Azúr orgyilkos - Kardbáró III.

 III

 

A Kardbáró az asztala mögött ült, és egy pengét vizsgálgatott, amikor egyik inasa kitárta az ajtót. Egy páncélos férfi gyors léptekkel közeledett, kezében véráztatta tárgyat hozva.
– Ebből elég volt! – mondta fennhangon, és az asztalra dobta a szétzúzott, vöröslő páncélinget. – Nem kockáztatom több emberem életét egy rohadt fegyver miatt!
A báró sóhajtott, majd asztala egyik fiókjába helyezte a kis pengét, és a dühös parancsnok szemébe nézett.
– Nos, megértem döntésedet, Emblon. Azonban nem fogadom el, és nem vagyok hajlandó vitát nyitni erről. Készíts fel egy újabb csapatot, ma este ismét megpróbáljuk megszerezni – mondta, miközben felállt és a széke mögötti nagy ablakon kitekintett. Szép kilátás nyílt onnan az utcákra, és az épületekre, ugyanis a báró rezidenciája a város végén, egy fennsíkon terült el. A főbejárathoz csak egyetlen út vezetett fel, amit jól őriztek, így szinte lehetetlen volt a bejutás, feltéve, ha az ember nem akart falat mászni.
Emblon, a báró katonáinak parancsnoka dühösen nézett felettesére, végül így szólt:
– Nem lesz több öngyilkos küldetés – azzal megfordult, és elindult az ajtó felé.
A Kardbáró intett, mire őrök állták el a távozó kapitány útját.
– El az utamból! – mordult rájuk.
– Nekik nem te parancsolsz, jól tudod – mondta a báró, majd visszaült a székébe. – Tedd, amit mondtam!
Emblon arca teljesen elvörösödött, szemei szinte lángoltak a dühtől, és már kardjához nyúlt volna, amikor egy tucat másik őr érkezett az ajtóhoz. Gyorsan elvette kezét fegyvere markolatától, majd az félrelökve az őröket kiviharzott a teremből. A báró elmosolyodott, és elővette újból a pengét, majd folytatta a vizsgálatát.

 

Dagger és Jared az elhagyatott falu főterén álltak. A volt fejvadász szállást biztosított a felderítőnek, akinek a híre még nem jutott el Daryn-ba. Emblon parancsnok különösen gyűlölte a dezertőröket. Ha egy parancsszegőt el tudott fogni, akkor azt a báró engedélyével gondolkodás nélkül kivégeztette. Többek közt így sikerült fenntartania a rendet emberei között, és minimálisra csökkenteni a dezertálások számát.
– Mi a következő lépés? – kérdezte Jared, miután leült egy közeli padra, ami nem volt annyira rozoga, mint a többi.
– Aggaszt a Báró viselkedése. Gondolkodás nélkül a biztos halálba küldi az embereit.
– Engem egészen más dolog zavar. Azok a fénycsóvák. Mifélék?
Dagger elgondolkodott, majd leült ő is a padra.
– Hosszú történet, de ha mindenképp kíváncsi vagy rá, akkor legyen…
Elmesélte Jared-nek az utolsó küldetést mesterével, és Javelin-ről is szót ejtett, majd beszélt az utolsó harcáról fejvadászként.

 

A robbanást követően furcsa dolgok történtek. A szabad ég alatt találtam magam, a romok közt. Erősen vérző sebekkel és mély vágásokkal úsztam meg. Egy nagyobb sziklához kúsztam, és lepihentem a tövében. Biztos voltam benne, hogy nem élem túl a dolgot azokkal a sebekkel, így csak ültem ott, és vártam, hogy elérjen a halál. Azonban egészen más dolog történt. Azúrkék fényt láttam magam előtt, és éreztem, hogy sebeim begyógyulnak, az erőm pedig visszatér. Az alkarom még mindig sajgott, és amikor lepillantottam, a ruhám szakadásaiból ugyanaz a fény szűrődött ki. Széttéptem a szövetet, és megláttam azokat a különös vágásokat.

