A mérleg nyelve

‒ Sajnálattal közlöm, hogy a horoszkópja alapján nem alkalmas az állás betöltésére.
Húsz. Ha striguláznék, meglenne a húsz elutasítás. Kényszeredett mosollyal simítom le kék kosztümszoknyám szélét a térdemre miközben abban reménykedek, hogy amikor felállok erről a kényelmetlen fa székről, aminek a háttámlája már tíz perce kettévágta a lapockám, nem fog a műszálas szoknya alatt felgyűlt izzadtság lecsorogni a bokámig. Minden interjú rossz, de a nyári álláskeresés a legrémesebb a világon.
‒ Látszik az életrajzán, hogy sokrétű az érdeklődése, ez… figyelemre méltó. De nekünk olyasvalakire van szükségünk, aki egyvalamire tud koncentrálni.
Istennőre esküszöm, nem tudom, miért hallgatom ezt a zsíros tokájú, kopaszodó öltönyöst, aki a rá irányított légkondicionáló alól prédikál arról, milyen a jó munkavállaló. Lelki szememmel látom, ahogy mögötte áll a valódi önmaga és az arcomba röhögi, hogy: sokrétű érdeklődés? Fenét! Nem tudsz elköteleződni! Mintha nem azt tanultam volna eddig, hogy minél több tudást szívjak magamba, ami most nem is kell. Persze attól, hogy nincs rá szükség, még használhatom.
Ő közben folytatja:
‒ Tudja, nekünk néha meg kell szorongatnunk a célszemélyt.
Előbbre hajolok a széken, így rövid időre enyhül a metsző fájdalom a hátamban. Már visszautasított, miért hallgatom mégis ezt az önelégült hólyagot a túl szorosra kötött mustárfoltos nyakkendőjében?
‒ Megszorongatom ‒ mondom határozottan, de vékony hangom miatt kijelentésem csak gyerekes bizonygatásnak hat. Nem is kapok rá reakciót, pedig komolyan beszélek.
‒ Dicséretes, hogy a Szent Mathilda Kisasszonyképzőbe járt. De nekünk rámenős ember kell. Ön nagyon udvarias. Ami nem baj ‒ nevetett fel, hogy leplezze megvetését. ‒ Manapság nincs túl sok udvarias nyomozó.
Egyetértőn mosolygok. Ezt nevelték belém. Legyél elegáns, udvarias és sokoldalú, azzal mindent elérhetsz felesleges figyelemfelkeltés nélkül. Úgy tűnik, a tanárok mégsem tévedhetetlenek, így hát elég az udvariasságból. Határozottan állom fátyolos tekintetét, ami csak pillanatokra bukkan fel a napi rendszerességgel legurított italok duzzasztotta táskák közül. Most jól megmondom neki. Érezze csak a megvetésem!
‒ Mi köze a horoszkópomnak az álláshoz?
Annyi hatást érek el, mint egy nappali csillárja alatt halódó légy, amit már lecsapni sem érdemes. Ökölbe szorítom a kezem és biztatón rámosolygok, mintha érdekelne a válasza. Bár el kell ismernem, a kifogása valóban egyedi.
A pasas előrehajol, tokájába újabb redőt vág a nyakkendője, a lakkozott asztallapon körülményesen összefonja tömpe ujjait, úgy válaszol:
‒ Maga mérleg. Mindenkinek kedvezni akar, hogy mindenki jól érezze magát, de egy nyomozó irodába nem ilyen ember kell, itt nem lehet kedvezni. Itt keménynek kell lenni, mert az élet nem leányiskola. Végig kell vinnie az ügyet egész a célig, bármi áron.
Még mindig bájosan mosolygok. Igaza lehet. Eddig tényleg kedves voltam, mert nem szeretek másokat megbántani, sem hallgatni a vitájukat. Mindig is olyannyira jól békítettem, hogy végül mindkét fél gratulált a másiknak az önálló, kulturált megoldásért. Mintha ott sem lettem volna.
‒ Úgy gondolja, hogy nem tudok egyvalamire koncentrálni? – kérdem tőle.
A pasas megigazítja a nyakkendőjét. Az előrehajlás kimerítette, visszazuhan a barna bőrfotelébe. A homlokán izzadtságcseppek jelennek meg, miközben hanyagul felém int a kezével:
‒ Nézzen csak végig magán. Nem elég kitartó, nem elég belevaló.
Irigylem az emberek azon képességét, hogy rövid idő alatt hibátlanul meg tudják ítélni a másik jellemét. A pasas is mondandóját a jó kislány kosztümből szűri le. Vagy talán abból, hogy még mindig nem kelek fel felháborodva a kényelmetlen székemről. Kevésbé kéne viselkednem, akkor talán belevalóbbnak gondolna. Vagy akár beszélgethetne is, de nem kérdez. Senkit sem érdekel, hogy mit gondolok, miért csinálnám és hogyan, és az sem zavar senkit, hogy sosem hallottak a Szent Mathilda Kisasszonyképzőről. A név maga megbélyegez, de ebből elég. Ezt a hájas interjúztatót provokálni akarom:
‒ Gondolja, hogy nem menne?
A pasas krákogva lazítgatja a nyakkendőjét.
‒ Magácska nagyon kedves, biztosan örömmel vennék fel titkárnőnek, vagy asszisztensnek.
Asszisztensnek. Háttérből asszisztálni, azt tényleg tudok. A szám önkéntelenül szélesebb mosolyra húzódik, amit a pasas úgy értelmez, hogy hálával adózok neki, amiért helyes útra terelt. Vörösödő képével rám vigyorog, felhúzott szemöldökkel bólint, hogy kérdezzek bátran. Mintha magamtól még kérdezni sem mernék, de eleget teszek a felhívásnak:
‒ Meg sem kérdezi, miért ide jelentkeztem?
‒ Miért ide jelentkezett?
A kérdés végére elfullad a hangja, inkább hörög, miközben süt róla, hogy úgyis tudja a választ. Hogy az iskolában nyilván sok krimit olvastam szigorúan takarodó előtt, és azt hittem, hogy nekem is menni fog, de hé kislány, ez a valóság! Ide egy konfekcióba bújtatott elit papír kevés. Ide bőrdzseki kell, határozott ravaszság és a nyom kíméletlen hajszolása. De ezt is meg tudom tanulni, ha ad rá esélyt.
‒ Hasznát akarom venni a képességemnek, hogy nem keltek feltűnést. Ez a nekem való munka, segíthetek kideríteni az igazat. Szüksége van olyanra is, mint én.
A pasas már nem sérteget és nem magácskázik, csak fullad, miközben két marokkal próbálja meglazítani egyre szorosabbra feszülő nyakkendőjét. Véreres szemében a felismerés szikrája gyullad, kétségbeesetten kap az életrajzom után és felmutatja a hüvelykujját. Néhány pillanat múlva lazul a nyakkendője, sípolva vesz levegőt, de nem mozdul a székéből, csak meredten bámul, mint egy újfajta csodabogarat. Kezdem sajnálni, végül is van igazság a mondandójában, a jövőben többet kell magamnak kedveznem. A pasas leveszi a nyakkendőjét, még az ingét is kigombolja a nyakánál a biztonság kedvéért, közben már kitisztult tekintettel azt latolgatja, mire is használhat.
‒ Fel van véve.
Végre felállok a székről. Az izzadtság végiggurul a bokámig, de már nem zavar.

