A halálosztó

 (Haláljátszma)

A halálosztó

 

 Hűvös szél lebegtette meg a vöröses színű, földig érő csuklyás kabátomat. A ház tetején egy kiugró ablak árnyékában lapultam meg. A tetőt vékony hótakaró lepte be, úgy, mint a sötétlő utcákat. A házzal szemben lévő épületre szegeztem a tekintetemet. Már több mint egy órája gubbasztok a hideg éjszakában. Éppen készültem leugrani, hogy berobogjak a kocsmába, amikor hirtelen kilépett onnan néhány ember. Felsóhajtottam. Ők bizonyára elvezetnek ahhoz, akit ki kell végeznem.

 Dülöngélve vonszolták magukat a sarokig, majd befordultak rajta. Öten voltak. Röhögésük éles késként hasította át az éjszakai csöndet. Vártam pár pillanatig, aztán amikor elég messze voltak tőlem, elrugaszkodtam a ház tetejéről, és a szemben lévő kocsmáén landoltam. A rajta lévő hó tökéletesen tompította a becsapódás zaját, így nyugodtan tovább osontam. Fentről sokkal könnyebb volt követni őket és szerencsémre nem béreltek lovas kocsit, amivel megnehezítetek volna a dolgomat.

Már a villanegyednél jártunk, amikor végre valahára megálltak egy vaskapus villa előtt. Egyikük bement az ajtón, a többiek kint maradtak. Botladozva a kerítéshez sétáltak, hátukat nekitámasztva lecsúsztak a földre. Úgy festettek, mint egy kupac marionett bábú. Összerogytak, amikor elvágták a bizonyos madzagokat. Óvatosan lemásztam a talajra, lent, a talpam alatt ropogott a hó, de ez nem keltette fel senki figyelmét. Arcomra húzva a csuklyát, halkan, mintha csak szellem lennék, odasettenkedtem az egyik részeges férfihoz. Szeme nyitva volt, de úgy festett, mintha teljesen el lenne varázsolva. Itt valami nem stimmel… a részeg embernek nincsen ilyen ábrázata. Aztán megpillantottam egy papírba bugyolált kupacot a férfi mellett. Mivel eddig észrevétlen voltam, gondoltam nem veszíthetek sokat, ha szemlélődök egy kicsit. Lassan kibontottam a csomagot, amiben fehér port találtam. Megszagoltam, majd el is hajítottam az orrom közeléből. Kábán pislogtam pár percig. Szóval drogbáró is vagy. Dörzsöltem meg az orrom, miközben a kerítés mögé néztem. Ennyi elég volt a szimatolásból, most már a munkámra kell koncentrálnom. Előhalásztam a hátam mögött pihenő Lucast, majd a férfi fejéhez nyomtam. Természetesen ez se tűnt fel neki. Nem hiszem el, hogy ilyen könnyű dolgom van! Meghúztam a ravaszt, halk puffanás és a golyó már át is hatolt a koponyán, belefúródva a megmunkált kerítés egyik lécébe. A véres buborék ki mászott a golyó ütötte lyukon, pontosan a homloka közepén, ami kipukkant, majd rögtön be is szennyezte a fehér havat. A halott elterült a földön.

 - Jam, van valami gond? – szólalt meg a társa, aki éppen akkor kászálódott fel a földről. Megpillantott, de nem nagyon érdekelt. Rászegeztem Lucast. – Ki maga? – hunyorgott rám. A sötétség és a csuklya jól elrejtette az arcomat, de amint meglátta a pisztolyt kiült a rettenet az arcára. Imádtam nézni az áldozataimat, amikor rájönnek, ki vagyok. Hátrálni kezdett. – Hé, emberek! Karmazsin itt van! Karma… - ordibálta, de elé ugrottam, fegyverem a hasának nyomtam, majd ismét meghúztam a ravaszt.

