Egy üde vigyor

Ady Endre: Harc a Nagyúrral című műve alapján.

Odakint fényesen sütött a nyár végi Nap. A padlóra eső fénynyalábon egy árny növekedett. Lassú, súlyos léptek zaja rázta meg a termet. Egy fényes alak lépett be Démiurg termébe. Mögötte a díszesen faragott ébenajtó becsapódott, a fáklyák megremegtek s fényük lidérceket vetett a hatalmas terem falaira. A bejárattól távol, a homályban valaki felröhögött.
Az ezüstműves csizma lassan, kimérten megmozdult. Viselője, a Rend Első Lovagja lassan hozzászokott a félhomályhoz, a gyér fáklyafényhez. A termet kémlelte, a több méter hosszú lakomaasztalokat, melyek U alakban terpeszkedtek. Furcsa csillanásokat látott az oszlopokon túl. Büszkén de lassan lépkedett, világoskék köpenye hullámzott akár az óceán, balja kardján nyugodott s tekintetét a terem végében ülő alakra szegezte. Először leginkább csak a csillogó ruhát látta. Majd lépésről lépésre egyre jobban kirajzolódott a Nagyúr formája, hatalmas volt: magassága elérte a két és fél métert, szélessége akár egy rönk, négy megtermett embert ki lehetett volna vágni belőle. Ragyás, felpuffadt arcában két nedves szem ült s meredt a közeledő lovagra. Az megtorpant egy pillanatra, furcsa érzés járta át a testét mintha valami belemászott volna a páncéljába.

( Üdvözlégy Lovag Démiurg nagytermében, a tivornyák és az élvezetek otthonában. Mond hát, miért jöttél?)-Szólt Kandid fejében a Nagyúr.

A lovag nézte a trónon elterülő romlást, hatalmas állát kezével támasztotta, szája nem mozdult s hangja mégis ott visszhangzott Kandid fejében.

- Látom megvannak a trükjeid,- szólt és lépkedett tovább- ám ez csekélység. Kandid vagyok a Rend Első Lovagja. – megbiccentette a fejét,- Bűneid sora szinte végtelen Katapán, ezért a Rend nevében halállal lakolsz.

A trónon ülő hústömeg megrázkódott, szája kitárult, torkából mélyről jövő röhögés szakadt ki. Kihúzta magát, szemei a lovagot lesték s hatalmas karjával elkapott egy boroskancsót s kiitta.

( Csak rajta!)-Csendült Kandid fejében a gúnyos hang.

A terem fáklyái erősebben kezdtek lángolni. A lovag körbepillantott, szemei rengeteg eddig nem látott részletet fedeztek fel: az oszlopokon túl mindenféle kincsek összevisszasága, a falakon ősi kardok, ereklyék és páncélok csüngtek. Átellenben, tőle jobbra ajtók és folyosók, a trón előtt fényesen csillogó kincs halom, aztán maga a trón; valamilyen sötét fából készülhetett s mintha mozgott volna, négy lábát négy aranyba öntött, torz ember tartotta. Kandid elszörnyedt, megtette a trónig vezető út negyedét.

- Lám jól mondták, - mosolyodott el- hogy sötét tudományokkal űzelkedsz Disznófejű Nagyúr.

A Nagyúr vigyorogva nézte vádlóját, nedves szemei mintha egyre nőttek volna. Kandid felszisszent, kirántotta fényesen ragyogó szent kardját, balja fejéhez kapott.

( Büszke lovag, a Rend felmagasztalt kutyája! Háhhá!- vihogott- Vess magadra! A fejemért küldött Atyád? Megmondta, hogy vágd ki a belem? Megsimogatta a fejed lovag? Háhh! Miért jöttél?)

A Nagyúr átbillentette busa fejét baljára, ám szeme mozdulatlanul Kandidot bámulta. Ő letekintett kardjára, szája hangtalan szavakat formált s lassan csillapodni kezdett a disznó visszhangzó vihogása. Felemelte ezüst fegyverét míg a keresztvas díszes rúnái a szemével egy vonalba kerültek. Halk zúgásszerű hangot hallatott, a fáklyafények megremegtek s a kard markolata felizzott.

- Szavaid, mint a romlás! – kardját megsuhintotta s nyomán vörös fény gyulladt.- Ám aligha megmentenek. Halálod legyen gyors, bukott lelked tisztuljon az elenyészet parazsán, a Rend és a Sze…

( Elég, elég Hős Kandid. Hagyjuk most a képmutatást. -A Nagyúr hatalmas kezeivel megmarkolta a trón karfáit, előrehajolt s szemei egyre csak a lovagot vizslatták.-A papok varázsai mit sem érnek. Látlak téged, látlak hősöm, Babilonban született Kandid.)

