A karambol

A sötét főúton magányosan haladt a távolsági busz. Késésben volt, ezért a sofőr bűntudat nélkül lépte át a sebességkorlátozást. Mára már elege volt a munkából, otthon akart lenni, keresni valami jó filmet és rendelni egy csípős pizzát, de még 45 perc kellett, hogy a végállomásra érkezzen a busszal.

Mrs. Tannenbaum az első ülésen foglalt helyet. Az unokáitól tért vissza. Nagyon aggódott, hogy az otthon maradt cicái (Boholy Kapitány, Csonka, Esmeralda, Cirmi, Foltos hercegné és férje Pufók Gróf, na és persze, a legfiatalabb Gusztáv) biztos éhesek és magányosak nélküle. Öröm az ürömben, hogy a defekt miatt sikerült már majdnem az összes kis cicapulcsit megkötnie, ahhoz hasonlót, ami éppen Tizedesen, a tacskón van, aki a hölgy melletti ülésen aludt a rózsaszín csontmintájú zöld pulóverében, és álmában egy rókát üldözött. A másik oldalon a második sorban Bob Red ült, aki az édesanyjától utazott haza. A mama hatalmas lakomával várta, megfőzte az összes kedvencét, mert tudta, hogy kisfia "a kapitalista burzsoázia mocskos kizsigerelésének áldozata, akik az utolsó leheletig dolgoztatják az ő Bob mackóját, azért, hogy azoknak a pénzéhes kutyáknak még több vagyonuk lehet, amivel még jobban el tudják nyomni, a világ igazi mozgatórugóit, a munkásosztályt". Igen, kommunista volt, de ez sohasem zavarta abban, hogy minden hónapban szép pénzeket leakasszon a fiáról, és azt a frizurájára, ruhára, ékszerre költi, és azoknak (a mellesleg nem kommunista) politikusoknak adja, akik nyugdíjemelést ígérnek. Bob gyomra jelenleg fel volt puffadva, és bár a gumicsere közben könnyített magán az erdőben, de sajnos az nem volt elég, így idegesen fészkelődött egyik farpofájáról a másikra, hogy kordában tudja tartani a záróizmait. Két sorral mögötte Jessica Westwater A szürke ötven árnyalatát olvasta, és arra vágyott, hogy egy férfi ugyanolyan örömökben részesítse őt, mint amit Christian Grey csinál a nőkkel. Ha tudta volna, hogy a másik oldalon James Black annyira ráizgult, hogy képzeletében már az általa ismert összes módon a magáévá tette Jessicát, akkor lehetséges, hogy ott helyben, a buszon nekiestek volna egymásnak. Hannah Bakefield a telefonján beszélgetett a titkárával, aki bár próbálta megértetni a nővel, hogy éjfél van, és ilyenkor semmit nem fog tudni elintézni neki, de a nőt nem érdekelte:

– Kapd be Herold! Intézd el, amit mondtam különben kibaszlak az utcára! Remélem érthető voltam! – üvöltötte, majd lecsapta a telefont, és masszírozni kezdte a halántékát.

A mellette lévő oszlopban, egy sorral feljebb Melinda Grey megpróbálta befogni a lányai fülét, hogy ne hallják azokat a mocskos szavakat, és azért is, hogy nehogy felébredjenek. Őrült, hogy elaludtak végre, mert már az agyára mentek az ikrek, hogy egyfolytában arról kérdezették őt, hogy mikor érkeznek már meg, ha nem, akkor pedig épp egymást piszkálták. Melinda őrült a csöndnek, mert ő is elég fáradt volt, hiába vett ki szabadságot a hétre, mégis annyi elintéznivalója volt, hogy nemigen volt otthon, ha meg igen, akkor az otthoni dolgokat kellett elintéznie. Férjére nem számíthatott, mert rendőr volt, így sokszor volt szolgálatban, ha meg hazajött csak arra maradt ideje, hogy kinyisson egy sört, lefekvéskor (ha hazaért akkorra) olvasson egy mesét a lányainak, aztán leüljön a TV elé, ameddig a felesége el nem végzett a mosogatással, aztán az ágyban hancúrozzanak egyet, végezetül pedig nagy horkolással elaludjon. Melinda azt a pillanatot kereste, amikor nyugodtan elmondhatja neki, hogy ismét terhes. Tin Takanova éppen egy ismeretlen lánnyal beszélgetett az interneten, akinek a felturbózott képeit küldte, de úgy sejtette, hogy a lány is hasonlóan más testét használja, mivel az egyik fürdőruhás képen van egy anyajegye egy olyan helyen, amit eddig csak FattyBoobs–on látott, akinek a filmjeit annyiszor nézte már meg, hogy az összes porcikáját ismeri. De nem zavarta a dolog, mert így úgy érezte, hogy tényleg a színésznővel beszél. Mr. Cofield a bicskájával kis szeleteket vágott egy kalácsból, amit aztán a szájába tett, majd a nyálával összegyúrva és az ínyével puhábbra "rágva" evett meg. Felesége, Mrs. Cofield nyitott szájjal, halkan horkolva aludta a vállán, olvasószemüvegében és újsággal az ölében. A másik oszlopban Jason maximum hangerővel kemény rockzenét hallgatott, hogy kizárja az agyából azt a pillanatot, amikor meglátta, hogy barátnője egy másik férfival csókolózott. Nagyon mellbe vágta az eset, mivel meg akarta kérni a lány kezét a következő hónapban. A busz hátuljában két fiatal, Peter és Anna utazott a sarokban. A lány lábait a fiú lábaira rakta fel, fejét pedig a srác mellkasára hajtotta. Közben egymás lábait simogatták. Egy hónapja jöttek össze, és meg volt őrülve egymásért. Sokáig kerülgették egymást az iskolában, de aztán egy bulin sikerült összejönniük. Bár Peter nem akarta siettetni a dolgot, de már nagyon kívánta Annát:

– Ha tovább simogatsz, akkor nedves lesz a bugyim. – suttogta a lány a barátja fülébe.

