Ha már a kezdet is nehéz…

Ha már a kezdet is nehéz…

 

Az ég kárpitja kettéhasadt, minek következtében a japán Ocsiny Haraso lebukott lováról s ez Ige hallatszott:

 

– Az ifjú szamuráj vagy, Hachiman uralkodójának, a Sógunnak hűséges bajnoka. Hazád földjén banditák, rablóbandák garázdálkodnak, a Sógun hatalmát veszély fenyegeti, mert ellopták varázserejű kardját, az erő jelképét, a Daloló Halált.   

Csak TE szerezheted vissza! A Sógun parancsára fel kell kutatnod és meg kell ölnöd a tolvajt, vagyis Ikirut, az Árnyak urát, aki a Démonok vermében rejtőzik.

Szörnyű veszélyek, félelmetes szörnyek lesnek rád az úton, de segítőtársaid is akadnak. Ha elég ügyes és szerencsés vagy biztosan célhoz érsz!

 

Ocsiny enyhén kételkedni kezdett:

– Szamuráááááj? Eddig tizenöt évig úgy tudtam küldönc vagyok, aki Kobéból Kawasakiba tart.

– Vedd előléptetésnek!– döndült a hang erőteljesen feje felett. De nem látott senkit, még egy arcot se, amihez kapcsolni lehetett volna a jelenséget.

– Milyen erős ez a Sógun koma, ha a földjén mindenféle csőcselék azt tesz, amit akar?

– Kételkedsz? – kezdett a szólam feldühödni.

– Miért pont a varázskard a legfontosabb, ha már a forgatóját sem tisztelik?

– A szentség erejéből kifolyólag, Tudományos iratokat sose olvastál a legitimációról, hallod e?– hitetlenkedett az égzengés.

– Az erő jelképe nem ez lenne, ha az összes zavargó hűvösen üldögélne jó sokáig? Csak kérdem!– próbálta a konfrontációt kerülni, miközben ruháját porolta le Ocsiny.

 

– Térjünk át arra az Ikiru arcra!

– Hát az a rész is megér egy misét! Hogy lophatta el?

– Az árnyékok ura mag is árnyék lehet, nem gondoltál erre?

– De gondolom, nem maga végez el minden piszkos munkát, ahogy bűnözőknél szokás! – kiabált Ocsiny.

– Jó, akkor mondjuk elrabolta a rablóbandák egyike!

– Egyetlen? És addig én, mint bajnok dominóztam az őrséggel egyetemben?

– Dominó nem létezett az ősi Japánban!

– Szóval kicsit alábecsülted a számot!

– Legyen három! – vált a mennyei szónok egyre elkeseredettebbé.

– Az már valóságos ostrom!

– „Míg az ostrom tartott, a gonosz legfőbb szolgája: Salljhuron elrabolta azt a kamarából”!

 

– Megküzdöttem vele? 

– És vesztettél. Ezért lovagoltál utána.

– A sebeim bekötözése nélkül?

– Megijedtél sötét erejétől! – csapott le Ocsiny mellé ménykű.

– Másodjára nem fogok?

– Akkor melletted harcol a setétség leánya: Demencia!

– Ha ilyen erős ez az árnyúr, hogy három társulattal ostromolja a fő várkastélyt, meg odaküldi az egyik legjobb emberét, akkor miért is bujkál gödörben és a lánya miért is segít?

– Az ég nem látott hasonló mindenbe belekötő, kotnyeles Kiválasztottat! Legalább három helyen kellett a történetemet mosósítanom, miattad. Na jó, ha tudni akarod, a csaj olyan vehemens és hisztis: saját papája is retteg tőle, a seregéről nem is beszélve.

– Mindet leüti?

– Dehogyis! Ő a konyhaséf!

 

– Haladjunk tovább – indítványozta Ocsiny. Jókorát húzva boros csobolyójából, mely békésen legelésző lovának bal oldalára volt szíjazva ­-, miféle veszélyek jöhetnek szóba?

– Nem figyeltél? Banditák, rablóbandák…

– Háát… biztos akadtak veszteségeik az ostromban.

– Mindenütt ott vannak, meg se kottyan nekik!

– Az emlegetett baljóslatú rémekkel mi van?

– Árnyak, akiket nem fog vágószerszám.

