Machiavelli

 Az idő jó. Kronólógiailag és meteorológiailag is. Azt reméltem aludni tudok majd a vonaton, de nem jött össze. Nyugaton az emberek semmivel sem csendesebbek mint otthon. Már órák óta bóklászok a városban, taxira nincs pénzem, izzadt vagyok mint egy ló... legalább a térképre összekoplaltam a pénzt. Na, nincs nyafogás...  ez van, ennyi tellik, másképp nem tudom megoldani.

Annak ellenére hogy lassan október lesz és kikötővárosban járok, nagyon meleg van. A táskák lehúznak, de nincs hova, nincs miért letegyem őket. A lényeg bennük van. Nélkülük semmi értelme az uticélom felé haladni.

Igyekszem nem gondolkodni azon mire készülök. Ha átgondolom megijedhetek és nem azért vállaltam az utat és nehézségeket. Ezt muszáj végig csinálnom, és ha jól végzem dolgom soha többé nem kell aggódnom már semmiért. Néha muszáj megállnom nézelődni. Az uticél fix, de hagyom magam elvarázsolni a várostól. Ennyit igazán megérdemlek. Ott egy metró lejáró, könnyen kideríthetem hogyan szálljak fel rá... Arena Boulevard... bárki tudja merre találom, de jegyre nincs miből költenem, és ha elkapnak az ellenőrök... túl nagy a kockázat.

Egész kicsi kölyök korom óta utazni szerettem volna és minden nagy várost meglátogatni. Álmomban sem gondoltam volna, hogy Amsterdam-ba ilyen körülmények közt jutok el. Az Arena nincs közel. A vonat a központban tett le, és a stadion bőven tőle délre található. Lassan érzem már a lábaim, de közeledem, még pár sarok s megérkeztem végre. Gyönyörű város ez. Illetve, van ami klasszikusan szép... van ami undorítóan modern. De számomra pont a kettősség miatt elbűvölő. Hoppá! Nagy forgolódásomba beleütköztem egy párba. Egy kukkot sem értek hollandúl, csak amit összerakok németből és angolból, de biztos nem üdvözöltek a városukban. Megszeppent kölyökként sütöm le a tekintetem és haladok tovább.

Ah... óh... végre! Arena Boulevard! Nnna... azt hiszem balra kell fordulnom. Lássuk csak a térképen... iiiiiigen... Már látom a hatalmas teret ami elvileg az uticélom kéne legyen. Ez az utca undorítóan tágas és üres. Tiszta franciás, felülről beszélős, grandeur... fúj! Biztos tele van üzletekkel meg árúsokkal, mikor esemény van, de így förtelmes. Megigazítom az egyik táskám. Feljebb rántom, közben lecsúszik a másik vállamon. Rángatni kezdem magam és ideges leszek. A fene essen bele ebbe az egészbe! Azért hozom magammal, hogy ledobhassam, mégis itt kell vonszoljam végig az egész...

Kuncogásra leszek figyelmes. Szétnézek. Velem szemben jön két lány... fagyit nyalnak... nyelek egyet... de ehhez nem kellett a fagyit is meglátnom a kezükben. Szépek. Nem is kicsit. Fiatalok... az egyik már nem foglalkozik velem, de a másik kitartóan néz. Ahogy közelebb érnek, én nem merek tovább rángatózni. Nem elég, hogy úgy festhetek mint egy málhás öszvér, még szerte-szét lóg rajtam az egész óbelavanc. Verejték folyik a halántékomon. Megköszörülöm a torkom és elhaladok mellettük. A lány szelíden de magabiztosan mosolyog rám. Barna hajúak, amelyik engem néz kék szemű... akárcsak én. Amint észreveszi, hogy miattuk vagyok zavarban, vigyorra szélesedik a mosolya. Merev bábuként lépek el mellettük, de a szemem sarkából látom, hogy utánam néz. A másik ellenkező irányba tekint és valamit motyog.

Óh Istenem... az élet tudja ám, hogyan húzza az ostort a magam fajtán. „Tessék, egy kis mézesmadzag. Lásd miből maradsz ki!”. Szentségit! Ilyenkor nagyon szerencsétlennek érzem magam. A helyzetet figyelembe véve az is vagyok Jobb lesz elhesegetni még a gondolatukat is... ha már az édeskés illatuk az orromban maradt. Ne törd rajtuk a fejed! Neked úgyis mindegy pajtás.

Úgy elméláztam, hogy észrevétlenül megérkeztem uticélomhoz. Huh! A szívem gyorsabban kezd verni. A levegő nehezebb és reszketni kezdenek a végtagjaim, de nem a cipekedéstől. Az fokozatosan jön elő, ez pedig hirtelen lett úrrá rajtam. Megint nyelek és hideg verejték fut végig rajtam. Gyerünk! Itt a végállomás. Ne spilázd túl. Csak menj be és tedd a dolgod. Vagyis amiért idejöttél. Ne gondolkodj. Már rég döntöttél, most a tettek ideje jött el.

Az első lépésem bizonytalan a hatalmas bejárat felé. Mindegyik könnyebbé válik... de hangosabbá. A környezetem zajai egyre halkulnak. Már látni is csak a bejáratot látom, minden egyéb szürke és szintelen. Az őr kiszúrt. Pár lépés múlva már szembe fordul velem. Gyanut fogott. A fegyverére teszi a kezét. Egyetlen esélyem van közelebb jutni: határozottan kell haladnom. Ha nem habozok ő fog. Ezt is teszem. Lejjebb hajtom a fejem és pislogás nélkül bámulom. Tátva marad a szája. Megdermedt. Tudja, hogy minél közelebb érek annál nagyobb veszélyben lehet ő is, és az is aminek a védelmével megbízták. Pontosan előtte állok meg. Szólni próbál, de csak az ajkai ránganak. Szerencsém van: az ajtó nyitva. Belépek. Amint magam mögöm hagyom az őrt valamit motyog, majd recseg a rádiója. Most már mindegy. Igyekszem nem pánikszerűen, de gyorsabb léptekkel az épület belsejébe haladni. Néhány kanyart fogok, de egyre több őr vesz körül és zárja el a haladásom útját. Közelíteni egy sem mer. Lassan, de biztosan minden folyosó lezárúl előttem. Már fegyvereket szegeznek rám. Eljött hát a pillanat. Ennél beljebb nem jutok, ennél rangosabb személlyel nem találkozom.

Odalépek a leghatározottabbnak tűnő őrhőz. Nem értek a rangjelzésekhez, de szerintem ő a fejes itt. Kibiztosítja a fegyverét. Megállok, ránézek.

            -Szeretnék a klubnak játszani.

