Rúnák Földje

Erős, jéghideg szél vágtatott végig Neandron dombságán. Bár elszórtan lehetett látni egy-egy facsoportot, fedezéket nem nyújtott a hideg ellen. Északon veszélyes volt az ősznek ezen időszakasza, mikor még az első hó nem hullott le, ám a hideg Fehér-hegység felől érkező viharok még a jégdermesztő téli estéket is felülmúlták.

            Irman Tedosien el’Hamron, a vér tábornoka mérgesen és fázósan húzta még összébb magán erős és egyszerű köpenyét. Magas, ám vézna, őszülő hajú ember volt, már elszokott a háborútól, ám a szükség felszólította a hazáért, amit már annyiszor szolgált. Végigküzdött nem egy Jefari és Zwedgedori betörést már ezen a vidéken, ám az északi őszt egyszerűen nem tudta megszokni. Ahogyan a jeges szél behatol a legvastagabb prémek alá és lebénítja az embert, azt nem kívánta még lebecsült szolgáinak sem.

            Ám a parancs az parancs, és Moshanie királynő egyértelmű utasítására ide kellett vezetnie kilencezer emberét és felvenni a kapcsolatot Lewardon Kormányzóval. Arról fogalma sem volt, hogy miért éppen egy ilyen kis sereget küldött a királynő. Ha igazán le akarná verni ezt a lázadást, akkor jóval nagyobb csapatot küldött volna. Irman ennél jóval nagyobb seregekhez volt hozzászokva és az udvar a kor legtehetségesebb tábornokai közé sorolta.

            Mellette lovagolt gyermekkori jóbarátja, Bren wadar’toran, aki ragaszkodott ahhoz, hogy vele jöhessen. Örült neki, hogy barátja és csapata vele tartott. Tapasztalatból tudta, hogy mekkora taktikai előnyt jelent egy csatában, ha vannak az oldalán hatalomhasználók. Bár nem szeretett így gondolni barátjára, ám volt egy megérzése, hogy minden ügyességére szüksége lesz, ha ki akarja vágni magát ebből a helyzetből. Bren és csapata rendkívül hasznos lesz, ám örült volna, ha a királynő küldött volna pár sötétmágust. Mostanában a Sötétség Tornya túlságosan is csendes volt. Ám ő hűséges marad a Ragyogó Koronához.

            Komolyan aggasztotta ez a lázadás. Nem volt egy hagyományos lázadás és nem is hagyományos volt a célja. De még mennyire hogy nem! És volt rengeteg aggasztó tényező. Ott van például Kid. A Onerar mezején bebizonyította hadászati tehetségét, modern ötleteivel Irmant is meglepte. Kellemetlen lesz ellene harcolni. Továbbá ott van maga Lewardon. Bár az ő oldalán kellesz harcolnia, korán sem bízott a Kormányzóban. Túlságosan rossz híre volt a csarnokban és láthatóan maga a Nagykirály sem bízott benne. Végül pedig Rodeannal, a lázadás kirobbantójával kellesz szembe szállnia. Kellemetlen tényezők, túl sok kellemetlen tényező.

            Bren hirtelen elvigyorodott, mintha még mindig csak húszéves lenne és oldalba bökte Irmant.

            - Kész csoda, hogy a katonáid így bírják egyenruhában, mikor te még három réteg ruha alatt is majd megfagysz! – nevette jókedvűen. Irman mérgesen mordult egyet. Bren nem érezte a hideget, sem a meleget, sem akármilyen kellemetlen környezeti tényezőt. Ott feszült rajta láthatatlanul a védelme a hideg ellen. Így könnyű beszélni!

            Éppen valami velőset akart válaszolni, mikor Bren arca hirtelen elkomorodott és suttogni kezdett. Csak óvatosan, helyes gondolta magában Irman

            - Tőlünk egyenesen északra hatalmas mennyiségű esszenciát használnak. Elég egy kapu fenntartásához. – Az utolsó szavait mély tisztelettel mondta. Csak nagyon kevesen voltak képesek kaput létrehozni és meg is tartani és, bár tehetségesnek számított, Bren még egy jó darabig nem lesz képes erre.

            Irman gyorsan a mellette lovagló futárhoz hajolt.

            - Geral, vidd meg a hírt az ezredeknek. Északról támadás várható, legyenek készenlétben. Mindenki álljon meg, és hetes védelmi alakzatokat akarok tíz percen belül. És öt percen belül legyen előttem Alron, Lenemiar, és Farral százada. És mindezt gyorsan és halkan!

            Geral gyors volt, mint a villám. Máris szétküldte a leggyorsabb embereit négyfelé és néhányat még a századokért. Irman tudta, hogy egy hadsereg két fontos alappillére a jól szervezett futárrendszer és a gyors reagálás a külső tényezőkre.

            - Bren, küld ki két embered észak felé és kémleljék ki, hogy mi folyik ott. Milyen messze vannak?

            Bren nem küldött embert. Már nem volt rá ideje.

            - Egy kilométer és csökken. Három-négyezren lehetnek, a fény jelét viselik, és az élükön maga Kid és Rodean lovagolnak és a Torvidari mészáros, Har Jerim. Már azóta kémlelem őket, hogy Rodean megtartotta a kaput. – mondta rezzenéstelen arcal.

            Mint egy parancsszóra, a közeli magaslat mögül lovasok kezdtek felbukkanni. Zászlóik fényesen tükrözték a jeges nap fényét, páncéljukon ott fehérlett a fény jele. Hosszú, rendezett sorban egyenesen feléjük vágtattak.