 

Feltűrte ingujját. Dagger bőrébe kacskaringózó, azúrkék színű nyomok égtek bele. Hosszú vonalakban haladtak fel egészen a könyökéig, ahol gyűrűt formáltak a karja körül. Az azúrszálak ugyanabból a pontból indultak ki, egy ovális, halványkéken fénylő mély sebből. Megfeszítette izmait, és a szálak erősebb fényt árasztottak, a vágásból pedig egy azúrkék fénycsóva csapódott ki, a vége ernyedten hullott a földre.
– Hogyan lehetséges ez? – kérdezte elképedve Jared.
– Gondolom a robbanás hatása. Az azúrmágia a részemmé vált, de ez csak egy töredéke. A mágia igazi mesterei hatalmas dolgokra voltak képesek.
– Mi lett velük?
– Legtöbbjük már régóta elhagyta ezeket a földeket, azonban néhányan még maradtak. Hajdani mesterem Dirk azúrmágus volt, ahogy Rhyestas is, aki a Régió pusztulását okozta.
– Mihez kezdesz az új fegyvereddel?
Dagger elmerengett egy kis ideig, azután visszahúzta a fénycsóvákat.
­ A fejvadászatnak vége, az a fejezet lezárult. Most kezdődik a szabad élet…

 

Emblon a városfal tetején állt, és a hideg kőre támaszkodva nézte a tájat. Daryn faláról el lehetett látni egészen a Zöld Régió határáig, azt a területet kémlelte. Az egyik őr épp arra járt, és odasétált parancsnokához.
– Mit üzent a Báró, uram? – kérdezte, miután melléállt.
– Újabb küldetés és még több áldozat – felelte a kapitány suttogva, le se véve a szemét a Régiót határoló sűrű erdőről.
– Értesítsem a többieket?
– Nem, ezúttal nem…

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

h, 2012-10-22 07:59 Blade

Blade képe

Ez elég rövidke lett. Hány rész várható még?

h, 2012-10-22 10:13 Gucs

Azért lett ilyen rövid, mert eredetileg a következő résszel együtt tett volna ki egy részt, de úgy túl hosszúra sikerült volna, így két részre osztottam. :)

Pontosan nem tudom, de jó néhány még biztos.

h, 2012-10-22 12:50 édeN

édeN képe

Igazából volt benne némi probléma. Mármint, olyan mondatok, amik a szórend miatt megakasztják a szöveget: "Egy páncélos férfi gyors léptekkel közeledett, kezében véráztatta tárgyat hozva." - így is tök jó egyébként, azonban szerintem könnyebb úgy olvasni, ha "Egy páncélos férfi közeledett gyors léptekkel..." - Illetve elég irritáló, ha ott is jelzőt használsz, ahol egyáltalán nem indokolt. A "gyors léptek" helyett azt is írhatnád, hogy "egy páncélos férfi sietett". Mert egy jelzőt látva, az olvasó azonnal megakad, még ha csak kicsi időre is, és ezáltal kizökken.

Asszem volt még néhány ilyen. Kiszedhetem, ha gondolod.

Nos, mindez nem is annyira vészes, mint inkább a "szinte" szó indokolatlan használata. Nem szeretem ezt a szót, és csak nagyon ritkán való ténylegesen egy-két helyre: "Többek közt így sikerült fenntartania a rendet emberei között, és szinte minimálisra csökkenteni a dezertálások számát." - ez előtt is volt már egy, vagy több "szinte". De őszintén, például ide minek kell? Elég annyi, hogy ő minimálisra csökkentette a dezertálások számát. "Szinte"? Akkor az mégsem annyira minimális...