 

 

1.5
Te szavazatod: Nincs Átlag: 1.5 (2 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2010-10-01 11:32 Blade

Blade képe

Kedves Karcolók, tessék felvilágosítani a szerzőt az ő írásában leledző hibákról.

p, 2010-10-01 15:45 media97

media97 képe

Lesznek majd, akik helyesírási és egyéb szempontból (mitagadás a veszőkkel kicsit hadilábn állsz!) elemzik írásodat, leszlek akik mondatról mondatra, szóról szóra szétcincálják. Én csupán két  dologra hívnám fel a figyelmedet. Igaz címadásnál fontos, hogy már a címmel magadra vond az olvasó figyelmét, bevallom épp emiatt kezdtelek  el olvasni. Mivel rövid voltál, a bosszantó hibák ellenére is végigkövettelek, de mire a végére jutottam igencsak becsapottnak éreztem magam. Hol van itt Machiavelli, vagy akár a machiavellizmus? Én csak egy balfácán turista (?) szerencsétlenkedését látom, ahogy a számára ismeretlen környezetben töketlenkedik. Ezen kívül, bár én azok közé tartozom, akiknek nem különösebben hiányzik a történet, de ennek az írásnak nincs íve. Ha csak az alapvető fogalmazási szabályokra utalok: bevezetés, tárgyalás, befejezés - mindezek bizony hiányoznak. Elvitte őket a cica! Csak azt tudom megismételni, amit a címmel kapcsolatban írtam: - Becsapottnak érzem magam!

_____________________

"Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart." (Seneca)

szo, 2010-10-02 14:59 Ayrton

Ayrton képe

A történetről még nem írtatok. Ahogy mondtam, nem ennyinek szánom. Kibontva az alapötlet jó lenne-e? Blade-nél olvastam, hogy szereti a focit, de nem csak a gyepről szólna. Szerintetek keltene érdeklődést?

p, 2010-10-01 21:08 Liliana

Liliana képe

Még nem kezdtelek el olvasni, de már tudom, hogy számodra kötelező írás az oldal GyÍK-ja.

Ne már! Alapvetően azért a vesszőkkel ne legyünk már gondban, azért fix, hogy ha máshol nem is, de a helyesellenőrzés a szövegszerkesztőben felhívta a figyelmet, hogy hova kéne az a fránya vessző. Ebbe azért most nem fogok belemenni. Van benne jócskán!

"Amsterdam-ba " - miért kötőjelezed?

"Lassan érzem már a lábaim, de közeledem, még pár sarok s megérkeztem végre." - Erről nekem egy kabaré jelenet jut eszembe, valaki biztos kisegít, hogy kinek volt a nagy jelenete, ami valahogy úgy volt, hogy két férfi beszélgetett.

"Nem érzem a lábamat!" - mondja az egyik.

"Akkor szagold az enyémet!" - feleli a másik.

"hollandúl" - ne máá'! Most vészesen gondolkodom, hogy abbahagyom. Nem, nem az írásról van szó, még csak nem is a stilisztikáról, de tutti, hogy erre az írásra nem szabadítottál egy nyelvi ellenőrzést! Következő ilyen és befejeztem.

"Nnna..." "iiiiiigen" - Ezt felejtsd el!

"árúsokkal" - Na, most itt végeztem!

Vesszőhiba, központozási hiba, zavaros megfogalmazások, felszólítás nem felszólítás...

Ez még megbocsátható, nem tudtad, az oké, írói műhely tanulni jöttél. De könyörgöm, egy helyesírásellenőrzést miért nem lehetett rászabadítani? Vagy legalább valakit, aki tisztában van a minimális magyar helyesírás szabályaival?

Sajnálom, ha megbántottalak!

 

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

p, 2010-10-01 22:00 Roah

Roah képe

"taxira nincs pénzem, izzadt vagyok mint egy ló... " - Igen, gyakorlótér. Ha anno, ide küldtem volna az írásom...hidehúha. :) Nem érzem a hármaspont szükségét. (Képzeld, nekem is most tanították meg, hogyan is kell ezzel a három kicsi bigyusszal bánni. Tudod, mekkora hatása lehet, ha helyesen alkalmazod? Hogy kitől is? Ezt pont attól a szerzőtől, aki az olalon az Amíg elalszik című  művet publikálta. Keresés közben mást is találhatsz.:) 

" táskák lehúznak, de nincs hova, nincs miért letegyem őket. A lényeg bennük van." - Ezt nem értem. Egyébként az egyik nincset ki tudod váltani egy "vagy" beékeléssel. Ilyesmi pölö(?) : ...de nincs hova vagy miért letegyem őket. Bár ez sem az igazi. Pedig gondolatban okosan nézett ki. De leírva? Ja, meg egy jó tanács; látom, nem vagy bratyizós viszonyban a vesszőkkel. (Én sem.) A vagyra viszont kaptam a Merrefölde szerzőjétől - aki "sajnos" féllábbal már Kanadában van -, egy jó tanácsot. Így hangzik: " Ha a vagy azonos mondatrész előtt áll, egyenértékű az éssel, nem kell vessző." Hátha hasznát veszed.

" Igyekszem nem gondolkodni azon mire készülök. Ha átgondolom megijedhetek és nem ..." - Gondolkodni; bár a szóismétlésekről már korábban egy előadáson volt szó, itt nem érzem helytállónak. Fogalmazd át és keress a gondolkodásra szinonímát.

"Az uticél fix, de hagyom magam elvarázsolni a várostól." - Az fix, hogy a fix szlenges.

Itt, ennél a résznél, én úgy érzem, mintha a Deák térnél járnánk. Nincs stex a jegyre, a karakter kezében cumó van - amit nem tesz le -, és fix, hogy belebotlik egy klojziba.:) Ez nekem nem a kikötő hangulatát adja, hanem a belvárosét. Kikötőről tudod, mit jut eszembe? A sirályok.

"Egész kicsi kölyök korom óta utazni szerettem volna és minden nagy várost meglátogatni. Álmomban sem gondoltam volna, hogy Amsterdam-ba ilyen körülmények közt jutok el. Az Arena nincs közel. A vonat a központban tett le, és a stadion bőven tőle délre található. Lassan érzem már a lábaim, de közeledem, még pár sarok s megérkeztem végre. " - Erre, talán azt mondaná a Bárányok közt írója, hogy rossz infoadagolás. Ő sokkal jobban el tudná magyarázni, hogy is kéne leírni. Én csak annyit látok, hogy fura az ugrás a gondolatokba. De az is lehet, hogy ez szub. Meg van ott egy kis bibi a lábakkal. :)

"Illetve, van ami klasszikusan szép... van ami undorítóan modern. " - Hát ez mi? Szerintem nem ez a kettőség. (Dóri, ez kettőség?)

"iiiiiigen.." - Na, várjá, ezzel én néha még msnen is szemezek. Bár ha nekifutsz a Mike Hunter szerőjének művébe, vagy Rózsi néni háromfelvonásos novella sorozatára...

