Logikai hibák márpedig nincsenek

 

Üdvöz légy vándor a határtalan hülyeség birodalmában! Fanatikus játékkönyvet tartasz a kezedben, melyben a főhős Nem te vagy!

Elnézés nyilvánítás:

Ezúton szeretnék még egyszer elnézést kérni az eredeti mű (amit később kivágtam) szerzőjétől. Személyesen már megtettem, de azért csak úgy helyes, ha itt is sort kerítek rá. Bocs!

Hozzáfűzném, eddig a sértett az egyetlen, akinek tetszett is a novella. Ilyen a világ.

Bevezető, avagy hogyan olvasd ezt a novellát?

Ilyen hülye kérdést is csak egy olvasó tehet fel. Naná, hogy simán, ahogy egyébként is szoktál. Jobbról balra, fentről lefelé, betűről betűre haladva. Arra az esetre, ha nem menne a dolog, betettünk pár képet is, ezek színezhetőek, szóval nem kell itten kétségbe esni.

Bevezető 2, avagy hogyan írj hozzászólást ehhez a novellához?

Található lent egy hozzászólás gomb, de ezen felül nem árt, ha tisztában vagy pár aprósággal. Nyilván feltűnt, hogy nem a kisebb-nagyobb bekezdések vannak megszámozva, hanem egyáltalán semmi. Igen, ez azért van, mert ez egy tapló módon megírt lapozgatós, melyből mindent töröltek a szerkesztők (mármint én), leszámítva a bevezetőt és a könyv végén található véleményeket, élménybeszámolókat.

Ja, hogy ennek mi köze a hszekhez? Nagyon egyszerű: egy tapló novelláról van szó (szerényen megjegyzem, ez műfaji újítás), ergo a hozzászólásoknak komoly kritériumoknak kell megfelelniük. Nem írhatsz mást, csak és kizárólag azt, amit tényleg gondolsz róla. Kritikát el sem fogadok (kivéve persze a legjObb, kedvenc kritikusomtól), ellenben a színtiszta igazság bátran felrúghatja az et(n)ikai szabályokat! És még három „!”, valahogy így: !!!

Maga a könyv:

Ez az, amit lazán, egyetlen ctrl+shift+end és végül del billentyűvel eltávolítottam az olvashatók listájáról. Ez nem reklám, de ha valaki kedvet kapott hozzá, dobok linket.

És akkor ugorjunk is az élménybeszámolókhoz!

Visszajelzések:

Ka Pál: az egyik gyerekem százharmincszor, a másik negyvenhétszer olvasta el. Kell ennél többet mondanom?

Szerkesztő: hát ja, mondjuk nem ártana.

Ka’la Pál: na jó, hát rövidtávú memóriájuk nincsen, de valamiért ennél többször így sem tudtam elolvastatni velük. Ki érti ezt?

K. Anna: szépek a képek, de az utolsó előtti egy picit maszatos, azt nem is színeztem ki.

Nimretil: Régen kjk-ztam, de most elérkezettnek látszott az idő, hogy újra megkockáztassam. Na de nem is akármilyen kalandba kezdtem bele, hanem egy fanmade-be, ami elvileg… Mi is? Ja, igen: JÓ. Oké, hát akkor vágjunk bele.

Az alaphelyzet nem túl bonyolult. A környéken egy Fekete Lovag garázdálkodik, akiről annyit tudunk, hogy mindig győz… Illetve nem, az egy másik volt, ez az itteni csak úgy garázdálkodik, meg kincse is van, meg gonosz is, meg kincse is van, meg különben sem bírják a környék lakói, és gyaníthatóan kincse is van, szóval nincs mese, fel kell kerekedni, és le kell számolni vele.

Egy vihar elől kénytelen vagyok egy barlangban menedéket keresni. Itt futok össze társaimmal, nevezetesen egy Regis nevű félszerzettel, aki kísértetiesen emlékeztet egy Regis nevű félszerzetre, és egy sötételffel, aki már inkább nem is emlékeztet senkire. Továbbá van még egy bölcs pap (motyog, könyvei vannak meg minden) és egy agyatlan vezér. Miután közös a célunk (igen, mindnyájan az eső elől keresünk menedéket) rögtön össze is barátkozunk. Kincsvadászok között már csak így megy a bizalom. Ja, igen, most jut eszembe, én csak az eső miatt voltam itt, a társaimtól hallok a Fehér Futóról… izé Matt Lovasról. És ennyi elég is, hogy örökre egymás barátai legyünk. Megvárjuk, még eláll az eső, és már lapozunk is az 1-re.