–Ha pedig te nem hagyod abba – simította félre barátnője haját a fülétől, hogy bele válaszoljon –, akkor az én boxerem meg ragacsos lesz. – Majd egy puszit nyomott a fülébe. A lány gerincén végigfutott a hideg, majd beletúrt a fiú hajába és hevesen csókolózni kezdtek.

A busz közben világító lámpákkal szelte az utat, ami az erdőn keresztül haladt át. A kerék cserénél még csillagos és meleg volt az éjszaka, de azóta a felhők eltakarták a csillagokat, és a telihold is csak egy–két pillanatra bújt elő mögülük, a levegő pedig lehűlt. Minden csendes, és nyugodt volt az éjszaka közepén, de még bagolyhuhogást vagy más éjszakai állatok neszét sem lehetett hallani. Minden és mindenki elbújt.

 

"Baby you a song

You make me wanna roll my windows down and cruise

 

Come on, girl

Get those windows down and cruise

Aww, yeah."

 

– Ez volt a Florida Georgia Line–tőle a Cruise, mindazoknak, akik még az úton vannak ebben a késői órában. Ha netalántán egy dögös csaj az út szélén stoppol, akkor ne legyetek restek felvenni! – szólt a rádióból egy férfihang – Most pedig jöjjön egy kicsit régebbi szám, hogy az idősebb vezetők se panaszkodjanak. Következzen a Rock 'n' Roll királyától a Jailhouse Rock!

 

"The warden threw a party in the county jail.

The prison band was there and they began to wail.

The band was jumpin and the joint began to swing."

 

A buszvezető kicsit hangosabbra vette a rádiót, hogy jobban hallja ezt a klasszikust, és közben a kormányon a ritmust dobolta. Az első refrén után pedig már dúdolni is kezdett. Ez a szám kicsit feldobta a hátralévő fél órát, ameddig megérkeznek. Levette a szemét az útról, hogy elővegyen egy cukrot a táskájából. Most már cukorral a szájában dobolta a ritmust, és a refrént már félhangosan énekelte.

Ám hirtelen a semmiből egy ezüstszínű nagyvad tűnt fel, és a sofőr már nem tudta elkerülni az ütközést. Annyival azért megpróbálkozott, hogy ne tegyen akkora kárt az állatban, hogy rálépett a fékre, és kicsit jobbra rántotta a kormányt, hogy az állat farának ütközzön a járművel. De sajnos nem jött össze a manőver, mert az állat megijedt az autóbusztól, és megállt a jármű előtt, ami így telibe találta azt. Az első ülésen Mrs. Tannenbaum magához szorította Tizedest, aki mérges volt, hogy gazdája felébresztette, pedig épp sikerült beásnia magát a rókavárba. A gazdája felsikoltott, mikor látta, hogy ütközni fognak az állattal. A többi utas előre nézett, hogy lássák, mi történik elől. A szerencsésebbek erősen megkapaszkodtak. Az ütközéskor Anna a földön találta magát, mellkasán Peterrel. Hannah Bakefield úgy lefejelte az előtte levő ülést, hogy megeredt az orra–vére, a reakciója pedig egy "Kurva anyád!"–at volt. Jessica Westwater kicsit szerencsésebb volt, mert sikerült ellöknie magát a széktől, de cserébe a földön találta magát, és egy pillanat múlva, érezte, ahogy a mellette lévő sorban James Black lefejeli, mert a férfi is a földön kötött ki. Mr. Cofield erősen magához szorította a feleségét, és biztosan megfogta a kapaszkodót, így azon kívül, hogy beütötte a fejét az ablakban nem történt különösebb bajuk. Bob Rednek bár sikerült megkapaszkodnia, de az izgalomtól egy pillanatra meglazultak a záróizmai, és elengedett egy békegalambot. Tin Takanovának sem lett különösebb baja, bár a laptopjáról ezt már nem lehetett elmondani, de Melinda Greynek és lányainak sem esett bántódása. Jason beleütött az előtte levő ülésbe, hogy megkapaszkodjon. A sofőr be volt kötve, így az öv valamennyire megvédte őt az ütközéstől, de a betört szélvédő néhány szilánkja az arcába fúródott. Káromkodott egyet, majd kicsatolta az övét és felállt, egy pillanatra megszédült, de összeszedte magát és utasai felé történt:

– Mindenki rendben van, senki nem sérült meg súlyosan, igaz? – kérdezte. A válaszok a semmi bajunktól a kurvára jól vagyunk-ig terjedtek. James már felállt és felsegítette Jessicát, Anna pedig lelökte magáról a barátját, és a haját hátrasimította a füléből, Peter is felállt és megigazította a nadrágját, ahol fájt neki az esés következtében. Tin felszedte a laptopját és szomorúan sóhajtott, mikor meglátta, hogy betört a kijelzője. Jason egyik füléről lehúzta a fejhallgatót, hogy hallja, mi történik. Melinda a lányai fejét simogatta, és azt suttogta nekik, hogy semmi baj nincs.

