Nagy az én vétkem...

Talán soha sem éltem, talán mindent csak elképzeltem. Talán csak úgy éreztem, része vagyok az életnek, annak, amit e szóval illetünk. Talán mindent csak álmodtam.
Álmomban egy fényes világot láttam. Mindenhol örökzöld fák ágait ringatta a lágy szél. Abban az álomban a virágok színes tengere hullámzott a réteken. Abban a világban, a madarak hangja élesen és tisztán csengett, úgy ahogy most már soha.
Ez történ velem is, csak most fogom fel. Éltem, mert létezni nem voltam elég bátor. Gyáva voltam ahhoz, hogy kinyíljak, és élvezzem azt, amit most elvesztettem.
Szemem ég, de könnyem nincs. Honnan is lenne, mikor én már nem vagyok képes a sírásra. Minek sírjon az, aki már nem él? Mi jogon? A könnyek hozta megnyugvás az élők kiváltsága. Nekik még van mit kiönteniük a szívükből, nekem nincs. Már szívem sincs. Én eldobtam azt, ami benne volt. Hogy megérte? Még nem tudom. Talán egyszer kiderül. Most könnyebb, de az is lehet, hogy ez csak átmeneti. De vajon mit teszek akkor, ha kiderül: ez még rosszabb, mint ami volt? Innen már nincs vissza, hogy a soha nyomatékosít és köt. Ide, ahova kerültem. Oda, ahonnan jöttem, egy világ választ el. Pont az a világ, ami ide jutatott.
Mi lett volna, ha beszélek valakivel? Akkor is így döntök? Akkor is eldobom magamtól az életet, vajon akkor is a tornyot választom? Lehet.
Amíg ott álltam, szabad voltam. Semmi nem volt fenn velem a magasban, csak a hűvös, tavaszi esti szellő. A hajamból kihúztam a befőttes gumit, ami copfba tartotta a zuhatagot. Erre mindig is büszke voltam. Már nem kell, itt nem számít ez sem, ahogy a telt ajkak, a keskeny derék, és megkopott fényű szem sem. Ott még talán…
Alattam a mélység tengere terült el. A szántóföld még feketén ásított, csak a traktor kerekének nyomai húzódtak benne. Néztem a barázdákat, azt, amilyen szabályosan haladnak egymás mellett. Vajon az én életem miért nem haladt ilyen szabályosan? Miért voltak benne göcsötök, letérők, felesleges állomások? Mind lépések oda, ahova jutottam.
A fejem felett egy vetési varjú repült el. Fekete teste lassan beleolvadt az alkonyatba, de még azért megcsillant rajta a nap utolsó, vöröses sugára. Szabad volt, egyedül rótta útját, nem tartozott senkinek sem elszámolással. A maga ura volt, egy a természettel.
A toronyban huzat volt. A hideg szél a csontjaimig hatolt, a vékony felsőm nem védett ellene. A szoknyám előttem lebegett, semmi sem állta útját. Lenéztem. Még saccolni sem mertem, milyen magasan állhatok. Egy pillanatra bele szédültem, majd kiegyenesedtem. Ha már itt vagyok, végigcsinálom. Döntöttem.
Kitártam karjaim oldalra, szembe fordultam a széllel, háttal a mélységnek. Éreztem, ahogy a hajam mögöttem lebeg, szabadon, mint a varjú. Lehunytam a szemem, hogy ne csípje a huzat. A könnyem végiggördült az arcomon. Szemhéjam mögött megjelent az anyám. Bánatos arcát mély ráncok szabdalták. Láttam, ahogy kisírt szemmel áll az összetört testem felett, de már nem érdekelt. Ő sem. Ha figyel rám, nem jutok idáig. Ha fontosabb vagyok neki, mint a munkája, és a barátja. Ha néha megkérdezi, hogy vagyok, és meghallgatja azt, amit válaszolok. Akkor talán… De már felesleges ezen rágódnom. Éljen csak a bűntudattal, marcangolja csak magát, már nem érdekel. Képtelen voltam sajnálni.
A másik, aki eszembe jutott még abban az utolsó pillanatban az apám volt. Sosem ismertem, anyám soha sem mondta meg, ki is ő. Csak egy fantom képe jelent meg előttem. Talán magas volt, mint én, talán a szemeimet is tőle örököltem. Talán az övé is ragyogott, ahogy az enyém, amikor még éltem.
Meglendítettem magam. Karommal egy kört írtam le a levegőben, aztán elrugaszkodtam a tetőről, és hátra ugrottam. Mint egy fejes ugrásnál fordultam. Testem siklott a levegőben, éretem, a hajam mellettem lobog, belecsapott az arcomba. A fülembe a szél sivított, mint egy sikoly. Arra nem emlékszem, én sikoltottam-e?
A vég gyors volt, és fájdalom nélküli, nem éreztem semmit. Az egyik pillanatban még zuhantam, a másikban már körbe ölelt a fény. Egy röpke percig csak hunyorogtam, aztán két ajtó tárult fel előttem. Egyik mögött folytatódott a fény, a másikban sötét volt. Tettem egy tétova lépést előre, aztán a fényt magába foglaló ajtó lassan csukódni kezdett. A másik közelebb került hozzám.
Ekkor megértettem: vétkeztem. Elkövettem a legnagyobb bűnt, amit lehetett. Eldobtam magamtól az életemet. Halálom nem tiszta körülmények között esett. Önkezűleg, Isten akaratának ellenszegülve cselekedtem. A büntetésem nem lehet más, csak a pokol.
Most újra élek. A kinti világ, az, ahonnan származtattam valaha, csak álomnak tűnik. Ez a vég, innen nincs kiút, lépteim árgus szemek vigyázzák.
Beállok a sorba. Itt nem úgy megy, ahol a világban. Szabályok vannak, nincs kallódó lélek. Egy vagyok azok közül, akik bűnhődnek. Hisz vétkeztem. Nagy az én vétkem…

