Egy szívet vacsorára?

John, a kocsis toporogva várakozott a sikátorban. Szorosabbra igazította sálját a hideg ellen, arcán elégedetlenkedés mutatkozott, amibe valamilyen undor vegyült.
Halk ajtócsapódás hallatszott mellette, amire odakapta fejét. Türelmetlen ábrázata helyét átvette valami baljóslatú félelem, amikor a felé közeledő fekete köpenyes alakra nézett. John lehajtott fejjel, szótlanul nyitotta ki előtte a kocsi ajtaját, és hagyta beszállni. Elfoglalta saját helyét, és a lovak közé csapott.
A hátul ülő alakot erős pacsuli szag lengte körül, mintha csak most tette volna ki lábát a borbélyból. Magasra húzott gallérja takarta arcát.
Fekete kesztyűs kezeivel magához vette a mellette nyugvó újságot. A címlapon szereplő cikkre összpontosított. „Hasfelmetsző Jack ismét lecsapott! Két áldozat!”
Az újság meglepő részletességgel számolt be legutóbbi áldozatairól, Elizabeth Strideról és Catherine Eddowesról, az örömlányokról, akiket különös kegyetlenséggel öltek meg. Mindkettejük torkát felhasították, de csak Eddowes belsőszerveihez nyúltak hozzá. A hatóságok arra gyanakodtak, az első áldozatnál megzavarták a tettest, és mindenképp szemtanút akartak találni.
– Mocskos, részeg disznó! – átkozta az esti tettét megzavaró férfit lágy, női hangján.
Mary levette kalapját, szabadjára engedte hosszú fürtjeit. Nem értette, hogyan tudnak a férfiak ilyen magas cilindert viselni, bár be kellett ismernie, mindenképp kényelmesebb volt, mint a fűzős ruha.
Tovább olvasta a cikket, és elégedett mosollyal nyugtázta, milyen jól becsapta a hatóságokat. Mindenki egy férfi sorozatgyilkost keresett, nem egy nőt. Ezt a tévhitet tovább erősítette a levelekkel, amiket a Scotland Yardnak küldött.
Melegség érzése árasztotta el, amint a férfinemnek tulajdonított fricskájára gondolt. Felelevenítette emlékeit, miként is utasították el jelentkezését az orvosi kamarából. Most azonban kamatoztathatta képességeit az általa megölt prostituáltakon annak ellenére, hogy viszolygott a gyilkosságtól.
Figyelme a lába melletti táskára kalandozott. A fekete, bőr táskában lapultak a szikék és sebészi ollók. Ma nagy dolgot tervezett véghezvinni. Remélte, vérszerinti anyja végre büszke lesz rá.
A kocsi megállt halk zötykölődéssel. Mary fejébe húzta a cilindert, haját gondosan beigazgatta alá, hogy senki ne sejthesse valódi kilétét. Megvárta, míg John kinyitja a hintó ajtaját, majd távozott táskájával. Egyetlen szót sem szólt a kocsishoz, erre gondosan ügyelt.
Következő áldozatát már jó előre kinézte magának, amikor a környéken sétált korábban. Őt is Marynek hívták, Mary Jane Kellynek egész pontosan. Kettejük közös vonásai itt ki is merültek. Míg Maryt magára hagyta vérszerinti anyja, mert rangja miatt nem ismerhette be egy törvénytelen gyermek létezését, addig Mary Jane katolikus családban nevelkedett. Mary dologházba került, ahol erős fegyelemmel nevelték, míg tizenötévesen meg nem szökött onnan. Ellenben a kis katolikus lány azért érkezett Londonba, hogy új életet kezdjen, férjet találjon, és gyerekeket szüljön.
Érdekes, mennyi mindent meg lehet tudni pár jól irányzott kérdés segítségével. Mary Annie Chapmantől tudta meg ezeket a dolgokat azt megelőző napon, hogy elvágta torkát egy közeli sikátorban.
Mary szíve nagyot dobbant, amikor megpillantotta következő áldozatát az egyik sarkon. Mélyen megvetette az általa végzett munkáért, ha egyáltalán lehetett ezt munkának nevezni. Hogyan süllyedhet egy hithű katolikus lány ilyen mélyre? A testét kínálja idegen férfiaknak, akik kiélhetik rajta vágyaikat? Undorodott ettől az életformától, nem véletlenül választott a helyi kurtizánok soraiból.
– Mi van?! – Térítette magához Mary Jane hangja, amint az üvöltözött egy arra járó férfi után. – Nem tetszik, amit látsz?! Azt hiszed, te olyan jó fogás vagy?!
Mary mosolygó arca csak orron alul látszott ki a karima alatti árnyékból. Máskor ez a mosoly talán kedvesnek bizonyult volna, de a sötétben, az árnyékolt arcán, miközben férfinak öltözött, inkább elmebetegnek tűnt.
Megindult Mary Jane felé kimért lépésekkel. Szíve jobban kalapált az izgalomtól, mint ahogy korábbi áldozatainál tette. Az adrenalin úgy áramlott ereiben, mint a legtisztább ópium. Már-már megrészegítette az érzés, ahogy a sarkon álló nőt bámulta, és tudta, élete az ő kezében van. Úgy érezte, isteni erővel bír, aki dönthet életéről vagy holtáról.
Megállt a kurtizán előtt, de nem nézett a szemébe. Előrebiccentette fejét, így a karima takarta arcának felső harmadát. Jó párszor elpróbálta ezt a mozdulatot a tükör előtt, és megbizonyosodott róla, ilyenkor inkább tűnik valami kölyökképű férfinak, mint nőnek.
