Én és az Ősz

Minden évben eljön hozzám és nálam tölt pár hetet. Mint egy bölcs angol öreg hölgy, büszkén, kimért nyugalommal, mégis meleg mosollyal a szeme sarkában tárja széles ölelésre a karját, és én érzem minden szeretetét gyengéd szorításában. Hűvös csókot lehel homlokomra, úgy üdvözöl, hiszen régóta ismerjük már egymást, és Ő csak egy kicsit idősebb nálam. Talán azért nem emlékszik a születési idejére, mert akkortájt még nem tartották számon az időt. Fiatalos lendülete azért most is a régi, mondhatni, mintha nem is öregedne. Bája, kedvessége magával ragadó, pedig van gondja elég, hiszen két végtelen rakoncátlant kell folyton ráncba szednie. A mindig szomorú, mélabús Felhőt gyakran kell vigasztalnia, hogy ne hullassa a könnyeit folyton. Az örök vidám Napot pedig nem árt néha egy kis türelemre intenie, hogy maradjon még nyugton egy kicsit és ne siessen úgy, hanem ragyogjon és talán széles mosolyától Felhő is jobb kedvre derül.

Kiülünk a teraszra teázni, halkan beszélgetünk a múló idő pletykáiról, miket útja során hall itt-ott, szemében huncut mosollyal bízza rám e kétes titkokat. Én persze mindig fogadkozom, hogy nem mondom el senkinek és köztünk marad, de mind a ketten tudjuk, hogy vagy nem kell elmondanom senkinek, mert már szinte mindenki tudja, vagy ha mégsem tudják és én elmondanám, akkor sem történne semmi különös dolog. Fogadalmam tételekor csengő hangon felkacag, kezemre teszi puha kezét, és csak annyit mond: "Tudom, tudom."

Majd nőies témaváltással lelkesen mutatja be legújabb kollekcióját, melynek minden egyes darabját gondosan megválasztott helyszíneken, különleges modellek vonultatnak fel. Kedvenc színei nem változnak ugyan, de finomságuk, összhangjuk minden évben ámulatba ejt. Ahogyan egy könnyed rozsdavörös selymet átsző néhány aranyszállal és hol sárga virágokkal, hol piros levelekkel festi tele, majd a kelméből egy mezőnek készít lenge délutáni köntöst. Máshol egy nehéz bársonyt hímez, zöld, sárga, bordó színekkel, meghazudtolva az anyag durvaságát és viselteti fejedelmi palástként erdők ezreivel. Gesztenye gyöngyökkel díszíti a meleg posztót, amit sétáló fasorok viselnek a naplementében. Vagy a Felhőtől kapott esőkristályokkal, gyémánt ragyogást kölcsönöz egy-egy estélyi ruhakölteménynek, melyet a fűzfák, oly méltóságteljes lágysággal suhogtatnak a néhanap megrendezett tóparti bálakon.

Esténként egy domb oldalán üldögélve, szenvedélyes ecsetvonásokkal fest az ég kék vásznára naplementét, a festékhez keverve a Nap sugárzó mosolyát, hogy legyen még tüzesebb, még magával ragadóbb. S ahogy a fiatalok későn fekszenek és későn kelnek, idősödve egyre korábban fekszenek és még korábban kelnek, úgy váltja fel a napnyugta szenvedélyét a napfelkelte megnyugtató sóhaja. Bár a reggelek egyre didergősebbek, mégis vidáman töltöm tele tüdőmet a friss levegő és a remény erejével, kaptunk még egy napot. Piacra futok, hogy kedves barátnőmnek vigyek pirospozsgás almát, szeplős körtét, na és persze hamvas lila szőlőt. Kerül azért a kosárba egy-egy üveg bor is, melyek a múlt évek emlékein oly édessé és bódítóvá értek.