Nah, utunkba rögtön egy kihalt falu esik. Hogy-hogy milyen? Hát kihalt, ennyi nem elég? A vezér nagy bölcsen így szól:

- Fiúk, itt letelepszünk vala.

Erre rögtön visszavágok, hogy nem jó ez így főnök. Elvégre ez mégiscsak egy kihalt falu – mondanám, de nem tehetem, mert helyette azzal vagyok kénytelen érvelni, hogy ha éjszaka is továbbmegyünk, akkor lehet, hogy hamarabb odaérünk, ahol a Sötét Paraszt garázdálkodik. A főnök erre higgadt, megfontolt vezérhez méltóan letorkoll, hogy ő a vezér, szóval az van, amit ő mond. Szerencsénkre, a sötételf ösztönei azt súgják, hogy menni kell. És ha menni kell, hát menni kell. Megyünk is!
Rövidesen megint le kell táborozni, ezúttal kint a természet lágy ölén. Őrséget nem állítunk, a félszerzet viszont mókásan kiszökik a veszélyes vadonba, és engem is kér, hogy menjek vele. Mondom oké, miért is ne, legalább ezzel is bosszantom a főnököt. Megyünk, megyünk, és egyszer csak egy csapat trollba botlunk, akik fent állnak az út felett, kezük ügyében hatalmas kődarabok. A gyanútlan utazókat várják, hogy megdobálhassák őket. Igen, ezek ilyenek, nincs jobb dolguk, egész nap állnak és állnak, gyanútlan vándorok meg csak nem jönnek, mert hát nem egy forgalmas útszakasz ez itten, csak néha jön egy-két hős kalandozó. Szóval szegényeknek nincs mit tenni, naphosszat itt kell állniuk, kővel a kézben, hátha jön valaki. Na, azok most nem mink leszünk, mert választhatunk, hogy a pap átrepít minket a hegyen, vagy a sötételf átvezet valami titkos ösvényen. Egyértelműen az ösvényt választom, nehogy már ez a pap itten elvarázsoljon bennünket. Persze pont belefutunk egy medvébe. Rögtön harcra kerül a sor, szerencsére többen is vagyunk, meg hős kalandozók is, szóval gyorsan elgyepáljuk. Átkutatjuk a medve lakhelyét, és találunk mindent, ami csak kell: mágikus sípot, kötelet, naplót, szóval mindent, amire csak egy medvének szüksége lehet.

Mennénk is tovább, de másnap éjjel a pap tűnik el. Ejnye már ¬– gondolom magamban. – Hát milyen kalandozócsapat ez? Holnap meg a sötételf megy el se szó, se beszéd? No mindegy, majd én előkerítem!

És neki is vágok. Rögtön választanom kell, jobbra vagy balra megyek-e. Mondjuk jó lenne, ha eldönthetném valami alapján, de hát akkor túl könnyű lenne. A vérprofi kalandozó be meri vállalni, hogy vaktában döntsön. Bal vagy Jobb? Bal vagy Jobb? Most mi legyen? Ez már a választásoknál se ment, jól meg is jártam vele. Szóval akkor csak jobbra megyek, a bal már egyszer nem jött be. Alig teszek meg pár lépést, máris találok egy csaknem pucér nőt, akit egy fakereszthez kötöztek. Na, ezzel most mit csináljak? Nézem a lehetőségeim: elvágom a köteleit, vagy lelépek. Közben gondolkodom, hogy ez esetleg csapda is lehet, de azért csak nem lenne szabad itthagyni. Megszólítanám, de nem lehet. No mindegy, vágjuk akkor el a köteleit. Na, erre mit csinál? Rögtön rám ront, kezében egy a kereszt egy darabjával, amit lazán fél kézzel letört. De, ez egy 18 mínuszos könyv, így kardlappal hárítok és elzavarom a fenébe. Közben valahonnan rájövök, hogy ez egy bandita, akit a közeli nemtommilyen város lakói kötöztek ide, amiért olyan rossz volt. Le is kell vonnom egy szerencse pontot, amiért ilyen gonosz szerzetet szabadítottam a világra. Az író mellékesen megjegyzi, hogy amiért voltam olyan szemét, és kiszabadítottam, valószínűleg még hátráltatni fog a küldetésemben. Sebaj, menjünk tovább!

