Farkas a határban

Kovács Dániel, újságíró a vonaton utazott. Ujjaival türelmetlenül dobolt az ablakpárkányon, miközben az elhaladó tájat nézte. A Mátrába igyekezett hű barátja, és kollégája Márkus Tibor társaságában. Állítólag egy hatalmas farkas, vagy valami ilyesmi kószál Mátrapereszteg határában. Ezt igyekeztek hőseink kideríteni, hogy mi az. Milyen állat rémíthet meg így egy egész falut?
Egerben szálltak le a vonatról, majd távolsági busszal robogtak ki a helyszínre. A falu határában máris az erdészet furgonjai, és rendőrautók álltak.Dániel nem totojázott, egyből megszólította az egyik unatkozó tisztet.
- Jó napot kívánok! A Magyar Naplótól jöttünk! Mi történik itt?
- Áh, szóval maguk azok a pesti újságírók, akiket a főnök emlegetett. Nos, nem történt nagyon semmi. Árkodi Béla bá' találkozott valami farkasszerű lénnyel a település határában, aztán rá egy napra elloptak pár birkát Dénes gazdától. Ami azt illeti, szerintem nem függ össze a kettő.
- Valóban?
- Igen, valóban. De itt a kocsma a szomszéd utcában. Ott többet tudnak maguknak mesélni.
Dániel a fejével jelzett Tibornak, aki kikapcsolta a kameráját (videoblog-sorozata van, nem hagyhatta tartalom nélkül a nézőit), és együtt mentek a "Lópatkoló" nevű ivó felé.
Bent a kocsmában igazi magyaros hangulat fogadta hőseinket. A falu öregei korsós sört lötyögtettek, és rekedten sugdolóztak. A 'Tilos a dohányzás!' tábla senkit sem érdekelt, a szájak sarkában ott fityegett a cigaretta is. A pultnál egy kopasz, harminc év körüli fiatalember tisztogatta a felespoharakat. Amint meglátta a pult felé közeledő újságírókat, lerakta a poharat, és már a sörcsapért nyúlt.
- Sziasztok! Mit adhatok?
- Híreket- válaszolta Tibor.
- A farkas érdekel? Arról Mikus Sanyi bácsiék többet tudnak.
És a sarokasztalnál italozó társaság felé bökött.
- Rendben, köszönjük.

Mikus Sanyi bácsiék asztalánál ott ült a farkast észlelő Árkodi Béla, de nem hiányozhatott a falu autószerelője, Tóth Lajos, és a nagyhangú nyugdíjas, Peterdi Salamon sem. Emellett még Sörös Péter is ott múlatta idejét.
- Jó napot kívánok! Újságírók vagyunk, a Magyar Naplótól!
- A Magyar Naplótól? Az jó újság, abba csomagolja az asszony a vörös hagymát!- nyerített fel Béla bá'.
- Az állítólagos farkasról érdeklődnék!
- Aha! Az mindjárt más!
- Elmondaná, hogyan történt az eset?
- Nos, fiam, hazafelé jöttem, pontosan innen. Az erdő mellett mentem el, aztán az ösvényen valami farkasszerű lény ment át az úton. Elindultam feléje, erre megmorgott. No, több se kellett, uzsgyi haza, aztán ment a telefon a rendőrségnek, az erdészetnek, sőt, a NAV-nak is.
- A NAV-nak miért? - kérdezte a homlokát ráncolva Dániel.
- Nemtom. Hivatalos ügyekben általában nekik szok telefonálni.
- Értem. Ha nem farkas, akkor milyen állat lehetett?
- Vótak itt a szovjetek, nyilván maga is tudja. No, azok hoztak mindenféle kutyát, farkasölőt, berni pásztort, egyszóval őrkutyákat.Nem kizárt, hogy amikor 89'-ben hazamentek, nem az összes dögöket vitték volt magukkal.Nem kizárt, hogy egy-kettő itten maradt.- bölcselkedett Tóth Lajos.
- Na, ja! Mer' 94'-ben eltűnt a vegyesboltos! Elment sétálni az erdőbe, de soha nem került elő. Aztán másnap reggel meglett a szétmarcangolt hullája. Az erdőkerülő vette észre a hajnali járatán.- tette hozzá Sörös.
Dániel szorgalmasan jegyzetelte az öregek regéit.
- Meg aztán 2001-be valami ragadozódög nagyon megritkította a falu juhnyáját. Vagy nyolcat elvitt. De nem egyedmaga! Jöttek azok öten-hatan, aztán meg mire puskát ragadna az ember, már egy se nincsen ottan!- kiáltotta a szomszéd asztalnál Dénes gazda.
- És esetleg lehet gyanakodni ténylegesen a farkasra?
- Hát, én aztat biza' nem tom. Erről az erdész úr tudna mesélni.

