Az éjjeli látogató

 

Az éjjeli látogató

 

Izzó szempár néz farkasszemet velem. Menekülnék, de észreveszem, hogy már nem is mozdulnak nehéz lábaim.

– Ne! – üvöltöm keservesen, s a földre zuhanok.

 A hangos szóra felébredtem a gyötrő rémálomból. Kapkodtam a levegőt az izgalomtól, és verejtékcseppek táncoltak forró testemen. Felültem az ágyamban. Furcsa zajokra lettem figyelmes. Csendre intettem magam, mutatóujjamat az ajkam elé tartva.

Kopogtatás, suttogás.

Talán mégsem a saját, kétségbeesett kiáltásomra ébredtem! Mintha valaki járkálna a lakásban. Lábaimat felhúztam, s mint egy védtelen gyermek, körbeöleltem a karjaimmal. A hangok valahonnan a földszintről jöttek,  én pedig a sötétben kuporogva meg voltam győződve arról, hogy veszélyben forog az életem.

A zajok egyre erősödtek, így rá kellett vennem magam, hogy megnézzem, mi is történik a lakásomban. Sötétbe tapogatózva indultam el lefelé a lépcsőn, és hamar meg is bántam, hogy még nem kapcsoltam fel a villanyt, ugyanis bevertem a fejem valamibe. Az ablak volt az. Nem is emlékeztem, hogy nyitva felejtettem, de ráhagytam, hogy biztos a feledékenységem miatt van.

Körbenéztem mindenütt, de tíz perc eredménytelen kutatás után feladtam. Elindultam a fürdőszobába, hogy megmossam az álomtól teljesen eltorzult arcomat. Megnyitottam a csapot, és locsolni kezdtem magamat a hűsítő vízzel. Rátenyereltem a mosdókagylóra, és egy ideig még elgondolkozva bámultam az örvénylő vizet, majd felpillantottam a tükörbe. Hátrahőköltem..

Egy férfi állt közvetlenül mögöttem, talpig feketében, s ruhája mellett bőre természetellenesen fehérnek tűnt.  Sötét hajának tincsei smaragdzöld szemébe lógtak, és gonosz vigyorral nézett vissza rám a tükörbe. Nem mertem hátrafordulni.

– Mi a baj, talán félsz? – kérdezte. A tükörből láttam, hogy mellém lép, és éreztem, ahogy karja hozzásimul az enyémhez. Sikítani akartam, de csak tátogni tudtam az ijedtségtől.

– Gyere, üljünk le, és beszélgessünk! – visszanézett rám a tükörbe, majd elindult a szobám felé. Meglepődtem, milyen könnyedén igazodott ki a helyiségeken. Valószínűleg nem először járt itt. Leült az ágyamra, majd engem is odairányított.

– Mi a neved?

– April vagyok – mondtam alig érthetően.

– Gyönyörű vagy, April – suttogta.

Ő pedig igazán jóképű volt. Földöntúlinak éreztem szépségét, és az a ragyogás, ami áradt belőle, teljesen elvarázsolt. Egyre közelebb hajolt hozzám, ajkait résnyire nyitotta, és félretűrte hajamat. Behunytam a szemem.

Hirtelen furcsa fájdalom hasított a nyakamba. Éreztem, hogy valami meleg folyik végig a mellkasomon. El akartam lökni magamtól az idegent, de már nem volt olyan gyengéd, mint eddig. Szorította a karomat, és nyakamba mélyesztette éles fogait. Próbáltam szabadulni, de nem eresztett el. Karmoltam, rugdostam, nem tudtam, mivel lehet megbénítani egy ilyen erős lényt. Aztán valahogy sikerült kiszabadulnom. Nem vesztegettem az időt, futni kezdtem. Nem tudtam, hova meneküljek, csak futottam. Le a lépcsőn, egyenesen az ajtó felé. Remegő kézzel próbáltam elfordítani a kulcsot, hogy minél előbb elmenekülhessek ebből a valóra vált rémálomból, de az ajtó nem nyílt. Már hallottam a lassú léptek zaját a lépcső felől. Nincs időm erre! Befutottam a nappaliba, elbújtam egy pókhálóval körbefont szekrény mögé, ami könnyedén eltakart.