( Ó igen, ott voltam a bukáskor. Láttam a Falak omlását s a Rend és Jó Atyád felemelkedését. Ismertem őt még Medárd ként. Keleten még cimborák voltunk, aztán esélyt látott és Atya lett. De jó neki! Viháháhá! De te is tudod Szent Hős. Jól tudod miket tett és tesz. A Servis Suis. És te? Áldott Kandid, a nép felmagasztaltja, miket tettél te? Kiket öltél meg ok nélkül, parancsra? Miket ragadtál el? Háh! Kikkel háltál te feddhetetlen? Miért jöttél ide??)

A lovag rázkódott, pupillái kitágultak, lábai lassan, remegve lépkedtek. Úgy érezte szétszabdalták, a Nagyúr megkínozta a puszta szavaival, a Disznófejű nagyúr. Elméje zsongott, sötét titkai, emlékei ellenállhatatlanul a felszínre törtek. Látta ahogy ártatlanokat öl, kincseket rabol, nőket hurcol az Atya színe elé majd kihűlt testüket elveti. Dévajkodik az „elkobzott” vagyonnal. Felordított, balkeze a köpenye mögé siklott, valami csillant s a Nagyúr füléből levált egy darab. Legurult hatalmas vállán majd a trón elé esett. Sűrű, sötét vér szivárgott belőle. Förtelmes röhögés rázta meg a termet, az ős kaján röhögött, teste alatt a trón remegett, vigyora szinte elnyelte a tulajdon fejét. És a szemei, a szemei feketén izzottak.
- Pusztulj rohadt mocsadék! - üvöltötte a Hős magából kikelve. – Átkozott! Te… Csak fuss el, fuss és add ide… Kell. Nekünk kell! Add az aranyod!

( Szegény hősöm, oh, ha nincs pénzed új hajóra csak szólj s neked adom a perselypénzem.)- Egy marék aanyat vetett a lovag felé.

A Nagyúr egyre csök röhögött, a fáklyafények vad táncba kezdtek. Kandid nekiindult. Lassú, kimért, büszke léptei dobogó rohanássá váltak. Kardja villódzott, izmai megfeszültek. A Disznó zsírba burkolt szívét nézte, már látta ahogy átdöfi. Nyolc lépésre lehetett mikor furcsa vörös fény lobbant bal oldalán. Elrugaszkodott s mint egy rozsomák, a fény irányába gurult készen a harcra. Egy rubint kupac volt tetején szürkésfekete kard. Az villódzott túlvilági fénnyel. A hős kiegyenesedett, felismerte a fegyvert, karjai elernyedtek.

(Ó te balga, nem tenném. Nálad különb kurafik is megjárták, hogy kezükbe vették Nátás Jobbját. Legalább ők tökösök voltak. Te selyem legény, az vagy?-díszes jogart vetett a lovag felé,- Eredj, fuss gazdádhoz fattyú!) - már nem hatott az elméjére.

Trónja recsegett, ahogy elkezdett felállni. Kandid szemei elsötétültek, szent kardját egy hírtelen mozdulattal elhajította s felvette a sötét kardot. Kezében a fegyver mintha felizzott volna, feje sajgott, a terem imbolygott és a kard, a kard megmarta a kezét de a lovag nem dobta el. Előtte állt, karnyújtásnyira. Érezte a savanyú, oszló szagát, látta roppant, kérges testét, ragyás pofáját, fekete szemeit. Ott állt a Disznófejű nagyúr.
- Bolond, - röfögte Katapán- nincs szív mit kardom át ne járna.
A hős vérben ülő szemekkel nézte. Újonnan szerzett kardja meglendült s hárította a hatalmas arany pallos csapását. Rengett a terem, a falakon őrült táncot jártak az árnyak. A két lény pedig csak csatázott, egyre csak csatázott vadul.

1
Te szavazatod: Nincs Átlag: 1 (1 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

szo, 2018-03-31 17:04 Sren

Sren képe

Ajjaj, komoly gondokat sejtek...

De kiengedem, mert ez itt egy tanulmány, komolyan mondom. Prímán be lehet magolni belőle, hogyan kövessünk el tengernyi orbitális hibát merő tiszteletből és szerelmességből.

Szarvashiba - szerintem - nagy neveknek hommázsolni enyhén szólva is kiforraltan stílusban. Ráadásul nem csak a stílus kiforratlan, a technika is! Durván fogalmazva, amiért előre is elnézésed kérem: hogy jön valaki ahhoz, hogy Adynak tisztelegjen, amikor még az írásjelek utáni szóközök kérdése is gondot okoz?
Túl azon, hogy maga a cím is arculcsapással ér fel.