Ezen felül voltak szóismétlések is: "A robbanást követően furcsa dolgok történtek. A szabad ég alatt találtam magam, a romok közt. Erősen vérző sebekkel és mély vágásokkal úsztam meg a robbanást." - Robbanást-robbanás. A szóismétléseket javítsd!

"Emblon parancsnok különösen gyűlölte a dezertőröket. Ha egy parancsszegőt el tudott fogni, akkor azt a báró engedélyével gondolkodás nélkül kivégeztette." - ez a mondat szerintem kissé túlcsavart. Ha el akarod hitetni, hogy Emblon annyira kegyetlen, akkor tök felesleges odatenni, hogy a Báró engedélye kell a dezertőrök kivégzéséhez. Anélkül nem megy? Emblon ennyire töketlen volna? Ráadásul már az első részletben is ellenszegül a Bárónak, mégis a Báró parancsa kell ahhoz, hogy a hitszegőket kivéreztessék? Érdekes.

"és lepihentem a tövébe" - nem inkább tövében?

"Az alkarom még mindig sajgott, és amikor lepillantottam, a ruhám szakadásaiból ugyanaz a fény szűrődött ki. Széttéptem, és megláttam azokat a különös vágásokat." - Hm... Most a fényt tépte szét, vagy a ruhája szakadásait? Alanyegyeztetés lehet, nem ártana.

Ohh, és az elé a rész elé, ahol Dagger elmeséli a történetét, nem ártana mondjuk egy gondolatjel. Azzal könnyebben beazonosítható, hogy éppen a maga kis sztoriját meséli el. Vagy lehetne az a bekezdés mondjuk dőlt betűs.

"Azúrkék fényt láttam magam előtt, és éreztem, hogy sebeim begyógyulnak, az erőm pedig visszatér. Az alkarom még mindig sajgott, és amikor lepillantottam, a ruhám szakadásaiból ugyanaz a fény szűrődött ki." - Fény-fény. Szóismétlés.

Eztán pedig eléggé bosszantó mennyiségben kerül elő az "azúrkék" szó.

Kék-azúrkék-azúrszálak-azúrkék-halványkék-blablabla... - azért ez eléggé sok, nem gondolod?

"Gondolom a robbanás hatása. Az azúrmágia a részemmé vált, de ez csak egy töredéke. A mágia igazi mesterei hatalmas dolgokra voltak képesek." - Mágia-mágia. Szóismétlés.

"Mit tervezel tenni az új fegyvereddel?" - lehet, hogy kötekedésnek fog tűnni, de lehet, egyszerűbben lehetne olvasni, ha a "tervezel" szó helyett az "akarsz" lenne ott.

"Újabb küldetés és még több áldozat – felelte a kapitány szinte suttogva, le se véve a szemét a Régiót határoló sűrű erdőről." - megint az a fránya "szinte". Minek az oda?

A novella jó, van hangulata. Amiket pedig felsoroltam egyáltalán nem nagy hibák, de ahhoz eléggé zavaróak, hogy mindegyik ponton megzavarják az olvasót. Köszi, hogy felraktad, várom a következőt is!

h, 2012-10-22 13:23 Gucs

Köszi a részletes véleményt, jó olvasni az ilyet. :)

A szóismétlésekkel sokszor nem tudok mit kezdeni, valahogy mindig becsúszik egy-kettő. Na, úgy tűnik akkor, hogy a negyedik részt még néhányszor át kell néznem, ezt pedig javítanom. :D

h, 2012-10-22 14:20 édeN

édeN képe

Igazából, amikor most nem írok, akkor olyan novellákat vadászok Karcolaton, ahol esetleg lemaradt egy-egy hosszabb kilistázás. Én is szeretném, ha az én írásaim alatt ilyenek lennének, ezért teszem meg másokért. Ráadásul így én is tudok tanulni mások hibájából, nekik is könnyebb lesz felismerni a saját bakijaikat, no és persze szeretem is csinálni.

h, 2012-10-22 17:30 Gucs

Úgy látom hasznos tagja leszel a Karcnak. (Vagy már az vagy...) Amúgy értettem a célzást, hamarosan el is olvasom az egyik művedet. :)

h, 2012-10-22 18:31 édeN

édeN képe

Félreértettél Gucs. Én nem akarom, hogy elolvasd az írásaimat. Én azt akarom, hogy ha valaki elolvassa őket, akkor már véleményt is írjon hozzájuk.