– Akarsz is valamit, vagy csak az időmet rabolod? – kérdezett felé Mary Jane.
Mary beletúrt zsebébe, és kivett onnan pár pennyt. Rá sem kellett néznie a prostituált arcára, anélkül is tudta, szeme felcsillant abban a pillanatban, ahogy meglátta a fizetséget. Egy csapásra megváltozott a hangneme is.
– Nos, így már beszélhetünk a továbbiakról – folytatta negédes hangon. – Mit szeretnél, mit tegyek veled?
Mary nem törte meg hallgatását, csak a sikátor felé mutatott széles mozdulattal.
– Ott akarod csinálni? Komolyan? Egy magadfajta úr sokkal jobbat érdemel. Itt lakom a közelben, ráadásul egész puha a matracom.
Mary elgondolkodott egy pillanatra, éljen-e a lehetőséggel, majd végül rábólintott.
– Gyere, szépfiú, és olyanban lesz részed, amilyenben még soha – kacérkodott vele tovább Mary Jane.
Mary követte a vörös hajú lányt, aki pár lépéssel előtte haladt. Végig azon járt az esze, mit fog vele tenni. Őt vetette meg leginkább eddig. Tökéletes áldozat lesz, amelyet vérszerinti anyjának fog bemutatni.
Észre sem vette, de máris megérkeztek Mary Jane otthonához a Miller's Court utcában. Omladozó fala messziről árulkodott, nincs jó állapotban. Nyilván csak ennyire futotta a lánynak, és még ezért is hálás lehetett.
Alig bírta kivárni, hogy Mary Jane ajtót nyisson. Vére utáni vágya egyre csak erősödött, legszívesebben már az ajtóban letámadta volna.
– Gyere csak be – invitálta beljebb kuncsaftját a lány, miközben meggyújtotta a gázlámpát.
Mary becsukta maga mögött az ajtót, mialatt igyekezett mindvégig háttal maradni a lámpásnak. Az ajtóablak tükröződésében figyelte a kurtizánt, amint őt bámulja. Magabiztos mosoly mutatkozott Mary Jane arcán, mintha valami nagy hal akadt volna a horgára.
– Itt az ágyam. Egy pillanatot kérek, és rendbe hozom.
Mary tovább figyelte a tükröződésben, amint lehajol neki háttal, és a matracot igazgatja. Érezte, vére egyre jobban lüktet ereiben. Ösztönei átvették irányítását. Szívverése visszhangzott fejében, szinte már a gondolkodását is zavarta. De megérte türelmesnek lennie, végre eljött az ő ideje.
Sarkon fordult, és megindult a tomporát ringató lány felé. Az asztalra helyezte táskáját út közben, majd Mary Jane mögé szökkent, és megragadta csípőjét hátulról.
A kurtizán elmosolyodott. Nem véletlenül kellette magát matracigazítás közben. Bevetette formás fenekét, amelyre ráterült ugyan a hosszú szoknya, de így is elég csábítónak bizonyult volna egy férfi számára.
Felegyenesedett, és megfogta Mary kesztyűs kezeit. Oldalra biccentette fejét, hogy felkínálja számára nyakát is. Kacér mosollyal várta, vendége mikor él végre az alkalommal.
Mary mélyet szívott a levegőbe. Megérezte áldozata bőrének illatát. Finom szappanéval keveredett, bizonyára nem rég mosdott. Egy villanás erejéig meglepődött, hogy ez a lány adott a tisztaságra, pedig az egész lakása dohos szagot árasztott.
Szíve már majdnem kiszakadt mellkasából. Izgalma elérte csúcspontját! Áldozata szó szerint a markában volt, és azt tehetett vele, amit csak akart.
Egyik kezével hátrasöpörte fejéről a cilindert, míg a másikkal szorosan magához ölelte Mary Janet. A kurtizán halk nyögéssel jelezte, elnyerte tetszését ez a mozdulat.
– Mire vársz még? – kérdezte mély sóhajjal, mintha már a kéjre hangolódott volna.
Mary felszegte fejét, szemfogai hosszabbá váltak. Egy hirtelen mozdulattal beleharapott a lány nyakába. Iszonyatos erővel szívni kezdte forró, lüktető vérét, és már most érezte, nem fog tudni leállni.
Mary Jane felsikkantott, nyilván nem efféle érintésre számított. Ordítani akart, de Mary befogta a száját. Akárhogy rángatózott, sehogy sem menekülhetett. Próbálta kihúzni karját a szorításból, de támadója lefogta. Toporzékolt, próbált volna elszaladni, de nem tudott.
Mary érezte, a lány minden próbálkozása egyre erőtlenebbé vált. Vámpírként amúgy is erősebb volt nála, nem tudott volna kifogni rajta. Még jobban magához ölelte Mary Janet, hogy kiélvezhesse vér iránti vágyát. Sokkal erősebben szívta a piros nedűt. Egészen addig szipolyozta, míg áldozata össze nem rogyott előtte.
Véres szájjal tekintett le a lányra, ő pedig felakadt szemmel bámult vissza rá. Már sokszor találkozott ezzel a látvánnyal a dologházban, amikor néha túlzásba vitte táplálkozását, és végzett egy-egy hozzá hasonló árvával. Ezek az üveges tekintetek kísértették álmában, ezért ódzkodott a gyilkolástól.