S máris szégyellem magam, mert tiszteleted őszinte, ami jó pont, képzeleted meglódult, ami szintén jó pont... Meg hát értem én, na, van az úgy, hogy az ember szeretne gyarló hibáival együtt is Nagymesterei lába elé borulni, hátha "istene" megbocsát neki, amiért csak három keresztet húz aláírás helyett.

Nos: Istened megbocsát, de a szerkesztők nem. :( A kivitelezés kívánnivalókat hagy maga után, sokat!

Irgalmatlan sok a vesszőhiba, egybeír-különír-baki, hogy az alaki technikáról ne is beszéljek. Ezek nem nagy hibák, de örök Adynkkal szemben kegyetlen kontrasztot vetnek! Az ember úgy érzi magát, mint Hofi a közismert paródiájában, amikor Adyt szavalván felordít: "Fülembe forró ólmot öntsetek!".... - és a direktor, aki hallgatja, azzal szegi szavát: "Az enyimbe is! Ölég!..."

Reménykedem, hátha a Karc farkasai segítenek Neked gyerekcipő-hibáid orvoslásában. Reménykedem, hogy komolyan is veszed ezeket. Ha másként nem megy, ott a GyÍK a felső szalagmenün, vedd hasznát.

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

szo, 2018-03-31 19:26 Tim

Több az mint sejtelem.

v, 2018-04-01 05:04 Gitáros

Gitáros képe
1

kilehetett - ki lehetett
a tivornyák és az élvezetek otthonába - otthonában
Mond hát - Mondd hát

"vízhangzott" - ez szerintem egyfajta rekord, ilyen brutális helyesírási hibával nagyon ritkán találkozik az ember! Helyesen: visszhangzott.
A baj még annál is nagyobb, mint gondoltuk, ugyanis néhány mondattal később még egyszer elsütöd ugyanezt, ami azt jelenti, hogy nem egyszerű félreütésről van szó, hanem egy nagyon rossz beidegződésről, figyelj rá, helyesebben, tanuld meg!

áttelenben - átellenben

sötét tudományokkal űzelkedsz - ez mi??? Ilyen szó, hogy űzelkedés, nem létezik, direkt utánanéztem a neten, ott sincs rá találat.

elenyészet parazsán - enyészet parazsán

feje előresiklott - hová, és hogyan? Megnyúlt a nyaka a fickónak, vagy a feje elvált a testétől, és önálló életet kezdett élni?

fedhetetlen - feddhetetlen

ellenálhatatlanúl - ellenállhatatlanul

Nagyon sok, súlyos hiba van az írásodban, és ez még csak a helyesírást illeti, a fogalmazási sutaságokról, értelmezési hibákról még nem is beszéltem, arról nem is szólva, hogy nagyon sokszor egyszerűen nem lehet tudni, hogy éppen ki beszél, mert nem egyértelmű, az olvasónak kell találgatnia.

Az írás célját sem nagyon értem, egy ilyen gyengén megírt novellával nem lehet Ady Endre előtt tisztelegni, sőt, ha komolyan vesszük a dolgokat, ez egyfajta becsületsértéssel is felér.

Azt tudom neked tanácsolni, hogy olvass, olvass, és amikor már nagyon sokat olvastál, akkor még többet olvass!
Azt nem lehet megúszni, ahhoz, hogy majd, valamikor - a távoli jövőben, egy másik galaxisban, esetleg -, jól írj, annak az előszobája a rengeteg olvasás, az olvasmányokból leszűrt tapasztalatok magadba szívása, a jól megírt mondatok elraktározása, a szókincs gyarapítása, és a gördülékeny fogalmazás elsajátítása.
És persze, a helyesírás észrevétlen megtanulása, amikor egy szóalak szinte beleég az ember memóriájába.
Meló, persze, hogy meló, de hosszútávon megéri a befektetett energiát.

Hajrá!

Miki

v, 2018-04-01 06:30 Dana

Dana képe

Szia Miki! Kíváncsivá tettél, hogy tényleg nincs-e olyan szó, hogy "üzelkedik" -- nos, a google szerint van. Legfeljebb a kolléga nem jól használja. Bár az internet nem feltétlenül tekinthető hiteles forrásnak, ez tény.
Nekem elsőre amúgy az üzelem jutott eszembe.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2018-04-01 07:22 Gitáros

Gitáros képe

Szia Dana!

