Hagymácska

 Hogy ki vagyok?

Nem a rétegeltség, nem az önmagát ismétlő látszatazonosság. Nem is a folytonos megújulás, noha ez már jobban tetszik: lehúzod a felső héjat, és alatta ugyanaz bújik meg, csak fehérebb, veszélyesen csillogó, és – persze – csípősebb: beléd mar, elered a könnyed. Nehogy a szemedhez nyúlj! Ó, szóval már késő? Zokogsz, de nevetsz is, igen, kacagsz kínodban, mert nem tudod, de érzed: felold a kölcsönhatás: már nem csak te húzogatod le a rétegeket rólam, de én is pontosan ezt teszem veled. Lemarom rólad az én most hagymát pucolok komoly, felelősségteljes maszkját, eljutok a csípi a szemem a nyavalyás alá is, egészen legbelülre, a tehetetlen nevetek magamon, a fura reakcióimon feloldottságáig. Amikor már rajtad sincs több felesleges réteg, és végre őszinte lehetsz, talán arra gondolsz, olyan vagyok, mint egy nő, ha levetkőzteted: kicsi és erős, és amit a lehámozott ruhák alatt lelsz, attól a legjobb esetben is bevörösödik a szemed. Miután pedig a velem vívott küzdelem során kikönnyezted-kinevetted magad, rájössz: éhes vagy. Elő a serpenyőt!

Erre a csodára, ami aprócska, hétköznapi valójában tartalmazza az egész Teremtést, a vaskalapos tudomány persze azt mondja: hagymasav.

De ha nem hagyma, akkor kaleidoszkóp is lehetek, milliófelé törve magamban, és a világba szórva a színeket. Vagy nagyító, szakadék-mélynek láttatva a repedéseket – hiszen ilyen mélységek a Grand Canyonban sincsenek – zuhantadban halálfélelem szilánkol, és persze, hogy nem a szabadesés gyönyörűsége, vagy a panoráma köt le. Hiszen csak ember vagy te is: csetlő-botló, zuhanó.

Vagy lehetek macska! Pofozgatom a gombolyagot szórakozottan, miközben nagyon igyekszem, hogy üvöltsön rólam a hegyezett fülű koncentráció: fontos dolog ez itt, ide-oda gurul, és minden fordultában mást mutat. Hagymát, kaleidoszkóp-ragyogást, pokolmély szakadékot, összeszuszogott detektív-nagyítót. Rendkívüli, és roppant érdekes! Ragyog a szemem, és amikor kiderül, hogy csak egy közönséges gombolyag, amibe folyton beleakad a körmöm, akkor sem esem kétségbe; hanyatt hengeredem, és hátsó lábaimmal is megrugdosom. A vége persze az, hogy fekszem a legyőzött, kibolyhozott, irdatlan fonallabirintus alatt (én győztem, és ő a mozdulatlan; szerintem megdöglött, de akkor miért én vagyok alul?), és megrökönyödött orcával meredek rád: mit nevetsz? Hogy’ merészeled bájosnak titulálni káprázatos előadásomat, amelyben vadászat volt, küzdelem, öröm, harag, élet, halál, összegubancolódás, látszatgyőzelem? Felállok, és sértetten elvonulok – hisz ennél még az is értelmesebb, ha félrehúzódva mosakodni kezdek. Fütyülök rád! Sosem láttad, mit művelek egy igazi egérrel.

Hé, te ott! Látom ám, hogy felém közelítesz, csapkodok is idegesen a farkam végével. Ne merj megcirógatni, hallod?

A végén még szégyenszemre dorombolni kezdek.

*

5
Te szavazatod: Nincs Átlag: 5 (4 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2012-03-23 14:17 Sren

Sren képe

 Egy kis önismeret egy régebbi antológiából, az újabb megjelenése alkalmából, holmi lányos nosztalgás okán; örök hálával gurumnak, Mlussnak, aki még ilyeneket is képes kihárfázni belőlem.:)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

p, 2012-03-23 20:11 Blade

Blade képe

Hát igen. Sren.

p, 2012-03-23 20:19 Zorg Kipphard

Zorg Kipphard képe

Érdekes.

Az én ízlésemnek kicsit túl harsány, kicsit túl szájbarágósan egyénieskedő, de még az emészthető kategórián belül van.

Mindenesetre ígéretes.

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Sapere aude!

p, 2012-03-23 21:09 polgarveronika

polgarveronika képe

Ez rendben van Sren. Kb. ilyennek képzeltelek.:)

Az a helyzet, hogy ismerek ilyen "Hagymácskákat". Méghozzá igen közelről.És ott legbelül, az utolsó réteg alatt meglepő finomságok lakoznak.

(én a hagymát úszószemüvegben pucolom...)

A macskákról pedig ne is beszéljünk...

 

_______Tertium non datur ______

k, 2012-03-27 20:28 lehel

lehel képe

(Miért, a macskát miben pucolod?):P

szo, 2012-03-24 11:45 Hegeda

Fogalomzavarom támadt; hagymácska, hagyma. Mi micsoda, és... A többi már jó.

