Aréna: Ork

A földre zuhantam az ütéstől. A kellemetlen ízt a számban valószínűleg a por és a vér keveréke okozta. Ezért se szeretem az ork arénákat, csupa por és kosz az egész. Ekkor meleg levegő csapta meg a fülemet és éreztem, ahogy a beszédével együtt fröcsög a nyál a tarkómra:
– Vesztettél, kutya – mondta halkan és éreztem, hogy nagy bajban vagyok.
Jobb ötlet híján gyorsan arrébb gurultam és megpróbáltam föltápászkodni, de nem ment egykönnyen. A kardom markolata majdnem kicsúszott az izzadt tenyeremből, de végül is sikerült megtámaszkodnom benne. Nyolc láb magas, ocsmány ellenfelem hatalmasat üvöltött, majd szapora léptekkel elindult felém. Kardomat kihúzva hősies győzelmet arathatok, de ez a remény is hamar szertefoszlott, amikor megtapasztaltam, hogy az én drága jó fegyverem bizony nagyon ragaszkodik a földhöz. Nem maradt más választásom, fürgébbnek kellett lennem ellenfelemnél, ami nem volt egy nagy feladat, hiszen rettentő ellenlábasom olyan lomha volt, mint amilyen magas. Lehajoltam, hogy kitérjek a hatalmas kalapács elől, amit épp akkor lengetett meg és egy erős rúgással megpróbáltam kimozdítani az egyensúlyából. Rossz ötlet volt…

Ugyan a kardomat kiszabadította a talajból a lengedezésével, de egyúttal engem is megszabadított a maradék erőmtől és ennek köszönhetően szép ívesen repülve az egyik oszlopnak ütköztem, majd ismét a porban kötöttem ki, de most szerencsére ülő helyzetben. Észrevettem ekkor egy homályos, nagydarab alakot felém közeledni és gyorsan kellett valamit kieszelnem. A fegyverem oda, ahogy az energiám is, így bizony nehéz lesz győzni. Annyi erőm azonban még maradt, hogy megvártam, míg közelebb jön és egy jól célzott, sűrű, nem éppen gusztusos anyagokból összeállított köpetet küldjek az arcába. Tehát stílusosan pofán köptem a mocskot. Jó ötlet volt…

Úgy tűnt, hogy a megmaradt erőm mind egy helyre áramlott és így a köpéssel egyenesen a homlokát találtam el, amitől hátraesett, majd a fegyvere borzasztó árulást követett el és egyenesen a fejére zuhant. Vajon miért nem jutott ez előbb az eszembe?

 

1
Te szavazatod: Nincs Átlag: 1 (1 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2012-07-06 13:14 Kelvin

Kelvin képe

"A kellemetlen ízt a számban valószínűleg a por és a vér keveréke okozta." De lehet, hogy egy romlott Túró Rudi?

Ez nagyon nem az én műfajom és nem csak azért, mert fentezi. De nagyon nem. Sok jóra nem számíts, ha komoly kritikát akarsz, komolyabb írást küldj be. Kevés.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

p, 2012-07-06 15:39 Gucs

Ezt azért küldtem be, mert mostanában inkább rövidebb írásokat fogok csak küldeni. :)

Üdv!

p, 2012-07-06 22:19 Hematith

Hematith képe

 Attól, hogy rövid, még nem lett jobb. Bocs, hogy ezt mondom, de ez egy túlzottan modoros akcióhelyzetecske. Semmi több.

"Vesztettél, kutya -" Szerinted ebben a szituban nem ordibálna bele a füledbe reménybeli legyőződ? Felkiáltójel.

"Kardomat kihúzva hősies győzelmet arathatok,..." Már kihúztad, gondolom még az elején, ha nem, gyakorolj még egy kicsit. Amúgy ennek a tagmondatnak a jelenideje csúnyán összeakad a következő múlt idejével.

Ésatöbbi.  Vicces akart lenni, de csak a manír és a hiteltelenség maradt. Jobbat kérek, ha rövid is, hiteleset, jó nyelvtannal, esetleg mondanivalóval.

p, 2012-07-06 22:33 Gucs

 Igen, a kardja már elő volt húzva, azonban, ha figyelmesen olvastad volna, akkor tudnád, hogy a földbe szúródott és onnan akarta kihúzni másodjára. :)

Csak ennyi a hozzáfűznivalóm, a következő jobb lett, talán holnap kinn is lesz. Köszi a véleményt.

