyvp

Heyvp képe

Nyelvtan ide vagy oda, nekem tetszett, nagyon élvezhető egypercest fabrikáltál belőle. :)

cs, 2012-06-14 09:55 intergold

 Szerintem semmi baj nincs azzal a nőnemű létigével, nem vagyok nylevész, de itt, Angliában is elég hatásosan különböztetik meg egy-két bető segítségével a két nemet...

Sokat tanulmányoztam vallástörténetet, különösen azt, hogyan jutottak konbszenzusra időnként valláselméleti kérdésekben a "papok", úgyhogy nekem nagyon frappáns és élvezhető volt.

De ez persze az én világom... :)

cs, 2012-06-14 17:43 Tim

Na, akkor „álljunk meg egy szóra”…

Mielőtt az kerekedne ki az egészből, hogy hülye vagyok.

Azt mondtam a hozzászólásomban, hogy meglepődnék, ha valaki tudna mondani olyan nyelvet, ahol nőnemű lehet egy létige. Vist tudott. Meg is lepődtem.

Na de…

Amikor Vist megírta ezt a minit a csattanóval együtt még ő maga sem tudta, hogy létezik ilyesmi. Az első válaszából ez világosan kiderül. Hiszen nem kapásból hozott példát, hanem mintegy egyórás keresgélés után. De szerencséje volt, talált egyet.

A keresés pedig azért tarthatott el egy darabig, mert ha magyarul írod be a kérdést a Google-be, nem hoz eredményt. ;)

Csakhogy Vist másodszor is szerencsés volt, mert konyít az angol nyelvhez, és így már sikerrel járt. Talált utólagos igazolást a megoldásához. (Az utólagost nem véletlenül említem!)

 

Én se vagyok nyelvész, de azért a germán, latin, szláv nyelveket ismerem valamelyest. Ott pedig ugyebár nincs hímnemű-nőnemű igeragozás. Mint ahogy az indoeurópai nyelvek egyikében sem.

Ez nem lehet véletlen, ugyanis ez a megoldás „nyelvi luxus”.

A legtöbb nyelvben a főneveknek és a különböző névszóknak szokott neme lenni. Már ahol szükségét érzik ennek. A magyar például nagyon jól boldogul nélküle.

Az igéknek egyszerűen más a „dolguk”. Azon túl, hogy kifejezik magát a cselekvést, és annak személyét és számát (habár ez utóbbi kettőt se tartja fontosnak minden nyelv: az angol például még ezt is személyes névmással jelöli, ragok nélkül – kivéve persze E/3-ban.), lényeges szerepe az igének, hogy kifejezze az időt és a különböző módokat.

Ezért mondom, hogy nyelvi luxus a nemek szerinti igeragozás, és ezért is lepődtem meg a példákon.

De elismertem, noha nyilvánvaló, hogy Vistnek gőze se volt erről a csattanó kiagyalásakor, és inkább szerencsével, mint a szaktudásával sikerült egérutat nyernie. Ám a lényeg, hogy az ügy be volt fejezve.

Ezért aztán kedves Angliában élő intergold tökéletesen feleslegesen vetted védelmedbe a szerzőt. Ráadásul még el is tértél a tárgytól.

Ki beszélt arról, hogy nem létezik más nyelvekben nemek szerinti különbség? Csakis a LÉTIGÉK ilyen tulajdonságáról volt szó.

 

 

cs, 2012-06-14 20:09 intergold

Senki nem mondta, hogy hulye vagy.

Az legyen a legnagyobb baj, hogy valakit "feleslegesen a vedelmembe veszek".

Szerintem a felvetes is eleve teljesen felesleges szorszalhasogatas volt - bar latom, az divat ezen az oldalon -, a tortenet tokeletesen elerte a celjat, atjott az, ami az iroja fejeben megformalodott (persze nem akarom most megint "feleslegesen a vedelmembe venni"), es ez a lenyeg.

De nem akarnek elinditani egy esetleges oda-vissza lavinat sem, sem megbantani senkit, be is fejeztem.

cs, 2012-06-14 21:35 Vist

Vist képe

Kedves Tim!

Senki nem mondta, hogy hülye vagy. Egyszerűen csak más feltételezésekből indultunk ki.

Te meglepődtél azon, hogy az igének lehet neve, én viszont úgy gondoltam, hogy ez nagyon könnyen elképzelhető. Én meg azon lepődtem meg, hogy ez probléma lehet. Eszembe sem jutott, hogy ha egyáltalán kialakul hosszabb diskurzus, akkor ezt a pontot fogja érinteni.

Volt egy mondatod: "És sajnos az "egy fantasy világban bármi megtörténhet" érvelést se tudom elfogadni."

Én sem. Nem szeretem, ha egy világ önmagában nem logikus, nem áll meg a lábán.

Egyikünknek sem voltak alapjai a világ nyelveiben előforduló igék miénktől eltérő használatával kapcsolatban. De a te világképedet egy ilyen lehetőség bántotta, az enyémbe pedig teljesen belefért. Tehát ez a "bármi megtörténhet" nagyon szubjektív. Még keresés előtt ezt írtam: "Szerintem nagyon könnyen elképzelhető egy olyan nyelv, ahol alig használják a személyesnévmásokat, mivel igeragozással megoldják akár ezt is." És most is azt gondolom, hogy idáig eljutni onnan, hogy nemmel rendelkező személyes névmások alakulnak ki egy nyelvben nem nagy lépés, és nem logikátlan lehetőség. Még akkor sem tartanám furcsának, ha történetesen nem találtam volna olyan nyelvet, amiben vannak hím-, és nőnemű igealakok. Bár akkor lehetetlen lett volna megvédeni az álláspontomat.

Egyébként az indo-európai nyelvekben tényleg nincsenek ilyen alakok, de a latin eljutott odáig, hogy az infinitívet bizonyos esetekben egyeztette a nemmel. Számomra egyébként nagyon hasznos volt a problémafelvetésed, mert azóta egész sokat olvastam a témában. (Nem ide tartozik, csak érdekes: az ógörög főneveknek nem csak neme, és egyes, vagy többesszáma volt, hanem volt egy "dual" - tehát kettő dologra vonatkozó - száma is.)

 

Egy művet már említettem, ahol valaki eljátszott a nyelv lehetőségeivel, legyen egy másik: Orwell, 1984. Az ott létrehozott újbeszél lényegesen meredekebb módosításokat vezetett be, mint amennyit én merészkedtem lehetségesnek gondolni.

 

Örülök, hogy elmondtad a véleményedet, ráadásul a jövőben is nagyon szívesen venném. A kritikát igénylem és elviselem, de most véleménykülönbség alakult ki közöttünk.

 

A történet mindenesetre így alakult. Ha előtte beszélgettem volna veled, akkor valószínűleg a létige helyett személyesnévmást, vagy valami hasonlót írok. Biztos, hogy szerencsésebb lett volna. Most itt már azért nem írom át, mert túl sok energiát fektettünk ebbe a diskurzusba ahhoz, hogy pont az ok ne legyen látható. Ha esetleg valamikor véletlenül máshol is megmutatom, akkor már nem a "létige" szó fog ott szerepelni.