– Fölösleges bujkálnod, előbb-utóbb úgyis megtalállak.

A férfi bejött a nappaliba. Megállt az ablak előtt, és zsebre tett kézzel, érdeklődve nézett kifelé. Kihasználtam az időt, és halk léptekkel kiosontam.

– Hova mész? – kérdezte, még mindig a tájat fürkészve. Megtorpantam egy pillanatra, aztán rohanni kezdtem. Fogalmam sem volt, hova mehetnék, az ajtóval pedig kár lett volna bajlódnom, nyomomban egy vámpírral. Gyorsan bebújtam az asztal alá. Éppen időben, mert már ő is ideért. Lassan, ráérősen közeledett, majd mikor az asztalhoz ért, megállt. Türelmes volt, lerítt róla hogy tudja, nem menekülhetek el előle.

A vámpír megint nem mozdult, így én is adtam magamnak egy kis időt megnyugodni. Vettem néhány mély levegőt, és behunytam a szemem.

Lépések zaja. A két láb, amit a férfiból láttam, megmozdult. Előrelépett, majd vissza.

Hirtelen a férfi benézett az asztal alá. Sikítottam, teli torokból az ijedtségtől, és afféle vészjelzésként, hátha valaki a segítségemre siet. Próbáltam hátrálni. Kúsztam a földön, beleütköztem a székekbe, de félrelöktem az összeset, hogy szabad utam legyen a meneküléshez. De hiába, zsákutcába kerültem. A férfi négykézláb közeledett felém, azzal a különös, szokatlan vigyorral az arcán, ami mintha ráfagyott volna, sosem változott. Sírni kezdtem. Siratni magam, és a nyomorúságos életem, de nem tudtam mit tenni, erőtlenül vártam a kivégzésemet. A vámpír lefogott, fejét a nyakamhoz hajtotta, és újra megharapott. Sikítani akartam, de már hang se jött ki a torkomon. Éles fájdalom hasított a nyakamba, ami teljesen megbénított, s már csak a pirosló vért láttam mindenütt. A szörnyeteg szorításából nem lehetett szabadulni, szomjasan, a vértől feltüzelve tartott fogva, és nem tehettem mást, átadtam magam a kínzó halálnak…

 

 

3.166665
Te szavazatod: Nincs Átlag: 3.2 (6 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

cs, 2010-02-04 16:25 Blade

Blade képe

Ez az írás is a levegőben lóg, nincs igazi célja.

cs, 2010-02-04 16:36 Muraközy Konrád (nem ellenőrzött)

Háááát.

Ráférne némi átsruktúrálás, meg valami vég is kéne neki, mert így egy fejezet töredéke csupán. Ráadásul, akinek egy vérfarkas(?) a lakótársa az mit parázik "gyilkosoktól"?

cs, 2010-02-04 16:43 Dana

Dana képe

Pont ezt a mondatot - értelmileg - leírtam én is, de aztán kitöröltem :). 

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

cs, 2010-02-04 17:03 Muraközy Konrád (nem ellenőrzött)

Meglátjuk, mi lesz belőle.

cs, 2010-02-04 16:42 Dana

Dana képe

Az első néhány mondatból vesszők hiányoznak, a szavak sorrendje pedig szintén nem a legtökéletesebb. A mondatokban hol múlt, hol jelen időt használsz. 

Azt hiszem, hogy egy romantikus történetet szerettél volna írni, de ennek így se füle, se farka. Bocsi a véleményért, mert valójában én zöldfülű vagyok értékelés tekintetében (és feltehetően az én írásaim sem állnák meg jobban a helyüket, ha valaki alaposan kielemezné őket). 
 

