Balerina

A korlát mellett álltam, és az egész falfelületet beborító tükör előtt szemléltem magamat. Egy átlagos kinézetű tinédzser lányt láttam, aki fehér atlétában és sortban pihente ki a nap fáradalmait egy balett-teremben. Egyszerű barna hajam lófarokba összefogva a tarkómon, arcomon meggyötört kifejezés.
Mély levegőt vettem, lehunytam a szemeimet. Hirtelen megrogytak a lábaim, - és mivel egyedül voltam bent - leültem a földre, és csukott szemmel álmodozni kezdtem. A szokásos képet láttam magam előtt.
Kecses balerina állt egyenes tartással egy színpad közepén, sötétségben, alatta valahol a közönség sorai türelmetlenkedtek hangtalanul. Az izgatottságot szinte tapintani lehetett. Ekkor egy reflektor gyér fényt vetett a színpadon váró táncosnőre - az ezüstös fénysugár a ruhájára esett. Megcsillant a vörös tüllszoknya fodrain, a lány kontyba csavart, csillogó fekete haján, fekete balettcipőjén. Tudtam, hogy a lány én vagyok, pár évvel idősebben, és úgy, amilyenné válni szerettem volna.
A lány előre lépett párat, a fénysugár pedig követte. A táncos mögött összezárult piros függöny mögül hegedűszó hallatszott. Könnyű sasszéban megtett pár ütemet, majd légies kis ugrás kíséretében piruettezni kezdett. Csak forgott és forgott a saját tengelye körül, és akkor, mikor az ember azt hinné, elszédül és megbotlik, lelassult a forgás, és gyönyörű mérlegállás következett.
Ezután a lány lábujjhegyre állva, apró lépésekkel átlósan átvágott a színpadon, és lendületesen lement spárgába. A közönség meghatározhatatlanul mormogott, mikor a táncosnő hídba emelkedett, végül felállt. Ebben a pillanatban leoltódtak a fények, és csak a balerina lépteit lehetett hallani, ahogyan a tánctér közepére igyekszik, méltóságteljes léptekkel.
Mikor a halványan derengő fényecske ismét felgyulladt, a lány középen állt, egyik lábát magasan feltartva, arra átlós kezét a mennyezet felé nyújtva, legvégül meghajolt, és sebesen sasszézva elhagyta a porondot. A közönség vastapsa erőteljes volt, mormogtak, elismerően füttyögettek az emberek.
Amint a jelenet képe elhalványult lelki tekintetem előtt, szemeim felpattantak, felálltam, és határozottan a terem közepére álltam. Ugyanazt a táncsort ismételtem el, mint amelyiket képzeletemben a lány előadta. Az államat felszegve gyakoroltam - a remény élt bennem, hogy nincs lehetetlen.

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

v, 2017-06-11 19:18 Dana

Dana képe

Gondolatot nem értékelünk, ám mégis... alapvető, viszonylag kezdő hibák vannak benne. Mennyit olvasol, mennyire szoktad megfigyelni az olvasás közben előkerülő szavakat, kifejezéseket? Mennyire jegyzed meg őket? Nem érdemes ám újakat alkotni -- használjuk inkább azt, ami bevált.

A korlát mellett álltam, és az egész falfelületet beborító tükör előtt szemléltem magamat. --> Kizárólag, ha végignéztél magadon. Egyébként a tükörben szoktuk magunkat szemlélni...

Egy átlagos kinézetű tinédzser lányt láttam, aki fehér atlétában és sortban pihente ki a nap fáradalmait egy balett-teremben. Egyszerű barna hajam lófarokba összefogva a tarkómon, arcomon meggyötört kifejezés. --> Bonyolult, sok, felesleges. Másképp...

Pl.: A korlátnál álltam. A tükörből átlagos -- bár a megszokottnál izmosabb és karcsúbb -- lány nézett rám vissza: fehér trikó, fekete sort, lófarokba fogott, barna haj, verejtékcseppek a homlokon, elgyötört tekintet. Hiába, no, három óra szüntelen ugrándozás kikészíti az embert, még ha amúgy a balett az élete, akkor is.

"lehunytam a szemeimet. Hirtelen megrogytak a lábaim" --> A szem, a láb páros szerv. Ettől függetlenül egyes számban használjuk őket, tehát: lehunytam a szemem, megrogyott a lábam.