– Oké, maradjanak a buszon, megnézem, hogy mit ütöttünk el. Hívják a rendőrséget, és ha szükségük van rá, akkor a mentőt is. – szólalt meg ismét a buszvezető és kinyitotta a jármű ajtaját. Az utasok mintegy összebeszélve az első ajtóhoz mentek és leszálltak. Melinda volt az egyedüli talán, aki ezt nem akarta, de sajnos az ikrek kifúrták magukat a karjaiból és ők is az ajtó felé vették az irányt. A buszvezető körül gyülekeztek, aki a jármű előtt állt, és felmérte, hogy milyen károk történtek. A szélvédő betört, és az ütköző be volt horpadva, a rendszámtábla a földön, a busz jobb első lámpája nem világított. Mrs. Tannenbaum lerakta a földre a kutyáját, és kezét a sofőr vállára tette:

– Ne legyen szomorú uram. A lényeg, hogy senkinek nem esett nagyobb bántódása. Mindannyian élünk, és ez a legfontosabb – mosolygott az öregasszony. Az utasok pedig bólogattak, Hannaht kivéve:

– Mi a faszért nem az utat nézte? A gatyáját is leperlem magáról, seggfej. – hisztérikázott a nő.

– Egész végig az utat nézte az úr. Az állat a semmiből tűnt fel, örüljön, hogy ennyivel megúszta – válaszolt a nagymama.

– Ez a faszfej meg örüljön, ha csak az engedélyét fogom bevonatni.

– Kérem, ne beszéljen így. A néninek igaza van, nem sérültünk meg, és ez a legfontosabb. – szólalt meg halkan Melinda, mire Hannah lenézően rápillantott. Valahol az erdőből mély, reszelős vonyítások hangzottak fel.

– Ez mi volt? – kérdezte Tin.

– Szerintem az sokkal jobb kérdés, hogy ez mi? – válaszolta Jason, aki a törött lámpa előtt guggolt és a földön folyó ezüstös–türkizkékes folyadékot vizsgálta, beleérintette az ujját, amit aztán egy másikkal dörzsölni kezdett. Az anyag tapintásra meleg és puha volt, az illata pedig egyik pillanatban tölgyé, másikban fenyőé, utána pedig cseresznyefáé volt:

– Tizedes, nem szabad, fúj. Gyere a mamához. – kiáltott fel Mrs. Tannenbaum, és felkapta a kutyát, ami elkezdte felnyalni a titokzatos folyadékot. A néni letörölte a ruhája szélével az állat orrán megmaradt folyadékot, majd magához szorította.

– Az biztos, hogy nem a járműből jön – állapította meg Peter, aki közben lehajolt Jason mellé, és ő is az ujjai közé csippentette az ismeretlen anyagot.

– Szerintem abból az állatból jön, amit elütöttünk. – mondta Jessica.

– A hölgynek igaza lehet. Nézzük meg, mi vérzik így – szólalt meg James a nő háta mögül.

A kis csapat a busz jobb oldalához mentek, de az ott lévő látványra nem számítottak. Egy hatalmas, fehér testű lény feküdt magatehetetlenül a jármű mellett. Fejét még fel bírta emelni, hogy ránézzen a kíváncsiskodókra. Gyönyörű, világító kék szemei voltak. Szivárványhártyája mintha kavargott is volna. Homlokából egy hosszú, és tű éles szarv volt, de fülei mögött volt két kisebb. Az állat testén harapásnyomok voltak, de látszott, hogy az ütközéstől eltört a hátsó lába is:

– Egy unikornis! – kiáltottak fel az ikrek, mikor meglátták az állatot. Az anyjuk erősen tartotta őket, de az idősebbnek sikerült kiszabadulnia, és elindult a lény felé.

– Amanda, azonnal gyere vissza! – kiáltotta az anyja, de az nem hallgatott rá, hanem odaszaladt a lóhoz, aki mindvégig nyugodt volt, és engedte, hogy a kislány megsimogassa a hátát.

– Amanda Elisabeth Grey rögvest menj el attól az állattól! – kiabálta Melinda.

– De anya, az unikornisok jó teremtmények, nem bántanak senkit.

– Nem érdekel! Gyere ide, azonnal! – mire a lány visszament az anyjához, aki még szorosabban ölelte a lányait, és egy lépést hátrált.

– Ez tényleg egy szarvas ló? – kérdezte Jessica.

– Unikornis. – válaszolták kórusban az ikerlányok, mire anyjuk a kezét a szájuk elé tette.

– Én azt hittem, hogy azok csak a tündérmesékben léteznek – szólalt meg James, aki védelmezően Jessica mellé lépett, hogy bármikor megvédje a nőt.

Eközben Anna is megközelítette az állatot. Egy pillanatra megállt, mikor az állat horkantott, de aztán folytatta az útját egyenesen a fejéhez:

– Anna, gyere vissza, még megsérülsz! – mondta neki Peter, de barátnője nem hallgatott rá. Az állat fejéhez sétált, és megsimogatta a fejét a szarva alatt, mire a ló halk búgó hangzott adott ki:

– Nem vagyunk veszélyben, ez az állat teljesen ártalmatlan. Nem érzik?