Óvatosan az ágyra döntötte a lányt, majd csendben figyelte. Akármennyire is megvetette az utcalányokat, mindig hidegség járta át, amikor kiontott egy életet. Nem sajnálatot érzett, inkább színtiszta közönyt. Vámpírként csak vérre volt szüksége, és most is beérte volna azzal, ha teljesen lecsapolja a lányt. Az anyja azonban ennél többet akart. Magas rangból származása miatt megengedhette magának a perverz vágyak kiélését.
Mary az asztalhoz sétált, és kinyitotta táskáját. Nem matatott benne sokáig, hamar kezébe került a szike. Az első vágást Mary Jane nyakán ejtette; érintette vele fogai nyomát. Tökéletesen elfedte a vámpírtámadás nyomait. Az általa hentes-munkának tartott rész most következett. Letérdelt Mary Jane elé, hogy különböző módokon megcsonkítsa. Először a májat távolította el sebészi pontossággal, azt követte a vese és a közeli szervek. Végére hagyta az emberi test motorját, a szívet.
Hangosan reccsentek Mary Jane bordái, amint az ehhez kitalált fűrésszel átvágta őket. Nagyot kellett nyelnie, hogy visszatartsa hányingerét. Ez még neki is sok volt. Megölni valakit a vérért, az egy dolog. Utálta, de meg kellett tennie. Valakit megcsonkítani azonban ilyen mértékben, ez már kegyetlenség.
Ujjait a vágás két oldalához nyomta, és várt. Elgondolkodott, mennyi mindenre lesz még képes anyja szeretetéért. Elvégzi a piszkos munkát, szerveket szállít neki, hogy ő elfogyassza őket, de mikor fogja megkapni azt, amire ő vágyik? Mikor fog szeretett lányaként tekinteni rá egyszerű megbízott helyett? Nem válaszolta meg kérdéseit, nem is akarta. Belül ő is érezte, fájdalmas lett volna a válasz. Inkább felnyitotta Mary Jane mellkasát egy hirtelen mozdulattal. A reccsenés csak úgy visszhangzott a szobában, a holttest pedig élettelenül rándult egyet.
Sietett a szív eltávolításával, majd sebtében távozott a házból. Csak véres kéznyomát hagyta hátra a kilincsen.
John a közelben várta a hintóval. Le sem szállt helyéről, csak figyelemmel kísérte a hozzá közeledő cilinderes alak lépteit. Megvárta, míg beszállt, majd elhajtott.
Mary letette a táskát a vele szemben lévő ülésre. Komor arccal bámulta, mintha csak azt várná, hogy kiugorjon belőle a szervek tulajdonosa. Sokszor tört rá hasonló bűntudat a gyilkosságot követően, részben a megfelelő neveltetés hiánya, másrészt hányattatott sorsa miatt. Motoszkált benne a gondolat, gyilkolni, megcsonkítani valakit nem helyes még akkor sem, ha az élete függ tőle. Senki sem akadt, aki beavathatta volna a vámpírlétbe.
Megtanulta kezelni ezt a problémát, és amilyen gyorsan csak tudta, igyekezett elhessegetni a hasonló, zavaró gondolatokat.
Addig elmélkedett, hogy a hintó célhoz ért vele. Mélyet sóhajtott, majd a táskáért nyúlt. Meg sem várta, hogy John kinyissa neki az ajtót, szélesre tárta, és berobogott az előtte álló házba. A benti, szegényes körülmények jól mutatták, senki sem lakott ott. Senki sem zavarta meg Maryt a pincébe való lejutásban. A lenti helyiségből egy hosszú, sötét alagút nyúlt a távolba. Csupán egyetlen fáklya lángolt az elején, amit Mary magához vett.
Léptei visszhangzottak a járatban. Az ódon falakon pókok szaladgáltak; egy kövérre hízott patkány szaladt át előtte. Az állat úgy iszkolt, ahogy csak tudott. Felismerhette benne a veszélyes ragadozót, vagy ami még rosszabb, az embert.
Hátrapillantott néha idegesen, nem követi-e valaki. Leginkább mostani áldozata szellemétől rettegett. Mi van, ha az egykori katolikus lány eljön érte, és bosszút áll? Badarság! – kapott észbe, és folytatta útját.
Egy fal zárta el a folyosó végét, egy titkos ajtó, amit kinyitott egy könnyed nyomással. Fényár fogadta a túloldalon, sárga falak, elegáns belsőtér. Úgy ismerte a helyet, akár a tenyerét. Hamar elért a folyosó végi szobáig, útját ezúttal egy magas, aranyozott szegélyű faajtó zárta el. Megfogta rézszínű kilincsét, és lenyomta halk kattanással. Akkorát dobbant a szíve, hogy kopogásnak is beillett volna.
– Anyám? – kérdezte halk szóval. – Én vagyok az.
– Gyere be! – érkezett a határozott válasz.
Nem mert anyjára nézni, lehajtott fejjel sétált közelebb. Megadta neki a megfelelő tiszteletet, amit ő elvárt mindenkitől. Alattvalóktól, saját családjától egyaránt.
Mary kinyitotta táskáját, és mélyen belenyúlt. Nedvesnek érezte a belsejét; tocsogott a vértől. Megmarkolta Mary Jane kimetszett szívét, majd óvatosan kivette, és anyja felé nyújtotta. Letette az asztalon várakozó aranyozott szélű tányérra.
– Jó étvágyat, anyám.
Felszegte fejét, és felnézett Viktória királynőre, aki széles mosollyal jutalmazta törvénytelen leánya munkáját.