"Ez az utca undorítóan tágas és üres. " - Ezt hogy érted? (Ide talán a - jaj, mi a címe, annak a láncos műnek, puskáznom kell, igen, a Boldogság erdeje - igen, na erre a mondatra talán annak a novellának a szerzője tudna neked valami értelemes tanácsot adni.

"már az édeskés illatuk az orromban maradt." - Ez tök jó!

"Úgy elméláztam, hogy észrevétlenül megérkeztem uticélomhoz. " - Hm? Egy idegen országban?

"Ne spilázd túl" - Ezt sokszor hallottam már, nagyon sokszor. Az Angyalka írójától.

"Nem értek a rangjelzésekhez, de szerintem ő a fejes itt." - Nem tudom, hát-hát. Ez a fejes? Maggothot látta valaki?

Mindenképpen olvass az oldalon sokat; ne csupán a műveket, hanem a hozzájuk tartozó véleményeket, leckéket is. Elképesztő anyag van itt. És mindig talpra ess, mint a macskák. Tudod, nekik kilenc életük van.:) (Különben Győreizé eljátsza a Szamárindulót.)

 

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

p, 2010-10-01 22:57 Ayrton

Ayrton képe

 A tied az első igazán konstruktív kritika.

Nem vagyok sértődős típus. Ha nem ütköztetni akartam volna az írásom nem hozom ide. Kötekedést azt nem viselem, szóval nekem az számít kritikának ami megmutatja a másik variánst is.

Lehet, hogy a hangvételek után ez abszúrdnak tünik de kösz az eddigieket.

p, 2010-10-01 23:04 Roah

Roah képe

Á, ez nem kötekedés; nem véletlenül szerettem volna, ha feltúrod az oldalt. Aki ránéz egy művedre is, abban sose ellenséget láss. :)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

p, 2010-10-01 23:23 Ayrton

Ayrton képe

 Jaj, szó sincs erről.

Ismétlem: vesézést vártam és várok, ezzel nincs gond.

Fura... egy ismerősömnek mutattam az oldalt, neki minden tetszett amit tőlem eddig olvasott, viszont az nem amit itt talált :). Szóval ez egy jó példa a "kinek a pap, kinek a papné, kinek meg a kántor" analógiára.

Az írás iránti érdeklődésem és korai inspirációmat még kölyökként kaptam képregényekből. Talán ezért bánok... "lazábban a betükkel" :D. Az egy sokkal szabadabb műfaj.

szo, 2010-10-02 09:21 Liliana

Liliana képe

Ne csodálkozz azon, ha valaki ezekután nem fogja rád szánni az idejét, hogy felhívja a figyelmet a hibáidra.

Nagyon szívesen megmutattam volna, mint azt már meg is tettem másnál korábban (meg meg fogom utánad is, mert én is kezdtem valahol, és nekem is segítettek), de helyesírási hibás írást nem fogok javítani, nem fogom egyesével megmondani, hogy például hollandul így jó, nem pedig úgy, ahogy te írtad. Írni akarsz? Akkor nézz utána a helyesírásnak, vagy legalább használd a nyelvi ellenőrzést! Ennyi!

Ha ezt te támadásnak fogod fel, hát áldásom rá!

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

szo, 2010-10-02 11:32 Ayrton

Ayrton képe

Már bocs, de olvasd vissza az első hozzászólásod. Elhiszem, hogy kezdted valahol és azóta sokra vitted, de ezt a lekezelő hangnemet igazán nem kellett volna megtanuld.

Roah is végig kritizál, de kultúr ember módjára teszi, nem pedig sérteget.

szo, 2010-10-02 13:29 Liliana

Liliana képe

Nem, nem vittem sokra, de ha mással nem is, de a helyesírással tisztában voltam. Mert rászántam magam, hogy... Nem, nem fogom kifejteni az álláspontomat ezzel kapcsolatban, de ha valaki írni akar, akkor az a MINIMUM, hogy helyesírás szabályaira odafigyel, akárhogy is, de nekem régi szövegszerkesztőm pirossal aláhúzza az általad benne hagyott szemet szúró hibákat. Ha te nem tiszteltél meg engem, mint olvasót, hogy helyesen írj, akkor miért futnák neki én stilisztikailag az írásodnak?

Lekezelőnek tűnök? Sajnálom, elég sokat olvastam már, és általában szívesen hívom fel a hibákra a figyelmet segítve ezzel mások munkáját, de nálam is van egy bizonyos határ (méghozzá a helyesírás), ami alatt nem kezdek komolyabb véleményfuttatásba! 

Érdekes, hogy támadásnak fogtad fel, és rögtön rávágtad, hogy én mert kritizáltalak nem vagyok "kultúr ember"! Beszélhetnénk erről, de inkább ne tegyük, mert részemről itt és most befejezem mind a hozzászólásaidhoz, mind a további írásaidhoz való kommentelést!

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

szo, 2010-10-02 14:27 media97

media97 képe

Ayrton!

 

A kultúrembert minden "sértegetés" nélkül egybeírjuk!

_____________________

"Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart." (Seneca)

szo, 2010-10-02 14:42 Ayrton

Ayrton képe

 Helyes az külön is. Nem megnevezni akartam hanem jelzőt tenni rá.

szo, 2010-10-02 15:29 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Nono! Kultúrember egy szó, mert állandósult jelzős összetétel, viszont külön kulturált ember, ha különálló jelző. Vigyázz a szavakkal, erejük van. :)

_____________________
Dr. Bloody Dora

szo, 2010-10-02 08:40 Blade

Blade képe

Minden kritika konstruktív és senki nem kötekedik. Az, hogy meg kell tanulni helyesen írni, az nem kötekedés. ;)

szo, 2010-10-02 08:56 media97

media97 képe

Kedves Ayrton!

 

Mit értesz konstruktív kritikán? Mit értesz azon, hogy az idő kronológiai és meterológiai szempontból egyaránt jó? Mit mondott az ismerősöd, hogy ennek az írásnak miért jó, ha a Machiavelli címet adod? (Tudod, egy barát sosem sértene meg azzal, hogy kritizálja az írásodat.) Mi a bajod azzal, hogy felhívják a figyelmed arra, hogy az írásodnak nincs íve? Kinek a pap, kinek a papné - momdod. Szóval a pozitív tartalmú kritika jó kritika, az az észrevétel pedig, amely felhívja  figyelmed a hibáidra, az rossz kritika? Senki sem a személyedet támadta, mindössze az írásodat olvastuk el, s arról mondtunk véleményt. Vagy nem azért jöttél az oldalra? Kérlek, egy kicsit több alázatot tanúsíts, ne velünk szemben - na még csak az kéne! -, hanem az írással, az irodalommal szemben. S vesd le ezt a hamupipőke álarcot, különben előbb-utóbb senki sem fogja véleményezni az írásaidat. Persze mondok én neked pozitív dolgot is: gördülékeny írsz, s ez a későbbiekben bizonyos vegyok benne, hogy előnyödre válik majd. Csak könyörgöm ne rinyálj, feszülj neki újra meg újra az írásnak, ez a fejlődés egyetlen záloga!