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2020-08-21 03:27 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Nono, amíg nincs aláírt papír, addig nincs munkaszerződés, kedves Főszereplő... Egy nyomozó tényleg legyen résen. A hölgy kimegy az ajtón, a pasas kidobja a CV-t és két hét múlva kezdődik előről az egész. :) (Egy volt kollégámat két hónapig szivatták ezzel. Felvették, de nem, nem volt aláírt szerződés. De azért menjen, majd ma... ja, nincs bent a HR-es, akkor jövő hét? Ó, COVID, majd értesítjük...)

_____________________
Dr. Bloody Dora

h, 2020-08-24 20:15 GColt

A kollégád problémájára egy szintén prózai műfaj, a névtelen feljelentés jelentheti a megoldást 8)

*****

- Nincs olyan, hogy sürgős, olyan van, hogy későn szóltál...

h, 2020-08-24 20:15 GColt

A kollégád problémájára egy szintén prózai műfaj, a névtelen feljelentés jelentheti a megoldást 8)

*****

- Nincs olyan, hogy sürgős, olyan van, hogy későn szóltál...

k, 2020-08-25 22:04 Tereza

Tereza képe

Milyen igaz, van még mit tanulnia :) Köszönöm a hozzászólást!

h, 2020-08-24 20:21 GColt

Tetszett.
De miért kellett megvárni a 20-at?
Akkor lenne csillagos ötös, ha minden szakember kedvenc ellensége, a "huszonötévesháerespicsa" lenne az áldozat 8) Nála reális is lenne a horoszkópozás, minket pasikat nem igazán érdekel. De jó volt. És ami a de előtt van, nem számít.