Azonban hiába a sok finom gyümölcs, a bor, barátnőm, ahogy múlnak a napok, a hetek egyre szótlanabbá válik, kedve egyre merengőbb, tudom amit Ő is tud, lassan készülődnie kell, hisz máshol is várják és neki mennie kell, bármennyire is szereti ezt a vidéket. Ahogy csomagol, változnak a mezők, az erdők, változik a domboldal és már az ég sem olyan kék. Előáll az öreg hintó, a lovak türelmetlenül prüszkölnek, barátnőm szeme megtelik könnyel, ahogy immár búcsúzásképpen ölel át. Halkan súgja fülembe: "Jövőre újra eljövök és együtt töltünk pár csodás hetet.". Szeretnék valami biztatót, valami bölcset mondani, de csak szorosabbra húzom magamon a vállkendőt és tétován búcsúra emelem kezem. Néhány fáradt falevél megpróbál versenyre kelni a lovakkal, de dértől elnehezülve aláhull újra mind. Még látom barátnőm integető kezét, őszirózsás kalapját. Ahogy távolodik, belevész a ködbe, én csendesen megígérem, itt várlak Ősz, drága barátnőm, csak az ég adjon még hozzá erőt.

 

4.2
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4.2 (5 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

cs, 2012-02-09 16:27 Sren

Sren képe

 Üdv a Karcon!

Engedelmeddel áttettem az írásodat a Gondolatok közé – az Egyperces kategória, úgy is, mint short story, egészen másról szól. A besorolásokról a GyÍK-ban találsz bővebbet, kérlek, fürkészd át. Attól, hogy valami rövid, még nem válik egypercessé! Gondolj csak Örkény egyperceseire. Ugye hogy ugye?

Prózában nem igazán szeretjük a költői elemeket (nem csak mi, általában sem illő ilyet tenni, de itt a Gondolatokba belefér), tehát az „és” helyetti „s”, az „aki” helyetti „ki”, az „ahol” helyetti „hol” és más egyebek régies, költői zöngéjét amennyire lehet, kéretik mellőzni. Nyugodtan hidd el, hogy ezek nélkül is hangulatos tud lenni egy írás. (Ezt azért mondom, mert sokan a hangulatkeltés eszközét vélik látni a költői kifejezésmódban, helytelenül.)

Az írástechnika határeset, pár vesszőhibával odébb már nem engedtem volna fel a lapra. A GyÍK kötelező olvasmány! Sokan nem veszik komolyan a vesszőhibákat, holott a magyar helyesírás része. Alapállásban elég annyit megjegyezni, hogy felsorolásban kötelező a vessző, mellérendelő szerkezetben többnyire nem. Ha ezt megjegyzed, már jó esélyed van arra, hogy ne túl sok vesszőhibát véts.

A történet kellemes ötórai tea, jó, hogy van, de megvagyok nélküle is. (És akkor még finom voltam és nőies, mert nekem is kedvencem az ősz, így hát felerészben már magával a témával lekenyereztél. Csak én izmos, középkorú férfinak látom őt, akinek mákosra őszült a hosszú haja, és szeret fát vágni az erdőben. :D)

„…kezemre teszi puha kezét és csak annyit mond "Tudom, tudom."” – Ebből minimum egy vessző és egy kettőspont hibádzik, légy szíves, javítsd. És minden mást is, amit majd a kollegák remélhetőleg felhoznak.

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2012-02-09 17:09 anlipuwi

 Köszönöm hogy szárnyaid alá vetted az irományom és végre kaptam egy olyan kritikát, amit meg tudok mutatni másoknak. Igazából a nyelvezettel nem nagyon tudok mit tenni, mert az élő beszédem is ehhez hasonló, de majd moderálom magam. A vesszőkre meg kérlek hívjátok fel a figyelmem, mert helyesen írok, de a lektorálást kívülálló végzi, én pedig megbízok a tapasztalatában. De persze ez nem azt jelenti, hogy ő tévedhetetlen. Szóval köszönök mindent!

cs, 2012-02-09 18:21 Blade

Blade képe

Gondolatokra nem szokás kritikát írni. Kik vagyunk mi, hogy megítéljük, amit mások gondolnak...?

Kerek történetre biztos kapsz több hozzászólást. 

cs, 2012-02-09 19:04 Sren

Sren képe

 Eredetileg nem G volt, én pakoltam át. A kritika nagyobbrészt írástech, tehát gondolatmenettől független technikai apróságok. Ne morogj már, Mágus! Az első novella után én is Gondolatok-típusú agyszüleménnyel jöttem; mára több, mint ezer olvasást ért meg, és csomó hsz van alatta, segítősek is. Ha valaki Gondolatokat ír, már nem szabad neki segíteni?