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

szo, 2020-02-15 08:24 Dana

Dana képe

Kár volt a vámpír-szálat belehozni, nagyon. Abszolút nem tudod magad beleélni abba, milyen lehet vámpírnak lenni, ezért az írásod rengeteg sebből vérzik.

Sok-sok fogalmazási, logikai és helyesírási hibád van.

Ráadásul Hasfelmetsző rejtélye kicsit lerágott csont, emiatt céltalannak/hasztalannak is érzem az írást. Kihozhattál volna valami nagyon jó, gótikus hangvételű horrort, lehettél volna a fodrász, aki tévképzetektől hajtva öl és tálalja fel a szívet a benne élő lénynek, majd meg is eszi a feltálalt vacsorát. (Tényleg, ezt lehet, meg is írom, persze nem Hasfelmetszőre kihegyezve...)

Türelmetlen ábrázata helyét átvette valami baljóslatú félelem --> Az ábrázat arcot jelent. A te mondatod szerint az arca helyére félelem költözött.

Mary szíve nagyot dobbant... Szíve már majdnem kiszakadt mellkasából. --> Dobogó szívű vámpír?

viszolygott a gyilkosságtól --> Vámpírként?

Fekete kesztyűs kezeivel magához vette a mellette nyugvó újságot. --> Mindkét kezével? Egyébként mi mással vehette volna még magához? (Páros szervekből általában csak egyet írunk.) Nyugvó? Heverő. Felvette az ülésen heverő újságot. Megszabadulsz a sallangtól.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

szo, 2020-02-15 21:23 gabesz890

Üdvözletem!

Köszönöm Dana, hogy elolvastad. Igazából nem is tudtam, hogy kikerül az írás, mert az oldal visszadobta szerverhibára, amikor fel akartam tölteni, utána pedig úgy gondoltam, nem baj, csiszolok még rajta. Így legalább látszik, hogy nem véletlen akartam még csiszolgatni. :)

szo, 2020-02-15 21:35 Fugorits Ervin

Tetszik a hozzáállásod a kapott kritikához. Ezért holnap én is elolvasom, és leírom a véleményem.