Mindenki közelebb ment az állathoz. Peter, Jessica, James, sőt még Hannah is megsimogatta az állatot:

– Ez tényleg egy kibaszott unikornis. – nyugtázta végül Hannah is.

A sofőr, Tin és Melindáék nem mentek az állat közelébe, inkább tisztes távolságból figyelték azt:

– Ne legyenek már ilyen nyuszik, ez az állat már semmilyen kért nem okozhat nekünk! – nevetett Mrs. Tannenbaum, aki az állat fülét simogatta, és közben becézette.

– Már ezeket a harapásokat sem biztos, hogy túlélte volna, de így, hogy elütöttük, és ennyire sok vért veszít, meghal reggelre. – mondta Bob, aki az állat combját simogatta és a sérüléseket nézte.

– Maga állatorvos? – kérdezte Anna.

– Nem, de egy farmon nőttem fel, és már láttam ilyet. Farkasok szoktak ilyen harapásokat ejteni a nagyobb haszonállatokon. De ezek a harapásokat túl nagyok ahhoz.

A sötétből ismét vonyítások harsantak fel, de most már sokkal közelebbről.

– Úgy érti, ezek a farkasok? – kérdezte Tin.

– Talán. – mondta Bob.

– A büdös francba. Valaki felhívta már a rendőrséget? – Tin félelmében az ujjait kezdte tördelni.

– Nem kell beszarni. A hatóság úton van és megmenti a szaros seggedet. – válaszolta Hannah, a kezében rázva a telefont.

– Én azért visszamegyek a buszra. – mondta Tin, és elindult vissza.

– Én pedig kiteszem az útra a háromszöget, meg előkeresem az elsősegély ládát. – csatlakozott a buszvezető a férfihoz.

A többiek az állat fejénél álltak, már Melindáék is közelebb merészkedtek, és az anyjuk már nem fogta olyan szorosan az ikreket:

– Ugye, milyen szép, Anyu? – kérdezte a kisebbik.

– Szép a szeme. – válaszolta az megbabonázva.

A busz másik oldaláról ekkor egy sikoltást hallatszott fel, majd ugatás, utána pedig ismét egy kiáltás. Erre mindenki összerezzent. Jessica automatikusan megfogta James vállát, a férfi pedig örömmel állt a nő elé, hogy bármitől megvédje, de Peter is hasonlóan Anna mellé állt. Hannahból egy "Mi a fasz történt?" kérdés tört ki, a két másik férfi pedig csak egyszerűen felállt az állat mellől. Melinda a ló felé hátrált a lányokkal, mikor baloldalról egy nagytestű fekete farkas tűnt fel, aminek háta közepén vörös volt a sörénye. Szeme arany színben kavargott. Szájából pedig nyál csorgott. Tizedes morogni kezdett és vakkantott is kettőt, de gazdája aztán befogta a száját. Melinda nem volt elég gyors, csak Amanda kezét tudta időben megfogni és hátrarántani. A kisebbik ott maradt védtelenül, és az állat közelebb osont hozzá.

– Ester! – kiáltotta az anyja, és Amandát Jason gondjaira bízva a kisebbik ikerlánya felé ment, épp időben ért oda, mert a farkas, már emelte a mancsát, hogy a karmaival kettéhasítsa a kislányt. A nő bár hátrarántotta Estert, de a farkasnak így is sikerült megkarmolnia a kicsi felkarját, akiből kitört a zokogás. A busz elején újabb hasonló farkasok jelentek meg, sőt egy a jármű tetején volt. Az utasok megrémültek, ketten fel is sikoltottak, mire a férfiak gyűrűként a nők és Amanda köré gyűltek:

– Siessenek, jöjjenek ide! – kiáltotta Jason, Melindának és a lányának, akik már a földön fekvő állatot átlépték, de a farkas, amely megkarmolta Estert már ugrott is, hogy ismét öljön. Az anya magához szorította a kislányát és hátával védte azt. Ám ekkor az unikornis felemelte a fejét, és egy lendülettel, a szarvával kettévágta a bestiát. Melinda gerincén végigfutott a borzongás, amikor valami kellemesen hűvös és erdőillatú valami hozzáért, de nem érzett fájdalmat. Rájött, hogy az unikornis feje lökte meg, amikor a busz tetejéről leugró fenevadat szúrta le. A nő a lányával együtt, a többiek felé vette az irányt, és a férfiak mögé bújt.

Egyszerre két állat ugrott a földön fekvő, sérült állatnak, akinek az egyiket sikerült megölnie, de a másik beleharapott a mellkasába, és három másik társa szintén követte a példáját, a többiek csak vicsorogtak és morogtak, némelyik ugatott is. A kis csoport közben, lassan és óvatosan hátrálni kezdett. De az egyik, az unikornisba maró farkas, feléjük vette az irányt, pofájáról csöpögött az állat gyönyörű vére. A bestia már ugrott is, hogy lecsapjon, mikor az utasok háta mögül érkező nyíl csapódott az állatba, aki a földre zuhant. Az emberek utat nyitottak egy hosszú, szőke hajú férfinak, aki kezében már újabb nyílvesszőt helyezett az íjra, és megcélozta az unikornis nyakánál lévő farkast, de nem találta el, mivel az eltűnt az erdőben, társai, akik szintén beleharaptak a most már halott állatba követték a példáját. A többi viszont nekitámadt az idegennek, aki egyáltalán nem félt tőlük, hanem újabb vesszőket tett az íjába. Azokat a farkasokat, akik túl közel kerültek hozzá pedig az övéből előhúzott késsel szúrta agyon. Öt perc múlva már az összes dög a földön hevert. A férfi megtörölte a kését a ruhájába és visszahelyezte azt a tokjába:

– Mindenki rendben van?

