Dicsőség nélkül

Dicsőség Nélkül

– Csitt. Elrontod a mulatságom.
A megszólított félszerzet ledermedt, miközben egy kecses kéz maga mellé húzta sötétben.
Az eső szemerkélt tovább. Közben mindazok, akik a kis tolvajt üldözték, csupa kardos, láncinges jóember - elszaladt a búvóhelyük mellett.
– Nem is hittem hogy itt el lehet bújni – suttogta az apróság.
A földre tették. A megmentő lány, mert az volt az istenadta, lerakta őt a földre és olyan sötét hangtónussal felelt, ami még ijesztőbb volt, mint imént a halált óhajtók hörgése.
– Én sem!
A lány három-négy sarokkal odébb, immár talajon sétált barátaihoz. Csinosságához kétség nem férhetett. Rőt csuklyájára óriási zápor-szemek estek.
– Ahogy sejtetted: ketten-ketten védik a főbb irányokat, felváltva őrjáratoznak, az emeletekről íjászok őrködnek. A félszerzet besegített nekünk...
A csoport borostás vezetője: Parker rámosolygott.
– Alap taktika, Ashlan. Alap!
Parker a harmadik tagra nézett:
– Sevrin?
A pap már elkészítette a maga dolgát: egy fura kerek alkotmányt, amire bőrt lehetett ráhúzni.
Büszkén mutatta be:
– Dobbantó!
Utolsó tagjuk , egy törpe, óriási bőrövvel,régről ismerte vezetőjüket. Homlokán több ránc látszott mint egy hullámtörésnél. Csak morogni tudott.
– Bőrbe vont ugródeszka!
Az előkészületek végén Sevrin ugrott, a levegőben felkiáltva:
– Tűzlabda!
Ash választ se várva kérdezte:
– Vajon meddig gyakorolta ezt?
A csóvás varázslat az emlegetett emeletekbe csapódott...
Pusztító hatással.
Meg se várva a füst, a hangzavar és a káosz elegyének elültét; Parker berontott a térre. Sürgött-forgott, favágóként darabolt és ügye "fényre derült". Egyedüliként maradt állva.
Fejet hajtott a cél-épület bejárati ajtaja előtt. Tisztelettel adózott egykori tulajdonosának.
Bement a félhomályba, és egy csatos, arany sarkú könyvvel jött ki.
– Ez az? – kérdezte Ashlan.
– Ez – felelte a másik. – Kaposim Varázslatainak Kézikönyve. Erre... Garantáltan visszatér!

2.
Kire is gondolhattak?
Sanodusra, a Varázslóra. Fairwallwold Kettévágójára!
Sanodus híres volt hirtelen haragjáról, egyetlen varázscsapása örökre kettéválasztott egy viszonylag békés falut.
Két héttel ezelőtt nagy viták közepette, feltűrt ingujjal hagyta oda csapatot. Kopaszodó fejére mutogatott és ordibált:
– Szégyent hoznék saját fejemre ha maradnék.
Csakhogy lett egy gond.
Elvállaltak egy küldetést. Egy Moeteusag (ejtsd: Mőtúszag) nevű szelíd paptól.
Az itiner szerint kalandozók egy csoportjának fel kell menteni Bunargath törpe városát. Kitől?
– Illfang a Kobold Lord.
Azzal Moeteusag kihátrált a fogadóból.
Midőn Parker elküldte az agilis tolvajlányt információkért, gyorsan rájöttek: az út borzalmas pestis közepette vezet. És a közeledő tél miatt nagyon nincs idő kivárni a lecsengést, vagy a (bizonyára hatásos) vesztegzárat.
– Nincs mese – döntöttek. – Varázslat kell!
Sanodus boszorkány kedveséhez: Kurdához fordultak. Ő ivott kupájából és felelt.
– Kaposim Varázslatainak Kézikönyve. Rég keresi. Szíve arra lágyulással felel!
De azért Parker, biztos ami biztos, megvette egy ószerestől Finnba Császári Kódexét.
– És ha meglesz, mármint Kaposim műve... Őt hol találhatjuk?