________________________________________________________________________________________
"Csip-csirip?" - K. Vonnegut

szo, 2020-02-15 22:50 Dana

Dana képe

Hajrá! Tetszett maga az ötlet, hogy a hasfelmetszőséget magyarázod egy "magasztosabb céllal", csak sajnos tényleg sok a baki benne, plusz mondom: ez a vámpír-szál, ez szerintem felesleges és rosszul is kivitelezett.
Én, ahogy írtam is, ha a helyedben lennék, hagynám a vámpírt (és nem konkretizálnám Hasfelmetszőt sem), minden mást pedig átírnék egy őrült, viktóriánus-gótikus látomásra, egy hallucinált, felsőbb hatalom szolgálatában álló őrült szemszögéből. Valami ilyesmi.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

sze, 2020-02-26 16:26 gabesz890

Kedves Dana, ilyen sosem jutott volna eszembe. :D Talán majd próbálkozom hasonlóval egyszer. :)

v, 2020-02-16 15:48 Roah

Roah képe

Kérsz egy banánt? Vagy csokit? Van Dupló, van Eftör Éjt (besztem, de szívesen itt hagyok egyet), milkás keksz, bonbonok, krémes, mogyorókrémes, van táblás tibi csoki is, van egy hepibörtdéjes, ilyen napszemüveges csaj van rajta, és még van nápolyi, mogyoró, pucolós, meg még mandarin is. Van trópusi gyümilé (atomállatkirályzsír finom!) szóval mit hozzak? Mit ennél? :))))

...hát igen, nem leszek egyszerű. Igen, ha felhasználóként kellene osztályoznom téged, kapnál tölem egy csillagos ötöst. Személyiségre és hozzáállásra. Rögvest.

De az írásra...?

Szóval nem szeretek olyan hozzászólást írni, jófej felhasználónak, mint amire készülök. Azt hiszem, pont azért írom le végül, mert rokonszenvesnek tűnsz, és mint fentebb már mondtam, dicséretes a kritikákhoz a hozzáállásod, és úgy voltam vele, hogy egy jófejjel ezt nem tehetem meg, jófejnek tudnia kell, mert tudja kezelni, és joga van tudni, hogy mit gondol egy elvetemült Karcos olvasó a művéről.
Hogy jobb lehessen.

Elolvastam.

"Szorosabbra igazította sálját a hideg ellen, arcán elégedetlenkedés mutatkozott, amibe valamilyen undor vegyült."

Kerüld az arcos közvetítéseket novellában - vegytiszta időpocsékolásnak vélem, ráadásul olyan, mintha a narráció sem tudná, milyen képet is vágott a karaktere.
Amúgy van jelentősége? Hogy milyen képe volt?

"John, a kocsis toporogva várakozott a sikátorban. Szorosabbra igazította sálját a hideg ellen, arcán elégedetlenkedés mutatkozott, amibe valamilyen undor vegyült.
Halk ajtócsapódás hallatszott mellette, amire odakapta fejét."

Kezdjük elölről. Rendben?

Tehát az első mondat szerint a kocsis egy sikátorban dekkol.
Lapjával?
Ugyanis a többi mondat arra utal, hogy kocsistul van egy sikátorban. Namármost, még egyszer megkérdem: lapjával?
Halk ajtócsapódás...honnan mellőle? A sikátorból?

"Türelmetlen ábrázata helyét átvette valami baljóslatú félelem, amikor a felé közeledő fekete köpenyes alakra nézett."

Akkor most nincs arca?

"John lehajtott fejjel, szótlanul nyitotta ki előtte a kocsi ajtaját, és hagyta beszállni. Elfoglalta saját helyét, és a lovak közé csapott."

Tehát akkor kocsival volt a sikátorban, de lövésem sincs arról, miként - a többi látványzavarról nem is beszélek inkább.

Mutatok valamit:

https://live.staticflickr.com/6078/6036391706_dd24d0d21d_b.jpg

https://m.blog.hu/pa/paphnutius/image/depositphotos_40374399-stock-photo...

https://cdn.pixabay.com/photo/2017/05/09/09/15/edinburgh-2297668_960_720...

Hm? :))))

Szűk utca? Vagy csak simán egy sötét, macskaköves utca?

"A hátul ülő alakot erős pacsuli szag lengte körül, mintha csak most tette volna ki lábát a borbélyból."

Ilyet még Dana sem képes írni a horror-sztorikban. BorbélyBÓL jött ki a karakter...
(Gabesz! Feltétlenül javítsd ki, kérlek.)

"Magasra húzott gallérja takarta arcát."

Hova húzta a gakkért, az orrára?

Hajtotta.
Magasra hajthatta a gallért, ami eltakarta az arcát. Gondolom ezt szeretted volna leírni. De sajnos nem sikerült.