De ezt a mondatot még nem hagyjuk annyiban: "Hirtelen megrogytak a lábaim, - és mivel egyedül voltam bent - leültem a földre, és csukott szemmel álmodozni kezdtem. A szokásos képet láttam magam előtt." --> Mert a központozás sem sikerült jól (mit keres egy vessző a gondolatjel előtt, ami ráadásul nem is gondolatjel, hanem kötőjel!), illetve feleslegesen ismételsz dolgokat, sőt: felesleges infókat is belepakolsz. Azt szokták ilyenkor tanácsolni, hogy amikor megírsz egy novellát, szösszenetet, akármit, hagyd pihenni kicsit, olvasd újra, húzzál ki mindent, ami felesleges, próbáld egyszerűbben stb. Szerintem teljesen felesleges a mély levegő és a szem lehunyás az előző mondatban. Pl.: A fáradtságtól elgyengülten csúsztam a földre. Amint lehunytam a szemem, már jött is a szokásos kép!

Kétségeim vannak, hogy ezt a bizonyos képet jelen vagy múlt időben kellene-e megírni. Én jelenben írnám.

"Kecses balerina állt egyenes tartással egy színpad közepén, sötétségben..." --> Akkor hogyan látjuk, látja a szereplőd?!

"...alatta valahol a közönség sorai türelmetlenkedtek hangtalanul." --> Azt hogyan lehet? Próbáld elképzelni, ami leírsz. Türelmetlenkedésről visszafojtott mormolás árulkodik, ilyesmi. Nem a hangtalanság. A türelmetlenségnek vannak jelei. Írhatod azt, hogy a közönség (és nem a közönség sorai!) lélegzetvisszafojtva várakozott. Vagy valami ilyesmi.

Ilyenek... Nagyon sok kifejezést használsz hibásan. A "lelki tekintetem"-nél hangosan felhördültem. Amúgy a történet egynek elmenne, bár az igazat megvallva a történet jó részében piruett meg sasszé... Tök jó, csak éppen nem írtál semmit például a lány arckifejezéséről, a megfeszülő izmokról stb. Egy mozgássort írtál le, amit én el sem akartam képzelni, mert képeket nem társítottál hozzá.

Próbáld másképp. Próbáld újra. Nem a mennyiség, a minőség.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

h, 2017-06-12 15:27 Lány a nyeregben

Rendben, köszönöm szépen. Valamikor újraírom :)

h, 2017-06-12 20:40 Dana

Dana képe

Gondold át, mik a terveid. A javítás nekünk is idő, energia, amit akkor jó befektetni, ha megtérül. :-)

Szóval ahogy Kenta is írta lentebb, ez nem az az oldal, ahová mindig, minden írás kikerül.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

h, 2017-06-12 06:30 Kentaur

Kentaur képe

Üdv a Karcon!

Elmondom a frankót a portálról, ami kívülről nem biztos, hogy látszik:
Ez egy írói műhely, nem egy amolyan "tedd fel a műveid"oldal. Szóval itt elvárások vannak, de cserébe ingyen írósuli, ilyet sem találsz máshol!
Állj meg kicsit, olvasgass a többiek művei, hozzászólásai között, hogy képbe kerülj, szólj hozzá te is mások műveihez. Olvasd el ezt a két írástechnikai gyorstalpalót, hosszúak, de nagyon megérik.

http://karcolat.hu/blog/bloody_dora/leggyakoribb_hibak
http://karcolat.hu/blog/aardvark/kozpontozas_idezes_es_parbeszed

Megtalálod bennük a legtöbb hibát, amit elkövetsz. Gondolkozz, próbálgasd, és ha kérdésed van, ne habozz feltenni, a fórumban biztos találsz megfelelő témát. (http://karcolat.hu/forum)
Ha úgy döntesz, hogy te is részt veszel a műhely munkájában, akkor itt aztán foglalkozni fognak veled, viszont a "csak úgy feltöltögetők" sosem maradnak nálunk sokáig.