Üdv!

p, 2012-07-06 22:35 Hematith

Hematith képe

Jogos, pardon:) A többit tartom.

p, 2012-07-06 22:48 Gucs

A következő része jobb lesz. ;)

szo, 2012-07-07 00:09 Mr.Eko

Filmben ez kb. egy 5 mp-s jelenet lenne, de mivel ez nem egy filmjelenet, ezért tovább tart elolvasni. Magyarul: ebből nem sok minden derült ki, de már sejtem a folytatást: harcok, bűzlő pofák, csorgó nyálak.

 

 

 

 

 

szo, 2012-07-07 08:52 Tim

Attól tartok, félreértettél minket. Összekevered az eszközt a céllal.

Nem azt javasoltuk, hogy RÖVID novellákat írj, hanem hogy rövid NOVELLÁKAT.

Ez se terjedelmében, se szerkezetében nem novella.

Inkább a mini kategóriába tartozik. Ezek jellegzetessége, hogy nincs idő komoly leírásokra, jellem kibontásokra. Ehelyett egy-egy érdekes szituációt állítatnak a fókuszba, lehetőleg minél nagyobb csattanóval.

Na mármost nézzük meg, mi történik itt!

Egy valaki (nem derül ki, hogy kicsoda) harcol egy orkkal (aki, csak azért ork, hogy a „novellára” ráfogható legyen a fantasy címke, mert egyébként semmi fantasy elem nem szerepel a történetben), és a végén homlokon köpi.

Oké, a nyál az orkhomlokon talán csattant, de gondolom, érted, hogy nem pont ilyen csattanóra utaltunk.

A meglepetésnek szánt fordulatod azért nem működik, mert nem igazán fordulat. Valójában blödli.

Miért esne hanyatt egy ilyen hatalmas termetű ork arénaharcos a homlokára érkező köpéstől?

Azonkívül is sok átgondolatlan részletet szerepel a történetben.

Minek kapkodsz? Messze még a tanévkezdés. Inkább gondolkodj többet a storyn, mielőtt beküldöd.

A kísérlet egyetlen előnyét abban látom, hogy a terjedelme (vagy inkább annak hiánya) miatt ezt vélhetően többen fogják elolvasni.

Az igyekezetedet azonban méltányolom.

 

szo, 2012-07-07 09:26 Obb

1

Mivel megkértél, hogy véleményezem, hát megteszem.

Az írás, hmmm... végül is grafológiailag nevezhetjük annak is…

Szóval az írás, bár végig hű egy koherens kohézióhoz, tartalmaz deviáns elemeket, mégsem szakad el a tömény társadalmi mondanivalójától. Egyes dogmákkal és sztereotípiákkal szembefordul, és kivetülései egyre szélesebb körben keltik a mélyreható hullámait.

Az írás részletes vizsgálata elénk tárja, már az első mondatban rejlő kérdés: az egyén sikeresen megvívhatja- e önnön harcát? - későbbi feloldásának lehetőségét.

A második mondat: „A kellemetlen ízt a számban valószínűleg a por és a vér keveréke okozta.” máris bizonytalanságot teremt a feloldással kapcsolatban, enged időt átgondolni, felmerülő kérdéseken való töprengésre szabad gondolatoknak nyit teret: vajon mi okozhatta a kellemetlen ízt, ha a középkori metaforákat vetítjük ki akkor a passióval azonosíthatjuk, Jézus utolsó tizenkét órájának vizsgálata adhatja meg erre a választ, mivel a „valószínűleg” szóban rejlő kérdés, csakis a lelki szenvedéseire utalhat, nem pedig a szó szoros értelmében vett vérre, ezenkívül a por utal halandóságunkra: porból lettünk, porrá leszünk

Későbbiekben is következetesen ragaszkodik az írás a kohézióhoz, bizonytalanságban hagyja az olvasót, ezt az írásjelek egyedi használata, és a narrációban rejlő apró homályban tartott másodjelentések, és a különállónak tűnő, de mégis jelentésükben összefonódó mondatok összekapcsolása: „– Vesztettél, kutya – mondta halkan és éreztem, hogy nagy bajban vagyok.”