Veszprém, 2007. október 17.

4
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4 (1 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

v, 2008-03-23 10:53 Blade

Blade képe

Hát ez is eléggé depresszív, ma már a második - nem illenek a húsvéthoz, vagy igen?

Mivel veszprémben jártam egyetemre, ezért van egy jópontod ;) Szépen megírtad.

---- ----
So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.
----
"Mert zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik..." - Wigner Jenő, Nobel díjas fizikus
---- ----

v, 2008-03-23 18:54 Crystalheart

Hát, és ráadást az enyém sem nagyon illik a naphoz, de mikor beküldtem, nem volt eszemben, hogy rövidesen húsvét. :B
___
"Buzogányok csaptak le, pajzsok törtek nyomán, sisakok hasadtak, kardok hulltak földre, kiáltások és sikolyok, ordítások és hörgések ezreivel telt meg a völgy. A zord Halál óriás-kaszájával szántotta az emberek tömegeit..."

v, 2008-03-23 15:52 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Van benne jó néhány hiba, de összességében tetszett. Pl. ez egy csúnya hiba, de gondolom egy átjavítás eredménye: "Arra nem emlékszem, és sikoltottam-e?". Gondolom, az és helyén egy "hogy"-nak kellene lennie. Van még néhány elírás, nézd át.
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

v, 2008-03-23 18:52 Crystalheart

Szia!

Először azt hittem, csak valami átvitt értelemben kell halálra gondolni... :)
De van benne néhány hibácska, elírás, ilyesmi. Ahogy átfutottam, így elsőre ezeket találtam:

  • "Lenéztem alám." - szerintem a "lenéztem" elég volna, ez így elég kifacsart.
  • "bele szédültem", "bele csapott" - egybeírandó.
  • "éretem" - gondolom "éreztem" akart lenni.
  • "és sikoltottam-e?" - gondolom valami mást akartál, a tippem, hogy és helyett "én" :)
  • "Itt nem úgy megy, ahol a világban." - és szerintem itt is mást akartál az ahol helyett...

    Azonban nem pontozom, mert a befejezés eléggé távol áll tőlem, így nem volna illő. :)

    ___
    "Buzogányok csaptak le, pajzsok törtek nyomán, sisakok hasadtak, kardok hulltak földre, kiáltások és sikolyok, ordítások és hörgések ezreivel telt meg a völgy. A zord Halál óriás-kaszájával szántotta az emberek tömegeit..."

  • v, 2008-03-23 20:46 Ameli Eftímea Paitha

    Ameli Eftímea Paitha képe

    Sziasztok!
    Nagyon köszönöm a véleményeket.
    Már elég régóta viszem gépre a novelláimat, de még mindig nem vagyok kibékülve a billentyűzettel, és bizony sokszor félre ütök. Így lehetnek azok a hibák, amiket írtatok. Igyekszem javítani őket.
    Ami a depresszív hangulatot illeti, én sem igazán gondoltam bele, hogy húsvéth lesz, bocsika érte :) Majd legközelebb valami kevésbé elkesegítővel rukkolok elő.
    Még egyszer köszi a javításokat.

    v, 2008-03-23 20:51 Crystalheart

    Én máshova nem is tudnék írni. Merő kihúzigálás meg belejavítás volna, és akkor még utána be is kéne pötyögni gépbe. Ejh, most nyár végétől lesz laptopom, mennyivel könnyebb dolgom lesz, nem leszek a szobámra korlátozva! Egy csomó ihlet szállt már el emiatt :-?
    ___
    "Buzogányok csaptak le, pajzsok törtek nyomán, sisakok hasadtak, kardok hulltak földre, kiáltások és sikolyok, ordítások és hörgések ezreivel telt meg a völgy. A zord Halál óriás-kaszájával szántotta az emberek tömegeit..."