"Kíváncsivá tettél, hogy tényleg nincs-e olyan szó, hogy "üzelkedik" -- nos, a google szerint van" - írod.
Hol?
Én ugyanis nem voltam rest, és újból felmentem a netre, megint begépeltem ezt a szót, és megint azt írta ki, hogy nincs találat.
Üzekedés, üzekedik van, üzelkedik nincs.

Talán a "sötét tudományokat űzöl", vagy "sötét üzelmeid vannak" kifejezés még elfogadható lenne.

Szerintem az lenne a legjobb megoldás, ha maga a szerző is megszólalna az ügyben, és elmondaná, hogy mire gondolt, amikor ezt a mondatot leírta.

Miki

v, 2018-04-01 08:30 Dana

Dana képe

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szo...

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szo...

...és még egy-két helyen. :-)
Talán nem ugyanazt a keresőt használjuk.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2018-04-01 11:32 Erisz

Erisz képe

Szia Gitáros!

Először is köszönöm a kritikát. Mikor kirakom az írásaimat, tudom, hogy tartalmaznak hibákat (nem is keveset, mint kiderült) viszont pont ezért osztom meg itt, hogy kritikát kapjak és rámutatást a hibákra.

Ami az "űzelkedik" szó létének titkát illeti, utána néztem és én is arra jutottam, hogy Magyarországon ebben a formában nem használják. Nálunk Erdélyben viszont létezik, nem valami kergetését, hajszolását jelenti, hanem inkább valamivel közösködni, valamibe belemerülni (általában rossz, szentségtelen dolgokba).

Köszönöm a véleményeket és tanácsokat!

Erisz

v, 2018-04-01 07:00 Sednol

Sednol képe

Engem is kíváncsivá tettél.

„- Lám jól mondták, - mosolyodott el- hogy sötét tudományokkal űzelkedsz Disznófejű Nagyúr.”

Az üzekedik átvitt értelemben még talán (nagy jóindulattal) megállná a helyét, de nem hiszem, hogy erről lenne szó a jelen esetben.

Úgy gondolom, hogy a szerző az üzérkedik szót kereste. Mondjuk, ez is felvet néhány kérdést, de még mindig közelebbinek érzem, mint az üzekedik-et.

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket." Mark Twain
szmogov.blogspot.hu

v, 2018-04-01 20:26 Erisz

Erisz képe

Szia Gitáros!

Először nem akartam az "írás céljához" hozzászólni, de mégis úgy döntöttem, hogy megteszem.

Ezzel a művel nem Ady előtt vagy neki tisztelgek. Nem ezért írtam, hanem mert tetszett a verse és elképzeltem egy történetet az alapján.

Ellenben úgy gondoltam, hogy feltüntetem a verset a mű elején, hogy aki nem olvasta, az először vagy a végén, esetleg tudja megtenni, lássa, hogy mi adta az ihletet.

v, 2018-04-01 08:44 Roah

Roah képe

Sokadik típusú találkozás - avagy a graffiti, ami nem fért ki...
Ismered azt a képet? Ezt:

https://statuszcimbalom.files.wordpress.com/2014/05/image1.jpg?w=809

Sose derül ki, mit szerettek volna felírni; túltolt betűk, kis felületre.

Érted? :)))

Kár ezért az írásért.
Szerintem pazar hangulata lehetne, szép szavakkal dolgoztál, a cél is nemes, a gesztus, de túl kicsi a felület, és túl nagyok a betűk, a jelek szerint a tudásod még nem tart azon a szinten, hogy méltóan fejezd ki a nagyrabecsülést egy ismert költő irányába - úgy tűnik, egy ilyen munkára még nem állsz készen.
Hiszem, hogy fel sem mérted, mit is jelent pontosan, amikor egy hazai költő előtt mélyen meghajlik egy szerző, hiszem, hogy nem vagy tisztában azzal, hogyan is kell szépen *tiszteletet tanúsítani.
Jól gondolom?

Egyébként van az írásban olyan hiba is, amit nem is értek.
Tőled nem.
Mert egy ideje köztünk vagy, publikáltál is fent, ismered a dörgést, szóval nem kerek nekem, mi történt például itt:

"- Szavaid, mint a romlás! Ám aligha megmentenek. – kardját megsuhintotta s nyomán vörös fény gyulladt."

"- Bolond, nincs szív mit kardom át ne járna. - röfögte Katapán."

Hová lett a központozás?

Voltak hibák a többiben is, a többi írásodban, de nem ilyenek - vagy csak azért tűnik ki ebben, mert rövid?