3.
– Hahaha!
A kövér rabszolgatartó hasát fogta.
A fejjel lefelé lógatott mágust nézte.
– Belefutottál a csapdámba! Csapda! Miért?
Közelebb hajolt, látni akarta a fogoly bosszúszomjas szemeit.
– Mert így, egy héten egyszer láthatom a lányom! Az én valódi kincsem!
Kitárta kezeit.
– Damacho állja Chaurának tett szavát!
Majd másodpercekre rá csak nézni tudta a hasából kiálló fém nyílhegyet, előredőlt és nem mozdult - sohamár.
Ashlan felmászott a csúszós kőfalon. Kioldozta társát.
Sanodus alig élt!
– Ki az a Chaura?
– Pokoli... véglény... Damacho arra kért: vadásszam le. De mindennek... ennek az egésznek a végén...
Csapda volt!
A mágus vézna karját a lány felkarjára fektette. Lágyan a szemeibe nézett.
– Mától a neved: Elsie Millie Pedegnasher. A te erőd az én hagyatékom. Puurkumi.*
Miközben az élet elszállt, eliramlott belőle, egy fekete tetoválás végigfutott Ashlan kezén,vállán, és beférkőzött az ajkain át.
Szörnyű pillanatok voltak mindezek!
Olyan hirtelenek, váratlanok és...
A Hatalom lassított hullámban terjedt szét a jövevény porcikáiban.
Végre felértek Parkerék eme apró fennsíkra.
– Meglett? – kérdezte a törpe: Tharkam Nolmolin Pebblecloak.
– Pedig lóhalálba jöttünk. Feltartottak minket... ott lent.
A megrendülésből érezték: feleslegesen kérdik.
A nő biccentett. Azt felelte:
– Tudom. Hívjatok Elsienek.

EPILÓG
Úgy mentek végig, az Illfang felé vezető úton, hogy senki hozzájuk se ért, sőt feléjük se nézett.
Ők négyen kísértetek lettek, gyilkos szellemek.
Mert bár hangjuk, kinézetük különbözött, egyre gondoltak.
Eddig zsákjaik holmiktól nehezedtek, mostantól egy tragédiától is.
Ha kicsi és rövid is ennek története, de az övék.

(*Puurkumi az Ő ősi nyelvén: Búcsú, Isten vele, Viszlát)

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2015-12-02 18:32 Sren

Sren képe

Avatár, kérlek…

Csitt! Elrontod a mulatságom! – felszólító mód, felkiáltójel…

„egy kecses kéz maga mellé húzta…” – hát jó, legyen, de mivel később úgyis kiderül, hogy a kéz gazdája nőnemű, itt totál felesleges ez a fajta fogalmazás. Valaki maga mellé húzta, slussz! És akkor később a nőneműségre való utalás sem hat sulykolásnak, mert nem megelőlegezett a kecsességgel a dolog…

„A megmentő lány…” – óriási baklövés. Megmentője lány volt, estébé, utána pedig a hasonlat kiveri a biztosítékot, minek túllőni halált óhajtók hörgésével?

„Csinosságához kétség nem férhetett.” – Nagy ég! Hát biztos nem, persze, de minek ennyire sarkítani? Mivel nem ismerjük a nőt, nem tudjuk, hogy néz ki, épp ezért pont elég egy alap fogalmazás. Gyönyörű volt. Ennyi. Itt és az előző esetben is durván bejön az örök szabály: a kevesebb több!

„A lány három-négy sarokkal odébb, immár talajon sétált barátaihoz.” – Ne haragudj, de hogyhogy „immár a talajon”? Az égvilágon semmi nem utal arra, hogy eddig nem ott volt…

Nem ragozom tovább. Sajnos ismét az van, hogy úgy tűnik, Te látod magad előtt a történéseket, mintha filmet néznél, azonban írásban ezt valamiért nem tudod átadni. Évek óta felemlegetett alap hibáktól sem tudsz megszabadulni.:( Ezt az akadályt pedig, ahogy privben is említettem, senki rajtad kívül átugrani nem tudja, ez a Te dolgod, neked kell meglépni.

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2015-12-03 10:35 AvatáR

AvatáR képe

A lány három-négy sarokkal odébb, immár talajon sétált barátaihoz
-nos, a mű elején el volt bújva, kicsivel a felszín felett :)

Kicsit túllövöm a hatásvadászatot :( De itt: "halált óhajtók hörgésével" érzékeltetni akartam egy párhuzamot, hogy a lány rövid mondata mennyire sötét,mennyire fenyegető. :(

"A két legerősebb harcos a Türelem és az Idő"

p, 2015-12-04 13:38 Kyle

Ahhoz képest, hogy mennyi minden történik, alig írsz le valamit, alig fejted ki a történetet. Pedig biztos lehetne még érdekes is. :)

Én a helyedben odafigyelnék a tanácsokra (biztos rengeteget kaptál már), és akár készítenék is ezekből egy listát. A következő írás előtt kiválasztanék egy tanácsot, és nagyon odafigyelnék arra, hogy az adott hibát ne kövessem el az írásban. Aztán a következőnél kiválasztanék egy újat (persze csak akkor, ha az előző hibát sikerült javítani), és így mennék tovább addig, amíg a listán egy elem is akad. ;)

p, 2015-12-04 16:45 AvatáR

AvatáR képe

ez jó gondolat. Már kapom is a segítséget :)

"A két legerősebb harcos a Türelem és az Idő"

p, 2015-12-04 17:04 Roah

Roah képe

Nem is rossz ötlet...te, ez egy nagyon jó ötlet! :)))

Tudod, mit mondott Yoda: "Tedd, vagy ne tedd - de ne próbáld!"

Tedd! ;)

Írj egy listát, aztán:

https://www.youtube.com/watch?v=x36_GZgoAIc

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."