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2012-02-09 19:57 Kelvin

Kelvin képe

Szerintem Blade a témaválasztásra értette. Ha te pl. csillogó vámpírokról akarnál írni, akik ember lányokba lesznek szerelmesek, akkor egy szóval sem minősítem, csak felhívom a figyelmed a borzalmas helyesírásodra. :D
Hogy ne offoljak: nem lett rossz ez az írás, de nekem nagyon "egy rész méz, egy rész porcukor".

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

cs, 2012-02-09 21:41 Roah

Roah képe

Nem Blade értette félre anlipuwit, Sren pedig Bladet? Dominoba?

Fura, hogy Európát, a Földet, nőnek nézik - az őszt is. :)))

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

cs, 2012-02-09 22:14 Kelvin

Kelvin képe

Európa csak egy földrész, a Föld egy nagy bogyó, az ősz meg nyálas és olyankor mindig tele vannak a buszok hülye diákokkal. Persze, lehet nő is, mert "Minden igaz. Isten asztronauta, Óz túl van a Szivárvány-hegyen, és Midianben élnek a szörnyek." (Aki tudja, honnan idéztem, az kap egy ötöst bármely írására.)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

p, 2012-02-10 08:37 Blade

Blade képe

Én nem is olvastam a mívet, csak láttam, h a gondolatok közt van...;) 

No de most már tényleg elolvasom!

p, 2012-02-10 08:36 Blade

Blade képe

Ez nem morgás volt, csak felvilágosítás, hogy hogy mennek itt a dolgok. ;)

A morgás így lett volna: grrr...brmm..mrg....grmm! ;)

 

p, 2012-02-10 11:14 Sren

Sren képe

 Egen, ezt néztem be; azt hittem, letolást kaptam, amiért kritizáltam egy Gondolatok-típusú művet. :D Bocsesz.

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

p, 2012-02-10 13:23 anlipuwi

 Nagyon köszönöm, hogy szántatok rám időt és megtiszteltetek néhány sorral. Sajnálatos módon beigazolódott az a sejtelmem, hogy bizony én megtanultam olvasni, írni viszont nem tudok. Tudjátok van néhány ember aki többet lát bennem és ezért került ide ez az írás. Mostmár tudok nekik példálozni, hogy: itt van, nézzétek, nem tudok többet, mint egy átlagos középiskolás, aki éppen olyan HF-ot ír amihez fogalmaznia tudni kell. Meg mondom őszintén, nem vártam "jót" és fel voltam készülve a "rosszra", de Sren első hozzászólásában megjelent a rémálmaim netovábbja. Rosszul esett. Tudom hogy nem sok közöm van az "íráshoz", és elviselem, ha könyörtelenül kijelentik, menjek inkább fuvolázni, de az amit Sren olyan csillogóan odafestett, az mélyen belém gázolt. "A történet kellemes ötórai tea, jó, hogy van, de megvagyok nélküle is." Ez a rémálmom. Középszerű, sekélyes, szürke, hétköznapi, érdektelen, semmitmondó. Innen nem tudok mozdulni. Ha rossz amit teszek, igyekszem tanulni a hibákból, javítom őket, jobbá válok idővel. Ha jó vagyok, felhasználom a tapasztalatokat és még jobbá tudok válni, de erről a szintről nincs lépcső. Mégis köszönöm, hogy foglalkoztál vele Shen, mert felocsudva szomorúságomból, világossá tetted előttem, nem kellene nekem ezt erőltetni és így másoknak is megmutathatom, hogy bizony nekem ezen az úton nem jut hely.

Kelvin: köszi neked is, mert annak ellenére, hogy neked ez igen csömör édes és csöpögős, mégis kicsit plusszoltad a szöveget. Egyébiránt az ősz nem nyálas, de itt van egy igen nyálas dátum a közelben. Nekem ez felér egy kemény horror filmmel. Az meg azért jó, hogy a buszon van a sok kis hülye diák, mert addig se itthon tépik az én idegeimet, akkor már inkább tépjék mondjuk a tieidet. Az idézet nem tudom hol van, vmi hasonlót hallottam egy szabadegyetemi előadás alkalmával nagy gondolkodónktól, de kinézném belőled is. 

