Szörnyetegek - az első szó

Szörnyetegek – az első szó

A Sárkányfog Börtön.
Fenn,északon, a sarkkör közelében tornyosul. Falai magasak, ám vékonyak. Állandóan hóviharok ostromolják.Aljánál is hatalmahó torlaszok, körös-körül. Ezekbe a falakba építették a zárkákat - óvatosságból. Északra tőle jeges pusztaság, jobbra tenger, balra gleccser. A fellegvárba egyetlen ösvény vezet, két kő-gólem őrzi.
Itt, e jeges fegyházban él Chten Omadi, az Elf.
Egyszercsak az ajtója szűk nyílásán át boros hang szól hozzá:
– Hé Chten!
Csend. Az elfnek csak szem izzik a sötétben.
– Mond az neked valamit hogy Chloknur?
Chten izmai megfeszülnek. – Chloknur? Legyőzhetetlen szörnyeteg hírében áll.
– Elvitte az egyik családtagod, ott hagyta a tüzes karmainak nyomát.
Chten felugrik.
– Várj...
A láncainak feszül. Egy láncszem se pattan el. De a fali tartója igen. Volt rá hat év kilazítani.
– Megyek én is – suttogta.

A huligánok nem akartak fizetni, ezért a virágos lány makacsul és kitartóan nyomukba szegődött. A banda egyre agresszívabb lett. Végül kétfelé váltak. De mindkét csapat ugyanabba ütközött – egy téli ruhás, prémgalléros jóemberbe, akinek kötés volt a kezén.
A verekedés után letérdelt a virágárushoz:
– Néma vagy igaz?
Mosoly – szemközt és biccentés. Ruhája egyszerű,zöld, haja lila szénakazal, sapkája olyan, mint virág szirmai közt egy kupola.
– Nem véletlenül mentetelek meg.
Hazáig kísérte.
– Egy különleges törzs, az Első Előd Rokonságának a tagja vagy. Messziről megérzel egy bizonyos fajt - a Chloknurt. Sőt, talán meg is tudjátok őket ölni.
A lány szomorú lett. Fejét lehajtotta.
– Ki kell képezzelek...

Az évek sasszárnyon repülnek.
Most – együtt – egy meredek emelkedőről néznek egy völgyet, amelyet kitaposott földút szel ketté, és fák övezik. Az út északkeleti végén házak emelkednek. Egy aranyra meszelt kivételével, egyik se túl nagy.
– Az lehet a faluvezető háza – vélte Chten. – Merre?
A lány a falu felé mutatott.
Elindultak az úton. Négy jó kedélyű lovas pont velük akart kikezdeni. Arcukról lerítt, hogy rabolni, ölni akarnak. Lándzsáikat előre szegezték.
– Hé! Tiltott terület! Büntetés já...
A provokáció előtt Chten csupán a kardja markolatához ért. Mind a földre zuhantak. Fejük lemetszve.
Az elf megkorholta tanítványát: – Az ilyenekre gyorsabban kéne reagálnod!
A néma lány, vagy ahogy ő nevezte: Amina, rámutatott határozottan az egyik fejre. Chten megvizsgálta: friss, fúvócső lövedékének nyomát lelte rajta - a homlokon. A fúvócső Amina hátizsákjának mélyében lapult. Chten verejtékezni kezdett.
A nagyobb gond az volt, hogy a lövedékek pedig...
Chten elsápadt.
A lövedékek pedig a zsebében voltak! Elképedve nézte és számolta át őket újra és újra.
Egy szörnyeteget alkotott.