"Mindkettejük torkát felhasították, de csak Eddowes belsőszerveihez nyúltak hozzá."

Vágás vagy szúrás, ha a nyaki a seb - hasfalat metszenek, hasítanak. Gondolj csak a parafrázisra, amivel épp foglalkozol: hasfelmetsző? Hm? ;)

"– Mocskos, részeg disznó! – átkozta az esti tettét megzavaró férfit lágy, női hangján."

Vagy egyik vagy másik. Ez így leírva számomra egy rettenet.
Ne haragudj - inkább helyzetkomikumba való, annyira ...szóltam oroszlánbőgés helyetti farkasvonyítás nélküli fátyolos, női hangomon. ;)
Érted? :))))

Itt hagyom abba.
Csak akkor folytatom, ha igényt tartasz rá - hagyok időt javítani és hagyok másnak is munkát.

Pacsi! ;)

Tudod, Craznak, egy itteni szerkinek, évekig az alábbi idézet volt a Karcos hozzászólásában:

"A szépség belülről fakad."

(Hasfelmetsző Jack)

https://www.youtube.com/watch?v=i7P2jLPaaKE

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2020-02-16 15:58 Dana

Dana képe

Amúgy szerintem a borbély a foglalkozás, szóval kijönni maximum borbélyüzletből vagy borbélyságból lehet.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2020-02-16 16:34 Roah

Roah képe

Aha, vagy TÓL, borbélyTÓL jön ki a vendég, nem belőle. ;)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2020-02-16 16:38 Tim

Azért a korrektség kedvéért muszáj megjegyeznem, hogy a szerző nem azt írta, hogy a szereplő „egy borbélyból jött ki”, hanem azt, hogy „mintha csak most tette volna ki lábát a borbélyból”.
Na mármost egy egészen kis lábú kuncsaft és egy kivételesen tág ánuszú borbély esetében a szitu nem elképzelhetetlen.

v, 2020-02-16 17:38 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Kérem, itt kiskorúak és nemzetbiztonságiak is olvasnak.

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2020-02-16 17:58 Tim

Hát aztán?
Bizonyára ők is felfedezték már, hogy nekik is van ilyen testrészük. Legfeljebb nem tartanak benne cipőt, mint a novellában szereplő, meglehetősen bizarr kedvtelésű borbély.
Én inkább a 10 liter vér/oldal miatt aggódnék, ha már…
Amiről a megtévedt kollégák helytelenül azt hiszik, hogy elengedhetetlen kelléke egy jó írásnak. Pedig...

v, 2020-02-16 19:07 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Várj, azt mondod, nem kötelező egy írásba ennyi vér? :O

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2020-02-16 19:20 Tim

Jó, hát egy vámpírosban, egy szúnyogosban vagy egy nadályosban megengedőbb vagyok e kérdésben. Na de kérdem én, mi abban a kihívás?
Magam részéről szeretnék már olvasni egy merészebb, újítóbb vámpíros történetet, amelyben a főszereplő él-hal a fokhagymás szentelt vízért, amit csakis kereszt alakú szívószállal hajlandó felszippantani.

v, 2020-02-16 19:32 Dana

Dana képe

Előbb-utóbb ilyen is.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

h, 2020-02-17 23:21 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Hatványozottan emlékszem, hogy van hasonló, de a színvonala még az irodalomban nem jártas szerző szerint is megkérdőjelezhető. Vampire szerepjátékhoz készült háttérsztorinak, ott ugyanis a vámpírok valóban immunisak a klasszice vámpír-mítoszokra. Ezt fejtette ki valaki egy olyan vámpírral, aki imádja a fokhagymás pirítóst, szentelt vizet tart kölni helyett és lóg a nyakában egy kereszt.
(És ezek után az én karakteremet nem fogadták be. Szegényke kissé khm... terhelt, klán-tulajdonság, vagy mi, és meggyőződése, hogy rá meg igazak a vámpír-legendák. Szegény Bernard azóta is árván sírdogál a sarokban.)

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2020-02-16 16:41 Dana

Dana képe

Igen, a -tól az alap!

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2020-02-16 16:42 Roah

Roah képe

Ennyi. Kezdődik! :D

(Tim?!)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2020-02-16 16:47 Gitáros

Gitáros képe

Bocsi, hogy beleszólok, de a szerző valószínűleg bordélyt akart írni. Ott fordulnak elő mindenféle pacsuli és egyéb illatok...:)

Miki

v, 2020-02-16 17:00 Dana

Dana képe

A viccesebb az, hogy ha jól olvasom, a pacsuli csak a XIX. században került Európába, és eredetileg nem is biztos, hogy illatosításra használták. Ezért érdemes minden apróságnak utánaolvasni, ha időutazót játszunk.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2020-02-16 17:42 Roah

Roah képe

Nem olvastad a novit végig, igaz, Miki?
Spoiler!
A karakter egy nő - borBÉLYBÓL jött ki, ezt írta. Hogy azt higgyék róla, állva pisil, vagyis férfinak akart látszani.