Azt kellene mondanom, hogy állj neki javítani, tüstént, de nem tudom, hogy jó ötlet-e, azt kellene mondanom, hogy ne tárj ilyen nívót a közönség elé, de ha nem teszed, soha sem derül ki, mit nem tudsz, miben vagy gyenge.
Azt vallom, hogy a hibázás mindig tanúságos, örökké az, csak a javára válik annak, aki téved, hibázik, tudod, hogy van az a mondás, 'a múlt hibája a jövő bölcsessége', szóval érted.

Amúgy rendkívül odavagyok a költészetért (is), csodajó dolognak tartom. Nem csak a hangulatok miatt, hanem mert szerintem páratlan szépségű tömörítéssel bírnak, mesés szavakkal, pompás emóciókkal, már-már emberfeletti ábrázolásokban.

*tisztelgés (inkább csak érdekességnek szánom)
Egyszer, régebben, belerongyoltam egy óriási vitába, aminek a tisztelet jelentése volt a fő témája. Lájvban ment a verbális áj-ki-dó, ugyanis mindenkinek mást jelentett, nem is tudták megfogalmazni, pontosan mi is a meghatározása, feladta a leckét a megfogalmazás, a definíció.
Ezt követően beleszáguldottam a neten a témába, érdekelt, miként vélekedik a háló adatbázisa erről, kelettől-nyugatig, lentről-fel, fentről-le, keresztbe-kasul, flém háborúkba olvastam, és azt leszámítva, hogy a vita némább, csendesebb, az indulat az éterben is forrongott, nagyjából ugyanaz a helyzet történt, mint lájvban: mi is a tisztelet, és nem igazán van pontos meghatározás rá.

Az biztos, nem az, amit elkövettél, de talán az iránya korrekt.
Az írásod szerintem kevés, visszás is lehet (az lesz, sokaknak) de nézd a pozitív oldalát - meghaladta a képességeidet, mert nem fért ki a felirat.

Még. ;)

Szigorú Karcolat felhasználást javaslok, tessék másokat javítani, sokszor és sokat. Brutális fejlődést okozhat. Ne tarts a véleményezésektől, ha esetleg vannak. Csak belefogalmazod a hozzászólásodba a szerintemeket, jelzed a szerző részére azt, amiben nem vagy biztos, ha akad rossz berögzülésed, az egy komment során is kiderülhet, ami ezáltal egy hozzászólásban lát/láthat napvilágot, és nem egy írásodban figyel a későbbiekben - tetszik érteni? ;)
Légy bölcs!

"A tinta meghalt a művészetért, azóta őrzik emlékét."

(Graffiti)

Egyébként az írás(aid) hangulata hasonlóak számomra, ez jut eszembe róluk:

https://www.youtube.com/watch?v=-erHcsoGoVQ

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-04-01 11:38 Erisz

Erisz képe

Szia Roah!

Köszönöm a véleményedet és a tanácsaidat. Megfogadom és próbálom fejleszteni magam.
A központosításért elnézést, még mindig elnézem.

Erisz

v, 2018-04-01 12:46 Tim

Azt meg kell hagyni, szimpatikus a szerző hozzáállása. Ezért megfogalmazok néhány gondolatot. A tanácsokat aztán vagy megfogadja, vagy nem.
Egy írás értékelésénél, hasonló a helyzet, mint a láncoknál, ahol a leggyengébb szem határozza meg az egész minőségét. Egy szöveg esetében ezt a legalapvetőbb hiba jelenti.
Gyakran elmondom, mert nem lehet elégszer: a helyesírás, a helyes formázás és a helyes központozás még csak a nullás szintet jelenti. Aki még erre sem képes, az a pincében van írástechnikailag, és előbb onnan kéne kimászni.
Hiába jók a képek, hiába van mondanivaló és hiába szerepelnek klassz archaikus szavak, ha ezek hatását lerontják a fent említett hiányosságok.
A rossz központozás olyan árulkodó jel, hogy valójában el sem kell olvasni a detektálásához a szöveget, mert már az írásképből látszik. A helyesírásnál még előfordulhatnak kisebb elütések (pl. hÍrtelen; Nap, nagybetűvel; mond vs. mondd keverése, ugye?), de az ellenálhatatlanÚl meg az átTelen olyanok, amit még a Word is aláhúz. Ezért érthetetlen, hogyan maradhattak a szövegben.
Szóval, először ezeken a nagyon kezdő hibákon kéne túljutni, hogy aztán jöhessen a következő – még mindig nem túl magas - szinten levő problémák elhárítása (pl. páros testrészek jelölése, létigék és felesleges jelzők kerülése, testrészek megszemélyesítésének hanyagolása, és sok-sok társuk).
Hosszú az út. Sok sikert hozzá!

v, 2018-04-01 17:39 Erisz

Erisz képe

Köszönöm, próbálkozok.

v, 2018-04-01 18:06 Dana

Dana képe

Esetleg neki is ugorhatsz rögtön ennek az írásnak. :-)

A következő ugyanis, ha hasonlóan sok hiba lesz benne, nem biztos, hogy kikerül, főleg, ha nem javítgatsz. Persze ez tényleg az adott írástól fog függeni.