*****

- Nincs olyan, hogy sürgős, olyan van, hogy későn szóltál...

k, 2020-08-25 22:13 Tereza

Tereza képe

Megvárta, mert türelmes, és mert ez az iroda tetszett neki, mondjuk. Szerintem szemszög kérdése, a 25HRP akár egyenértékű lehet a magácskázó "majd én megmondom mit tudsz te" HR-rel. A horoszkópozásra ott a pont.
De előtt a "tetszett" áll, ezért megtartom. :) Köszönöm a hozzászólást!

cs, 2020-08-27 08:01 Roah

Roah képe

Hm.

Oké, a kivitelezés bejött, könnyedén megfogalmazott, nem túltolt a sztori, erre szoktam volt mondani: olvasóbarát.

A tematika, hááát :D

Honnan tudta a karakter, hogy mustár hagyott foltot a nyakkendőn? ;)

Vállalom az ördög ügyvédje karaktert - ugyanis mindkét oldalon (eredetiben meglehetősen közönséges mondat lenne itten, de most kihagyom), szóval mindkét oldalon álltam már.

Jah, ázsiai cégnél csapattam, és igen, kiderült, hogy a horoszkópom miatt kaptam meg sok jelentkezőből az állást. A tulajdonosok első dolga az volt, hogy asztrológiai elemzést készítettek, a saját kultúrájukból eredendően (Bár lehet, hogy az ezoterikusok elfoglalták a HR-es irodájukat? :D)

Most komolyan; sárkány vagyok; az akkori munkáltatók szerint extrém sárkány, veszett szerencsés, sőt, még annál is több, az ő analízisük szerint bármihez is érek, változik, meg fog változni, örökké mozdulni fog, és ami nekik a legfontosabb szempont volt, hogy a szar is arannyá válik a kezemben. Bizony, ezt ők így precízen kielemezték, és ez alapján kaptam meg egy zsíros állást, amiben tök jól elvoltam civil munkával. És mi történt? És mi a poén? Hogy valóban csiliárdosok lettek, és jól elhagyták a kontinenst! :D (Nesze neked hosszú táv, he?! :D)

Aztán voltam interjúztató is; hát...tudnék mesélni. :D Szóval bazi nagy a felelősség ilyenkor, és nagyon észnél kell lenni, irtó kevés infoból kell (önéletrajz letölthető sablonszöveget kívülről elhadarom neked) következtetéseket levonni a személyiséget illetően, kit is veszünk fel állományba.
Nyomozóknál még egyéb tesztek is vannak, hivatásos vagy egyéb magán nyomozó cégeknél még sajátosabb is lehet az átvilágítás. Van protokoll, kötelezettségek, szigorú szabályrendszer. És a fentebbi beszélgetős fázisba el is kell jutni, ergo a több lépcsős beszélgetés már az átvilágítás után történik meg. És hiába a körültekintés, így is átcsúszhat enyhén szólva alkalmatlan egy jelentkezésen.
Találkoztam olyannal, aki hivatali beosztásba jelentkezett, és eljött egy miniben, semmi konzervatív komolyságot sugalló, vagy legalább annak látszatára adóval, találkoztam rommá tetoválttal (imádom a tetkókat, de interjún, állástól függetlenül takarást javaslok), találkoztam ápolatlannal, olyannal, aki a feltett kérdések válaszai helyett afrikai szafarizását mesélte el :D, előfordult válás utáni ex, akinek a lelkét kellett ápolni.

Szóval nem fekete és fehér ám a dolog - aki nyomozó akar lenni, az ne kisasszonynak, vagy titkárnőnek öltözzön - hőségre is vannak megfizethető, kényelmes viseletek), aki határozottságot akar sugallni, az ne fejben jelezze, mert nem mindenki lát bele, meg ilyenek. :)))

Én nem vettem volna fel a karaktert nyomozónak. :))))

De a novella ennek ellenére tetszett! :)))

"Blood of my blood"

https://www.youtube.com/watch?v=D6EDrPC3oeA

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

p, 2020-08-28 10:19 Tereza

Tereza képe

Ennyit kellett tudnia ennek a novellának, pár perces nyári szösszenet, így örülök az olvasóbarátságának. :)
A tematikát aláírom, bár miért ne mehetne kosztümben, ha az a stílusa? :P De értem, amit írtok.
Köszönöm a hozzászólást!

p, 2020-08-28 20:39 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Kosztümös noirt a népnek! :D Komolyan, imádtam Simmons Hyperionjában a Nyomozó történetét (még akkor is, ha hülyét kapok Keats-től, de erről nem tehet senki, eleve utálom a stílusát... nem tudom, valamiért irritál), de az egyszerűen fogta a klasszikus noir-t és megfordította a nemeket. Én az ötleted után látni akarok egy olyan noir írást, amiben a nyomozó a kosztümös, látszólag ártatlan végzet asszonya. Egy poént simán megér, nem?

_____________________
Dr. Bloody Dora