– Igen, köszönjük – hangzott több szájból is. Melinda szorosan magához vonta a lányait, és azt suttogta nekik, hogy sohasem engedi majd el őket. Anna Peter vállába fúrta a fejét, de Jessica is átölelte James nyakát, aki azon imádkozott, hogy a nadrágját ne rontson el mindent.

– Honnan a faszból kerültél elő Winnetoukám? – kérdezte Hannah.

– Megmentettem az életét, hálásnak kellene lennie – válaszolta a férfi.

– Hálás is vagyok, csak kurvára érdekel, hogy honnan a faszból tudtad, hogy ezek a dögök megtámadtak minket? – válaszolta a nő.

– Követtem őket, amióta megtudtam, hogy megtalálták ezt az unikornist. De nem kell magának beszámolnom a cselekedeteimről.

– Mik voltak ezek? – kérdezte Jason.

– Rémfarkasok.

– Maga meg a rémfarkas vadász? – nevetett Hannah.

– Jobb lesz, ha csiszol a modorán, különben, véletlenül eltalálom egy nyíllal.

– Hát ide figyelj te strici... – kezdett bele a nő, de Bob befogta hátulról a száját, és szigorúan ránézett: – Csak ideges a történtek miatt, nem kell törődni vele. A másik kettő halott? – kérdezte a férfi.

– Igen.

– A hatóságoknak pillanatokon belül meg kell érkezniük! – mondta Mrs. Tannenbaum.

– A hatóságoknak? – kérdezett vissza az idegen. – El kell tűntetnünk az unikornist. Maga és maga – mutatott Jasonre és Bobra – segítsenek az erdőbe vonszolni, azonnal.

A két férfi minden szó nélkül odament, és segített a harmadiknak, az állat elrejtésében. Az erdő szélére húzták, majd a Vadász letört pár ágat, amit halott vadra fektettek. Mire visszatértek, már látták a rendőrök villogó fényeit:

– Rendőrség! Van itt valaki?

– Itt vagyunk a busz mellett! – szólt James.

Egy rendőr jelent meg a busz előtt, egyik kezében pisztoly, másikban zseblámpa, amivel először a halott farkasokra, majd a túlélők felé világított.

– Ez a kettő halott. – jelent meg a társa mellette. – Maguk jól vannak?

– Igen, hála annak a férfinak! – mutatott a Vadász felé Mrs. Tannenbaum.

– Aiden! – bólintott az idősebb rendőr a vadásznak.

– Michel! – üdvözölte a másik is.

– Maradjanak itt. Beszólok a központba, hogy küldjenek ki több kocsit. Valaki megsérült? – kérdezte a fiatalabb.

– Igen, a kislányom! – szólalt meg Melinda. A vadász a nőre nézett: – Az karmolta meg? – az anya bólintott, mire a férfi odament a kislányhoz, kigombolta kabátját, és az egyik belső zsebéből elővett egy kis dobozt, amiből sárga, virágillatú kenőcsöt kent Ester sérülésére, majd leszakította egy darabot a ruhájából, majd bekötözte és elmosolyodott: – Kutya bajod sem lesz.

– Köszönöm. – rebegte a lány.

– Én is. – így az anyja.

– Michel a kislányt...

– Tudom Aiden. Majd elmondom a mentősöknek mi történt.

Mikor megérkeztek a járművek, az utasok beszálltak. Közben próbáltak nem a busz nyitott ajtaja felé nézni, de sajnos nem tudták megállni. A két férfi holtteste a saját vérükben feküdt. Tint az állától a hasáig felnyitották. A buszsofőrnek pedig letépték a karjait és az egyik lábát. A látványtól Mrs. Tannenbaum elájult, így őt is mentővel vitték el. A többiek a rendőrségi autókban hagyták el a helyszínt.

– El fogod mondani, hogy mi történt ma itt? – kérdezte az idősebb rendőr Aident.

– Ha ragaszkodsz hozzá, akkor igen. – válaszolta az.

– És ők? – biccentett az utasok felé – Ők fogják tartani a szájukat?

– Úgyse hinne nekik senki. Majd elintézem a dolgot, ahogy eddig is tettem. Ne aggódj Michel.

– Rendben, akkor, viszlát.

Az utolsó autó is elhagyta a helyszínt. A vadász pedig bement az erdőbe, hogy nyugodt helyre vigye az unikornist.