– Akkor buzogányt viszek

– Elfogadod a kihívást, leszel a bajnokom?

 

– Kéne étel, ital, lovak, társak… – számolta hirtelen ujjain Ocsiny.

– Öledbe hullik útközben! Az egyik tárasad okos lesz, a másik meg szép és belevaló! Csak menj már!– kérlelték.

– A szeretőmnek szánt csaj?

– A vége előtt két emelettel rátöröd az ajtót.

– Legyen négy. Párosodás?

– Bizarr egy kekszuális szokásaid vannak, árnyéklánnyal hancúroznál? Apuci kiherél!

– Kell valami szórakozás is. Most hogy veled beszélek, intézhetnél gusztustalan főszörnyet a vége előtt kicsivel. Bármikor történetet olvasok, ez is benne van!

– Persze! Persze!– sürgették.

– Hol kell aláírni?– nyújtotta el a mondat végét kenetteljesen Ocsiny.

 

Ocsiny minderre rábólintott, a felülről ledobott szerződést cirkalmas írásjelekkel.

Felkiáltott:– Fantasztikus leszek!

Abban a minutumban maszkos, izmos, kétkardos szamurájjá változtatta az égi kéz.

Arca félelmetessé vált, lova táltosként türelmetlenkedett, nyerített és ágaskodott.

Ő ráugrott, majd gazdagon díszített sisakját mélyen fejébe nyomva ellovagolt a lemenő nap fényénél.

Csakhogy elfelejtette elolvasni részletesen, s természetesen nagyítóval, az apró betűs záradékot, melyben ez állt:

 

„A társaid közt lesz:

– egy állandóan hedováló tolvaj

– egy női segítőtárs, aki féltékenységével őrületbe kerget, s fúriává változik

­ Vállalod:

– Csak dramaturgiai szempontból leszel éhes, szomjas, vagy épp bokorba menő késztetést érző. Kardod eltörésére, kicsorbulására ugyanez vonatkozik

– Hetvenöt százalékkal kedveltebb leszel farkasok körében

– A rablóbandák nem ismerik az „éjszakai pihenés” fogalmát, sem a fehér zászlós megadást.

– Ha kardcsapás ér, rá se rántasz,de ha nő ápol sziszegsz.

– Lovadat mindig kilövik alólad, bár téged a nyilak elkerülnek nagyívben

– Kétségbeesel s megőrülsz legalább egyszer.

– Csapdába esel (megkínzás opcióval)

– Olyan missziókat vállalsz el, amiknek semmi köze az alapfeladathoz, ám elérsz vele más emberekhez, akik az eredeti tudásodhoz képest csak minimális információval bírnak, illetve a fél országot át kell szelned valamiért  

– A hidak mindig pont előtted dőlnek le, égnek el. Ezért állandó jelleggel száz mérföldes kitérőkre kényszerülsz sivatagon, sarkvidéken, meredek hegyeken és dzsungeles részeken keresztül

– A fő-gonosz tornyában ezer lépcsőfokot kell megmásznod és mind a hétszázhuszonöt szobáját megtisztítanod

– Az emberhúson tartott undorító szörnyetegét csak trükkel vagy hangos káromkodással győzheted le

– Csak az utolsó pillanatban jössz rá, rád nézve a Daloló Halál meghallgatása instant süketséget okoz.”

 

Mert ugye az ördög a részletekben lakozik.

 

VÉGE!

 

3
Te szavazatod: Nincs Átlag: 3 (1 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

cs, 2010-11-18 16:53 Blade

Blade képe

Íme egy írás Avatártól, akinek az utolsó kb. 50 beküldését visszadobtam. Mondják el most a többiek a véleményüket!

szo, 2010-11-20 11:28 AvatáR

AvatáR képe

szeretnék is elnézést kérni a többiektől, amiért emiatt ki voltam bukva telejsen, s totálisan.

és hogy úgymond sírtam az öszes fórumon

rossz érzéseim voltak, ezer bocsánat

és olyanokat irtam , amiket nem kellett volna

 

de minden visszautasítás egy tanulás is

hogy többet ilyet ne csináljak.

remélem így álltok hozzá

s meg tudjátok érteni miért voltam olyan, amilyen

nekem fájt minden visszadobás

 

nem azt akarom hogy mindenképp betegyetek

 

"A két legerősebb harcos a Türelem és az Idő"

cs, 2010-11-18 22:48 krystohans

krystohans képe

 Őőőő... érdekes?