Az írás rövidsége ellenére komoly gondolatokat ébreszt, és periférianélküli asszociációkra késztet. A küzdelem már-már Dávid és Góliát harcát idézi elénk.

Végig tetten érhető a jellemfejlődés, ami a görög eposzok kellékeinek mintájára építkezik, és magán hordozza a drámák sajátosságait, és oly magasságokba emeli, amiktől csak a végén, a kiteljesedéskor szakad el:

In medias res, a dolgok közepébe vágó kezdéssel, a képletes nulláról, a földön fekvő ember motívumával: „A földre zuhantam az ütéstől.”

Invokáció, ami egyben a probléma felismeréséből is áll: „és éreztem, hogy nagy bajban vagyok.” – és ami magában hordozza a propozíciót is.

Az enumeráció és a deus ex machina tökéletes példája e mondat: „Nyolc láb magas, ocsmány ellenfelem hatalmasat üvöltött,” – mely már külső és belső eposzi jelzőkkel vértezett: „magas”, „ocsmány”

A jellemfejődés mindeközben folytatódik, már túl vagyunk a problémán (megalázottság), és annak felismerésén („és éreztem, hogy nagy bajban vagyok.”), a mi a közdelem megvívására készteti: „Kardomat kihúzva hősies győzelmet arathatok”
A főhős dacolva a transzcendens hatalom képviselőjével túllép önmagán és emberfeletti tettet hajt végre: ” Annyi erőm azonban még maradt, hogy megvártam, míg közelebb jön és egy jól célzott, sűrű, nem éppen gusztusos anyagokból összeállított köpetet küldjek az arcába.” – ekkor teljesedik ki jelleme

Ekkor az írás szakít a drámával eposszal, és teljesen új megoldással oldja fel és válaszolja meg a kérdést, túlmutatva Az ember tragédiájának kissé szabadon hagyott továbbgondolhatóságán „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!”, megadja nekünk a választ: „Vajon miért nem jutott ez előbb az eszembe?”

Ami oly nemes és egyszerű: győz

szo, 2012-07-07 09:53 Tim

Mindamellett, hogy Obb hozzászólását szellemesnek találom – jól szórakoztam rajta – attól tartok ezúttal nem helyesen választotta ki a célszemélyt.

Végre jön egy új szerző, aki magától jutott el a felismerésig, hogy valami hibádzhat az írástechnikai tudásával, ha ilyen kevesen véleményezik, és nem csak felismeri a problémát, de érdekli ennek az oka, sőt mi több, tanulni, fejlődni akar. Nos, talán nem őt kellene pellengérre állítani, amikor mellette akad jó néhány nagymellényű, önjelölt zseni, aki sokkal jobban rászolgálna egy aura leszívó operációra.

Obb hozzászólása frappáns, csak épp kevéssé alkalmas arra, hogy ezen keresztül okuljon a hibákból a véleményezett. Bíztatnám a kollégát, hogy a trollkinevelő szenvedélyét más alanyon élje ki. :P

Remélem, Gucs jó képet vág hozzá, és nem szegi kedvét ez kis „mellélövés”!

 

szo, 2012-07-07 10:22 Obb

 Bár sokat rágodtunk már a témán, és szerény véleményem szerint, ő sem vette komolyan, mert ha úgy vette volna, nem ezzel az írással találjuk szembe magunkat, az eddig elmondottak után. 

És nem mellékes, hogy a célszemély választott ki engem, és nem én őt (megkért rá, hogy véleményezzem - magamtól nem tettem volna, mert a megnyitás után hamar be is zártam).

szo, 2012-07-07 10:49 Tim

Persze hogy ő kért, de nem arra, hogy csörgősipkát nyomj a fejébe, hanem hogy a segítsd a fejlődésben. Ezen nem változtat az sem, hogy az első lépései nem sikerültek fényesen. A hangsúly, szerintem, a szándékán van.

A hozzászólásod egyébként tényleg szórakoztató, én is szívesen olvasnék még hasonlókat, csak éppen… úgy gondolom, jobban illene néhány rossz önértékelésű írópalánta műve alá.