Blade: megtisztelsz és azt is megértettem miért nem véleményezed a Gondolatok-at.

Mindent összevetve jól esett ez a megmérettetés és itt maradok veletek, mert olvasni azt tudok.

p, 2012-02-10 14:04 Sren

Sren képe

 Azért teljesen feladnod kár lenne. Remélem, hogy a fentieket csak a megbántottság hozta ki belőled. Mondjuk az alkotó típusú ember általában elhivatott, tehát ha szeretsz írni, úgysem fogod feladni. Szóval soha ne mondd, hogy soha. ;)

Remélem, azzal azért tisztában vagy, hogy az ötórai tea csak erre a történetre vonatkozott és csakis az én látószögemből; ami annyit jelent, hogy számtalan történet lakozhat még benned, és azt is, hogy mások simán gondolhatják másként. Egyedül az én véleményemre ne alapozz, én csak egy szeletkéje vagyok a tortának; tévedhetek is, mint bárki más.

Ugyanígy Dóri fuvolázni küldözgetése sem egyfajta orrokra csapott ajtó, csupán cseppet kihívó, szellemes irónia, ahogy azt Dóránktól már megszokhattuk.

Másoknak se mutogasd, hogy „tessék, itt a bizonyíték, nem tudok írni, a Sren is megmondta”. Ezzel bújnál ki a tehetséged alól, vagy mások elvárásai alól? :D Aranyos, lányos gondolatmenet. Nem vagyok tanár, hogy pecsétes bizonyítványt adhassak a tudásod, tehetséged mércéjéül. A többiek sem azok. Önjelölt szakértők sem vagyunk: egyszerűen elmondjuk a véleményünket az írásokról, és tanácsokat adunk helyesírás illetve írástechnika-ügyben.

Örülök, hogy velünk maradsz.:)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

p, 2012-02-10 15:32 Kelvin

Kelvin képe

Nyugodtan írhatsz még, én százszor rosszabb írással kezdtem itt, mégse lett semmi bajom. A témaválasztás a leginkább középszerű, az ősz az olyan, hogy mindenki írni akar róla, főleg, ha az illetőnek nincs kukija. Az ötlet már sokkal jobb. Persze, nem te vagy az első, aki személyként képzel el egy évszakot, de ettől még nem lesz rossz. A megvalósítás meg olyan, amilyen, nekem túl díszes, túl finomkodó, óriási nagyokat érzel az őszbe, ami nem baj, csak nekem sok. Nem az a lényeg, hogy nekem nem tetszik, sokkal fontosabb, hogy meg tudom mondani, mi nem tetszik benne, nem csak megrántom a vállam, és azt mondom:szar. Nálad sokkal képzettebb, publikálással és kitűnő helyesírással rendelkező írótól olvastam már itt olyat, hogy bekezdésenként aludtam el, mert a tökéletessége mögött a nagy üresség vigyorgott a művéből.

Az írás technikai részével ne foglalkozz, az majd jön magától, ha kicsit figyelsz rá, sokkal fontosabb, hogy ha van egy jó ötleted, azt úgy írd meg, ahogy te is olvasni szeretnéd. Figyelj az emberekre és légy magaddal a gusztustalanságig őszinte, aztán merd leírni! Sokkal jobb lesz! :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

p, 2012-02-10 16:59 Sren

Sren képe

 „Errő’ beszélek, Nyuszómuszó”. :D

Rosszak vagytok, fiúk, a kutya mindenit, de rosszak vagytok! :D

De igazuk van, nem kicsit.

A vélemény (vagy nevezd kritikának) többnyire szubjektív. Sohase is titkoltuk. Értek minket kellemetlen kritikák jó párszor az évek során, mert nem mindig volt időnk odaírni, hogy „ez csak az én véleményem”. Sajnáljuk. Mi is csak emberek vagyunk.

Sőt, ért engem is kritika nem túl rég, miszerint „leállítottam egy ígéretesen induló írástechnikai vitát a Karcon”. Semmit sem állítottam le; kommentjeimet szántszándékkal úgy írom, hogy beleköthetőek legyenek, és én vagyok a legboldogabb, ha a kibontakozó vita bárkit is előrébb mozdít, bárkin is – ha csak egy picit is! – segít. Ha ez okból afféle homokzsáknak használnak, azt is eltűröm, mert előrébb visz. Fát lehet vágni a hátamon. :D Ha nincs értelme, úgysem hagyom. 