 

___________________
Portölcsér vagyok
Szél játéka összetart
Ha megunt, szétszór

 

cs, 2010-11-18 23:42 Venetrius

Hát ha a véleményedet kérdezes... :D

Akkor nem tudom, de az enyim:

Én el tudtam olvasni, és szórakoztatott is, jó eltekintve néhány elcsépelt motívumtól.

p, 2010-11-19 00:06 Maggoth

Maggoth képe

Ez tipikusan az a fajta írás, ami annyira rossz, hogy az szinte már jó...

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

p, 2010-11-19 12:18 Aardvark

Aardvark képe
3

Nem tudok veled mit kezdeni, kedves AvatáR!

Olyan, mintha egy belőtt ÉS munkatárs szándékosan gimnazista nyelven próbált volna megfogalmazni valamit, mondjuk, fogadásból. Rettenetes ez a sznobériás háttérműveltség, ami árad belőle: taszító, ugyanakkor szórakoztató. Gyorsan elolvastam egy másik írásodat is, egy SW paródiának szánt izét, és ez az érzésem csak fokozódott.

Aki ezt / ezeket írta vagy direkt ilyen, és akkor itt az ideje, hogy valaki megmondja neked, hogy ne tedd, mert 12 éves korában az emberek nagy része ezt a részt már kipipálta és továbblépett, vagy pedig nem tehetsz róla, és ennyire vagy képes. Ez utóbbi esetben viszont az egész írásdolgot nem kéne erőltetni.

Az ötletek talán nem olyan rosszak, de a megvalósítás katasztrofális. Teljesen mezei poenokból próbálsz fölépíteni valami újat, de nem jutsz el sehová.

Aztán az is lehet, hogy egyszerűen csak rossz a közeg, amiben a műveid megjelennek, nem csodálnám, ha odaadnád egy rutinos stand-upos fickónak, mondjuk Kis Ádámnak, és szárnyakat kapna a szöveged az élőszótól. De itt, ebben a formában nem működik.

A pontokat azért adtam, mert ha minden nyelven szerethet a szív, akkor ocseny -- és nem ocsiny! -- haraso, és legyen világbéke!


Minden szót, minden betűt kitaláltak már mások előttem. Nekem csak a sorrend maradt.

szo, 2010-11-20 11:37 AvatáR

AvatáR képe

leginkább a kalandnovellákban való Kiválasztottsági hercehurcát akartam pellengérre állítani

azért lett ilyen, amilyen

Paródia.

 

Hisz mindenki olvasott már sok mindent és tudja, hogy elég sok logikai buktató lehet az ilyesmiben.

 

azt akartam bemutatni:

logikailag hol lehet buktató.

 

 

még a legnagyobb művekben is van érthettlen rész

hogy mitől lesz valaki nagy, erős vagy mondjuk legyőzhetetlen.

 

Egy egyszerű szituációt akartam.

ahol úgymond a "császár meztelen" , s kiterülnek a lapok.

mert van ahol természetes az ilyesmi, lásd. Aragorn

van ahol utólag lesz bemagyarázva, lásd: Bilbó.

 

A poénok nem túl erősek, belátom de  minden az alábbira volt beállítva:

1. egyszerűség

2, logikai bakugrások kifigurázása

3, egyszerűsített lezárás

"A két legerősebb harcos a Türelem és az Idő"

v, 2010-12-26 20:48 krystohans

krystohans képe

 Parodizálni konkrét személyt, művet, esetleg nagyon jellegzetes stílust lehet, ugyanis csak ekkor tudjuk, hogy éppen mit lehet kiröhögni. Most, hogy elmagyaráztad a vicc poénját, már értem mit akartál, legközelebb biztosan jobban fog sikerülni.

 

___________________
Portölcsér vagyok
Szél játéka összetart
Ha megunt, szétszór

 

szo, 2011-01-22 18:11 wutek

Csak azért olvastam el ezt, mert előtte láttam egy blogbejegyzésedet (válaszúton), amelyben arra panaszkodsz, hogy nem megy az írás. Már látom miről beszéltél, bár én alapból nem rajongok a paródiákért és ebben a hozzáállásomban csak erősítesz.

___________________________

"Ha igazad van, megengedhe