 - Úgy tűnik te nem vagy annyira részeg. – morogtam. Hörögve dőlt el háttal a hóba. Épp indulni akartam a kapu felé, amikor valaki hátulról meglökött.

 Előre buktam, de az egyensúlyomat sikerült visszaszereznem. Megpördültem és szembetaláltam magam a harmadik taggal. Elég ingatagon állt a lábán, de kezében a kardként is használható puskáját tartotta. Az minden bizonnyal tudatosult benne, hogy ki vagyok. Lucast visszacsúsztattam a köpenyem alatt lévő tarsolyába, az oldalamon pihenő hüvelyből előkaptam a japán kardomat, Shikit. Ordítva nekem rontott, de én könnyedén kitáncoltam a penge elől, ami a puskára volt rögzítve. Egy kicsit eljátszadoztam vele, végül egy óvatlan pillanatában könnyedén átszeltem a kardom hegyével a nyaki ütőerét. Vér ömlött ki a száján miközben térdre rogyott. Kezét a nyakára szorította, bugyborékoló hangon elordította magát, megmarkolta a fegyverét, amivel nekem rontott. Ez meglepett, ezért sikerült kiütnie a kezemből Shikit és meg tudta sebeznie az arcomat. Gonosz vigyor ült ki az arcára. A vér természetesen megállás nélkül ömlött a földre.

 - Ez most meglepett – mondtam az arcom dörzsölve. Miközben lehajoltam Shikiért.

 - Te nő vagy? – csodálkozott. Morgásszerű hangot hallatva visszatettem a helyére a kardomat, előkaptam a két pisztolyom, Lucast meg Zerot, és kilyukasztottam velük a testét. Mielőtt eldőlt volna, elé léptem, megragadtam a gyenge minőségű kabátját és a homályosult tekintetébe meredtem.

 - Igen – morogtam, majd a földre hajítottam. Néztem, ahogyan a vörös vére elszínezi a havat. Zaj ütötte meg a fülemet ezért megpördültem a tengelyem körül. A kapu kitárult és két lovas vágtatott ki rajta. Az egyik az áldozatom volt, a másik a testőre.

 - Meneküljön uram! – kiabálta a mögötte lévő férfi felém fordítva a lovát. Kezében pisztoly volt, amivel rám lőtt. A töltény a karomat találta el, éreztem, ahogy a vérem végigcsorog a karomon. A másik kezemmel odakaptam és igyekeztem elszorítani a vérzést.

 - Azt hiszed meg tudod ölni Lord Adriant, he? – kiáltott felém gúnyosan, majd, mint aki jól végezte a dolgát, az ura után vágtatott. A fenébe! Nem ússzátok meg ennyivel! A fájdalommal mit sem törődve rohanni kezdtem. Futás közben felemeltem Zerot, és célba vettem az előttem lovagoló férfit. Szerencsémre pont a hátán találtam el azt az ostoba testőrt, aki lefordult a lováról. Ha a golyótól nem hallt meg, akkor az eséstől biztosan, mert nagy reccsenéssel kitörte a nyakát. Lova természetesen nem állt meg, ezért lépteimet felgyorsítottam. Hátulról sikerült az állatra ugranom. Kényelmesen elhelyezkedtem a hátason utána a drogbáróra szegeztem a pisztolyom. Lőttem, a golyó süvítve szállt és eltalálta a Lord karját.

 Felordított a fájdalomtól és hátranézett. Mikor látta, hogy én követem, kiült a félelem az arcára. A lovát az erdő felé fordította, és beszáguldott vele a rengetegbe. Szórakozás gyanánt pár percig üldöztem a havas fák között.