 

Baráti üdvözlettel: media

_____________________

"Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart." (Seneca)

szo, 2010-10-02 11:41 Ayrton

Ayrton képe

 Egyáltalán nem erről van szó, hányszor írjam még le?

Nem azt mondtam, tökéletesnek tartotta, amit írtam és a helyesírásos dolog már túl van tárgyalva, elfogadtam, dolgozom rajta.

Az ívről nem akartam beszélni, mert nem ennyinek szánom a dolgot, ez csak egy első fejezet. Hogy a hős szerencsétlen az nem egy rossz dolog, mert legalább van hely, ahova fejlődjön. De ez ízlés dolga, inkább faragok fasza-gyereket egy szerencsétlenből, mint eleve menővel kezdjem.

Hamupipőke... azért mert nem olyan agresszívan válaszolok? Az kezdői alázat abban van amit te álarcnak titulálsz.

Pozitív kritika nincs. És ha van is teljesen fölösleges, mert az nem vezet fejlődéshez.

Szóval mégegyszer és utóljára: nyugodtan szídjátok, de ne sértegessétek amit írok. Nem értem miért nem lehet ezt személyeskedés nélkül csinálni.

szo, 2010-10-02 12:01 media97

media97 képe

Ayrton!

 

Most vagyok csak igazán kíváncsi arra, hogy miért Machiavelli a novid címe? Ez csupán egy egyszerű kérdő mondat? Eddig ügyesen kikerülted a választ, én meg rághatom itt tovább izgatottam töredezett körmeim.

 

Üdv.: media

_____________________

"Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart." (Seneca)

szo, 2010-10-02 12:09 Ayrton

Ayrton képe

 Jaaa... Ez alcím, vagyis fejezetcím. De nem ez a lényeg.

Abból indultam ki, hogy a főhős tankkal lő verébre. Nem épp elfogadott, vagy helyes módszerekkel de célba akarja juttatni az üzenetét. Simán odasétálva senki nem venné komolyan.

És mivel azt írtad a cím a te érdeklődésed is felkeltette, lehet enélkül el sem olvasod, szóval úgy tünik itt is megtette a hatását :)

szo, 2010-10-02 14:31 media97

media97 képe

Nos, igen. Csak mostmár azt nem tudom, hogy hány éves a kapitány?

_____________________

"Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart." (Seneca)

szo, 2010-10-02 14:41 Ayrton

Ayrton képe

 Kapitány?

szo, 2010-10-02 14:57 media97

media97 képe

Barátom!

 

Te vagy mindent tudsz, vagy menthetetlen vagy!

_____________________

"Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart." (Seneca)

szo, 2010-10-02 15:06 Ayrton

Ayrton képe

 Jó. Akkor többet nem kérdek vissza ha valamit nem értek.

szo, 2010-10-02 16:39 Ovidius

Ovidius képe

Az jó ötlet...

No, akkor, mivel én eddig nem avatkoztam bé` a vitátokba, megkérdezném: miért Machiavelli a szösszemény címe?

Lehet, hogy ifjú zseniként nem így gondolod, de nem rossz, ha egy címnek van valami köze a műhöz...

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

szo, 2010-10-02 11:38 media97

media97 képe

(Különben Győreizé eljátsza a Szamárindulót.)

 

No de Roah, az k...va jó! Én aztat imádom!

 

 

_____________________

"Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart." (Seneca)

szo, 2010-10-02 14:03 Roah

Roah képe

Én is.:) Talán az egyetlen a Fürerísz után, amit el tudnék pötyögni zongorán.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

szo, 2010-10-02 14:32 media97

media97 képe

 És mondjuk mit szólnál a Boci, boci tarkához?

_____________________

"Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart." (Seneca)

szo, 2010-10-02 17:39 Bloody Dora

Bloody Dora képe

"Illetve, van ami klasszikusan szép... van ami undorítóan modern. " - Hát ez mi? Szerintem nem ez a kettőség. (Dóri, ez kettőség?)

Katám, ez kettősség azon a jogán, hogy kettős. :) Amúgy ellentétnek szokás nevezni.

A finom utalásokért küldök egy szabadon felhasználható plusz csillagot. :D

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2010-10-03 09:28 Roah

Roah képe

:) Köszi. A csillagodat is. Egyébként ha a szerző a felsorolt művek közül legalább egyet is elolvas, már megérte hszt írni; legalább az alapokkal tisztában lesz.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2010-10-03 13:27 Indi

Indi képe

Jól értem, hogy ez a novella a machiavellizmusra épít? Mármint arra, hogy az olvasónak ez kapásból leesik? Elég merész feltételezés, ha jól gondolom és tényleg erre számítottál. Nekem nem esett le, a hozzászólások alapján tájékozódtam, ezért ez az írás az értetlenségen kívül semmit nem adott nekem. Két lehetőség van, vagy próbálsz egy kicsit közérthetőbb lenni (ami nem valami megvetendő, középszerűséggel határos dolgot jelent) vagy emelt fővel viseled, hogy az emberek kilencvenkilenc százaléka nem érti és nem értékeli a munkádat (vagy nem úgy, ahogy te azt várnád).

Azt sajnos nem tudom megítélni, hogy akinek leesett az utalás, az hogy viszonyult a tartalomhoz, én az előbbi hiányában egy kerekedő szemet és egy végső vállrándítást tudok felmutatni.

Amit ezen felül nem értek, hogy miért Gyakorlótér? Ha a kivitelezése szerencsésebben sül el, akkor szerintem ez inkább Egyperces (ennek előfeltétele, hogy a cím célba találjon, legkésőbb az utolsó mondat elolvasását követő fél pillanatban).


* Lillnél kedvesebb, vajszívűbb Karcost nehezen találsz, ha már az ő stílusa is elfogadhatatlan, akkor vagy nagyon nehezen viseled a kritikát vagy nincs vagy. Stílusról lehet vitatkozni csak nem érdemes. Én a helyedben mindent megtennék, hogy ne érje legközelebb szó a ház elejét, ahelyett, hogy leragadok a másik stílusának nehezményezésénél. De ez csak egy nagyon szubjektív vélemény :)

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

h, 2010-10-04 11:40 Sren

Sren képe

Megkésve, de törve nem.:) Kedves Karcostársak, ez az írás bár stilisztikai és egyéb szempontból is elmarasztalható, mindez mégsem indokolja azt a vitát, ami itt kibontakozott. Láttunk már sokkal rosszabbat is.