Anna a rendőrautóban Peter vállán aludt, és fiú is rátette a fejét a barátnője kobakjára. Bobnak az események miatt csillapodott a hasfájása, de mikor meglátta a holttesteket, hányt egy nagyot. Jessica adott egy puszit Jamesnek, mivel meg akarta védeni őt, amitől a férfinak még nagyobb merevedése lett, így kicsit feszélyezve ült a nő mellett. Hannah az egyik mentőautóban hatalmas kötéssel az orrán ült, közben egy tükörben nézegette az arcát. Mrs. Tannenbaum a hordágyon feküdt, eszméleténél volt, de kényelmes volt az ágy, így nem akart felülni. Talpánál Tizedes aludt összegömbölyödve, de most rókák helyett farkasokat üldözött. Jason ismét felrakta a fejhallgatóját, de ezúttal egy pörgős, energetikus számot hallgatott, hogy elterelje gondolatait a történtekről. Melinda és az ikrek a másik mentőkocsiban voltak, és arról kérdezgették a mentősöket, hogy mi mire való, amitől az anyjuk megnyugodott, hogy semmi komolyabb bajuk nem esett. 

1
Te szavazatod: Nincs Átlag: 1 (1 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

szo, 2013-10-26 22:52 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Bocs, hogy ilyen későn reagálunk. Amúgy miért nem lehet neked a leveleidre válaszolni?
Vannak helyesírási hibák (viccesek is, örült helyett őrült), a kötőjelek is gondolatjellé változtak, ami hiba. Sok a szóismétlés, ami meg meglepő, mert alapjáraton igényesen fogalmazol. Mintha észre sem vennéd, hogy pongyola lett a stílus.
Később központozási hibák is megjelennek, bár ez a kezdetektől jelen lehet, csak nem tűnt fel az elején, mivel nem használsz kijelentő mondatokat. Ilyen esetben a pontot nem ttsszük ki, ha utána a beszédhelyzetre vonatkozó kommentár van (vagyis ige, mondjuk "mondta"). De a kisbetű okés.
A helyesírás mellett a mondataid is néha eltörnek: feltördeled, pedig semmi szükség rá. Műdráma-érzést kelt. (Bár tényleg véletlenül, itt-ott csinálsz ilyet, remélem, hasonló hiba, mint a szóismétlések. Egyszerűen nem figyeltél eléggé.)
"Ám ekkor az unikornis felemelte a fejét, és egy lendülettel, a szarvával kettévágta a bestiát." - Chuck Norris-kornis? Mert eddig haldoklott. Nézd, a sztori működött. A karakterek hihetőek, kicsit eklektikus "mindenkit két mondatban bemutatok", de még ment. Az unikornis reálisan viselkedett (már amennyire ezt egy unikornistól el lehet várni, ami igazából trikornis). Erre az egésze agyoncsapod egy ilyennel. Shotgunnal a történet fejébe.
"hanem újabb vesszőket tett az íjába" - Ilyen nincs, ha nem nyílpuska. Az íj húrjára lehet nyilat helyezni, de az íjba nem.
"Öt perc múlva már az összes dog a földön hevert." - Farkasok, nem kutyák. Ilyet ne írj, kérlek. (Nem kutyás szakfórum. Bár ma láttam egy akkora német dogot, hogy az már dinoszaurusz-méreteket ért el.)
"aki azon imádkozott, hogy a nadrágját ne rontson ék mindent" - Tanulság: ha átírsz valamit, nézd át. Alaposabban.
"Honnan a faszból kerültél elő Winnetoukám?" - Ésss igen, hölgyeim és uraim, a kedvenc hibám! (Utálnak is érte.) Szóval: megszólítás elé, mögé vessző. :)
"Az karmolta meg? – az anya bólintott," - Ilyen esetekben nagybetűvel folytatjuk a kommentárt.

A végén van egy kis kavar. Két holttest, de a halálukat nem írod le. A sérültekről nem teszel említést (csak Ester), mégis ott van Mrs. Tannenbaum meg Hannah is kötéssel, mentőben. (Oké, a nagyi elájult, de ettől még egy sérültet lehagytál.) A vadász karaktere marad "titokzatosan ismeretlen", ami befejezetlenség-érzetet kelt.

Összességében a végére sikerült hiteltelenné tenned a sztorit, elkapkodnod és néhány röhejes jelenettel meg rossz leírással megspékelned. Kár, jobban indult.

_____________________
Dr. Bloody Dora

k, 2013-10-29 14:03 Ian

Ian képe

Igazán köszönöm, hogy kaptam visszajelzést! :)
A Chuck Norris-kornison hatalmasat röhögtem! :D
Az íjas résznél köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet a rossz megfogalmazásra.
A "dog" az igazából "dög" akart lenni.
A végét, azt én is éreztem, hogy kicsit sánta, de nem jutott eszembe semmi jó, de gondolkozok rajta!


Verba volant, scripta manent - Az egész világ megváltozott. Csak a tündérmesék maradtak a régiek.

v, 2013-10-27 12:57 Elisabeth Lilia...