És már egy jó ideje Karcolatos vagyok :). Csak egy időre eltűntem, és most újra megjelentem. Először nemigen szóltam hozzá a dolgokhoz. Mostanában viszont örömömet lelem abban, ha hibákat listázhatok ki, és törődhetek mások írásaival. Mások is "megismerhetnek" engem ezáltal, és talán számítani is fognak a véleményemre.

h, 2012-10-22 18:51 Gucs

Tudom, mire gondoltál. Nem is azért mondtam. :)

h, 2012-10-22 18:51 édeN

édeN képe

Ráadásul idefent nekem is csak rosszabb novellák vannak. Sajnos. De most készülget egy. Talán még ma föl tudom rakni. Akkor holnap, vagy azután kint is lehet. Annak az értékelésére kíváncsi vagyok. A te részedről is, de a lehetőségekhez mérten mindenkiéről.

h, 2012-10-22 19:18 Gucs

Rendben, akkor majd vetek rá egy pillantást. Fantasy lesz? Csak mert ahhoz "jobban" értek, mint a többihez. :)

h, 2012-10-22 20:53 édeN

édeN képe

Nem, nem szeretek fantasy-t írni. Ez sem az lesz. Majd meglátod, és eldöntöd, jó lett-e, vagy sem :).

h, 2012-10-22 19:48 Nimretil

Nimretil képe

Üdv Gucs!

Ha már elkezdtem a sorozatot, csak nem hagyom abba. Most sajna (vagy szerencsére :D) nincs időm mindent kiszedni (jelzem, először végigolvastam), de azért feldobok pár dolgot, amit érdemes volna átgondolnod. Nem kukacoskodásnak szánom, hiszek abban, hogy ha tényleg elgondolkodsz rajtuk, akkor még abban az esetben is hasznodra válhat, ha tök hülyeségeket írok.

"asztala egyik fiókjába helyezte a kis pengét" "véráztatta tárgyat hozva" - amikor az ember olvas, akkor jobb esetben szinte filmként pereg a szeme előtt az esemény. A két idézett részben ebből kizökkenek, mert vagy nem tudom elképzelni rendesen, amit írsz, vagy kénytelen vagyok felülírni korábbi képemet. A véráztatta tárggyal pl. semmit nem tud kezdeni az ember. Ha arra akarsz utalni, hogy a páncél felismerhetetlen, amíg az asztalra nem dobják, akkor pontosíts! Pusztán abból, hogy valami véráztatta (és tárgy) nem tudok konkrét dolgot elképzelni. A penge esetében célszerűbb lenne az elején tisztázni, hogy milyen. Én kapásból valami kardot képzelnék el, aztán változtatnom kell a képen, mert kiderül, hogy valami kicsiről van szó. Ráadásul az sem tiszta, hogy egy teljes fegyverről van-e szó, vagy tényleg csak a pengéről.

"mondta fennhangon" - a mondtában már benne van, hogy fennhangon. Másfelől itt végre adhatnál neki valami érzést. Pl.: dühöngött, vagy mondta magából kikelve, vagy akármi.

"mondta, miközben felállt" - ide megint jöhetne valami érzelem, vagy annak hiányára való utalás, ami megmagyarázza, hogyan kezeli a kardbáró Emblon tűrhetetlen viselkedését

"a város végén, egy fennsíkon terült el" - ezt elég problémás elképzelni. A fennsík valahány méter feletti sík terület, nem? Gondolom egy hegycsúcs nem számít annak. Vagy hogy van ez? És hogy van az átmenet a fennsík, és a város között? Egyáltalán a város min terül el? Vagy mi van?