----------------------------------------------------------------------------

"fiatal író jelentkezett, mondanám meg neki, van-e tehetsége... Meg fogja tudni tőlem, hogy igenis van tehetsége, éppen azért hagyja abba, sürgősen, az idő alkalmatlan."

h, 2017-06-12 15:30 Lány a nyeregben

Hm... köszi a tanácsot, próbálkozom, de nem tervezek semmit kezdeni az írással. Inkább hobbi, mint egy amolyan életcél, vagy minek nevezzem... elolvasom a gyorstalpalókat :)

k, 2017-06-13 08:52 Kentaur

Kentaur képe

Itt nagyon sok a hivatásos és elhivatott író, a "semmi célom vele" éppen ezért általában hamar kifúj részünkről. Mert ahogy Dana is mondja: minek fektessünk olyanba energiát, amibe a szerzője sem? De láttam én már olyat, hogy a csak hobbiból elhivatottság lett, amikor rájött, hogy lehet ezt profin is. Nálam mondjuk a hobbi sem mentség, mert valamit vagy minimum okésan csinálok, vagy nem csinálom. Ez általában oda fajul, hogy egyenesen jól akarom csinálni, ha nem megy jól, akkor egy idő után feladom, hogy ehhez nincs érzékem, nem kell mindent nyomni.
De mindenki más, és mindenkinek szíve joga eldönteni, mit akar vagy nem akar az írással. Én csak szóltam, hogy ne lepődj majd meg.

----------------------------------------------------------------------------

"fiatal író jelentkezett, mondanám meg neki, van-e tehetsége... Meg fogja tudni tőlem, hogy igenis van tehetsége, éppen azért hagyja abba, sürgősen, az idő alkalmatlan."

h, 2017-06-12 16:50 Roah

Roah képe

Hm. :)))

Egy ilyen az elejére? ;)

https://www.youtube.com/watch?v=cbqfQ12V6_M

Mindhalálig tánc! :D

Van nekem néhány szenvedélyem. :D Olyanok, mint Isten, óceán, Isten, élet, tánc, lovak, harc, tánc, Isten, csillagok, harc, tenger, macskák és nagy vadak, Isten, őrültségek, tánc, Isten, adrenalin-függés, extrém sportok, Isten, tudomány, irodalom, zene és tánc. Tánc mindhalálig. Az a refrén, örökké. Azt mondják, tulajdonképpen mind összefügg egymással - mozgás, szabadság, szabadság, mozgás, ringás, táncolni olyan, mint lebegni a vízben, még újszülöttként is, mesélték, hogy jártak a lábaim a kiságyban, mozgott a takaró, frászt kapott Apu, egy percig sem nyugodtam le, vagy úsztam, úgy jártak a lábaim, mintha taposnám a vizet, vagy táncoltam, szerintük még alvás közben is :D. Érted, kinek a magzatpóz, kinek a lábfejek összedörzsölése jutott. :D

'Minden mindennel összefügg' - így tartják a tibetiek.

Volt az a lovas írásod a minap, most meg ez - úgy néz ki, tényleg összefüggenek a dolgok. :D Írsz (irodalom pipálva), csípheted a lovakat (szintén pipálva), a tánc pedig...Ó, Istenem, tánc a beszt (ez is pipálva). :)))) A szabadság jelképei? ;)

Szóval...szóval megértem a narrátort. Lábfej homorít, megnyújt, felemelkedik, spicc, feszít-feszít, kitart, megtart, boka-vonal, fordul, kört összezár a fej felett, ujjvégek összeérnek, lágyan, de biztosan, térd ki, térd be, fej oldalra, váll követi, mint egyik esőcsepp a másikat, gyorsan-gyorsan, pulzus emelkedik, szív sebesen dobog, még egy forgás, a szív még sebesebben dobog, nincs közönség, nincs fény, nincs tükör, nincs szoros konty, nincs tüll, semmi sincs, csak spárgában ugrás, nyújtott lábbal, könnyedén, magabiztosan - a zene rátekeredik a táncosra, uralja, viszi-viszi, eggyé válnak...
Szóval megértem a narrációt. :)))

Gondolatokat nem szoktunk különösebben javítgatni, látom, kaptál egy csomó hasznos tanácsot - de legközelebb nem veszel le így a lábamról, mint a múltkor a lóval, most meg egy balerinával.
Hm? :)))

Szerintem ez is jó helyen lesz itt. ;)

https://www.youtube.com/watch?v=atrqRDgEhsY

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."