Dániel, és Tibor elindultak a zöld furgon felé. Bent az erdész éppen szorgosan jegyzetelt valamit. Dániel diszkréten kettőt koppantott a furgon falán. Az erdész ijedten elejtette a jegyzeteit.
- Jaj, már megijedtem. De jól van, csak maguk azok. Mivel szolgálhatok?
- A farkasról érdeklődnénk.
- Oh, egyáltalán nem biztos, hogy farkas.
- Hát akkor?
- A kocsmából jönnek?
- Igen.
- Akkor maguk is biztos hallották a Sörös Petya szovjetes elméletét. Nem tartom kizártnak, hogy kutya, de azért a vörösök nem most hagytak itt minket. Hogy ennyi év után is titokban maradjon egy nagy testű kutya jelenléte az erdőben, azt kizártnak tartom.
- Rendben, köszönjük.

Dániel csalódottan vette tudomásul, hogy semmi használhatót nem sikerült kiderítenie az ebről, avagy farkasról. Végül ötlete támadt. Tibor éppen vlogolt, de mint látta Danit közeledni, kikapcsolta kameráját.
- No, jutottál valamire?
- Ami azt illeti, igen.
- Mégpedig?
- Itt van egy erdészház. Oda beköltözünk éjszakára, és magunk lessük meg az állatot.
- És ha nem jön?
- Lámpával járjuk az erdőt. Csak a nyomára akadunk.
Ebben megegyeztek. Elkérték az erdésztől a kulcsokat, majd az ösvényt ismerve eljutottak a házig. Eléggé romos volt, azt meg kell hagyni. Bár az erdész említette, hogy a turistaház biztonságosabb, de ők csak azért is ezt választották. Bent két romos ágy, meg egy asztal állt. Szerencse, hogy volt elektromosság. Itt ültek, Dániel elkezdte begépelni a nyersanyagot, Tibor pedig neki állt videót vágni. Aztán leszállt az este. Hőseink lámpával indultak el a rengetegbe. A szél fújt egy kicsit. Macskabagoly huhogása visszhangzott a sötét fenyők között. Lámpáik fénye erősen világított, ezért Dániel bátran vágott neki a sűrűjének. Egy pillanatra megállt bevárta Tibort, majd hirtelen megtorpantak. A tőlük pár méterre lévő bokorban megmozdult valami. Aztán még egyszer. Dániel, és Tibor sápadtan néztek a cserje irányába. Végül megmozdult a bokor, és kilépett belőle egy...kuvasz. Kicsit hegyesebb volt a füle, sőt, egy kicsit fel is állt neki, ezért az óvatlan szemlélődő joggal nézhette farkasnak.

Dánielék nevetve tértek vissza az erdészházba. Az újságíró befejezte sztoriját, majd másnap reggel lerántották a leplet a kutyáról a kocsmában. És ha ott elterjed valami, pár órával később az egész falu tudja. Így volt ez most is. Végül buszra ültek, majd elindultak Pestre, vonattal. Dániel végül otthon a laptopján egy kuvaszt állított be háttérképnek, majd leküldte az anyagot a szerkesztőségbe. Ennél izgalmasabb kalandja aligha lehetett volna!

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2018-03-02 18:03 Dana

Dana képe

Túl sok központozási hiba, túl sok név... engem elvesztettél az elején valahol ezek miatt. Illetve néhány valószerűtlen elem miatt is -- mint például, hogy erdészek furgonjai és rendőrautók állnak a határban azért, mert valaki látott egy farkast és eltűnt egy-két bari valahol a világ végén. A szürke farkas egyébként védett állat -- nem lőnék ki.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

p, 2018-03-02 19:48 Gitáros

Gitáros képe

"A szürke farkas egyébként védett állat -- nem lőnék ki."
Egy esetben igen. Ha emberre támad.

Üdv!

Miki

p, 2018-03-02 21:35 Roah

Roah képe

Akkor is kilövik őket, ha védett, és épp nem támad senkire. :(
Nyugtatólövedék...?

https://mno.hu/belfold/kilottek-a-farkast-most-felfuggesztik-oket-1312522

https://mno.hu/bunugy_baleset/kilottek-a-pecsi-allatkertbol-megszokott-f...

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

p, 2018-03-02 19:47 Gitáros

Gitáros képe

Dana nagyrészt minden hibára, tévedésre rámutatott.

Én egy másik, inkább gyakorlati dologra hívnám fel a figyelmet.
A kuvasz bundája - jó esetben - hófehér. Ha egy kicsit piszkos - az erdőben való kóborlás miatt -, akkor is nagyon világos.
Emiatt szinte kizárt, hogy a falubeliek, akik nagyon jól ismerik a környezetüket, az erdőt, a háziállatokat, ne tudnának különbséget tenni egy kuvasz és egy farkas között.
Egy német juhász, egy jugoszláv farkasölő, vagy egy kaukázusi juhászkutya könnyen összetéveszthető egy szürke farkassal, különösen sötétben, vagy szürkületben.
Kuvasszal nem.

Küldj még.

Üdv!

Miki