A bordély-házakat inkább férfiak látogatták, nem női vendégek jellemezték. Sem logikailag, sem másként nem lehet bordélyra, vagyis bordélyos elütésre következtetni.
Van elírás, a ragozásban, amitől igen tréfás hangulatú lesz a mondat.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2020-02-16 18:16 Gitáros

Gitáros képe

Elolvastam, sőt, KÉTSZER is elolvastam a novellát, kedves Kata - lehet, hogy nem kellett volna...!

"A hátul ülő alakot erős pacsuli szag lengte körül, MINTHA csak most tette volna ki lábát a borbélyból." - írja a szerző.
Tehát hasonlatot írt, nem azt, hogy most tette ki a lábát az illető a borbélyból, hanem azt, hogy mintha most tette volna ki a lábát.
Elgépelés, vagy kellően át nem gondolt fogalmazás lehet a magyarázat.

"A bordély-házakat inkább férfiak látogatták, nem női vendégek jellemezték. Sem logikailag, sem másként nem lehet bordélyra, vagyis bordélyos elütésre következtetni." - írod Te.

Dehogynem.
Pontosan logikailag lehet bordélyra következtetni, ha tovább visszük ezt a vonalat.
Te magad írod, hogy a tettes férfinak akar látszani, férfias viselkedést akar a külvilágnak mutatni, ezért - szerintem - a bordélyból való kijövetel ennek a kritériumnak tökélesen megfelel.
De a legnagyobb baj nem ezzel van - és most a történetre, nem a hozzászólásokra utalok.

Ha egy gyilkos, nő létére férfinak akarja álcázni magát - férfiruhába öltözik, testtartásával, mozdulataival azt akarja mindenkivel elhitetni, hogy ő egy férfi, akkor SEMMILYEN ILLATSZERT, PACSULIT, KÖLNIT nem szór magára, mert azzal egy pillanat alatt lebukhat.
Ugyanis mindenki rögtön arra gondolhat, hogy egy magas, elegáns férfi mi a francért illatosítja magát női illatszerekkel.
És akkor rögtön a jelentőségét veszíti, hogy honnan jön ki az illető.

(Emlékezz vissza, ez egy kicsit ahhoz hasonló kedves hiba, mint amikor egy másik novellában a főhős úgy akar észrevétlenül elvegyülni a tömegben, hogy piros kalapot tesz a fejére...:)

Ha viszont a szerző valóban borbélyt írt, akkor pontosabban kellett volna fogalmaznia.
Borbélytól jött ki, vagy borbélyüzletből.
Minden esetre a szerző gratulálhat magának, hogy egy ilyen félreérthető hibával milyen vitát tudott gerjeszteni...

Üdv!

Miki

v, 2020-02-16 18:34 Roah

Roah képe

Nem értek egyet - ez nem vita.

És nem értek egyet; ez elütés, csak nem a borDélynál, hanem a borBélynál.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2020-02-16 18:42 SzaGe

Kata, Miki azonnal szétültetlek benneteket! :)

v, 2020-02-16 18:45 Roah

Roah képe

Legutóbbi célkeresztes írásodnál nem bírtál Mikivel.
Most sem fogsz.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2020-02-16 18:44 Gitáros

Gitáros képe

Nem kell mindig egyetérteni, azért vagyunk itt, hogy különböző szemszögekből megbeszéljünk dolgokat.

Az elütésről meg csak annyit, hogy szerintem a legjobb az lenne, ha magát a szerzőt kérdeznénk meg, hogy ő mit írt, vagy mit akart írni.
Addig csak találgatás az egész...:)

Miki

v, 2020-02-16 18:41 Tim

Miki!
Nem tudhatom, mi járt a szerző fejében, de én is hajlok a borbély verzió felé. A régi borbélyok ugyanis előszeretettel használtak mindenféle illatosított arcvizet, parfümöt. Ennek egyik speciális fajtája volt az olasz Patchouli, amely pacsuliként került később a köznyelvbe. Történetesen ezt is egy borbély „fedezte fel”, vagy inkább alkotta meg. És történetesen épp abban az esztendőben, amikor HFJ is működött.
Így – noha én is valószínűtlennek tartom – akár használhatott is egy korral haladó borbély ilyen arcszeszt.
Persze más kérdés, hogy ha annyira adna az üzletére, akkor bizonyára nem Whitechapelben nyitott volna üzletet, mert az akkoriban egy lepusztult szegénynegyednek számított.
Abban viszont egyetértünk, hogy nem ez a novella legnagyobb hibája. Ez inkább a legmókásabb.

v, 2020-02-16 19:14 Gitáros

Gitáros képe

Oké, Katának írtam éppen az imént, hogy a legjobb lenne a szerzőt megkérdezni, de ameddig ez nem történik meg, addig csak találgatni tudunk.
Akkor viszont mégiscsak visszatérhetünk az ősi kérdéshez, hogy hogyan lehet kijönni egy borbélyból!