Furcsa amúgy, hogy ebben most ennyire sok hiba volt, a korábbiakat nem szórtad így meg.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2018-04-01 17:55 Kentaur

Kentaur képe

http://karcolat.hu/blog/aardvark/kozpontozas_idezes_es_parbeszed
http://karcolat.hu/blog/bloody_dora/leggyakoribb_hibak

Ezeket nézegesd bőszen!
És menj oda mások műveihez is, és nézd meg, hasonló esetben mit tesznek, ha jó is úgy, tanulj tőlük, ha nem jó úgy, jelezd!
Tűzz ki magad elé feladatokat: írok egy párbeszédközpontú egypercest, ahol tökéletes lesz a páreszéd központozása. Megtanulom használni a word hibajelölőjét. Utánanézek az egybeírás kérdésének. Írok egy novellát E/3-ban, aztán megírom ugyanazt E/1-ben, és megnézem, melyik jobb. Miért? Megtanulom a vesszőhasználatot. Etc...etc...
Ha jól ütemezel, egy pár évig minden hétre lesz valami feladatod. Cserébe rohamléptekben fogsz fejlődni.
Tedd vagy ne tedd, ifjú padavan, de ne próbáld! :-)

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

v, 2018-04-01 19:26 Roah

Roah képe

Nahát. :)))

Farkas, oroszlán, sárkány, sas, azta - csak köröznek, nem is akárhogyan...

Erisz, nem tudom, miként állsz idővel, és azt sem, ismered-e a szerkesztési módját annak, ha már kint van a novella, hogyan tudsz dolgozni benne (kérdezd a Karcosokat, kérdezd őket bátran!), de ha van alkalom arra, esély, lehetőség, hogy tanulj, figyelj, és ténylegesen fejlődj itt, akkor ez az.
Ragadd meg az alkalmat!

Tizenkét Titán és a farkas.
...eleinte kemény, jön a jég, a fagy, aztán zúz a víz, árral szemben, és úgy tűnik, sosem lesz vége a folyónak, aztán jön a zuhatag, onnan a homok, a sivatag és a hőség, sok mindent ki kell bírni, sziklán fel, hasadékba le, fent-lent, nem lesz könnyű, sose az, senkinek sem - aztán egyszer csak nem fázol, meg se kottyan a forróság, kiválóan úszol, és ha jön egy zöldfülű tacskó, aki nem boldogul a jeges-havas központozás lejtőjén, megtaníthatod neki, hogyan kell jól csinálni, mialatt elmeséled, hogy eleinte kemény, jön a jég, a fagy, aztán zúz a víz, árral szemben, és úgy tűnik, sosem lesz vége a folyónak...

Isten hozott a Karcolat Farkasai között! ;)

https://www.youtube.com/watch?v=72KbtAK4z0k

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-04-01 19:56 Erisz

Erisz képe

Köszönöm Roah és neked is Kentaur, hogy időt fordítottatok erre. Meg persze a többieknek is. Időm általában kevés van vagy már túl fáradt vagyok. Átszerkesztettem ezt a szöveget, valóban rengeteg vessző bekerült, kijavítottam.

Úgy gondolom most jobb lett. Jobban odafigyelek eztán eme hibáimra.

A zenét külön köszönöm, tetszett!

v, 2018-04-01 20:54 Tim

Nem tudom, Kata hogyan hozta össze ezt az állatkertet, de ha választhatok, akkor én a farkas akarok lenni, stipi-stopi. Már csak a "Nomen est omen" okán is. ;)
Ez nekem már így is előléptetés lenne, mert múltkoriban még csak róka voltam. :D

h, 2018-04-02 07:27 Roah

Roah képe

Farkas? Jól van. ;)
Hm.