 A táj kísérteties volt a holdfényben. A hó csillogott, a fák, mint sötét testőrök sorfalat álltak. Csupasz ágaik karmokként meredeztek az ég felé, amikkel karmolászták a levegőt. Miután úgy gondoltam, hogy eleget gyönyörködtem a havas tájban, megcéloztam a lova egyik lábát. Az állat felnyerített, majd megbotlott, maga alá temetve a lovasát. Leugrottam a vágtázó paripáról, ami, mint akit felhúztak, tovább szaladt. A férfi és a lova küszködve és prüszkölve próbáltak felállni, de a mély hó ezt jelentősen akadályozta. A pisztolyt megpörgettem az ujjaim között és a férfi fejéhez sétáltam.

 - Ne… ne ölj meg! – könyörgött. Unottan sóhajtottam, majd a koponyájához nyomtam Zerot. Miért kell minden áldott alkalommal ezt hallgatnom? Előbb-utóbb mindenki meghal… Nem mindegy, hogy mikor jön el az idő?

 - Csak a munkámat végzem – vontam meg a vállamat, majd őt is fejbe lőttem.

 A néma erdő még sokáig visszhangozta a lövés hangját. Mint egy sötét árnyék, úgy vonultam ki Lord Adrien temetőjéből. A hó lassan szálingózni kezdett, és lassan befedte a kihűlő félben lévő hullát.

2.2
Te szavazatod: Nincs Átlag: 2.2 (5 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2013-10-09 08:06 Blade

Blade képe

Az igeidőket váltogatod, ami nem jó. A szereplők nem túl kidolgozottak. A történet mészárlós, a vérre alapoz, felejthető.

Nyilván sok hasonló fantasyt olvastál. Olvass más fajtákat is!

sze, 2013-10-09 09:06 Kelvin

Kelvin képe

Nincs fantasy csuklya nélkül. Unalmas közhely, kerülendő.
Assassin's Creed?
Miből gondolja, hogy a kocsmából kitérő részegek elvezetik a célszemélyhez?
" A rajta lévő
hó tökéletesen tompította a
becsapódás zaját, így nyugodtan
tovább osontam." Ha macska vagy, akkor ok, de ha nem, valamivel több kell, mint a korábban említett "vékony hótakaró".
" Arcomra húzva a csuklyát" ezt sosem értettem. Szűkíti a látóteret, elnyomja a kis zajokat. Mire jó? Nem elég az arc elé valami kendő, ha már álcázni akarja magát?
" Megszagoltam, majd el is
hajítottam az orrom közeléből.
Kábán pislogtam pár percig." Érdekelne, mi volt az. :)
Ha megölik két társamat, ráadásul valami ismert ellenségünk, magától értetődő, hogy az első adandó alkalommal lelöv... leszúro... meglököm hátulról.
" megmarkolta a fegyverét,
amivel nekem rontott. Ez
meglepett," meglepett, hogy megmarkolta?
Értem én, hogy látja az arcod, de mintha az árulná el a nemed, hogy lehajoltál.
" Zaj
ütötte meg a fülemet ezért
megpördültem a tengelyem körül." Fontos, hogy legyen nálunk tengely! :) Érthető, de idővel majd te is érzed, milyen esetlen egy ilyen mondat.
Ha megsebesítem az ismert bérgyilkost, természetesen elég csak valami durvát mondani neki, ahelyett, hogy agyontapostatnám a lóval, vagy levágnám a fejét, ha már a pisztolyom egy lövetű. De akár még azzal is agyonverhetném.
Le tudsz futni egy lovat mindössze azzal, hogy meggyorsítod a lépteidet?
Nem szabad állatokat kínozni, mert megutál az olvasó. :)
" A pisztolyt
megpörgettem az ujjaim között és
a férfi fejéhez sétáltam." Ami út közben leszakadt? :)
Hogy kerültetek a temetőbe?
A drogbárónak csak négy embere volt?
Legközelebb magad találj ki valamit, és gondold át jobban, mert ez így nem sok. De még fiatal vagy, és nem is annyira tragikus. :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

sze, 2013-10-09 09:47 Lara White

Lara White képe

a csukja menő *--*, bár lehet hogy csak az én mániám XD khmm, már látom, hogy néhány helyen eléggé zagyva lett, köszönöm a kritikát, legközelebb jobban odafigyelek :D

sze, 2013-10-09 20:35 Elisabeth Lilia...