Megyek nagy nyugisan, de rám ront egy kardfogú tigris. Igen, egy kardfogú tigris, ez a szemét nem bírta volna inkább a kikötözött gonosztevő nőt levadászni, rám fáj a kardfoga. Persze legyepálom, mi az nekem! Aztán találok egy kutat. A könyv megkérdi, hogy akarok lemászni. Mondom: mi van? Mi a szösznek akarnék lemászni? Ez egy kút. Ki az, aki talál egy kutat, és eszébe jut lemászni az aljára? Nem baj, úgyis elvettem a medvétől a kötelet (lehet amúgy ő mászott le rendszeresen vele a kútba), leereszkedek. Odalent van egy alagút, a könyv úgy dönt, hogy úgy döntök, elindulok rajta. Jó, menjünk.

Egyszer csak szembe találom magam egy sárkánnyal! Éppen ébredezik. Bölcsen úgy döntök, megvárom, mit akar. Még jó, mert egy jóságos matektanár sárkány, aki segít rajtam, ha megoldok neki egy egyenletet.

A sárkány szomszédságában egy állatbőrrel letakart bejáratú szoba van, ahol egy primitív kinézetű ember lakozik (vala). Na, éppen egy erdei manót tart fogságban. Itt erősen elgondolkozom, mit kéne tenni, nehogy úgy járjak vele, mint a kikötözött nővel, de szerencsére a probléma megoldódik: jön a primitív ember! Legyőzöm, és kiszabadítom a manót. Hálából ad valami szent mitológiai… sajnos csak vizet, de elvileg majd a zombikat bőszen locsolhatom vele. Persze csak húsvét alkalmából.
Folytatom utam a felszínen. Egyszer csak egy fa alá érek, ásásnyomokra leszek figyelmes. Valamiért arra következtetek, hogy nyilván a pap áskálódik itten, ezért én is nekilátok a földmunkának egy csákánnyal, ami szintén a medvéé volt, csak akkor elfelejtettem mondani. Na, ez nem volt jó húzás, mert a fa egy gyilkos ostorfa, így vele is meg kell küzdenem. Sebaj, pillanatok alatt lekaszabolom. Most őszintén, mit nekem egy fa?

És már mehetek is tovább! Mit látnak szemeim a következő tisztáson? Igen, a papot. Éppen békésen meditál. De jaj! Mit hallanak füleim? Valami gonosz bestia léptei törik meg az erdő csendjét. Türelmesen várok, és… nem szörny az, vaddisznó, csörtet az erdő mélyén! Szerencsére megijed a meditáló paptól, így minden oké. Már épp kérdőre vonnám, hogy akkor most mi van, mikor elmondja, örül, amiért így aggódok érte, de csak félrevonult egy kicsit, hogy nyugisan meditálhasson. Erre visszamegyek az ostorfa maradványaihoz, és ütemesen verni kezdem bele a fejem. Nem! Nem! Nem! Igen, biztos valaki hangosan horkolt, ezért keresett békességet a keresztre feszített nők, medvék, trollok, kardfogú tigrisek, sárkányok, vaddisznók, primitív kinézetű emberek, ostorfák, vaddisznók és kutak társaságában! Szerencsére az ostorfa megsajnált, feltámadt, és inkább végérvényesen eltávolított a csapatból.

Kalandom itt véget ért!

 

4.666665
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4.7 (3 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2011-11-25 12:41 Blade

Blade képe

A címet újragondolhatnád, akárcsak ezeket a bevezető "sziporkákat", mert bár a haverok közt biztos elmenne, de más körökben csak továbblapoznak. Sok a hiba, a történetnek se füle, se farka, szóval mi is volt a szándék ezzel az egésszel? 

p, 2011-11-25 12:48 Bloody Dora

Bloody Dora képe

És nem is tett be képeket! Biztos, hogy ez volt a szándéka, összezavarni szegény olvasókat, hitegetni mindenféle színezhető képekkel, holott a feltöltés szerint sehol semmi. (Hülyegyerek mód off.)

_____________________
Dr. Bloody Dora

p, 2011-11-25 13:01 Zora

Zora képe

Ez nagyon fáárasztó! :D Néhol már túlon túl is. Ám, bevallom, mosolyogtam is néha, és nem csak a homlokomat csapkodtam lazán a monitorhoz, "úristen, úristen" kiáltásokkal...