 

 

szo, 2012-07-07 12:04 Obb

Tudhatta, hogy az lesz, és nem én tettem oda azt a csörgősipkát, valamint segítek mindenkinek, amennyire tőlem telik.

szo, 2012-07-07 10:05 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Sokkal több ilyen kritikát kellene írnod, Obb! :D:D:D

Gucs, ne haragudj, de ez borzasztóan gyenge lett. A poén gagyi, a jelenet nem izgalmas, nem vicces, semmi haszna. Tudom, hogy azért írtad, hogy rövid legyen, és többen elolvassák, de ezzel csak elriasztasz mindenkit. Ha van a fejedben egy történet, próbáld megragadni az erősségét. Ha az csak egy párviadal, nem baj, de teremts vele hangulatot. Már-már érezzem, hogy a pofámba csap a vér, lássam a közdő felek szenvedését, érzékeljem az elszántságukat. Vagy vedd poénra, de akkor röhögjek az elejétől. Itt egyik sem jött át. Lényeg, hogy minden történetnek van egy jellegzetessége, amit ki kell hangsúlyoznod. Ezt ragadd meg, fókuszálj rá minden eszközöddel.

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

szo, 2012-07-07 10:12 GColt

A novella és a kritika - akárcsak a férfi és a nő, a fény és az árnyék - külön-külön értelmetlen, de így együtt!

Katarzisba estem, húzzatok ki!

*****

- Nincs olyan, hogy sürgős, olyan van, hogy későn szóltál...

szo, 2012-07-07 11:36 GColt

Saját olvasói véleményem:

- Jó lett volna pár mondattal valami keretbe helyezni a novellát, így nem tudok senkiről semmit. (Pl. Simeon vagyok, a gladiátor. Sajnos a tavaszünnepi játékok előtt az orkok úgy látták jónak, hogy egy kis méreggel javítsanak az esélyeiken... A méreg még a köpésnél is működhet.)

- A kard helyzete nekem sem világos.

Amúgy pont most készülök hasonló hibákat elkövetni 8)

*****

- Nincs olyan, hogy sürgős, olyan van, hogy későn szóltál...

szo, 2012-07-07 12:08 Calatum

Hát Gucs tényleg elérte, hogy sokan olvassák és véleményezzék az írását. :)

Obb véleményét azért nem tartom fairnek, mert látszik, hogy Gucs nem igazán akart ebbe belevinni semmilyen világrengető, mély tartalmat, egyszerűen csak véleményeket akart olvasni arról, hogy hogyan képes egy egyszerű szituációt leírni.

De, ami igaz, az igaz, ezt inkább a gyakorlótérre kellett volna tenni... (lehet, hogy én is oda írok majd:))

András

szo, 2012-07-07 13:29 Obb

 Mindenkinek a saját értékítéletére van bízva, hogy mit tart fairnek és mit nem. Ezért kérdezem, megint csak csendben, hogy végiolvastál minden előzményt? Pár napos blog után jelent meg ez az írás. Ahol igen-igen sok instrukcióval gazdagodhatott volna a szerző.

Tette?

szo, 2012-07-07 15:00 elizabethlynn

 Srácok, nem bírom megállni, hogy ne szóljak hozzá a témához. Eddig soha nem szóltam bele az ilyen "vitákba", pláne úgy, hogy nem olvastam el a teljes előzményt (értsd: Írás vs. Iromány). Továbbá, előre érzem, hogy ez a hozzászólás erősen provokatívnak fog hatni néhány emberre, de úgy érzem, talán még is van értelme megosztani veletek. (Szóval szeretném hangsúlyozni, hogy nem az a célom vele, hogy bárkit is provokáljak, egyszerűen csak a véleményemet szeretném elmondani, és előre kijelentem, hogy sajnálom, ha ez erősen különbözik más emberekétől.) Kicsit hosszú lesz, de megköszönöm annak, aki elolvassa.

 

Szóval, én ha jól emlékszem, három éve vagyok tag az oldalon, habár voltak kisebb-nagyobb kihagyások, amikor feléje se néztem. Megvallom, hogy először én is hasonló nagy arccal jöttem ide, mint pár kevésbé tehetségesnek tűnő írópalánta, és szerettem volna véleményeket olvasni arról, hogy milyen überkirályak ám az én kis írásaim.