Elisabeth Lilian Blake képe

Kóbor Grimbusz mugli változatban, Hagrid összement és kiszőkült, a varázsuniverzum pedig frontálisan ütközött Westherosszal? :D

Viccet félretéve: a történet be is jött volna, ha nincs ez a rengeteg név. Minden egyes cselekvésnél elejtesz pár szót a szereplőkről – mindegyikről, szinte iliászi csatajelenethez hasonló monotonitással, amibe az olvasó szelíden belegárgyul. A végére úgy a nyolcvan százalékát sikerült helyreraknom a "ki kicsodának", de egy novellába ez szerintem egy kicsit sok.
Még valahol a hihetőség határán mozog, bár egy elgázolt és megcsócsált egyszarvú talán nem ennyire mozgékony és harcias. Szívesen vettem volna, ha esetleg többet is megtudunk erről a Vadászról, de az elvenné a karakter titokzatosságát, igaz? :)

A folyamatos elgépelések megakasztottak. Épp most olvasom a Bűnös vágyakat L. K. Hamiltontól, és nekem elhiheted, nincs rosszabb egy hibáktól hemzsegő e-booknál, ahol az "otthonról" helyett az "orrhonhól" az elfogadott. (Így jár az, akinek nem futja "hús-vér" könyvekre...)
Jól sejtem, hogy a "dog", amit Dóri is kiemelt, inkább "dög"? Nekem arra állt rá a szemem, az a sor olyan... dögös. :D

♠~♣~♥~♦ http://sirainportal.qwqw.hu ♦~♥~♣~♠

Bármit mondasz vagy teszel,
Halandó vagy − s az is leszel.

k, 2013-10-29 14:14 Ian

Ian képe

A sok név direkt volt, mert olyan kedvemben voltam. De igazad van, hogy egy novellában ez sok.
Az én unikornisom még akkor is harcias, ha fél lábbal (vagy inkább patával) a sírban van! :)
A Vadász direkt ilyen titokzatos (a Hagridos hasonlatod pedig jópofa :).
Az elgépeléseket nagyon röstellem, egy nap írtam, és küldtem be, ha vártam volna még egy napot, akkor biztos észrevettem volna őket. :(
Igen, a dog az igazából dög. :D Ki is javítom!


Verba volant, scripta manent - Az egész világ megváltozott. Csak a tündérmesék maradtak a régiek.

h, 2013-10-28 14:57 Lao-ce

Lao-ce képe
1

Az alapötlet jó, amiből egy érdekes, elvezhető művet lehetett volna kerekíteni. Te azonban e helyett publikáltál egy összecsapott, trehány írást, ami felér egy olvasóknak szánt sértéssel.
Szinte az összes létező hibafajta megtalálható benne: szóismétlések, téves szóhasználat, katasztrofális központozás, teljes zűrzavar a mondatvégi írásjelek használata terén, sokszor már az érthetőséget akadályozó túlírt, dagályos stílus, klisé klisé hátán, giccs, logikátlanságok, elírások…
Annyi szereplőt sorolsz fel, hogy ennyi talán a Háború és békében sincs. Az olvasó meg sem tudja jegyezni őket. Rengeteg felesleges információval fárasztod az olvasót, aki ettől elunja a történetet. Elütnek egy unikornist – remek, lássuk mi lesz ebből! De ehhez mi köze van pld. az egyik utas otthon lévő macskái neveinek, vagy annak, hogy az egyik szereplő férje, akinek a történetben semmi szerepe sincs, horkol?
Feleslegesen tobzódsz a trágárságban. Attól, hogy minden második mondatban káromkodnak, nem lesz hitelesebb a történeted.
Nem sorolom fel az összes hibát, mert akkor gyakorlatilag idemásolhatnám az egész művedet.
Csak pár példa, mutatóban:
„Melinda Grey megpróbálta befogni a lányai fülét,” – Ezt hogy kell elképzelni? Egy anya két kézzel hogy próbál meg befogni négy fület?
„A kis csapat a busz jobb oldalához mentek,” – Esetleg „ment”.
„ azon kívül, hogy beütötte a fejét az ablakban nem történt különösebb bajuk.”
Neked nem hiányzik ebből valahonnan egy vessző?
„megeredt az orra–vére” – Az miben különbözött mondjuk a füle-, vagy a lába-vérétől?
„Egy hónapja jöttek össze, és meg volt őrülve egymásért. Sokáig kerülgették egymást az iskolában, de aztán egy bulin sikerült összejönniük.” – Esetleg „voltak”? jöttek össze, összejönniük…
„Jason beleütött az előtte levő ülésbe, hogy megkapaszkodjon.” – Mi van?!
„Peter is felállt és megigazította a nadrágját, ahol fájt neki az esés következtében.” Mármint a nadrágja fájt?
„– Szerintem abból az állatból jön, amit elütöttünk. – mondta Jessica.
– A hölgynek igaza lehet. Nézzük meg, mi vérzik így – szólalt meg James a nő háta mögül.”
Még véletlenül sem sikerül eltalálnod mikor kell és mikor nem kell írásjel a párbeszédekben.
Az első mondatban nem kell a pont, a harmadikban viszont az „így” után kell egy felkiáltójel.

„odaszaladt a lóhoz”
Hogy került oda egy ló? Eddig unikornisról volt szó. Márpedig ezek nem szinonim fogalmak.

„– Amanda Elisabeth Grey rögvest menj el attól az állattól! – kiabálta Melinda.”
A név után kell egy vessző.

„sikoltást hallatszott fel, majd ugatás, utána pedig ismét egy kiáltás.”
A „kiáltás” és a „sikoltás” nem ugyanazt jelenti, így értelmetlen, hogy „egy sikoltás után egy újabb kiáltás” hallatszódna.