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

cs, 2010-02-04 16:52 Roah

Roah képe

Én nagyon kedvelem a vámpíros meséket. De ez nem az igazi. Olyan, mintha a teletexten olvastam volna egy pár soros tartalom jegyzéket egy filmről. Például ez: horrorfilmbe illő jelenet. Ne má'. Pont ezt kell kidolgozni, hangulatossá, ha így tetszik "parássá" varázsolni betűkkel, szavakkal. Ez így olyan kis üres. Nincs benne semmi izgalom, semmi sötét tónus. A vámpírok leglényegesebb jellemzőit sehol nem látom: éjjeli ragadozók, erotikus kisugárzás. A halhatatlanság is olyan sablonos lett. Nem erre számítottam. Tudod, milyen érzésem van? Mint amikor fogmosás után narancslevet iszok. Dolgozz még rajta. Pakolj bele egy kis izgit, élesztgesd a vámpíros hangulatot, eleganciát. Írd át itt-ott, és még visszatérek. Mint mondtam, nagyon szeretem ezeket az elnyűhetetlen vérszívókat. Tényleg immunisok a halálra. :)

ui.:

"– Elég kitartó volt a vacsorám.– mondta kaján vigyorral a képén." - ez nem központozási hiba?

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

cs, 2010-02-04 16:56 april

april képe

Igazából ez egy kis regényrészlet, tele átalakításokkal, hogy érthető legyen így, kiragadva a történetből. Bár azt hiszem, eléggé elhamarkodott írás. Egyébként nagyon nem romantikus sztorinak szántam...

A vesszőhibákat átnézem, és köszi:)

April

cs, 2010-02-04 17:03 Muraközy Konrád (nem ellenőrzött)

Akkor hallgass Roah-ra, mert ez így a leginkább még a romantikus történetekre emlékeztet. Ha regényrészlet, akkor ne alakítgasd át, rakd be, jelezd, hogy regényrészlet és adhatsz pár szavas szinposzist az előzményekről, de ne alakítsd magát a regényrészletet szinopszissá!

cs, 2010-02-04 16:58 april

april képe

Azt hiszem, tényleg lesz mit alakítanom, és nemsokára visszatérek egy sokkal jobb verzióval:)

cs, 2010-02-04 17:55 Roah

Roah képe

Veszélyes dolog összeollózni egy novellát egy már kész, vagy félkész regényből. Meg szerintem nehéz is. (A sejtelmes, félelmetes bekezdések gyakorlását én szorgosan tanulom Kelvintől. Azért azt hozzáteszem, hogy Kelvin novellákat esti órákban, kiváltképp elalvás előtt olvasgatni nem ajánlott.:) Tőlem ugyan meg nem szabadulsz, amíg vámpírokról írsz....engem már a faj is csalogat.:)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

cs, 2010-02-04 18:01 Dana

Dana képe

Kelvin-nek már az avatarja is ijesztő: tervezem, hogy megírom :).

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

cs, 2010-02-04 17:48 april

april képe

Megpróbálok összehozni egy jobbat, már fejben át is alakítottam a sztorit. Az remélem jobban fog tetszeni Nektek, mint ez.

April

cs, 2010-02-04 18:09 Indi

Indi képe

Múlt és jelen idő keverése egy mondaton belül? Mintha kapkodtál volna kissé ezen a téren (is?).

A sztori jócskán zavaros ebben a formában, bár érteni vélem mi lett volna a lényeg :P Szerintem is ráférne egy alapos nagygenerál, ha már távolságtartással tudod kezelni és meglátod benne a hibákat.

 

 

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

p, 2010-02-05 21:51 Sorter

Igaz, hogy kicsit valóban a "levegőben lógott", de nekem ettől függetlenül tetszett. Kellően komor volt a hangulata, és szerintem kimondottan jót tett neki, hogy nem írtad le egyértelműen, hogy vámpírokról van szó. Lehet, hogy voltak benne helyesírási hibák, én nem arra figyeltem. Szóval nekem bejött. 4 csillagot adok rá.