Aztán a véleményitek úgy fejbecsaptak az első pár alkalommal, hogy meg is volt a hatása: körülbelül egy évig fel se jöttem az oldalra. De szépen lassan azért rájöttem, hogy mégsem vagyok olyan zseniális, mint hittem, és rögtön alábbhagyott a nagy önbizalom. Megint feljöttem ide, visszanéztem a hozzászólásokat, véleményeket és úgy elment a dologtól a kedvem, hogy rögtön abba is hagytam az írást.

És akár hiszitek, akár nem, biztos vagyok benne, hogy ez volt az egyik oka annak, hogy utána egy évig úgy éreztem, hogy nem tudok írni. (Más okai is voltak, súlyosabbak is, többnyire családi dolgok, amiket most nem szeretnék itt kifejteni.) Volt, hogy nekiültem volna, de azt éreztem, hogy amit én írnék, az úgy is sz*r, rossz, nem vagyok képes fejlődni, mert amibe én beleöltem minden energiámat és a legjobb tudásomat, azt jól leszidták, stb.

Aztán persze, szerencsésen, addig-addig nem adtam fel, amikorra már sikerült kijönnöm a nagy válságból és most újra tudok írni, és szerintem jobban írok, mint azokban az időkben, amikor regisztráltam, habár tudom, hogy még rengeteget kell fejlődnöm.

 

És ezzel nem az volt a célom, hogy most aztán jól meggyanúsítsak bárkit is, vagy az én történetemmel bosszúra-nevetésre-könnyekre fakasszak bárkit is, csak azt szeretném kifejezni, hogy van, amikor túl kemények a kritikáitok, fiúk-lányok. Azt sejtem, hogy ennek az az oka, hogy fel akartok mindenkit készíteni a publikálás világának könyörtelenségére, de én ezzel nem értek egyet.

Ugyanis sok ember csak azért jön az ilyen oldalakra, mert egyszerűen szeret írni, mint ahogy én magam is. Nincs bennem semmilyen világmegváltó cél és tudom, hogy maximum csak álmodhatok arról, hogy egyszer majd kiadásban lássam bármelyik történetemet. Persze, szeretnék jól írni, szeretném megközelíteni a tökéletest, de nem szeretném, ha elvennék közben a a dologtól kedvemet. És szerintem ezt a kezdő íróktól (vagy írni-szerető-emberektől) a legkönnyebb (és most nem azt mondom, hogy ti azt akarjátok!), csak a tapasztalaimból beszélve mondom, hogy nekem anno nagyon-nagyon elvette a kedvemet,és lehet, hogy másnál is így van. Egyszerűen szerintem az nem egy igaz állítás, hogy mindenkinek jól oda kell mondani, attól majd megtanulja. (De persze, van akinek oda kell, a határt nehéz meghúzni.)

Szerintem az ilyen, "keményebb" kritikákat egyszerűen csak azoknak az embereknek kellene írnotok, akik már régebb óta, kitartó tagjai az oldalnak, és tudjátok, hogy komoly céljaik vannak a dologgal.

 

Nos, remélem, ezzel most senkit sem sértettem meg, nem az volt a célom. Ha mégis sikerült, akkor elnézést kérek érte. És végezetül szeretném még azt is kifejezni, hogy nagyon jó, hogy van ez az oldal. Tudom, hogy nektek nagyon sok erőfeszítésetekbe kerül, és ez tényleg tiszteletet érdemel, szóval nem a "pocskondiázás" volt a célom, de igyekeztem az eddigieket is úgy írni, hogy ne úgy tűnjön, de itt ki is jelentem a dolgot, így remélem, senki nem érti félre. =)

szo, 2012-07-07 15:25 Obb

 Mit mondhatunk arra, hogy nem olvastad az előzményeket, mégis tanácsokal látsz el: köszönjük Emese!

 

szo, 2012-07-07 16:33 Tim

Érdekes, amit mondasz, Elisabeth. Tovább is gondoltam egy kicsit ezt a „kell-e kemény kritikával találkozni egy kezdő írónak vagy sem” kérdést.