A farkas szerintem szívós. A farkas kitartó. A farkasok támogatják, segítik egymást, összefognak. A farkas családcentrikus; lojális, hűséges. A farkasokat utánozták az indiánok is, az életüket, az életmódjukat, nem véletlen az ősi totem, hagyomány és tisztelet sem. Dicsőítették a farkasok már-már természetfeletti erejét. A farkasok összehangoltan támadnak, egyként - a farkasok gondoskodóak. A farkasok prédája általában gyenge, optimálisan használják ki az erejüket, soha sem pazarolnak. Farkasok nevelték fel Mauglit, farkas volt a dzsungel fiának legjobb barátja, Akela, Aki is. Romolust és Remust, az ikreket is egy nőstényfarkas gondozta. A vadnyugaton ismert egy katona, aki a prérin egy farkassal táncolt. Úgy tartják, a Karcolaton is egy ősi farkas-falka tanyázik; veszettül összetartóak; nyüszítenek, vonyítanak, odakapnak, megmarják, ki a Szent Irodalmi totemet nem tiszteli. Nem tökölnek. Az a hír járja róluk, sokan tartanak a harapásaiktól – pedig sokakat maguk közé fogadtak már, nevelték, segítették az Irodalom vég nélküli, határtalan vidékeire tévedőket, kóborlókat, az irodalomban elveszetteket. A skandináv mitológiában a valkűrök óriási farkasokon repesztettek. Úgy tartják, ha egy valkűr bajban van, a hatalmas, zöldfényű farkas a semmiből előterem, elkapja a valkűrt, és a hátára veti. A valkűrök ordas szárnyasai, égi ragadózói örökké megérzik a halál szagát és a csata utolsó pillanata az övék.
Azt mondják, a kutya a Farkas Ajándéka.

Rendkívül bírom a farkasokat. ;)

'Sunkmanitu tanka Ob Wachi"

https://www.youtube.com/watch?v=icqFN6EhwHs

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2018-04-02 09:48 Dana

Dana képe

Mikor írtad, hogy javítottad a központozást, gondoltam, ránézek -- de megijedtem.

( Üdvözlégy Lovag Démiurg nagytermében, a tivornyák és az élvezetek otthonában. Mond hát, miért jöttél?)-Szólt Kandid fejében a Nagyúr. --> Mik ezek a zárójelek? Hol maradnak a szóközök, egyéb központozás? Ha ez egy telepatikus beszélgetés, akkor sem a zárójel a jó megoldás. -->
"Üdvözöllek, lovag, Démiurg nagytermében, a tivornyák és élvezetek otthonában. Mondd, miért jöttél?" – szólalt meg Kandid fejében a nagyúr.

- Látom megvannak a trükjeid,- szólt és lépkedett tovább- ám ez csekélység. Kandid vagyok a Rend Első Lovagja. – megbiccentette a fejét,- Bűneid sora szinte végtelen Katapán, ezért a Rend nevében halállal lakolsz. --> Ezek a mondatok konkrétan úgy néznek ki, mintha folytatólagosan leírtad volna őket, aztán random rádobtál volna egy nagy kezdőbetű-központozás generátort, lesz, ami lesz alapon. -->
– Látom, megvannak a trükkjeid – mondta fennhangon, miközben lépdelt tovább –, ám ez csekélység. Kandid vagyok, a Rend első lovagja. Bűneid sora – biccentett a nagyúr felé – szinte végtelen, Katapán, ezért a Rend nevében halállal lakolsz.

Ne haragudj, de ez nagyon-nagyon rossz helyesírású a többi feltöltésedhez képest, de még a kifejezések is rosszak, amiket használsz, sok esetben. Csak egy példa: ...hatalmas karjával elkapott egy boroskancsót s kiitta. --> A karjával kapott el egy boroskancsót? Próbálom elképzelni...

Bízom benne, hogy a következő jobban sikerül, igényesebb lesz.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

h, 2018-04-02 18:06 Roah

Roah képe

Még annyit tennék Dana munkájához hozzá, a központozással kapcsolatban, hogy javaslom, végy elő egy könyvet, random, bármilyen könyvet, nyisd ki, lapozz bele, keress egy párbeszédet, és nézd meg jól, hol vannak a pontok és mennyi is van egy mondatban.
A Karcon a Kenta általi linkek magyarázattal is szolgálnak, gyógyulj rá az információkra, így érteni is fogod, a könyvnél jobban pedig nem szemléltet semmi. (Ha nem érted, kérdezz nyugodtan vissza, írók közt vagy, egymillióféleképpen tudnak tanítani, magyarázni, leírni, ábrázolni, segíteni, irodalmi ektivitiben errefelé profik vannak, ne habozz, mert ha rosszul rögzül, csak a Jó Isten tud lehozni róla, más nem.)