            Irman gyorsan mérlegelte a helyzetet. Három-négyezer ember nem jelenthetett gondot, és akármien erős volt is Rodean a hatalomban, akkor sem tudott volna szembeszállni egymaga Brennel és tizenkét társával. Ám volt egy rossz előérzete a dologgal. Gyorsan magához hívatta Geralt.

            - Töröld a parancsokat! Mindenki, elsőfokú védelmi készültség és további parancsig tartsák magukat, ha túl nagy lenne a túlerő, akkor rendezetten vonuljanak vissza az ezredemig. Gyorsan! – Geral gyors vágtában megindult visszafelé – Bren, te és a csapatod…

            Szavait hangos robbanás szakította félbe. A központi ezred rendezetten védelmi állást felvevő katonái között tűz csapott fel és teljesen szétzilálta az alakzatokat, majd a semmiből nyílvesszők kezdtek záporozni a megbomlott sorokra.

            - Bren, védelmet! Most! – Ám barátjának nem kellett mondani. Halkan mormolt magában és a kezével bonyolult alakzatokat írt le a levegőbe.

            A közeli fenyvesekből barna köpenyes emberek bukkantak elő. Rengetegen! Miközben a nyílzápor még mindig a vér katonáira zúdult, a barnaköpenyesek és Kid lovassága egyszerre indultak meg. Pont olyan távolságra voltak, hogy egyszerre érkezzenek meg. A barnaköpenyesek között fel-felbukkant egy-egy kék köpeny. Rehavadok! Hát már Jefariak is harcolnak Rodean oldalán!

            - Nem tudok pajzsot vonni az ezred köré és a többiek sem tudnak. Blokk van az egész vidéken! Semmilyen védelmi mágia nem működik csak a leggyengébbek.– kiabálta túl a sikolyokat és parancsszavakat ordítozó századosokat Bren. – Azt hiszem, Irman, hogy ezt a csatát a hatalom nélkül kellesz megvívnod.

            Időközben a feléjük száguldó Jefariak már csak háromszáz méterre voltak és a lovasok sem több négyszázötvennél. Hogy ilyen messziről hogy tudták tűz alá venni, azt Irman el sem tudta képzelni. Csak az ő ezredükhöz ötezer barnaköpenyes harcos közeledett. Zseniális támadás gondolta a hadvezér. Számításai szerint közel húszezer ember kellett ehhez a támadáshoz. Olyan gyorsan közeledtek, hogy a küldöncök éppen hogy bejutottak a szomszéd ezredekhez. Irman valami kiutat keresett, ám az egyetlen menekülési útvonal az ellenségen vezetett keresztül. Szomorkásan elmosolyodott és kardját előrántva felkiáltott.

            - Lándzsák északnak két sorban, íjásztűz kelet és nyugat, és teknősöket szétszórtan és két lövés után az ílyászok be a közepükbe. Kettőt ide elém a lovasság visszavonulásához. Lovasság, ide hozzám a lándzsák mögé.

            Remek sereget hozott magával, kétségtelen. Még ebben a kilátástalan helyzetben is csak elszántságot lehetett leolvasni katonái arcáról, máris elkezdtek felfejlődni. A központi sereg hétszáz lovasa Kodar lovassági parancsnok vezetésével máris mögé kezdett gyülekezni. Az ílyászok első nyílvesszői már ki is röppentek ílyaikból. Bren továbbra is rezzenéstelen arccal ránézett. Egy csata kevés volt, hogy kihozzon a sodrából egy torant.

            - Megtiszteltetés, hogy az oldaladon harcolhatok, Irman. – mondta.

            Az ílyásztűz már megszűnt, ám a tűzözön tovább szökött az ezred közepe felé.

Irman Tedosien el’Hamron, a vér tábornoka, Havendir és Yeomar ura elnevette magát és a feléjük vágtató Északi lovasságra nézett.      

- Imátkozz Bren, imátkozz, hogy túléljük Észak szántóját!

Nevetése tisztán csengett a csata hevében.

 

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2010-01-29 21:25 Blade

Blade képe

Jó sok hiba van benne, pl imátkozz...de csúnya. Ezt még jó alaposan át kell nézned és javítanod, nem csak a helyesírásra gondolok, hanem a megfogalmazásra is, pl "ám a szükség felszólította a hazáért," - így magyarok nem beszélnek, az tuti.

v, 2010-01-31 11:03 Indi

Indi képe

Vannak esetek, amikor a Word nem puszta szivatásból húz alá minden harmadik szót. Néha érdemes elgondolkozni rajta, miért csinálja ;) Ha elvből nem használod ezt a "mankót", akkor a nyelvtanra feküdj rá egy hajszállal jobban. Nem baj, hogy vannak benne hibák, mindenkivel megesik, de mielőtt másoknak is megmutatod (akik nem a családod, a barátaid, a tanáraid etc.), nézd át/nézesd át (az előbb felsoroltakkal).

pl.: Íj/ íjász , ellentétben az "ílyásztűzzel"

 

Bár elszórtan lehetett látni egy-egy facsoportot, fedezéket nem nyújtott a hideg ellen. - Bár elszórtan látni lehetett egy-egy facsoportot, de ezek fedezéket nem nyújtottak a hideg ellen.

(az elejét és a végét olvastam, ráadásul fordítva :P) Nem a te hibád, fantasy csömöröm van, ha elmúlik talán még visszatérek.

 

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

k, 2010-02-02 12:36 Argan

Argan képe

Köszönöm szépen a kritikákat, valóban jobban át kell majd olvasnom, a hibákat majd korrigálom.