Hoppodrom... zöld az ég, kék a a fü... az élet így gyönyörü

szo, 2012-03-24 16:20 Obb

5

 Szeretem?

Hát persze :)

szo, 2012-03-24 18:17 Sren

Sren képe

 Nagyon köszi mindenkinek! :)

 

Amint említettem, ez csak egyfajta nosztalgia - oka, hogy kiskorú fiam kipirulva, büszkeségtől ragyogó szemmel esett haza minap: "anyaképzeld, az egésztantestület olvastaés aztmondták....!!!!" ... 

Hát (amivel nem kezdünk mondatot, de hsz-ben tán eltekinthetünk felette), ha a tantestület olvashatta, akkor nehogy már épp a Karcostársaim ne...! - gondoltam, és gombot nyomtam.

Nézzétek el nekem, hogy "profi" írásaim nem szerepelhetnek itt. Köszi, hogy ezek nélkül is... :)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

szo, 2012-03-24 19:38 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Aranyos. Valami ilyesmit vár el az ember tőled. :)

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

szo, 2012-03-24 20:29 Sren

Sren képe

Aranyos, én? :D ... és édes? Mint a..........

Vanília!!!

Büszke vagyok rá, hogy egy igazi Sütiszörnynek is tetszett. :)

Köszi, Süti. :)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

szo, 2012-03-24 21:03 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Nem te vagy aranyos, hanem az írásod. ;)

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

h, 2012-03-26 15:33 Sren

Sren képe

 Így már más! :D Köszi. :)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

h, 2012-03-26 15:56 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Rám mindig számíthatsz!  :D

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

szo, 2012-03-24 23:13 Esvy

Esvy képe
5

Szépen kidolgozott, aprólékos mű, jól ábrázolja a személyiség összetettségét.

"és – persze – csípősebb" - Itt picit furcsálltam a gondolatjeleket, szerintem nélkülük is elég hangsúlyos a mondanivaló.

A gombolyagos rész nyelvezete nagyon találó.

 

A korlátok is korlátoltak.

h, 2012-03-26 15:37 Sren

Sren képe

 Köszi nektek is, lányok. :)

Esvy, igazságod vagyon, így két év után valóban megszakítás nélkül tűnik jobbnak. Mivel már megjelent rég, nem javítgatom, de hálás vagyok az észrevételekért. A felesleges nyomatékosítás felesleges. Jó pap holtig! :)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

v, 2012-03-25 10:15 Elisabeth Lilia...

Elisabeth Lilian Blake képe
5

Nem egészen értettem a mondanivalóját, de biztos velem van a baj. A macska határozottan tetszett, olyan édesen írtad le... "miért én vagyok alul?" 5* mindenképp :)

♠~♣~♥~♦ http://sirainportal.qwqw.hu ♦~♥~♣~♠

Bármit mondasz vagy teszel,
Halandó vagy − s az is leszel.

k, 2012-03-27 20:29 lehel

lehel képe

Irigyellek azért, hogy a fantáziád megengedi, hogy ennyire beleéld magad az írásba.

p, 2012-03-30 08:13 Sren

Sren képe

 Teljesen, vagy sehogy. ;)

Köszönöm, Lehel. :)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

szo, 2012-03-31 18:26 Tim

Jó téma, jó megvalósítás. Srentől nem is várnék mást.

De a cím csak a gondolat első harmadára illik igazán.

És egy ilyen mondatot: "csapkodok is idegesen a farkam végével" csak női szerző írhat le büntetlenül. :D

v, 2012-04-01 08:49 Sren

Sren képe

 Ez egy sokéves levél volt fentebb említett barátomnak; ő egy hiperintelligens csodalény, akivel kizárólag ilyen csapongó, elvont gondolat-nyelven beszélgetünk. Tehát nem írásnak készült, ilyenformán címet sem a történetírásnak megfelelő szabályszerűségek szerint kapott. Leginkább talán egyfajta „szabadvershez” hasonlíthatnám, versben-lírában pedig elfogadott, hogy szinte bármi lehessen a cím, akár a mű első szavai is.

Persze ez nem mentség, ezek csak a gondolataim, amúgy teljesen igazad van; főleg miután novelláskötetbe adtam be, novellának minősül, slussz.  A cicás részben viszont van visszautalás a hagymára, a címben pedig egy ékezettel megspékelve benne van a cicus.:) De ha azt a címet adom neki, hogy „Hagy-macska”, az snassz és erőltetett, továbbá nem fér bele az ízlésem szerinti szójáték-kategóriába (utóbbit vagy művészi szinten, vagy sehogy!).

Khm, hát tudod, élek a lehetőségekkel. A szembekötést bezzeg mindig szó nélkül tűrjem? Valahol kompenzálni kell, hé. :D

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

v, 2012-04-01 09:02 Tim

Na jó,  a szembekötéstől eltekinthetünk, de a plüss bilincs marad. :P