Teite felkelt a szénaboglyáról, ahol pihenését töltötte. A módos gazdának közvetítette egy néma lány kéréseit.
– Azt mondja: fizessünk kártérítést, azért amiért minden ok nélkül megtámadták őket az emberei.
A gazda nevetett.
Teite folytatta: – De az is bőven elég neki, ha a birtokán lévő veszélyes szörnyet kiengedi.
A gazda feje rákvörös lett:
– Arcátlan pimaszság!
Kétélű kardjáért nyúlt, amit még légiós korában kapott. Vesztére. Fegyvere, a teljes kezével együtt, porba hullt. Csodálatos csuklóvágás volt.
Teite a nagyobb pajta hatalmas ajtója felé libbent.
Bár Arvon gazdát hirtelen és nagy vérveszteséggel járó fájdalom érte, vonaglás közben is odavetette: – Meg ne merd tenni, fattyú némber!
Elkésett.
Kijött a csupa izom Chloknur. Amint karmait próbálgatta, tüzes csíkok maradtak a nyomában. Széles és nagy hátán sok sötétkék nyúlvány állt ki. Ocsmány pofáján négy kicsi, hosszúkás, sárga szem és egy nagy háromszögletű piros.
Bár lábaira rögvest sebet kapott, könnyedén egy tetőre ugrott.
Onnan az erdőbe. A nyelvével kicsavart egy fát, azzal mindent hárított és tarolt.
– Amina, a kisebbik ösvényre! – kiáltotta az elf. Ő maga a nagyobbikon kaptatott.
A pajta felől kürt harsant: Arvon meglelte a falu kürtjét, megragadta, a fúvókát a szájához illesztette,... majd – rajta keresztül – kilehelte lelkét.
A vészjelre felbolydult a nép.Rozsdás cséphadarók, vén kardok kerültek az övre. A legfrissebbek lóra kaptak, ám a határ előtt jókora szakadék, és Amina - lovon. Hátra mutat, jelezvén: forduljanak vissza.
– Azt hiszed, menekülünk? Hírvivők lennénk!
Amaz felmutatja hüvelykujját. Egy mehet.

Több mérföldre onnan székelt a fejedelem. Híreket várt a kancellárjától. Közben magára terítette köntösét, bocskorát lábára húzta.
– Mi ez? Még delelő sincs!
– Egy szörnyeteg elszabadult. A helyi vezető halott. Az a hely méhkas.
– Ki felelős ezért? Kit láttak?
– Egy szálas, szakállas figura és egy zöld ruhás, lila hajú lány kalapban.
– Sejtetem! Mit sejtettem! Tudtam!
A fejedelem itt már üvölt:
– Ők néznek rám az összes körözvényről, plakátról és beadványból. Vonjatok köréjük tűzgyűrűt, és nyílzáport rájuk! … vagy mit tudom én!
A dühtől nem látott józanul.

Chtena káoszban négykézláb kúszik Arvon házához. Feltépi a vasalt, zárt ajtókat. Ott találja családtagját, csuklóján a családi szimbólummal.
– Rabszolgaként tartott engem – suttogja a fogoly.
Amina dühösen néz körbe. Háttérben tűz, előtte brutális alak - sebektől tarkított.
– Thalaba. A mestered kiképzője – hajolt meg. Mosolya gunyoros, széles - nyeregben érzi magát.
Gyors rúgás a lány állán, rögvest Chten-nél terem. Kardcsapásaik villámokat, kitöréseket generálnak, egyre nagyobb körben. A fényük gömbbé terebélyesedik. Mindketten varázsfegyverrel küzdenek.
Amina egy fánál hagyja a pihegő megmentettjét. A tűzgyűrűnél két ember az ellenfél csupán, arcukon a kezdők tapasztalatlanságával.
Két ember - két repülő fej.
Amina, ahogy átlép a tűztengeren, az kialszik. Visszanéz. Ajkai kinyílnak. Első szava hátborzongató, hideg, rideg és kimért.
– Szörnyetegek.

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

h, 2017-12-25 22:09 Dana

Dana képe

Hát... Egy újabb Avatár-féle szösszenet. Itt lentebb, ameddig bírtam, feltettem ötszázhét kérdést és leírtam pár hiányosságot. Hihetetlenül boldoggá tennél, ha átgondolnád, és legalább egy-két bekezdést átírnál úgy, hogy válaszolsz a kérdésekre. Mindig az az érzésem, hogy te regényt írsz fejben, csak éppen nekünk azt tizenöt mondatba írod le. Mi lenne, ha megpróbálkoznál egy novella méretű témával? Ezt már korábban is ajánlottam...