Számomra ez egyenértékű azzal, hogy egy fiókának ki kell-e ugrania a fészekből, ha szárnyalni akar vagy sem.

Odáig vezetném vissza a kérdést: miért ír valaki?

Első pillantásra úgy tűnhet, két okból, de másodikra kiderül, valójában csak költői kérdésről beszélgetünk.

A játék kedvéért nézzük meg az első variációt: a saját szórakozására ír a szerző. Ezzel semmi baj. Jobb, mintha szabadidejében kismacskákat fojtogatna, vagy ilyesmi. Ám ez esetben célszerű a végterméket nem mutogatni, hanem jó mélyen elsüllyeszteni a fiókba. Ha ugyanis pusztán annyi a cél, hogy magát szórakoztassa, az nem több irodalmi maszturbálásnál. Az ilyesmit meg nem feltétlenül a nyilvánosság előtt kell végezni.

Abban pillanatban, amikor az író közkincsé teszi az alkotását, megszűnik a morális alapja a „csak magam kedvéért írtam, nem azért, hogy kritizáljatok” féle érvelésnek. Nyilván abban a reményben teszi fel a netre a novelláját, hogy dicséretet kapjon. Az a probléma, hogy a neten nem csak a nagyi tudja elolvasni, hanem bárki. Ezért aztán nehéz elkerülni a keményebb kritikát. A legjobban úgy lehet, ha egyszerűen írsz egy (majdnem) hibátlan művet. Igaz, olyat még senki sem írt.

Azt gondolom, aki igazán komolyan veszi az írást, annak tudnia kell kezelni a kritikát. Vagy ahogy a népi bölcsesség megfogalmazza: Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni.

Ha majd tapasztaltabb leszel e téren, rájössz, hogy nem az a legrosszabb, amikor lehúzzák a novelládat, hanem az, amikor egyáltalán nem reagálnak rá.

Mielőtt rám sütné valaki, hogyha szerintem, van helye a kemény szavaknak, akkor minek próbáltam visszafogni Obb-ot, elmondanám: nem a hozzászólásával volt bajom, hanem a rossz időzítéssel. Ugyanis Gucs hallgatva a tanácsokra, igyekezett összehozni egy rövid darabot. Ne feszegessük, milyen lett, de ismerjük el, hogy most már legalább jó úton jár. Messze még a cél, de az irány már rendben. De fennállt a lehetősége, hogy kiakad, ha már az első lépésnél visszarántják.

Persze utólag úgy tűnik, feleslegesen aggódtam, mert Gucs szerencsére nem sértődött meg.

Szóval nincs is igazán konfliktus.

Ennek ellenére továbbra is fenntartom: Gucs, a következőt ne kapkodd el.

 

szo, 2012-07-07 17:23 Gucs

 Tegnap beküldtem egyet, ugyanez a téma, de másfél oldal hosszú már. Úgy érzem az jobb lett, de majd kiderül. A következőt viszont nem fogom elkapkodni... legalább is remélem, hogy nem. :)

Üdv!

v, 2012-07-08 22:24 elizabethlynn

 Ha már valaki vette a fáradtságot és elgondolkodott meg reagált az én kis gondolataimra, akkor úgy gondolom, ez megérdemel egy rövidke választ. =)

Szóval félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy a keményebb kritika az rossz, csak azt próbáltam (többek között) kifejezni, hogy szerintem a legeslegkezdőbb íróknál van, amikor úgy arcul csap, hogy inkább tényleg elmennek zongorázni tanulni, amire én nem tudom rásütni az "akkor nem is akarta igazán"-táblácskát, mert lehet, hogy az írás terén is lehetnének egészen jók, vagy, ami fontosabb, élvezhetnék is a dolgot. Nem tudom, szerintem a bátorítás egy fontos dolog, de lehet, hogy rossz helyen keresem századunk nagy problémáját. Meg amúgy is sokszor megkapom a közvetlen környezetemtől, hogy túlságosan John Lennonos elképzeléseim vannak a világról, de jobb híján, legalább kiállok értük. =D

Amúgy pedig azzal egyetértek, vagyis mondjuk azt, hogy meg tudom érteni, hogy az ignorancia rosszabb bármilyen negatív véleménynél, vagy kifejezésnél. (Mondjuk ez szerintem nem csak itt igaz, hanem az élet bármely területén, de az egy külön téma.)