„Hannahból egy "Mi a fasz történt?" kérdés tört ki, a két másik férfi pedig csak egyszerűen felállt az állat mellől.” Mármint Hanna az egyik férfi, a két másik pedig egyszerűen felállt? Merthogy a mondatod ezt jelenti.
„Szájából pedig nyál csorgott.” Kinek a szájából? ( Oké, tudom, de miért kellett ezt külön mondatba írni, miközben képes vagy féloldalnyi összetett mondatokat kreálni?)

„A busz elején” - Legfeljebb a busz „előtt”. Nem mindegy.

„a szarvával kettévágta a bestiát.” Ez hogy sikerült neki? Nem kard van a homlokán, hanem egy szarv. Azzal kb. annyira lehet valamit kettévágni, mint egy kötőtűvel.

„valami kellemesen hűvös és erdőillatú valami hozzáért, de nem érzett fájdalmat.” Tehát annak ellenére nem érzett fájdalmat, hogy valami kellemes érzés volt?

„Egyszerre két állat ugrott a földön fekvő, sérült állatnak,” állat, állat…

„Az emberek utat nyitottak egy hosszú, szőke hajú férfinak, aki kezében már újabb nyílvesszőt helyezett az íjra, és megcélozta az unikornis nyakánál lévő farkast, de nem találta el, mivel az eltűnt az erdőben, társai, akik szintén beleharaptak a most már halott állatba követték a példáját.” – Na, ezt a mondatot olvasd fel magadnak hangosan!
„aki azon imádkozott, hogy a nadrágját ne rontson ék mindent.” – Min imádkozott?!

„– Aiden! – bólintott az idősebb rendőr a vadásznak.
– Michel! – üdvözölte a másik is.” A két rendőr két különböző néven üdvözölte a Vadászt?
„– Maradjanak itt.” – Allergiás vagy a felkiáltójelekre?
„majd leszakította egy darabot a ruhájából, majd bekötözte” – majd, majd…

Ha már az olvasót nem tiszteled, legalább magadat tiszteld annyira, hogy többet ilyent nem adsz ki a kezedből!

_____________________________________________________________________________

"Lásd meg a bonyolultságban az egyszerűséget!" Lao-ce
"Adj valakinek hatalmat, és megtudod ki ő."

k, 2013-10-29 17:22 Ian

Ian képe

Nagyon szépen köszönöm a hosszú és részletes visszajelzésedet! :)
A többségén nagyon jót mosolyogtam! :)
De pár dologban nem értek egyet, pl: „Melinda Grey megpróbálta befogni a lányai fülét,” – Ezt hogy kell elképzelni? Egy anya két kézzel hogy próbál meg befogni négy fület? -> igazából ez könnyen elképzelhető, ha az anya középen ül, és a lányok belső füleit a testével, a külsőleg pedig a kezeivel fogja be. „a szarvával kettévágta a bestiát.” Ez hogy sikerült neki? Nem kard van a homlokán, hanem egy szarv. Azzal kb. annyira lehet valamit kettévágni, mint egy kötőtűvel. -> Dóra is írta, hogy az én unikornisom inkább trikornis, szóval miért ne? "Feleslegesen tobzódsz a trágárságban. Attól, hogy minden második mondatban káromkodnak, nem lesz hitelesebb a történeted." -> A trágárság nem azért van, mert attól hitelesebb a történet, hanem, mert a szereplő, Hannaht így képzeltem el, aki egyfolytában káromkodik. Illetve: „– Aiden! – bólintott az idősebb rendőr a vadásznak. – Michel! – üdvözölte a másik is.” A két rendőr két különböző néven üdvözölte a Vadászt? -> A vadászt Aidennek, a rendőrt, aki elárulta a Vadász nevét pedig Michelnek hívják.
De a többi dologgal teljesen egyetértek! Még egyszer köszönöm a hozzászólásodat! :) Legközelebb jobban fogok figyelni. Azért vagyok itt, mert tanulni/fejlődni szeretnék! :)


Verba volant, scripta manent - Az egész világ megváltozott. Csak a tündérmesék maradtak a régiek.

k, 2013-10-29 18:31 Lao-ce

Lao-ce képe

Remélem tudtam segíteni!

Az általad felsoroltak egy része így már érthető ( bár a trágárság szerintem akkor is sok - de ez persze ízlés dolga), kivéve a trikornist és az utolsó pontot. Pár sorral később magam is rájöttem, hogy mi is a megfejtés, de az általam idézett két mondat tökéletesen félreérthető. Az azt jelenti, hogy először az idősebb rendőr üdvözölte a Vadászt, Aidennek szólítva, majd a másik rendőr is üdvözölte a Vadászt, de ő már Michaelnek szólítva.
Az pedig már régen rossz, ha valamit utólag kell megideologizálni. Ha egyszer unikornisról írsz, akkor mindenkinek ugyanaz a kép ugrik be, mivel ezt a lényt nem Te találtad ki, hanem évszázadok óta része a mondáknak. Ennek a lénynek pedig "tűszerű" szarv van a homlokán, amivel nem lehet vágni, csak öklelni. De még a trikornis sem tudna a szarvaival vágni. Persze, a Te műved, azt írsz amit akarsz - már ha nem érdekel az olvasók véleménye, vagy az, hogy félreérthető amit írsz.
Trikornis

_____________________________________________________________________________

"Lásd meg a bonyolultságban az egyszerűséget!" Lao-ce
"Adj valakinek hatalmat, és megtudod ki ő."