Elisabeth Lilian Blake képe

Ha nálunk nincs tengely, majd akad az irodában. ("Az íróasztal középső tengelyében megtesszük, te meg én; erről könyvet írtam, és ez éppen nem lányregény~" :D Kellett nekem Mirigyet hallgatni! Nézd el, nővérkém, hogy pont a te írásod váltotta ki belőlem.)

Szóval mi a baj ezzel a tengely dologgal? A tengely körül való megpördülés egy eléggé elterjedt kifejezés; talán rossz? *Szakmai szempontból kíváncsi a válaszra, mert neki rendben lévőnek tűnik.*

♠~♣~♥~♦ http://sirainportal.qwqw.hu ♦~♥~♣~♠

Bármit mondasz vagy teszel,
Halandó vagy − s az is leszel.

cs, 2013-10-10 04:56 Kelvin

Kelvin képe

Túlírt. Mi körül pördülhetett volna még meg? Ezt elsőre leírja az ember, de az átolvasásnál jó esetben kihúzza. Unalmas, közhelyes, felesleges, csak a karakterek számát növeli, de ezen felül tényleg nincs vele gond, nem hülyeség, vagy ilyesmi.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

sze, 2013-10-09 10:14 Frostler (nem ellenőrzött)

3

Szia!

Nekem az szúrt szemet, mikor az egyik sorban a "részeges" szót használtad a részeg helyett. Szerintem ez nem a legjobb, a részeges tudtommal arra utal, ha valaki rendszeresen a részegségig issza magát, és nem egy adott állapotot határoz meg.

Egyébként nem volt rossz, tetszett, hogy nem ijdetél meg a brutalistástól, voltak egészen merész húzások is. Viszont ez kicsit a karakterek és a történet rovására ment. Gyakorlatilag olyan volt, mintha egy látványos, hangulatos, de üres videójátékot láttam volna.

Összességében nem volt vele komoly bajom.

sze, 2013-10-09 11:17 Gucs

2

Nos, ez igencsak érdekes volt. A főhősödet szerintem is az Assassin's Creed sorozat valamelyik szereplőjéről mintáztad, illetve tipikusan az überfaszagyerek karakter volt.

"Hűvös szél lebegtette meg a vöröses színű, földig érő csuklyás kabátomat. A ház tetején egy kiugró ablak árnyékában lapultam meg. A tetőt vékony hótakaró lepte be, úgy, mint a sötétlő utcákat. A házzal szemben lévő épületre szegeztem a tekintetemet. Már több mint egy órája gubbasztok a hideg éjszakában. Éppen készültem leugrani, hogy berobogjak a kocsmába, amikor hirtelen kilépett onnan néhány ember. Felsóhajtottam. Ők bizonyára elvezetnek ahhoz, akit ki kell végeznem." - Suta leírások, igeidő keverés és logikátlanság,

"Előhalásztam a hátam mögött pihenő Lucast, majd a férfi fejéhez nyomtam." - Előfordul, hogy valaki elnevezi egyik kedvenc fegyverét, azonban Te a karakter összes fegyverének nevet adtál. Ráadásul az első fegyver megjelenése elég félreérthető volt, gondolj csak bele: a főhős háta mögött pihen egy Lucas nevű személy, akit előhalászik, és egy férfi fejéhez nyomja. :)

"de kezében a kardként is használható puskáját tartotta." - Tehát egy szuronyos puskát, nem árt tisztában lenni a fogalmakkal.

"Ez meglepett, ezért...
- Ez most meglepett – mondtam" - Elhisszük, hogy meglepte a hősödet, bőven elég egyszer leírni.

"megragadtam a gyenge minőségű kabátját" - Orgyilkosunk egyben divatszakértő is.