Így tovább!

p, 2010-02-05 21:53 Dana

Dana képe

És ami az akarást mutatja, hogy azóta is folyamatosan javítgatja :)! 

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

p, 2010-02-05 22:06 april

april képe

Nagyon szépen köszönöm, próbálom tényleg a legjobbat kihozni magamból, és a történetből. A négy csillag nekem elég sokat jelent, szóval ezt is köszönöm. És persze Danának a támogatást:)

April

p, 2010-02-05 22:15 april

april képe

Tudnátok segíteni, hogy milyen helyesírási hibák vannak a novellában, mert én már nem igazán látom őket.:)

April

p, 2010-02-05 22:21 Sorter

Én például ezt vettem észre:

"– April vagyok. – mondtam félénken."

A vagyok után nem kell pont.

"– Gyönyörű vagy, April. – suttogta."

Itt meg az April után nem kell.

 

 

p, 2010-02-05 22:34 april

april képe

Köszönöm szépen, javítom:)

April

szo, 2010-02-06 00:19 Obb_régi

2

Mintha tőmondatokban végigfuttatnál, egy se füle se farkát, mert így még hangulatot sem sikerült teremtened.

Sokminden mellett ilyenekre is fegyelj oda:

"– Mi a baj, talán félsz? – kérdezte rengeteg törődéssel a hangjában." - első kerdéséből máris megállapítod a "rengeteg törődést", azt a rengeteg törődést talán egy rokonéból kiveheted, akit eléggé ismersz hozzá.

"Behúzódtam az ágy szélére," - behúzódni sarokba, vagy ágyalá, de szélére be

"Sikítottam. Teli torokból az ijedtségtől" - az ilyen pedig legyen inkább egy mondat.

szo, 2010-02-06 09:41 april

april képe

Köszönöm Obb, javítani fogom.

April

szo, 2010-02-06 06:37 Dana

Dana képe

Sok-sok tanács ment levélben, de azért nagy vonalakban ide is leírom, hogy mit gondolok: Dóri még fiatal, az írását ennek megfelelően nézzük (szerintem látszik is). Ha én írnék valami ilyesmit, jelen időbe tenném, mert úgy az olvasó esetleg átérzi a főszereplő kétségbeesett helyzetét. Sok benne a túl egyszerű mondat, nem a legjobb szavakat használja (pl. egy élet-halál harc közepén nem sétálgatunk). A másik dolog: a vámpír. Egy klasszikus vámpír nem megy be a lakásba kiszívni a véred (ld. a legújabb svéd tinirománcot), továbbá nem látja magát/látszik a tükörbe, nem udvariaskodik evés előtt. Én előbb üldöznék, utána udvariaskodnék, az egyetlen, első és utolsó harapás előtt. Ezzel azt is elmondtam, hogy maga a történet felépítése sem az igazi (nem követek valakit, aki az éjszaka közepén feltűnik a lakásomban, vagy ha igen, ejtsünk pár szót a vámpírok delejes tekintetéről :)). Röviden ennyi.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

szo, 2010-02-06 09:43 april

april képe

Igazából van egy kialakult képem a vámpírokról, és nálam látszanak a tükörben.:) De igazad van, úgyhogy még dolgozom rajta minden erőmmel:)

Köszönöm: April

szo, 2010-02-06 12:31 Obb_régi

Ha fiatal, akkor még rengeteg ideje van fejlődni, az hogy foglakozik a novellájával, és ahogy nézem próbálja egyre finomítani az pedig különösen üdvözölendő. 

szo, 2010-02-06 14:02 april

april képe

Igen, fiatal vagyok, és nagy szükségem van a segítségre, mert elég komolyan gondolom az írást, és szeretnék minél jobb lenni.