    v, 2008-03-23 20:57 Ameli Eftímea Paitha

    Ameli Eftímea Paitha képe

    Én is gépen írok mondom, már vagy három éve, de nem sikerül megjegyeznem, mi merre van :) Mindig csupa piros a dokumentum :( De mivel a remény hal meg utoljára, így bízok benne, egyszer megtanulom :) (amúgy nekem is laptopom van)
    __
    ÁlomÁlmodó

    h, 2008-03-24 08:55 Sütiszörny

    Sütiszörny képe

    Én jobb szeretek a hagyományos módszerrel papírra írni. A gép zúgása, meg a monitor előtti gubbasztás elveszi az ihletet. Aztán meg jól jön a bepötyögés, mert olyankor észreveszek olyan hibákat is, amiket az egyszeri visszaolvasással nem.
    __________________________________
    Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

    h, 2008-03-24 11:02 Crystalheart

    Van halk gép is - notebooknak alapfeltétele is szinte -, de a monitorhoz én mán hozzászokhattam, a napom nagy részét itt töltöm, hiszen programozó vagyok :)
    ___
    "Buzogányok csaptak le, pajzsok törtek nyomán, sisakok hasadtak, kardok hulltak földre, kiáltások és sikolyok, ordítások és hörgések ezreivel telt meg a völgy. A zord Halál óriás-kaszájával szántotta az emberek tömegeit..."

    h, 2008-03-24 14:39 Ameli Eftímea Paitha

    Ameli Eftímea Paitha képe

    Anno én is papíron kezdtem, de amikor a suliba is egyre több mindent kellett gépelve leadni, vettem egy laptopot, és azóta valahogy nem megy a kézi írás
    __
    ÁlomÁlmodó

    h, 2008-03-24 08:17 Blade

    Blade képe

    Húsvéth? :)

    ---- ----
    So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.
    ----
    "Mert zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik..." - Wigner Jenő, Nobel díjas fizikus
    ---- ----

    h, 2008-03-24 08:19 Ameli Eftímea Paitha

    Ameli Eftímea Paitha képe

    Na igen, ez meg reflex :D
    __
    ÁlomÁlmodó

    h, 2008-03-24 11:05 miyoku

    miyoku képe

    javaslom, ez beválik, h küld el 2-3 embernek mielőtt felraknád
    bárhova is. friss írás után hiába nézed át, azt fogod látni amit szeretnél.
    ha átküldöd a barátaidnak, akkor ők észre fogják venni azt amit te nem.
    szeretem a depresszív írásokat! :)
    ::::::::::::::::::::::::::::::::
    S im egyszerre ajtóm roppan,
    Mintha egy kéz félve koppan
    – dobban ajtóm csöndesen

    h, 2008-03-24 11:21 Ameli Eftímea Paitha

    Ameli Eftímea Paitha képe

    Szia!
    Volt alkalom, amikor megtettem, csak nem mindig érnek rá ezzel fogalkozni :) Egyébként szoktam várni néhány napot, mielőtt újta olvasom, de ezek szerint nem mindent veszek észre akkor sem.
    Köszi a tanácsot :)
    Ami meg a depresszív írásokat illeti, néha ezek az érzések kavarognak bennem, leírom őket, aztán ki-ki eldöntheti, tetszenek-e neki vagy sem. Anyum egyenesen utálja őket, mielőtt bmi elolvasna, amit én írtam megkérdi: Depis vagy nem? Csak akkor olvass, ha nem az :D
    __
    ÁlomÁlmodó

    h, 2008-03-24 17:17 miyoku

    miyoku képe

    ha belegondolsz, én sem olvasnám szívesen a lányom depresszív írásait, végülis a lelke egy darabja.
    tényleg timi vagy?
    :::::::::::::::::::::::::::
    S im egyszerre ajtóm roppan,
    Mintha egy kéz félve koppan
    – dobban ajtóm csöndesen

    h, 2008-03-24 19:55 Ameli Eftímea Paitha

    Ameli Eftímea Paitha képe

    Igen, végülis igazad van. Csak kíváncsi voltam, mit gondol róluk, és ő is kíváncsi volt, miket is alkotok, egész addig, míg egy-két olyannal nem találkozott, ami nem tetszett neki. Azért van, amiket olvas- realy life és mesefantazy-ket- ezek tetszenek neki.
    Amúgy igen, Timi vagyok :)
    __
    ÁlomÁlmodó

    h, 2008-03-24 20:25 miyoku

    miyoku képe

    anyámnak a betépős, elszállós írásaim (sem) tetszenek.
    ő cenzúrázva kap inkább, mint h azon agyaljon, h a 28 éves "kislányának" milyen tapasztalatai vannak az életről. :)
    én is. :)
    ::::::::::::::::::::::::::::::
    S im egyszerre ajtóm roppan,
    Mintha egy kéz félve koppan
    – dobban ajtóm csöndesen

    h, 2008-03-24 20:28 Ameli Eftímea Paitha

    Ameli Eftímea Paitha képe

    Na igen, az anyák már csak ilyenek :)Főleg, ha alapból másfajta stílust olvasnak :)
    __
    ÁlomÁlmodó