"Néztem, ahogyan a vörös vére elszínezi a havat." - Hát még akkor hogy néztél volna, ha zöld vére van.

"Szórakozás gyanánt pár percig üldöztem a havas fák között." - Már korábban is szórakozott ellenfeleivel, és most is. Persze, ez érthető, hiszen mit sem törődik a fájdalmával, és mindig szerencséje van.

"Csupasz ágaik karmokként meredeztek az ég felé, amikkel karmolászták a levegőt." - A második rész viccessé teszi az egész mondatot, nem kell az oda.

Sok a központozási hiba, rossz szórend, és a főhős túl badass. Első írásnak elmegy, de a következőnél figyelj oda ezekre. Érdemes lenne átolvasnod az itt megtalálható GYIK-et, sok hasznos dolog van benne. :)

sze, 2013-10-09 12:40 Lara White

Lara White képe

köszi hogy leírtad :), amúgy nem ismerem az Assassin's Creedet ><

sze, 2013-10-09 18:57 sneaker

"Tehát egy szuronyos puskát, nem árt tisztában lenni a fogalmakkal."

Nem feltétlenül: http://images-hu.gs-static.com/products/800x600/2013_05/2013_05_27/51a33...
Most csak tőr kivitelben találtam, de a koncpeció a lényeg. És persze, ez pisztoly; puskával kb. használhatatlan lenne.

sze, 2013-10-09 19:12 Gucs

Hm, ilyet még nem is nagyon láttam, jól néz ki. Szerintem az író nem ilyen fegyverre gondolt, véleményem szerint ezeket kevesebben ismerik, mint a szuronyos puskákat. :)

sze, 2013-10-09 22:51 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Az nem kardként is használható puska, hanem pisztolyként is használható tőr. Pont fordítva. A kardként is használható puska pont a szuronyos fegyver (vagy annak egy furcsa leszármazottja, van pár száz hamvába holt koncepció), mivel ez a pisztoly egylövetű. Nem a puska/pisztoly a fő fegyver, hanem a kard/tőr. Szükség esetén lő egyet, aztán annyi. (Kis lőtáv, elég pontatlan, ez a fegyverkoncepció is elég használhatatlan, de ha valaki kiugrik a tőr elől, legalább lelövöd. Aztán... megölnek. Plusz a súlyelosztás is más, nem lehetett egyszerű kezelni.)

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2013-10-10 21:26 sneaker

Munka közben nem futotta rendes példára :)
Biztosan láttam kard kivitelben, és rémlik olyan, de ebben már nem vagyok biztos, hogy karabély volt a pisztoly helyén. Tudom, még mindig fordítva van, de nem is ez a lényeg, csak arra próbáltam rávilágítani, hogy létezhet (elméletileg) másféle kombináció is, nem csak szurony, főleg egy fantasyban. Én sem tartom éppen praktikusnak, inkább csak érdekesség.

sze, 2013-10-09 11:23 Roah

Roah képe

"A ház tetején egy kiugró ablak árnyékában lapultam meg. A tetőt vékony hótakaró lepte be, úgy, mint a sötétlő utcákat." - Én ezt a két mondatot felcserélném. Az ablak árnyékánál megtorpantam; képzavarnak hatott. Aztán újra elolvastam, és csak másodjára lett világos a "kiugró" ablak. Fura.
A hosszú kabátos karakterről kapásból az Underworld Selenét láttam, szobor párkányon a város felett. Még a szél is fújta a kabátját. (Tudod, milyen nehéz egy ilyen kabát? Milyen súlya van?) Rég láttam, de talán még az abban lövöldöző vámpírokat Halálosztónak is hívták.
http://ia.media-imdb.com/images/M/MV5BMjIxNDExNDEyMV5BMl5BanBnXkFtZTcwOD...

"Fentről sokkal könnyebb volt követni őket és szerencsémre nem béreltek lovas kocsit, amivel megnehezítetek volna a dolgomat." - Hol a bibi? ;) Akkor csináltam ilyesfajta elütést, amikor nagyon hangosan szólt körülöttem a zene.