Szóval, igen, én is látom, hogy Gucs tök jól kezelte a problémát, tőlem meg aztán a legtávolabb álljon, hogy gonosz módon pont itt akarjak konfliktust gyártani, más írása alatt, szóval a dolog el van intézve, de azért örültem, hogy én is megoszthattam a kis véleményemet, juppíí! =D

szo, 2012-07-07 14:12 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Gyakorlótér nincs. Felejtesd el.

_____________________
Dr. Bloody Dora

szo, 2012-07-07 15:28 Gucs

Egy kommentben válaszolnék mindenkinek, ha nem nagy gond.

Obb: Értem én a viccet és a mondanivalóját is, úgyhogy majd kiderül, hogy a következő milyen lesz. :)
Tim: Gondoltam, hogy az Egypercesek közé teszem, de maradtam a fantasy-nál. Egyébként tényleg én kértem meg Obb-ot, hogy véleményezze az irományt és úgy érzem felesleges lenne megsértődni a kommentjént. :)

Sütiszörny: Köszi a tanácsokat, legközelebb jobban figyelek.
GColt: A kard a földbe volt szúrva, a hős pedig mellette feküdt. Remélem így érthető. :)

Calatum: Részben igazad van, mert inkább csak arra voltam kíváncsi, hogyha rövid irományt küldök be, akkor mennyi komment és hányan olvassák el. :)

 

Talán az lehet a gond ezzel az írással, hogy nagyon rövid idő alatt raktam össze (talán lehetett egy fél óra... ha nem több).

 

v, 2012-07-08 07:34 A. G. Stone

A. G. Stone képe

Gucs, én a helyedben nem kapkodtam volna össze a dolgokat, hanem előbb - mielőtt újabb írás(oka)t küldenék be - átgondoltam volna azokat a tanácsokat, amiket a blogbejegyzésed kapcsán adtak...

v, 2012-07-08 13:50 Gucs

 Leszűrtem a lényeget a blogbejegyzésemre adott kommentekből, mert hasznos tanácsokat kaptam és próbálom megfogadni őket. :) Ezt most tényleg elkapkodtam, talán a következő arénás iromány se lesz a legjobb, amit beküldtem.

Azonban most nincs semmi téma, amiről írni tudnék, ez a gond. Fantasy-n belül gondolkodok, de nem tudom, hogy milyen témáról tudnék 2-3 oldalas novellát írni.

Üdv!

v, 2012-07-08 16:38 GColt

Ha már rövidet és arénásat szeretnél, most volt az EB, fordítsd le fantasyre 8)

4 rövid novella 4 egymástól eltérő karakterrel, ahol győznek a küzdelmekben, továbbjutnak.

Majd két rövid novellával egymás ellen küldöd őket.

Aztán döntő a megmaradtaknak.

Hogy hová teszed a csavarokat, az a te dolgot.

Mindegyik novellát rövidre tudod venni, mert csak 1-1 karaktert kell benne bemutatni (háttér, motiváció), megszerettetni vagy meggyűlöltetni 8)

De ez csak egy tipp 8)

*****

- Nincs olyan, hogy sürgős, olyan van, hogy későn szóltál...

v, 2012-07-08 20:36 A. G. Stone

A. G. Stone képe

Orkfoci, hm.... jól hangzik. Mondjuk elf vendégjátékosokkal. :) Jó ötlet rengetegféle képpen lehetne történetet írni ebből. Lehetne valami humorosat. Persze - ahogy hasonlóképpen GColt mondotta vala - ez csak egy tipp.

v, 2012-07-08 20:36 Gucs

 Az aréna nem feltétel, csak az jutott eszembe, amikor ezeket kezdtem el írni. :)

Egyébként meg nem rossz ötlet. Az országokat szimbolizálhatná 1-1 rájuk jellemző karakter és akkor úgy rendben is lenne. A harcok pedig nem is lennének annyira unalmasak, mert a különféle nemzeteket képviselő harcosok mind máshogy harcolnak, más megoldásokkal.

Megfontolandó a dolog... :)