Dallamtapadás

Sárkányszikla morogva haladt át a Próbagoblin főbejáratán, és a piactér felé vette kacsázó lépteit. Ismert ott egy helyi kereskedőt, akinél mindig lehetett macskafarkat kapni.
A törpének családi örökség útján – apai nagyanyai boszorkányi ágon – tulajdonába került egy titkos recept, aminek frissen vágott macskafarok a fő összetevője. Másnaposságra kiváló.
Előző este a törpe sokadmagával részt vett a ZomBerry koncerten a Szolgáltatóház nagytermében, és összekapcsolva a kellemest a még jobbal, lényegesen hozzájárult az utóbbi hónapok legnagyobb esti italfogyasztásához. A zenekar egyik dalának rövid részlete azóta se ment ki a fejéből.
Most is – miközben céltudatosan, bár kissé szédelegve battyogott a piac felé – azt a dallamfoszlányt hallotta a fejében. Újra meg újra.
A furcsa jelenség viszont nem zavarta – sőt, tetszett neki. Ellenben egy pár héttel ezelőtti másiktól, amitől bosszantó viszketést érzett, és dühítő nyomorában azon gondolkodott, kölcsönkéri Huk láncos buzogányát, és azzal csapkodja koponyája tetejét, vagy kitalálja, miként tudná a tüskés célszerszámmal megvakarni a saját agyát.
Ahogy csökkent a távolság, ami elválasztotta a macskafarkak lelőhelyétől, úgy lett fokozatosan jobb kedve. Amikor feltűntek előtte az első bodegák, a törpe egyenesen elmosolyodott. Majd még közelebb érve görbült is az az egyenes.
Az árusok között szlalomozva már-már kezében érezte a macskafarkakat, amikor egy sunyi arcú goblin ütközött hordónyi – persze csak kisebb, óboroshordónyi – pocakjának.
– Fogják meg! Tolvaj! – harsant egy kiáltás a közelből.
Sárkányszikla összevont szemöldökkel figyelte a goblint, aki kapkodva szedegette a földre ejtett rabolt javakat, és a szétgurult sajtokat keshedt melléhez szorítva továbbmenekült. Volna.
Csakhogy Sárkányszikla gyorsan kapcsolt, és az újra nekilendülni készülő goblint szép, íves lendülettel térden rúgta.
A tolvaj erre feljajdult, s a kockakövekre hanyatlott. Lent agonizált fájó térde sanyarú sorsán, de valaki grabancon ragadta, és a levegőbe emelte.
Sárkányszikla cöcögve a fejét csóválta, majd orrba vágta a goblint, és a még mindig ismétlődő belső zene ütemére ritmikusan pofozni kezdte.
Mindezt a felüdítő testmozgást addig alkalmazta, míg a közben megérkező városőrök megunták a mosolyogva ácsorgást, és elkérték tőle az egyre kékülő-pirosodó goblint, aki láthatóan beletörődött sorsába.
A törpe nagyot sóhajtva átnyújtotta az elcsendesült goblint az őrök huszadosának.
– Szívesen folytatom, ha gondoljátok! – forgatta meg jobb csuklóját a halkan nyöszörgő tolvaj ábrázatát tanulmányozva. – Ott jobb oldalt kimaradt egy kis rész.
– Köszönjük, törpuram, de nem szükséges! – felelte a huszados, majd saját kézzel kötözte meg a tolvajt. – Holnap úgyis átkerül a Sohaviszlát kapun.
Régóta jól működő gyakorlat a Száznevű városban, hogy a nem kívánt bajkeverőket, szélhámosokat, piti bűnözőket átküldik azon az egyirányú térkapun, ami a messzi Északi Nagy Kősivatagba nyílik. Az utóbbi százötven év során még senki sem tért vissza onnan, ezért a köznép a kaput Sohaviszlátnak hívta.
Sárkányszikla elégedetten bólogatott, elköszönt az őröktől, és rövid időn belül beszerezte az áhított macskafarkakat.
Amikor a nagy csokor fűszernövénnyel visszaindult, úgy érezte, mintha valami hiányozna. Rájött, hogy a fejében ismétlődő zene tűnt el.
A törpe erre elmosolyodott, beleszippantott a csokor csípős illatú macskafarokfűbe, majd direkt, önként kezdte dúdolni azt a bizonyos dalt a ZomBerrytől. Szerencsére nem sokan hallották, Wendolin, a kicunelány sokkal szebben énekelte azt előző este.

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2019-03-15 15:07 Dana

Dana képe

Ezt fejezted be hajnalok hajnalán? Remélem, macskafarokra nem volt szükséged, hogy kiheverd az estét.

Néhány vessző szerintem eltűnt a goblinnal együtt, illetve kicsit zavaros a "lopott holmit elpotyogtató, majd sajtokat összekapkodó" rész, illetve az, hogy akkor most igazi macskafarok vagy fűszernövény macskafarok szükséges a receptbe.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

p, 2019-03-15 22:22 craz

craz képe

Amit ma írtam, az vadiúj! :P

Mondjuk pofozták, nem vesszőzték... ;)

Szerinted berakunk egy macskát a mikróba, élő adásban? Nem. Már otthon megsütöttünk egyet. - Aki ezt érti, és a leghamarabb megindokolja, kap egy dedikált Street Writert. :)

Öt sör és egy Czemende koncert után erre a válaszra telt. :D

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

cs, 2019-04-04 01:54 Györeizé

Györeizé képe

Ha ez egy epizod, egy eletkep egy - altalam ismeretlen- univerzumbol, akkor annak biztos jo. En nem tudom. Nem ismerem azt az univerzumot, ahol ez az epizod ertelmezheto es elvezheto. Elolvastam es nekem nem jelentett semmit. Nem tudom, hogy mirol szol. De - mint mondtam - fenntartom annak a lehetoseget, hogy en vagyok lemaradva valamirol.
Nem biztos, de lehet, hogy meg lehetne ezt ugy is irni, hogy egy laikus is ertse es elvezze.

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

cs, 2019-04-04 08:07 craz

craz képe

Aha, a Száznevű város világágra írtam, így több utalás is van benne más novellákra, történésekre.
Aki nem ismeri a világot, annak egyszerű életkép, hangulatnovella. Bár akadt több pozitív visszajelzés olyanoktól, akik nem olvasták a Száznevű várost. Mondjuk nem is jelent meg többezer példányban, de már öt-hat novella fellelhető itt-ott belőle. És készül a második kötet is.

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."