Köszönöm a sok segítséget, remélem a következő verzió jobb lesz. Légyszi, ha frissítettem, megint nézzetek rá, és mondjátok el, mit gondoltok róla.

Előre is köszönöm.

April

szo, 2010-02-06 08:55 Roah

Roah képe

Visszatértem. Ejha, látom a novi ruháját kicserélted, szorgosan javítottad a központozást is. (Igaz, én egy írás alapján nem tudom megállapítani, hogy ki hány éves, mert akadt már itt nem kis meglepetés a szerzőt illetően.) A kitartásod dícsértes, akárhány éves is vagy:)

A történet ugyan rózsaszín lett kissé, de sokkal jobb így, mint a legelső novella. Én bírom az újdonságokat. A vámpírsztorik kifogyhatatlanok az ötletekeből. Pont azért, mert nincs bennük szabály. Az egyik mesében a vérszívó kineveti a feszületet, a másikban szerelmes, a harmadikban falon mászik, a negyedikben...mi is volt, ja igen: gyémántosan csillog-villog a bőre. Nincs benne törvényszerűség. Egy író bármivel felruházhatja ezeket a buja, fekete angyalokat. Az összes hasonlóság kimerül ebben a két jelzőben: fakó bőr, éles fogak. És a többit a fantáziád szerint lehet variálni. További jó munkát april.:-)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

szo, 2010-02-06 08:58 Dana

Dana képe

Oké, de ebben a történetben - legalábbis az eredetiben, akár csak egy-egy rossz szóhasználat miatt - nem lehet eldönteni, hogy most milyen is a vámpír: gyengéd, gyilkos, "eredeti", stb. Én erre próbáltam rávilágítani :). 

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

szo, 2010-02-06 09:15 Roah

Roah képe

Amit én eddig olvastam, láttam a vámpírokról, az mind ilyen vegyes: gyengéd, gyilkos, eredeti. A kiismerhetetlenségükben húzódik meg a varázserejük, nem? Természetesen ezek ábrázolása az író dolga. Melyik bennük a dominánsabb. Ragadozók, és kiszámíthatatlanok, mint a macskák. Szépek, tökéletesek - az előbb kihagytam a "jővőbelátó", és a gondolatolvasó vámpírt :) - kegyetlen gyilkosok. Egyetértek azonban arra vonatkozóan, hogy ki kell választani a történet "útját", és arra felépíteni egy fikciót. Kvázi eldönteni, hogy melyik a domináns.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

szo, 2010-02-06 09:48 april

april képe

Rendben. Készítek hozzá egy jellemzést, és utána megint javítok.:)

April

szo, 2010-02-06 14:26 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Hát, írj szorgalmasan, előbb utóbb ki fogod nőni a hibákat, amiket írtak a többiek.

Én annyit tennék hozzá, hogy néha olyan érzésem volt, mintha zenét hallgatnék, ami néha-néha megugrik.
"Végighúztam az ujjamat a nyakamon: úszott a vérben.

Futni kezdtem. Nem tudtam, hova meneküljek, csak futottam." - elég éles a váltás, egyik pillanatban egy vámpír mellett ücsörög vérző nyakkal, a következő sorban pedig már rohan.

"Hirtelen furcsa fájdalom hasított a nyakamba.

Éreztem, hogy meleg folyik végig a mellkasomon. Ellöktem magamtól az idegent." - ezt te biztosan jobban tudod, de vámpírokat nem könnyű csuklóból ellökni... arról nem is beszélve, ha éppen a csaj nyakába mélyesztette a fogait, szabadulás közben a lány néhány deka husit is kitépett volna magából...

Van a hangulatában valami, amit csiszolgatni kell, és akkor majd biztos jó lesz, úgyhogy hajrá.

szo, 2010-02-06 14:30 april

april képe

Köszönöm a bíztatást, igyekszem.:) Az észrevételeidet is köszi, hogy elmondtad, lesz mit javítanom.

April