Szóval nyugi, folytasd, amit elkezdtél. Pihizz, aludj rá párat. De ne add fel, sose add fel.

(Off end, mentem beteg gyereket istápolni, pussz mindenkinek.)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

szo, 2012-02-11 16:24 Liliana

Liliana képe

 "Semmit sem állítottam le; kommentjeimet szántszándékkal úgy írom, hogy beleköthetőek legyenek, és én vagyok a legboldogabb, ha a kibontakozó vita bárkit is előrébb mozdít, bárkin is – ha csak egy picit is! – segít." - Erre azt hiszem többek között én is jó példa vagyok. Bár most nem rémlik melyik írásomnál, de emlékszem egy jó kis vitára. :) Azóta is igyekszem egyedi hasonlatokat írni.

 

(Gyerkőcnek javulást kívánok!)

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

p, 2012-02-10 15:48 Blade

Blade képe

Még kicsit korai az önsajnálat, nem vagy nyugdíjas...vagy igen? :P

Szedd össze magad és írj egy sztorit, amiben a szereplő elindul az odújából, valahova eljut, közben szerez ismerősöket és a végén meghal vagy megházasodik. Egyre megy, csak gyakorolj. 

v, 2012-02-12 23:36 brana

ajjaj, ha nyugdíjas, akkor már nem is írhat????

h, 2012-02-13 09:17 Blade

Blade képe

Olvasd el légy szíves még egyszer, amit írtam...

h, 2012-02-13 22:26 brana

Blade! Jelentem, elolvastam :-) Rendben, írhat, ha nyugállományba vonult akkor is........ vettem az adást :-)

Üdv, Brana

p, 2012-02-10 14:25 lajszi

lajszi képe
3

Nehogy feladd, Anlipuwi. Az írásodnak van egyfajta sajátos stílusa, egy érdekes hangulata, ami nekem nagyon tetszett. Érdekesek a gondolataid az őszről. Nekem mindenképpen szereztél pár kellemes percet. 

v, 2012-02-12 00:39 Elien

Nekem kellemes volt. Tetszettek a mondataid. Írjál tovább!

v, 2012-02-12 00:54 brana

4

Az igazi őszről akartál írni vagy mélyebb gondolataid voltak közben? De mindegy, mert nekem sok minden kavargott az őszöddel együtt a fejemben :-) pl. öregség, elmúlás, nosztalgia, megbékélés a korral, bölcsesség, amit az elmúlt évek adtak...

Szép, ahogy megfogalmaztad az egészet. Ja........ és nehogy feladd, itt meg kell szokni, hogy kritizálják az embert. Először nekem is furcsa volt a stílus, de segítenek ezek a kritikák. Nameg, nem kell mindentől frászt kapni, nem dől össze a világ, ha nem ajnározzák körül az embert. Hidd el, sokunknak tetszett, amit írtál. Ha az olvasmányaidra gondolsz, ugye van olyan könyv, ami nem a kedvenced? De az író azért írt még mást is. Na, jó, tudom, nem küldtél neki levelet, hogy nem jött be a könyve nálad :-)

Üdv, Brana

v, 2012-02-12 12:25 Obb

5

Gondolat… hmmm… sokan mossák kezeiket, és nem mernek véleményt alkotni, pedig nekem a kedvenceim közé tartoznak, mert talán a legtöbbet árulnak el az írójáról, és talán a legnehezebb minőségileg olyat alkotni, ami több mint egy nyavalygás, én sokat írtam, sajnálom, hogy már egy sincs fent, mert közel érezhetnél párat, véleményezni és értékelni pedig szerintem nem csak lehet hanem kell is, pontosan azért, mert néha túlmutat egy történetben rejlő személyiség megismerésén, nemcsak a külvilággal szemben felépített sztereotípiákat mutatja, hanem betekintést nyújt a belső énbe. Pont ezért én az egyik legnehezebb rövid műfajnak tartom.