A Sárkányfog Börtön. (Miért tettél pontot a végére, miért nem folytatod a mondatot? Kicsit olyan, mintha filmet látnál el felirattal: ez itt a Sárkányfog Börtön, kedves nézők…)
Fenn,északon, (Ugye Te is látod, hogy a két szó közül hiányzik egy szóköz?) a sarkkör közelében tornyosul. Falai magasak, ám vékonyak. Állandóan hóviharok ostromolják.Aljánál (Ugye Te is látod, hogy a két szó közül hiányzik egy szóköz?) is hatalmahó torlaszok (Ugye Te is látod, hogy itt van egy elgépelés?), körös-körül. (Lehetne egy-két szép, kerek, egész mondatot csinálni ezekből: A Sárkányfog Börtönt kevesen keresik fel önszántukból odafent, északon. Magas falait állandó hóviharok ostromolják, és gyakran többméteres hótorlaszok vágják el a külvilágtól.) Ezekbe a falakba építették a zárkákat - óvatosságból. (Ideteszed az óvatosság szót, de azt nem írod le, hogy miért… Hiányzik az infó, kik, miért veszélyesek, mitől óvakodnak azok, akik zárkákat építettek ebbe a zord környezetbe.) Északra tőle jeges pusztaság, jobbra tenger, balra gleccser. (Észak, bal, jobb  kissé zavaros, hogy égtájat és irányokat is használsz. Plusz… hát, ha ezekkel akartál hangulatot festeni, akkor nem sikerült. Vagy hagyd el, vagy fejtsd ki.) A fellegvárba (Miért, van valahol egy hegy? Azt nem említetted sehol.) egyetlen ösvény vezet, két kő-gólem (kőgólem) őrzi.
Itt, e jeges fegyházban él Chten Omadi, az Elf. (Az él szó használatával pont azt az egyet zárod ki, hogy ő rab. Keress helyette valami mást, amitől egyértelművé válik, hogy mi is ő pontosan: rab vagy fogvatartó, esetleg más. Használhatod a raboskodik szót, és akkor kapásból elhagyhatod a fegyházat, felesleges.)
Egyszercsak (Egy napon? Valamikor? Ezeket a bakugrásokat kellene sürgősen, főleg ennyi év után, elfelejtened. Az egyik mondatodban közlöd, hogy van itt egy elf. Okés. A következőben meg már beszélnek hozzá…) az ajtója szűk nyílásán (Kémlelőnyílásra gondolsz vagy mire? Így leírva, hogy ajtója szűk nyílása, nekem elsőre egy résnyire nyitott ajtó ugrik be, az viszont nem jellemző a börtönökre, már ha az elf rab.) át boros hang (olyan hang nincs) szól hozzá:
– Hé Chten!
Csend. Az elfnek csak szem (Hopp, innen hiányzik valami.) izzik a sötétben. (Honnan tudjuk, hogy sötét van? Mikor említetted? Mióta izzik az elfek szeme? Semmi leírás, hogy az elf miféle helyen van, mit csinál éppen. Lásd, amit az előbb írtam: bakugrás az időben. A te fejedben rendben van ez a kép, mi meg találjuk ki, amit csak te látsz.)
– Mond az neked valamit hogy Chloknur? (Hiányzik egy vessző.)
Chten izmai megfeszülnek. – Chloknur? Legyőzhetetlen szörnyeteg hírében áll.
– Elvitte az egyik családtagod, ott hagyta a tüzes karmainak nyomát. (Bocsáss meg… Ez itt megint egy olyan információ, ami csak úgy jön a semmiből, nem köthető sehova. Jön egy „boros hang”, beszól az elfhez, hogy xy szörny kinyírta egy családtagját? Hát, adhatnál mellé egy kis körítést… Egy hete sincs, hogy egy szörny lecsapott a falutokra. Anyósod szétmarcangolt testére az erdő szélén bukkantak, a nyomok Chloknurra utalnak.)
Chten felugrik. (Miért, ült? És ezt mi honnan tudnánk? Leírtad valahol?)