"amit jól őriztek, így szinte lehetetlen volt a bejutás, feltéve, ha az ember nem akart falat mászni." - felesleges a lehetetlen a bejutás, mert a jól őriztek részből ez egyértelmű. A vége zavaros. Gondolom nem arra utalsz, hogy ha valaki falat akar mászni, akkor nem "szinte lehetetlen" a bejutás.

"Emblon arca teljesen elvörösödött, szemei szinte lángoltak a dühtől," - a "teljesen" teljesen felesleges. Ha azt írod, elvörösödik, az tök ugyanezt jelenti. Olvasd el így: Emblon arca elvörösödött, szemei lángoltak a dühtől.

"majd az félrelökve az őröket" - itt véletlen becsúszott egy "az"

"folytatta a vizsgálatát" - nekem ez is furán hangzik, de most meg nem mondom miért, az is lehet, hogy rendben van. Már egy kicsit agyhalott vagyok, mindjárt le is állítom magam. Ilyen alternatíva jut az eszembe: újra tanulmányozni kezdte, esetleg folytatta a kard vizsgálatát. Bár ezek is elég gyérek.
Mindegy, további jó írást. Majd folytatom a hsz-emet, te meg a novellát. :D

h, 2012-10-22 20:22 Gucs

Üdv Nimretil!

Mindig érdekelnek az olvasói vélemények, tehát nem gond. :)

1. Félig-meddig igazad van, mert szoktam használni a "penge" szót a "kard" helyett néha, de a "kis pengéből" kiderül, hogy nem kardról van szó. (Legalább is szerintem) A véráztatta tárgyat pedig nem kell túlbonyolítani, egy véres tárgyról van szó (Csak a "véres" túl hétköznapi lett volna).

2. Igazad van, ezt javítom.

3. A Báró beszéde megmagyarázza, hogy mennyire érdekli a parancsnok dühöngése. Azt hittem egyértelmű.

4. Leírom: A város nem fennsíkon helyezkedik el, nem is hegyen, még csak dombon se, hanem egy sík területen. A végén egy út vezet fel a fennsíkra (képzeld el úgy, mint egy szerpentint), röviden ennyi.

5. Nem felesleges, csak elhagyható. :) Arra utalok, hogy az utat őrzik, így a betolakodóknak falat kell mászniuk (megmásszák a fennsíkot, aztán besétálnak a rezidenciába).

6. Úgy is jó. :)

7. Javítom.

8. Kicsit tényleg furcsa, de az olvasó tudja értelmezni, így hamar továbbolvas. (Legalább is remélem...)

Köszi a kommentet, a folytatáson még dolgozok, de hamarosan az is felkerül. :)

p, 2012-10-26 07:24 Nimretil

Nimretil képe

Ember, néha átgondolhatnád, mit írsz. Oké, én sem vagyok jó földrajzból, ezért eltekintek attól, hogyan lesz a síkságból hirtelen fennsík. Mondjuk, hogy lejtős ösvénnyel áthidaltad. Viszont a novellád azt mondja, hogy itt van ez a vár (erőd, vagy akármi) amit frankón be lehet védeni a saját városa felől, ellenben a másik oldalon ki van szorítva egy fennsík, azaz egy (200 m feletti) sík terület szélére. Tudom, most jön az, hogy ott van a pálya széle, és arról nem érkezhet támadás, a Kardbáró meg nagy cselesen arra készült, hogy a saját városa előbb-utóbb úgyis fellázad ellene, ezért érdemes abból az irányból bevédeni. Csókoltatom a vár tervezőjét (biztos nő volt, és szőke is).

A fogalmazási malőröknél meg nem az a baj, hogy nem lehet visszafejteni, mit akartál írni, hanem, hogy nem azt írtad.