Tündérboszi, mi hiába tudjuk, hogy csak a segítőkészség szól belőled, azonban ha a szerző félreért, akkor biz félreérthető voltál. Máskor ne hagyd, hogy elragadjanak az indulataid, ne felkiáltójelezz, és főképp ne fossz meg a segítségedtől senkit sem. Hidd el, van az oldalon olyan író, akit én sem „kedvelek”, és ő sem engem – és mégis mindig olvasom az írásait, segítek neki, és emberi módon tudjuk kezelni a félreértéseket. Sem alkalmi koccanások, sem tartós unszimpátia nem lehet oka annak, hogy dacoljunk egymással, mert ezzel az írás ellen dacolunk. Való igaz, a GyÍK kötelező olvasmány, én is ezt szoktam mondani. Csak nem mindegy, hogyan. Emlékezz ama bizonyos első kritikára. Beléd haraptam – egyetlen egyszer, ám a további hozzászólások már a segítségről szóltak. Nekem hiába dobnak kesztyűt, ha nem veszem fel. Az nem kritika, az nem segítség.

Media97: kérem, ne azon vitatkozzunk, ki mit ért a kritika konstruktív jellegén, hanem tegyük azzá a kritikát, és maradjunk magunk is azok. Nem a mondanivalóddal van bajom, ugyanis egyetértünk; de olvasd vissza az itt felépített „kritikákat”: hol konstruktív ez? Lehetett volna mindezt stílusosabban is. Boci-boci volt, vita volt, de a szerző kérdésére nem válaszoltatok.

Kedves Szerző! A történetről kérdeztél. Ahogy a többiek is említették, első olvasatra nem jön át, hogy itt a fociról van szó. Nekem legalábbis nem. Ezt – ahogy minden egyéb írást – laikus számára is érthetővé kell tenni. Az olvasónak írsz. Írj úgy, hogy értsen.

Ajánlom figyelmedbe (a GyÍK-on túl) ezt a blogot: a téma nem teljesen ide vág, de a hozzászólásokban sok értékes információt találsz pro és kontra a Karcos kritizálási szokásokról, írástechnikai és történeti értékelésről is. Már, ha nem eső után köpönyeg. :)

 

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

h, 2010-10-04 12:19 Kelvin

Kelvin képe

Végre.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

v, 2010-10-10 09:08 media97

media97 képe

Kedves Sren!

Semmi bajom a szerzővel. Sőt látok benne fantáziát, írását gördülékenynek találtam, s az hogy nem bonyolítja túl a mondatokat, az nem kis erény. Nem kívántam a konstruktív vita értelmezéséről sem polemizálni, de olyan érzésem volt, hogy a szerző csípőből visszautasított minden hozzászólást, amiben számára nem teljesen pozitív visszajelzést kapott. A Boci-boci tarka nem neki szólt, hanem Roah egyik vicces hozzászólására reagáltam. Első hozzászólásomban bátorkodtam a szerzőt megkérdezni, hogy miért Machiavelli az írás címe? Nem kaptam rá választ a mai napig sem, csak azt, hogy ez egy hosszabb lélegzetű írás része. Nem neked szúrom be ide ezt a rövid összefoglalót Machiavelliről és a machiavellizmus lényegéről, hiszen te éppoly tisztában vagy vele, mint én és még sokan mások, csak volt egy olyan érzésem, ő viszont nem biztos, hogy tudja hogy miért ezt a címet adta, vagy ha igen, ez akarata ellenére sem jön le abból. (Ha nem olyan ingerült válaszokat kaptam volna, amilyenek az ő "tollából" születtek, készségesen álltam volna rendelkezésére, hogy valami jobbat hozzunk ki a dologból.)

" A hitetlenség pillérei
Machiavelli, az "új erkölcs" feltalálója

Niccolo Machiavelli (1496-1527) volt a modern politikai és társadalomfilozófia megalapítója, és – annak ellenére, hogy erről kevésszer esik szó - ritkán volt a gondolkodás történetében ennél teljesebb forradalom. Machiavelli tudta, hogy mennyire radikális volt. Művét az Újvilágot felfedező Kolumbusznak, valamint Mózesnek a művével hasonlította össze; úgy tekintett magára, mint aki az új választott nép vezetőjeként kivezette az erkölcsi fogalmak rabszolgaságából az embereket a hatalom és gyakorlatiasság új Kánaánjába.

Machiavelli forradalma hat pontban összegezhető.

Minden korábbi társadalmi gondolkodó számára a politikai élet célja az erényesség volt. Egy jó társadalomra úgy gondoltak, mint amelyben az emberek jók. Nem volt „kettős mérce” az egyén és a társadalom jósága között – egészen Machiavelliig. Ővele kezdődött el az, hogy a politikusok nem a jó művészeivé, hanem a lehetőség művészeivé váltak. E tekintetben a hatása óriási volt. Az összes komoly társadalmi és politikai filozófus (Hobbes, Locke, Rousseau, Mill, Kant, Hegel, Marx, Nietzsche, Dewey) ezt követően utasította el az erényességet mint célt, és ahogy Machiavelli leeresztette az irányadó zászlót, csaknem mindenki elkezdett tisztelegni az újonnan felhúzott zászló előtt.

Machiavelli érve az volt, hogy a hagyományos erkölcsök olyanok, mint a csillagok; gyönyörűek, de túl messze vannak ahhoz, hogy hasznos fényt vessenek evilági utunkra. Ehelyett ember alkotta lámpásokra van szükség; más szavakkal elérhető célokra. Tájékozódásunkat a földről, és nem az égből kell vennünk; amit az emberek és a társadalmak ténylegesen tesznek, és nem abból, amit tenniük kellene.

Machiavelli forradalmának lényege, hogy az aktuálissal ítélte meg az ideálist, és nem az ideálissal az aktuálist. Egy ideál csak akkor jó, ha az célszerű is. Így Machiavelli a pragmatizmus atyja. Nem csak „a cél szentesíti az eszközt” – minden működő eszközt -, hanem az eszköz szentesíti a célt, abban az értelemben, hogy csak akkor érdemes követni a célt, ha elérhetőek a gyakorlati eszközök. Más szavakkal, az új summum bonum, azaz a „legfőbb jó”: a siker.

Machiavelli nem csak lejjebb vitte az erkölcsi alapokat, hanem el is vetette őket. Ő nem csak pragmatista volt, hanem antimoralista is. Az erkölcsösséget csak abban az esetben vette figyelembe, ha az hozzájárult az út sikeréhez. Azt tanította, hogy egy sikeres fejedelemnek szükségszerűen kell „megtanulnia, hogyan ne legyen jó” (A fejedelem, 15. f.), hogyan szegje meg ígéreteit, hogyan hazudjon, csaljon és lopjon (18. f.).