– Várj... (Miért mondja, hogy várjon? A másik indulni készül? Honnan tudjuk? Leírtad valahol?)
A láncainak feszül. (Miért, láncra van verve? Ezt hol írtad le? Honnan tudjuk?) Egy láncszem se pattan el. De a fali tartója igen. Volt rá hat év kilazítani. (Tökre nem számít, hogy hány éven át lazítgatta a foglalatot. Ha van jelentősége, magyarázd el, miért.)
– Megyek én is – suttogta. (Mármint hová megy? A másik milyen infót adott arról, hová készül? Honnan kéne tudnunk, hogy mire indult így be az elf, hogy kitépte a helyükből az őt fogvatartó láncokat?)
A huligánok nem akartak fizetni, ezért a virágos lány makacsul és kitartóan nyomukba szegődött. (Megint egy bakugrás. Hogy a fenébe jutottunk ide? Az előbb még a láncait szaggató elfnél jártunk fent, északon. Nincs igazán olyan szó, hogy virágos lány. Esetleg virágárus lány. Mit csináltak a huligánok, amiért nem akartak fizetni? Elvették a virágokat? Hát, ha huligánok, nem is igazán szoktak fizetni… vagy rongáltak? Nem írod le, találgassunk mi… A kitartó és a makacs nagyon hasonlót jelent, nincs értelme ismételni. Igazából teljesen felesleges is itt.) A banda egyre agresszívabb lett. (Mármint milyen értelemben? Hogyan? Kivel agresszívkodtak? A lánnyal, aki a nyomukba szegődött? Vagy…? Megint egy kép, ami csak a Te fejedben van meg, de nekünk nem adod át.) Végül kétfelé váltak. (Hol, mikor, miért?) De mindkét csapat ugyanabba ütközött – egy téli ruhás, prémgalléros jóemberbe, akinek kötés volt a kezén. (Honnan tudjuk, hogy ő jó, egyáltalán: ki ő?, miért van kötés a kezén, hogy lehetett ott mindkét helyen stb.)
A verekedés (Miért? Volt verekedés? Ezt hol írtad le?) után letérdelt a virágárushoz (Aki szintén kettévált, amikor a banda…) :
– Néma vagy igaz?
Mosoly – szemközt (Mosoly… szemközt? Biccentés… szemközt? Nem értem.) és biccentés. Ruhája egyszerű,zöld, (Ugye látod, hogy szóköz hiányzik) haja lila szénakazal, sapkája olyan, mint virág szirmai közt egy kupola. (Aztán beteszel ide egy jellemzést, tök feleslegesen. Ha jellemezni akarod, jellemezd az elején, amikor lefested, hogy xyz városka virágpiacának sarkában árulja a kis rózsáit, így néz ki, belekötnek a huligánok stb.)
– Nem véletlenül mentetelek meg. (Helyesírás!)
Hazáig kísérte. (Ki kit?)
– Egy különleges törzs, az Első Előd Rokonságának a tagja vagy. Messziről megérzel egy bizonyos fajt - a Chloknurt. Sőt, talán meg is tudjátok őket ölni. (Ezt mikor mondja neki? Hol? Bementek a házába… kinek? Mit csinálnak? Teáznak? Söröznek? Milyen napszak van? Bedobsz megint egy mondatot a nagy semmi közepébe…)
A lány szomorú lett. Fejét lehajtotta. (Miért lett szomorú?)
– Ki kell képezzelek...(Mire? Miért?)
Az évek sasszárnyon repülnek.
Most – együtt (Együtt: kik? Mert az előbb kaptunk egy prémgallérost, talán az elfet, mert azt ugye elfelejtetted megemlíteni, de akkor hová lett a „boros hang”?) – egy meredek emelkedőről (Hegy, domb… akármi.) néznek egy völgyet (Inkább lenéznek a völgybe, nem?), amelyet kitaposott földút szel ketté, és fák övezik. Az út északkeleti végén házak emelkednek. Egy aranyra meszelt kivételével, egyik se túl nagy.
– Az lehet a faluvezető (Furcsa szó.) háza – vélte Chten. – Merre?