------------------------------------------

p, 2011-11-25 16:01 Randolph Cain

Randolph Cain képe
4

Apróbb hibái vannak csak. Nem is érdekelnek. Élvezettel olvastam, jókat röhögtem :D Nekem is van még a polcon egy két kötet kjk, ha unatkozom, előveszem mind a tíz ujjam (néha még a lábujjaimat is), és olvasgatom puszta passzióból :D

Az elejét kicsit cinikusnak érzem, de kell az is. Jó, hogy minden oldalt gorcső alá vettél, jó volt az a kis görbe tükör :)

Gratula!

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

“Jobb sikertelennek lenni az eredetiségben, mint sikeresnek az utánzásban.” (Herman Melville)

p, 2011-11-25 17:25 Nimretil

Nimretil képe

Eredetileg csak onnantól volt meg a szöveg, hogy "Nimretil:", és paródiának szántam egy olyan írásra, melyet olvasva "csak a homlokomat csapkodtam lazán a monitorhoz "úristen, úristen" kiáltásokkal". Később egészítettem ki, igazodva a kifigurázott alkotás logikai vonalához. Ööö... szóval hülyeségnek is szántam, azért kértem, hogy tényleg bármit írjatok le róla. Ha valakinek nem jön be, most egy "vacak" szónak is örülök. Sőt, a megindokolatlan egyes is játszik. :D

 

Képeket majd töltök fel akkor a blogomba, ne érezze senki átverve magát.

A címen máris töröm a fejem.

Köszönöm a hozzászólásokat!

p, 2011-11-25 17:39 Nimretil

Nimretil képe

Áh, feladom. Már vagy tíz perce próbálok Randolph Cainnek válaszuolni, de nem engedelmeskedik a világháló. Valamiért csak simán hozzászólni tudok.

Szóval (lehet ciki), de nekem meg majdnem minden magyarul megjelent kötet megvan, kiskoromban nagy fan voltam. :D

Örülök, hogy tetszett, kösz!

 

"górcső":

Igazából kezdem magam pofátlannak érezni, úgy gondoltam, itt megkapom a magamét. :D

 

 

p, 2011-11-25 17:49 Randolph Cain

Randolph Cain képe

Köszi, tudom, típushibám :D Mármint a "gorcső" :)

De ugyanígy a "had mondjam el"-ben a "hadd" még mindig egy "d" nálam... :D

Próbálkozom, tehát írok! ;)

off: egyszer adhatnál kölcsön egy párat, mert nekem csak 4 maradt, és kezdem unni azokat ;)

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

“Jobb sikertelennek lenni az eredetiségben, mint sikeresnek az utánzásban.” (Herman Melville)

p, 2011-11-25 18:14 LauraL

LauraL képe

Tetszett, tetszett.

"Valamiért arra következtetek, hogy nyilván a pap áskálódik itten, ezért én is nekilátok a földmunkának egy csákánnyal, ami szintén a medvéé volt, csak akkor elfelejtettem mondani." - Igen csak jólesett!

Erről eszembe jutott, hogy aztszem a Galaktikában (amolyan vaskosban) volt egy hasonló elméleten működő játéksztori avagy sztorijáték. Sajnos a címét elfelejtettem. Volt benne egy lény, bizonyos haláltapi. Esetleg valaki emlékszik rá, találkozott vele? Kedvet kaptam hozzá, újraolvasnám e szösszenet kapcsán. :)

Köszönöm az élményt, jót nevettem! Felüdülés volt.

_________________

Írok, mert írnom kell.

szo, 2011-11-26 23:05 Györeizé

Györeizé képe

Rágugliztam haláltapira, és ilyet találtam: Christopher Black - A titokzatos zóna, megjelent anno a Robur #14-ben. Nem tudom, egyről beszélünk-e, lecsekkolhatod itt:

http://www.freeweb.hu/grilonier/A%20titokzatos%20zona/start.htm

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

szo, 2011-11-26 00:12 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Nem akarok okoskodni, de nem lenne jó megoldás jelezni a címben, hol nincsenek logikai hibák? Valahogy így: Logikai hibák márpedig nincsenek (gondolatjel) a kjk-ban. Mert így általánosságban tényleg zavaró lehet. Elsőre matekházit vártam. :D

szo, 2011-11-26 19:42 Györeizé

Györeizé képe
5

Aztán kihúztam a kardom, Nimretil torkának szegeztem, és mondtam, hogy ide a folytatást! Erre ő mondta, hogy oké, meg van már írva, ott van az is a medve barlangjában, lazujjá le. Mondtam, hogy akkor jól van.
Leginkább azért ötös, mert többször is hangosan röhögtem, és hálás vagyok érte.

**********************************
A véleményem, az szubjektív.