Üdv!

Miki

v, 2020-02-16 19:26 Tim

Bal lábon cipővel, jobb lábon zoknival, ha jól értettem a szöveget. :D
Inkább az a kérdés, hogy jön ki a cipő a nyomorult borbély alfeléből.
Illetve az sem. Mert ugyebár, ha van kéznél egy testmetszésben jártas illető - és mint tudjuk, van ilyen -, akkor ő bizonyára szívesen segít az efféle problémán.

v, 2020-02-16 19:36 Gitáros

Gitáros képe

Állítólag már forgatják - ennek a novellának a példáján felbuzdulva - az Alien 19. századba helyezett filmváltozatát, aminek az első jelenetében egy borbély köhögni kezd, rosszul lesz, lefektetik egy kanapéra, néhány pillanat múlva a mellkasa szétrobban, és egy belőle kiemelkedő, jól öltözött úr - a bal lábán cipővel, a jobb lábán zoknival - egy bocsánatkérő mosoly kíséretében, a kalapját megemelve, elegánsan távozik.

Utána főcím.

A borzongató aláfestő zene pedig egyből megalapozza a film hangulatát.

Miki

h, 2020-02-17 23:23 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Rövidfilm? :D

https://www.youtube.com/watch?v=SEEwAvlJOcI

_____________________
Dr. Bloody Dora

h, 2020-02-17 23:48 Gitáros

Gitáros képe

Nem arra gondoltam, de most, hogy mondod, akár még az is lehetne belőle. (Cím: A Sátán ébredése...:)

Inkább egy egész estés film első jelenete.
A borbély szétrobbant mellkasából kiemelkedik egy elegáns úr, finom mozdulatokkal lesöpri magáról a véres húscafatokat, mosolyogva végignéz az egybegyűlteken - mindenkiben (stílusosan) meghűl a vér -, megemeli a kalapját, és sátáni kacajjal távozik.

Nagyjából eddig vagyok meg, innen kellene tovább írni a forgatókönyvet, mert a hollywoodi producerek már nagyon rágják a fülemet...DDD

Miki

k, 2020-02-18 04:27 Dana

Dana képe

Úgy hiszem, ezt nem kell tovább ragozni. :-)

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

sze, 2020-02-26 16:42 gabesz890

Nos, a szerző még ragozza kicsit. :D

Helyt adok annak a felvetésnek, hogy borbélyüzletből kellett volna kijönnie, ezt határozottan elírtam. :) Viszont a pacsulival a korabeli arcszeszre akartam utalni, amit tényleg írhattam volna konkrétabban, mert így nem egyértelmű, milyen illatszerről van szó, férfi vagy női.

Viszont kifejezetten vicces volt olvasni, hogy ez a két dolog mennyire megmozgatta a Karcolat népét. :D

És ismételten köszönöm mindenkinek, aki időt szánt rá. :)

sze, 2020-02-26 18:28 Dana

Dana képe

Nagyon cuki hozzáállás - köszönöm, most tényleg jól jött valami pozitívum.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

sze, 2020-02-26 16:32 gabesz890

Kedves Roah.

A jófejség nézőpont kérdése. :D Lehet, baromira nem vagyok jófej a való életben :D

Na de komolyra fordítva, jöhet a kritika, mert csak így látom a hibáimat. Ti azért jóval, JÓVAL előttem jártok írás terén, és ezt értékelem, valamint az útmutatást is. :) Mert ugye, jó dolog, írok itt magamnak, megálmodok egy álomvilágot, de ha nem tudom megfelelően átadni, meg gyenge lábakon áll, akkor nem érek vele semmit. :)

Mindesetre köszönöm, hogy elolvastad, valamint a tanácsokat is. :)

sze, 2020-02-26 18:32 Dana

Dana képe

Írj bátran, többet, tök jó hozzáállás.

Én azóta is agyalok rajta, hogyan írhatnàm meg ennek egy variációját.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

sze, 2020-02-26 20:02 gabesz890

Megtisztelnél vele. :) Úgyhogy várom a te verziódat. :)