Eddig bírtam...

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

k, 2017-12-26 04:46 Smilezolika

Smilezolika képe

Azt kell mondjam, Dana for president!
Te pedig, kedves Avatár, igazán megpróbálhatnád értelmezni és felhasználni ezt az elemzést, mivel gyakorlatilag megkaptad a saját Rosette-i kövedet, ami átjárást biztosíthatna a te és a mi világunk között.

k, 2017-12-26 07:24 Dana

Dana képe

:-)

Köszönöm. Első elszántságomban végig meg akartam így csinálni. Időről időre szerintem mindannyiunkra rájön a késztetés, hogy Avatár számára megoldást találjunk, és végre kerek, egész, "eleje-közepe-vége" történetekbe önthesse azt a rengetegeg ötletet és képet, ami a fejében van.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

h, 2017-12-25 23:07 Suana

Bár nem vagyok kompetens az ítélkezésben, de most kicsit belemerülök. ( Bocsi!)

Szerintem a történet jó. A fantáziádat csak irigyelni tudom. És irigylem is! ( Kérem szépen, legalább az egynegyedét!)
Danával egyet értek abban, hogy ez egy regénnyi esemény, pár sorba tömörítve. Legközelebb nyugodtan szánjál az írásaidra sokkal több betűt! :)

A sok hiba, ami legtöbb esetben elütés, szerintem figyelmetlenség és sietség szüleménye. Kezelhető. :)

És most megleplek, kedves Avatár!

Képzeld, (azt hiszem) elkaptam a logikád fonalát! És jöjjön ...

Szerintem a Chten és az őr, mivel hat éve lényegében össze vannak zárva, már elég szoros kapcsolatot alakítottak ki egymással, és félszavakból is megértik egymást.
A boros hang - nem egészen józan őrt jelent.
Chloknur, pedig egy közveszélyes "fenevad" és a környéken mindenki tudja, hogy össze kell fogni ellene, anélkül, hogy erről beszélni kellene egymás közt, mert ezt tudat alatt mindenki kötelességének érzi.

Most ennyi. Ha rosszul látom/magyarázom a dolgokat, kérlek segíts!

:)))

Üdv: Sz

k, 2017-12-26 08:29 Sednol

Sednol képe

Csatlakoznék az előttem szólóhoz:
Te igazából komplett regény szótengerében úszkálsz, és nekünk csupán morzsákat adsz. Ha én fantasy író lennék, magam mellé láncolnálak a dolgozószobámban, és minden kérésedet teljesíteném. Más dolgod nem is lenne, mint ehhez hasonló vázlatokat írni. Néha belekérdeznék, ha valamit nem tudnék kipótolni a képzeletemmel, és mi lennénk a világ legtermékenyebb fantasy író párosa.
Ez a rövid lényegre törő stílus a mese sajátja. Ezért is volt olyan sikeresek a meséid. Az megköveteli. Ott senki sem kíváncsi arra, hogy a királyfi, mit élt át, amíg eljutott a banyához. Elindult, odaért, kész. Sajnos itt nem annyira működik.
Nem mondanám, hogy túl jártas vagyok a fantasy világokban, többnyire M.A.G.U.S. és AD&D történeteket olvastam, némi káosz pappal megfűszerezve, de én úgy látom, hogy te egy teljesen új világban alkotsz. Ezért sem működik így vázlatszerűen. Nem tudjuk hiánytalanul élvezni, mert az érdekes információkat, tényeket a fejedben tartod. Nem láthatom hiánytalanul a havas tornyot, pedig szerintem te valami igazán egyedire gondolsz.
Mintha már egyszer említettem volna, hogy neked a legjobban a hópihe módszer állna jól.
Leírod a vázlatodat, és utána elkezded toldozgatni.
A Sárkányfog Börtön.
Aztán leírod, hogy néz ki, mi a funkciója, kik a lakói. Aztán tovább mész. Jelen esetben az egyik lakó fontos, tehát leírod ki ő, honnan jött, mit tett, hogy ide száműzték, mennyire elszánt, nem az a feladós típus, és máris egy csomó lyukat betömtél az általad kreált nagy lyukú szitán. Én ebben látnám a megoldást.

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket." Mark Twain
szmogov.blogspot.hu

k, 2017-12-26 09:27 Kentaur

Kentaur képe

Azt észrevettétek, hogy gondolatjelet használt ott, ahol azt kell? A párbeszédek központozásilag (bár csak úgy) tökéletesek, még közbevetés is van, és az is.

----------------------------------------------------------------------------

"fiatal író jelentkezett, mondanám meg neki, van-e tehetsége... Meg fogja tudni tőlem, hogy igenis van tehetsége, éppen azért hagyja abba, sürgősen, az idő alkalmatlan."

k, 2017-12-26 09:47 Dana

Dana képe

Egyébként igen.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

p, 2017-12-29 15:19 polgarveronika

polgarveronika képe

Én azt nem értem, hogy aki tud Erős Jánost, meg egyéb népmeséket tökéletesen autentikus AvataR-os módon megcsinálni (szétröhögtem az agyam), az miért fut bele egy ilyenbe?:(
Maradj a meséknél, kérlek!:)

Üdv: Vera

 

_______Tertium non datur ______