Az ilyen gyalázatos nézeteiért Machiavelli néhány kortársa úgy tekintett a „Fejedelem”-re, mint amit maga az ördög sugalmazott. De a modern tudósok rendszerint tudományos műként tekintenek rá. Azzal védik Machiavellit, hogy ő nem az erkölcsösséget tagadta, hanem egyszerűen más témáról írt egy könyvet, azaz arról ami van, és nem arról, aminek kellene lenni. Dicsérik őt, hogy nincs benne képmutatás, ami azt is magában foglalja, hogy a moralizálás egyenlő a képmutatással.

Ez a „bort iszik, vizet prédikál” képmutatásának az általános, modern félreértelmezése. Ebben az értelemben minden ember képmutató, hacsak nem hagyja abba a prédikálást. Matthew Arnold úgy határozta meg a képmutatást, mint „az az adó, amit a bűn fizet az erénynek”. Machiavelli volt az első, aki visszautasította, hogy kifizesse ezt az adót. Ő a képmutatást nem azáltal győzte le, hogy felemelte a gyakorlatot a prédikáció szintjére, hanem, hogy leszállította a prédikációt a gyakorlat szintjére. Azaz inkább az ideált hozta összhangba a valósággal, minthogy a valóságot az ideállal.

Ő valóban azt prédikálta, hogy „papa, ne prédikálj!” – mint az egyik rocksztár az egyik dalában (“Poppa, don't preach!”). El tudnád képzelni, amint Mózes azt mondja Istennek a Sínai hegyen, hogy „papa, ne prédikálj!”? Vagy, hogy ezt mondja Mária az angyalnak? Vagy, hogy Krisztus így szól a Gecsemáni kertben, ahelyett, hogy azt mondaná „Atyám, ne az én akaratom legyen, hanem a tiéd”? Ha igen, akkor képet kaphatsz a pokolról, mert a menny azoknak az embereknek készült, akik azt mondják Istennek: „Papa, kérlek prédikálj!”.

Tulajdonképpen félreértelmezzük a „képmutatást”. A képmutatás nem annak a gyakorlatnak a kudarca, amit prédikálsz, hanem az abban való hit kudarca. A képmutatás propaganda.

Ezen meghatározás szerint Machiavelli volt csaknem a képmutatás feltalálója, hiszen csaknem ő volt a propaganda feltalálója. Ő volt az első filozófus, aki azt remélte, hogy megtéríti az egész világot a propaganda segítségével.

Úgy tekintett életére, mint amely egy szellemi hadviselés az Egyház és propagandája ellen. Úgy vélte, hogy minden vallás egy darab propaganda, amelyek befolyásolták az embereket az utóbbi 1666 és 3000 év között. És azt gondolta, hogy a kereszténységnek jóval előbb vége lesz, mint a világnak, valószínűleg 1666 körül, amit vagy a barbár inváziók pusztítanak el kelet felől (a mai Oroszországból), vagy a keresztény nyugat puhánysága és gyengesége belülről, vagy mindkettő. Az ő szövetségese volt az összes langyos keresztény, akik inkább szerették a földi hazájukat, mint a mennyeit, inkább a császárt mint Krisztust, inkább a társadalmi sikereket, mint az erényeket. Machiavelli nekik címezte propagandáját. Az megvalósíthatatlan volt, hogy teljes nyíltsággal szóljon céljairól, mert ateizmust vallani végzetes lett volna, ezért gondosan elkerülte a nyílt eretnekséget. De célja a „katolikus koholmány” lerombolása volt, és eszköze az agresszív szekularista propaganda volt. (Zsémbeskedve azt is mondhatnánk, hogy ő volt a modern médiaintézmények atyja.)

Felfedezte, hogy két eszközre van szükség ahhoz, hogy uralkodni lehessen az emberek magatartása felett, és így irányítható legyen az emberi történelem: a két eszköz a toll és a kard, azaz a propaganda és a hatalom. Így mind a véleményeken, mind a testeken uralkodni lehet, és az ő célja az uralom volt. Úgy látta, hogy minden emberi életet és történetet csak két erő határoz meg: a virtu (erő) és a fortuna (szerencse, avagy a véletlen). A siker egyszerű formulája az, hogy maximalizáljuk az erőt, és minimalizáljuk a véletlent. A „Fejedelmet” ezzel a megdöbbentő képpel fejezte be: „a szerencse olyan, mint az asszony, csak akkor tartod kordában, ha ütöd-vered.” (25. f.) Más szavakkal a siker titka az erőszak.

Az irányítás céljához szükség van propagandához is, és Machiavelli egy igazi agitátor volt. Úgy hitte, hogy „nem lehetnek jó törvényeid jó karhatalom nélkül, és ahol jó karhatalom van, ott szükségszerűen a törvények is jók ” (12. f.). Azaz az igazság „a fegyver csövéből jön ki”, Mao Ce Tung szólásával élve. Machiavelli úgy hitte, hogy „a fegyveres próféták mindannyian győztek, a fegyvertelenek pedig elbuktak.” (6. f.). Mózesnek annak idején fegyvert kellett használnia, amit a Biblia elfelejtett közölni; Jézus, a legnagyobb fegyvertelen próféta, elbukott; Ő a keresztrefeszített és nem a feltámadott. Azonban üzenete a propaganda által hódította meg a világot, azaz az intellektuális fegyverek által. Ezzel a háborúval akart Machiavelli harcba szállni.

A társadalmi relativizmus szintén Machiavelli filozófiájából származik. Nem ismert el olyan törvényeket, amelyek a különböző társadalmak felett állnának, és mivel ezek a törvények és társadalmak inkább az erőből származnak, mint az erkölcsi elvekből, ezért a következmény, hogy az erkölcs az erkölcstelenségen alapul. Az érv nagyjából így működik: az erkölcs csak a társadalmakból származhat, mivel nincs Isten és nincs Isten adta egyetemes természeti erkölcsi törvény. Azonban minden társadalom valamilyen forradalomból vagy erőszakból jön létre. A római társadalom, a római törvény eredete pl. akkor jött létre, amikor Romulus megölte testvérét, Remust. Az egész emberi történelem Ábel Káin általi meggyilkolásával kezdődik. Tehát a törvény alapja a törvénytelenség. Az erkölcs alapja az erkölcstelenség.

Az érv csak annyira erős, mint az első premisszája, amely – mint minden szociológiai relativizmusnál, beleértve azt is, amely a csaknem összes mai szociológiai tankönyvet író és olvasó gondolatait uralja – valójában bennfoglalt ateizmus.

Machiavelli hasonló érvvel bírálta a felebaráti szeretet keresztény és klasszikus ideáljait. Megkérdezte: Hogyan kaptad azokat a javakat, amiket elajándékoztál? Önző versengés által. Minden vagyon egy másik kárára adott: Ha az én pástétom szeletem nagyobb, akkor a másikénak kisebbnek kell lennie. Tehát az önzetlenség az önzőségtől függ.