És tényleg, ahogyan már mondtam én is, a többi művedet, amit ezidáig láttunk fent, nem jellemezték ilyen hibák, és főként ennyi nem, nem világos, ebbe mitől van ennyi szóköz probléma, központozás és elírás, téves szóhasználat, ilyesmik.
Oké, a nyelvi résszel mással lehet a gond - határon túli? vagy külhoni? nyelvtani hiányosság, mintha kimaradt volna nyelvtani ismeret, vagy valami ilyesmi -, de vannak olyan szavak a sztoriban, amiket ha az otthoni munka nem is, a Karc intelligens szövegszerkesztője is jelez, aláhúz, ahogyan azt korábban Tim is említette.

Szóval nem tudom, mi történt, de a hozzáállásodat folyamatosan méltatom, méltatjuk, sokat számít, miként fogadod a segítséget, mind az olvasók, Karcosok, írók részéről, mind a munkád, fejlődésed érdekében, merthogy ez utóbbiról szól ez az egész, szóval a jövőre nézve mindenképpen legyél körültekintőbb, figyelj oda, meg ilyenek. :)))
Amint látom, a szorgalmaddal nem lesz baj. :))))

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2018-04-02 19:43 Dana

Dana képe

Amúgy én mindig ezt csinálom: ha valamit nem tudok, hogyan kell leírni, keresek hozzá példát. De szerintem ehhez nagyon fontos, hogy a szerzőben ott motoszkáljon az érzés egy-egy pontján a mondatnak, egy-egy konkrét szónál, hogy "gyanús", hogy itt valami nem stimmel. Ha ez hiányzik, nem tudom, hogyan javulhat valaki -- csak borzasztó sok és tudatos munkával, odafigyeléssel, gondolom.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

h, 2018-04-02 18:10 Ovidius

Ovidius képe

Két napja cibálgatom nemlétező bajuszom...: szólni, vagy nem szólni? Aztán eszembe jutott Yoda mester, aki szerint: "tedd, vagy ne tedd, de ne tétovázz!"
Szóval...
- Gondolom, koncepcionális elképzelésed teljes birtokában alkottad meg nickneved, kedves görög istennő barátom...
Persze, félre ne értsd, szíved joga, mint ahogy én Ovidiust választottam, pedig ő azért odébb van...:D
- Írtad, hogy ez az írás nem hommage. Nos, attól, hogy letagadod, még elindít olyan képzettársítást, amelyről csak Ady
Endre gondolatvilága jut az ember eszébe. A nyelv belső asszociációi olyanok, mint a faji tudat. Csak éppen a kulturális
közösségi tudatról van szó. Tehát a "Disznófejű" és a "Nagyúr" olvasata Ady. Pláne, így együtt.
- Más. Az asszociáció hatalma nagy. Tehát: "Kandid"...:Voltaire, "Démiurg"...: görög lét- és teremtésfilozófia. Át kellene
gondolni, hogy jó-e ide...
- Az írásról. Miután a Karcolatnak van egy ragyogó szerkesztő és kritikuscsapata, csak a saját -- egyébként kicsit groteszk -- szemszögemből közelíteném meg. Az írás művészete, mint minden emberi alkotás rendelkezik azzal a vizsgálandó hatással is, ami az ízlés kérdésének nevezünk. Ez vonatkozik mind a tematikára, mind a stilisztikára. Ezt azért emelném ki, mert a kényesség összefér a művészi szabadsággal. Emberi világunk elég sok mocskot tartalmaz ahhoz, hogy foglalkozzunk vele.
A baj ott van, amikor a szöveg közönségessége nincs összehangban a mondanivalóval. Pontosan tudni kell, hogy mit akarok nem hétköznapi esztétikájú szövegalkotással kifejezni. Minél szélsőségesebb ez a stílusbéli konstrukció, annál nagyobb ellenérzést vált ki, ha az összhang sérül. Van erre egy pozitív példám (amit Karcos barátaim már sejtenek is...), amely tökéletesen bemutatja, hogy: lehet mocskos szöveget írni, úgy, hogy azt az olvasó teljes mértékben élvezze, csak éppen a témakör kiválasztása az igazi művészet. Chuck Palahniuk: Kárhozat. Ha még nem olvastad, olvasd el, mert sokat lehet tőle tanulni.
- Olyan későn kerültem kapcsolatba a fantasy tematikájával, hogy szerencsére a követelményeim elég keménnyé válhattak. Egy írás minél inkább elrugaszkodik a fantázia irányába, annál nehezebb jól megírni. Nos, ezt rontják el a kezdő írók, amikor azt hiszik fantasyt könnyű írni. Túllépve a Tolkien evidencián, tudom ajánlani Robert Holdstock Mitágó erdő és Lavondyss című zseniális fantasy műveit.

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!