Csak mellékesem, mi az általános sztereotípia: tavasz, nyár, ősz, tél – lány, asszony, ifjú, éltes ember
Persze ettől eltérhetünk, csak akkor szembe megyünk közmegegyezés által régóta elfogadott és berögződött dolokkkal

„Minden évben eljön hozzám és nálam tölt pár hetet.” – v

„én érzem minden szeretetét gyengéd szorításában. Hűvös csókot lehel” – mindig veszélyt rejt az ellentét: a szeretet nehezen képzelhető el egy hűvös csókban

„úgy üdvözöl,” – inkább közelre mutatnék: így

„és Ő csak egy kicsit idősebb nálam” – nem tudom hová tenni, ha nem világos kérdezz vissza, mert hosszabb kifejtést igényel

„mondhatni, mintha nem is öregedne” – mondhatni felesleges, a nem is öregedne meg nem jó

„hiszen két végtelen rakoncátlant kell folyton ráncba szednie” – végtelenül

„hogy ne hullassa a könnyeit folyton.” – hogy ne hullassa folyton könnyeit (az ilyen szórendi változtatás pusztán szépérzék kérdése, hiszen a szórend a magyarban kötetlen)

„Az örök vidám Napot pedig nem árt néha egy kis türelemre intenie, hogy maradjon még nyugton egy kicsit és ne siessen úgy, hanem ragyogjon és talán széles mosolyától Felhő is jobb kedvre derül.” – nem nagyon világos a mondanivaló, persze lehetnek nekem is értelmezési gondjaim, de inkább olvasd újra

„hanem ragyogjon és talán széles mosolyától Felhő is jobb kedvre derül.” – ez a kell vessző az és elé dolog

„halkan beszélgetünk a múló idő pletykáiról, miket útja során hall itt-ott, szemében huncut mosollyal bízza rám e kétes titkokat.” – a múló időnek nincsenek pletykái, pl.: a múló időről, a pletykákról…, magad hatása alá kerültél az e-vel, jobb az a

„különleges modellek vonultatnak fel.” _ apróság, de kérdem én, mitől és kinek különlegesek a modellek, nem lehet, hogy csak olyan f*szának hangzik így a mondat?

„Máshol egy nehéz bársonyt hímez, zöld, sárga, bordó színekkel, meghazudtolva az anyag durvaságát” – a bársony durva? csak kérdezem, mert ezt írtad

„amit sétáló fasorok viselnek a naplementében.” – ne csak a kissé kétséges részeket emeljem ki, pl, Krúdy: mint szoknyás kísértetek, ő írta ezt a fák árnyékjátékára, a tiéd sem rossz, látható, érezhető, sőt élvezhető a költői kép

„gyémánt ragyogást kölcsönöz egy-egy estélyi ruhakölteménynek” – egybe: gyémántragyogást

„oly méltóságteljes lágysággal suhogtatnak a néhanap megrendezett tóparti bálakon.” – bálokon, vagy névelővel egyesben

„Esténként egy domb oldalán üldögélve, szenvedélyes ecsetvonásokkal fest az ég kék vásznára naplementét, a festékhez keverve a Nap sugárzó mosolyát, hogy legyen még tüzesebb, még magával ragadóbb.” – ez most elszállt, de nem is érthető, csak hangzatos

„Kerül azért a kosárba egy-egy üveg bor is” – nem általánosságban beszélünk, miért a többes, persze ez rányomja bélyegét a továbbiakra

„tudom amit Ő is tud” – v

Sok és nem az igazi az ahogy

„őszirózsás kalapját.” – khhmmm

Lenne még pár apróság, de ezek is olyanok, amiket vagy megfogadsz vagy elvetsz. Mindent összerakva tetszett. Igaz, tényleg nem több, mint egy jól (igen-.igen jól)fogalmazó középiskolás, de talán mégis, ha gondolod a régiek közül felrakhatok valamit blogba, hogy eldiskurálgathassunk.

v, 2012-02-12 19:54 polgarveronika

polgarveronika képe
5

Őszintén gratulálok. Az idő és az elmúlás összecsengő, a megfogalmazás lírai, a színek finoman árnyaltak.Egyszerűen: szépen megalkotott írás.

 

_______Tertium non datur ______