Az érv materializmust tételez fel, ugyanis a szellemi javak nem csökkennek, amikor osztozunk belőlük, vagy átadjuk őket, és nem fosztanak meg senkit sem, amikor megszerezzük őket. Ha több pénzt kapok, akkor neked kevesebb lesz, és ha több pénzt adok, akkor nekem lesz kevesebb. Azonban a szeretet, az igazság, a barátság és a bölcsesség inkább növekedik mint csökken, amikor részesedünk belőlük. A materialista ezt egyszerűen nem látja, vagy nem foglalkozik vele.

Machiavelli úgy hitte, hogy mindannyian születetten önzőek vagyunk. Számára nem léteztek olyan dolgok, mint a természetes lelkiismeret vagy az erkölcsi hajlam. Tehát az egyetlen mód, hogy az embereket erkölcsössé tegyük, az erő, a tulajdonképpen totális erő, ami arra kényszeríti őket, hogy természetükkel ellentétesen viselkedjenek. A modern totalitarizmus eredete szintén Machiavellire vezethető vissza.

Ha egy ember benne rejlően önző, akkor nem a szeretet, hanem csakis a félelem tudja hatékonyan motiválni. Így Machiavelli ezt írta: „Sokkal jobb félelmetesnek lenni, mint szeretőnek… (ugyanis) az emberek kevésbé aggódnak kárt okozni annak, aki szeretetté teszi magát, mint aki félelmetessé. A szeretet köteléke olyan, amit az emberek – szerencsétlen teremtmények – elszakítanak, amikor az válik előnyükre, de a félelmet megerősíti a büntetéstől való rettegés, ami mindig hatékony.” (17. f.).

A legmeglepőbb ebben a brutális filozófiában az, hogy megnyerte a modern elmét kizárólag azáltal, hogy letompították vagy elfedték annak sötét aspektusait. Machiavelli követői elvették filozófiájának erkölcs- és vallásellenes élét, de nem tértek vissza a személyes Isten, vagy az objektív és abszolút erkölcsi alapelvek gondolatához, mint amelyek egy társadalom alapjai. Machiavelli leszűkítései kiszélesedésnek tűntek. Egyszerűen lenyeste az élet épületének legfelsőbb történetét: nincs Isten, csak ember; nincs lélek, csak test; nincs szellem, csak anyag, nincs olyan, ami kellene, csak ami van. Azonban ez a szétlapított épület (a propaganda által) úgy tűnt fel, mint egy bábeli torony, és ez a korlátoltság mint a hagyományos erkölcsi „korlátoltságoktól” való felszabadulás .

A Sátán nem tündérmese; ő egy briliáns stratéga és pszichológus, és ő teljesen valóságos. Machiavelli érvvezetése egyike a Sátán legsikeresebb hazugságainak mind a mai napig. Amikor csak kísértésbe esünk, ő ezt a hazugságot használja fel, mellyel a rosszat jónak és kívánatosnak, rabszolgaságát szabadságnak, és „Isten fiainak dicsőséges szabadságát” rabszolgaságnak tünteti fel. A „hazugság atyja” nem kis hazugságokat szeret mondani, hanem a Nagy Hazugságot, mellyel az igazságot a feje tetejére állítja. És sikerül is neki – hacsak le nem leplezzük az Ellenség kémjeit."

Én úgy érzem, hogy egy deux ex machinával lezártad a vitát, mindenki megkapta a magáét, de ugyanakkor nem vagyok biztos abban, hogy a szerző tanult a hibáiból.

Egyébként ha megbántottam volna őt, nyilvánosan bocsánatot kérek tőle! S felajánlom neki, hogy akár priviben is segítséget nyújtsak neki, ha elfogadja tőlem.

 

Tisztelettel és üdvözlettel: media97

 

_____________________

"Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart." (Seneca)

v, 2010-10-10 09:44 Roah

Roah képe

Media, tudom, hogy nem hozzám szólsz, de... egyszer már elmulasztottam válaszolni a szerző "kapitányos" kérdésére, amit neked tett fel. Aztán volt az alatt még más is. Ezúttal nem mennék el némán; Sren üzenete lényegében arról szól, hogy túl lett lihegve itt ez-az. Feleslegesen. A szerző vagy tanul belőle vagy nem - abszolút az ő dolga. (Láttam én már itt ennél az írónál jóval arrogánsabb reakciót is, de ahogy Sren is mondta, nem kell ám azt a bizonyos kesztyűt felhúzni. Hm?) Nem kell olaj a tűzre, vagy provokáció, most őszintén, minek?:D (Nem tudom, feltűnt-e, hogy maga a szerző nem kommenteli a saját kölykét(?), már rég túlléphetett ezen(?), ír egy másikat, pókerezik valahol, vagy mituomén.(?) ) Ne ragadj le itt, Sren rutinos, és tapasztalt korrektor, tanár, elmondta a véleményét, mint ahogy te is, én is, vagy bármelyikőnk. Ő így látta, elmondta, és pont. (Egyébként olvasd el azt a blogot, amit Sren a szerzőnek linkelt be. Tanulságos lesz.)

Ha legközelebb egy szerző felkapja a vizet, vagy nem válaszol, kerüld - nagy cucc, bumm, van helyette másik. Mindig. (Egyébként egy szavad sem lehet, kérdezz meg egy szerkit, hogy hányszor írtak litániát egy-egy műhöz, majdhogynem potyára, és az adott szerző egy betűvel sem válaszolt. Egyetlen eggyel sem. El tudod azt képzelni, ha mindegyik szerkesztő kapitányozik, vagy Boci-boci tarkázik? :D Ugye-hogy-ugye?:)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2010-10-10 15:38 media97

media97 képe

Oké Roah! Igazad van! A Machiavelli vita részemről lezárva.

Deux ex machina  (öncenzúra): DEUS EX MACHINA

 

_____________________

"Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart." (Seneca)

h, 2010-10-11 12:12 Sren

Sren képe

Kedves Media, köszönöm a kimerítő leírást. Roah pontosan azt felelte, amit én is mondtam volna (és igen jól tette, miután az elmúlt napokban levegőt venni is alig értem rá), így aztán nincs mit hozzátennem, csak magam sem hagyok szívesen felelet nélkül senkit. :)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

h, 2010-10-11 09:33 Tyler Silence

Tyler Silence képe

Kedves Sren!

Valamiért úgy érzem, hogy Lil nem fog válaszolni a hozzászólásodra, mert egy makacs öszvér, én viszont nem tudok elsétálni szó nélkül. Régóta ismerem őt, és talán ti is megismertétek annyira, hogy tudjátok, szívesen segít, de nála tényleg csak egy tisztalap van, ha valaki bepiszkolta, akkor ott game over, és ha nem kérnek a segítségéből, ő nem fogja erőltetni.