"Már a villanegyednél jártunk, amikor végre valahára megálltak egy vaskapus villa előtt." - Javasolnám az elitnegyedet, de az stílusidegen ide. Úri miliő? Arisztokraták lakta környék? És akkor nincs két villa, hm?

"Úgy festettek, mint egy kupac marionett bábú. Összerogytak, amikor elvágták a bizonyos madzagokat. Óvatosan lemásztam a talajra, lent, a talpam alatt ropogott a hó, de ez nem keltette fel senki figyelmét. Arcomra húzva a csuklyát, halkan, mintha csak szellem lennék, odasettenkedtem az egyik részeges férfihoz. Szeme nyitva volt, de úgy festett, mintha teljesen el lenne varázsolva. " - Szlenges, szóismétléses.

"Előhalásztam a hátam mögött pihenő Lucast, majd a férfi fejéhez nyomtam" - Lükász? Lusn? Bocs, de ha jön egy Lájknsz, akkor aztán végképp Underworld van végveszélyben.

"A sötétség és a csuklya jól elrejtette az arcomat, de amint meglátta a pisztolyt kiült a rettenet az arcára. Imádtam nézni az áldozataimat, amikor rájönnek, ki vagyok. " - A karakter szerette, ha félnek tőle? Ez egy perverziója?

Szép kezdés. Ha belejössz, egész otthonosan is mozoghatsz ebben a misztikumban - biztos nem akarsz kínai nájk maradni. ;)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

szo, 2013-10-12 11:39 Para Celsus

Para Celsus képe
2

Hm, hmm, vannak "a bizonyos" klisék, akár "a bizonyos madzagok", amiket mindenki használ, de senki sem érti, miért. Ilyen a cool (és rohadtul feltűnő) vörös kabát (naná, hogy hosszú, földig érő, hátha belegabalyodik a főhős), ami a tetejében még csuklyás is (ne lásson egy rohadt kukkot sem az istenadta bérgyilkos) - meg persze itt a cool attitűd, ahelyett, hogy lelőné szerencsétlen junkie-kat, elébb elnézegeti őket, meg a buborékoló vérüket, utána meg annyi szteroidot szed, mint Ben Johnson Szöulban, és lesprinteli a lovat. A testőr meg nem hallt meg semmit, mert kitörte a nyakát.

Komolyan, még a "ruha ujjából előcsusszanó tőr" kliséje hiányzott, hogy teljes legyen a képzavar- és sablonparádé.


"The Rainmakeeeer!"

h, 2013-10-14 09:48 Flymoren

Flymoren képe
3

Kedves Lara!

A történet jó, de a cselekmények nagy része nem életszerű ( Kelvin és Gucs részletesebben írtak ezekről a hozzászólásaikban). A hó csúszik is, általában a tetőn különösképpen, így nem csak, hogy halkan nem lehet közlekedni (ugrálni) a házakon, ha havasak, de még balesetveszélyes is.
Ha egy ehhez hasonló óvatlan manőver következtében nem szerez nyolc napon túl gyógyuló sérülést a főhős, akkor én mindenképp várom a történet folytatását, de abban ügyelj majd arra, hogy - főleg - a csatázós részeket sokkal jobban gondold át, próbáld beleélni magad minden karakter helyzetébe. Képzeld el, hogy az ő szemszögükből van-e realitása - az adott szituációban - a cselekedeteiknek.
Gondolok itt arra, hogy ha részeg kábulatomból felocsúdva azt látom, hogy két társamat már lelőtték, nem meglökni, hanem minimum megbökni fogom a támadót, ha már úgyis a kezemben van egy erre tökéletesen alkalmas eszköz.

_____________________________
"Ha nem hibázol folyton, az annak a jele, hogy nem hozol létre semmi újat."
- Woody Allen