Szerintem nem a GyÍK-kal volt a probléma, hanem ha jól látom, még most sem lettek kijavítva a felhozott helyesírási hibák az írásban, (pedig szerkesztői lehetősége van, mint azt én is észrevettem) de a hurrogás az ment a tisztelt szerző részéről, mondván Lil nem "kultúr ember" csak azért, mert igényt tart a helyesírásra.

Új vagyok az oldalon, de tudom, hogy előbb a helyesírás, aztán a többi alapelv nemcsak itt, a Karcon működik így, hanem a többi igényes amatőr írói oldalon. A stilisztika és a tartalom csak utána jön. Nem azt mondom, hogy jó így, mert a tartalmat kéne elsőként venni, de ez egy írói műhely, ahol írástechnikát akarunk, szeretnénk tanulni. 

"Ha a lényegre akarunk szorítkozni, az író egyszerűen olyan fickó, akit azért fizetnek, hogy hazudjon. Minél nagyobb a hazugság, annál magasabb a tiszteletdíj." (Stephen King)

h, 2010-10-11 12:02 Sren

Sren képe

Szia itt, Tyler!

Aranyos vagy, de olyan még nem volt, hogy Lil ne válaszolt volna. :)) Megtalálja a módját, ha nem itt, akkor blogban vagy privben. Csak én jobb szeretek nyíltan kimondani ezt-azt, főként ami az írásokra, kritikákra vonatkozik, mert azt mindenki láthatja, és alkalmasint nem csak ketten tanulnak belőle. :)

Hogy tartalom vagy írástechnika, ez mindigis afféle "tyúk vagy tojás"-vita lesz, bárhogy feszegetnénk is, mindkét oldal híveinek megvan a maga igaza. Készséggel elimerem, fontos a tartalom, sőt nekem is megvannak a kedvenceim, amelyeket kifejezetten a történetük miatt szeretek. De, ahogy mondod, ez itt egy írói műhely. Sok olyan író dolgozik itt, aki már nagyon jól tudja, mit jelent nagyközönség előtt publikálni, és mekkora ívben hajít vissza egy gyomorbajos lektor egy írást, ami történetileg abszolúte eredeti, valóságos kincs, ámde van benne két vesszőhiba - vagy esetleg még az sincs, csak kicsit lusti vagy épp túlpörgő a dinamikai ív. Ezek az írók azért segítenek a többieknek, mert tudják: ha a Karcos korrektúrán átrágja magát valaki, akkor lehet esélye idővel kiadáskész írásra is. Ahhoz ugyanis szimpla tehetség és kiváló helyesírási készség nem elég.

(Ne mondja nekem senki, hogy de ő nem is akar kiadásra írni. Én sem akartam. :D Vagy tegye fel a kezét, akitől bekérik az írását kiadásra, és ő azt mondja: kösz, nem. D)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

h, 2010-10-11 13:14 Bloody Dora

Bloody Dora képe

(Felteszi a kezét, majd elgondolkodik, hogy ha egyszer meggyőzhető volt, talán másodjára majd könnyebben megy... és leteszi.)

_____________________
Dr. Bloody Dora

h, 2010-10-11 11:03 Liliana

Liliana képe

Igen, jól emlékszem arra a kritikádra, de nem estem a torkodnak, és nem kezdtelek téged becsmérelni, mert írtál egy kritikát. Bár lemaradt egy mosolygós smile, és félreérthető lehetett volna, hogy írd be a keresőbe, hogy létezik :). Ennek ellenére nem személyes támadásnak vettem, és miután megértettem, hogy mit akarsz elérni nálam a hozzászólásoddal, onnantól kezdve igyekeztem kerülni a dolgot, bár néha így is becsúsznak hasonló bakik.

De nem fogok szélmalomharcot vívni, mostanában úgyis túl sokat vívtam. Ahogy Ty mondta, ha nem kérnek belőlem én nem erőltetem. Talán a szerző nem vesztett sokat, és talán én sem.

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

h, 2010-10-11 11:18 Ayrton

Ayrton képe

 Most már ne vedd sértésnek, és nyugodtan olvasd ide a második bekezdést az Indi-nek tett válaszomból, de miért érzed, hogy ez itt rólad szól? Ahogy észreveszem te vagy aki személyesnek vetted. Megmondtam amit gondolok másoknak is, de egyedül te húztad fel az orrod. Ha bevallod, ha nem az első hozzászólásod agresszív és személyeskedő volt. Az hogy ki mióta ismer a mindenkinek a magánügye, nekem az első kommenttel mutatkoztál be. Ha segíteni tudsz és akarsz akkor tedd azt, de ne várj meghívót az emberektől, főleg ha egy ilyennel nyitsz ahogy nálam tetted.

Nem hiszek az internetes ismerkedésben, nem áll szándékomban senkinek sem kedvében járni, vagy igényei szerint tenni, csak azért, hogy úgy érezzem "jóban vagyunk" így, hogy valószínűleg sosem fogunk személyesen találkozni. De ezért épp olyan feleslegesnek tartom a haragtartást is ilyen közegen keresztül.

h, 2010-10-11 13:18 Sren

Sren képe

:))) Látod-látod? De abban a kritikában nem voltak felkiáltójelek, dacos elfordulás, semmiféle "mától veled haragszomrád van"-címszó. Utána sem. És azóta is értjük egymást. :)))

Lil, megértelek. De hidd el, mindenkivel ki lehet jönni. Csak akkor nem, ha esélyt sem adsz rá...

Itt nem történt más, mint hogy Aytronnal jó alaposan félreértettétek egymást. Most ennyiért megfosztanád őt a segítségtől? Nem véletlenül írtam, nekem is van ilyen író-kollegám. Bizony, volt, akinél megfogadtam, hogy soha többé, semmiféle írását nem véleményezem, mert toll a fülébe, ha még egy köszit se képes kinyögni! Aztán mégis mindig megyek alá. Meglátom az új írását, benne az alapvető hibákat, és tudom, hogy tudok segíteni, még ha sosem fogja beismerni, akkor is. Szerintem ő is tudja. Ez elég. :) Meg lehet férni akárkivel (aki abszolút összeférhetetlen, arról a szerkesztők "gondoskodnak" :D) - de ez társasjáték; ahhoz, hogy megfelelő együttműködés jöhessen létre, neked is engedned kell. Tudni kell fátylat borítani a dolgokra. Én úgy látom, Aytron ezt megtette a maga módján. Megköszönte a kritikákat, nem dacol, független maradt, és tovább fog próbálkozni. Ez igen jól van, örülünk neki!

Persze, nem azt akarom mondani, hogy véleményezz valakit, akit "nem kedvelsz". De most őszintén, mi értelme ennek egy netes közegben? A következő írása esetleg tetszeni fog. Esetleg annyira, hogy bosszankodsz majd, amiért nem tehetsz alá egy ötöst vagy egy erős négyest, mert világosan fogod érezni, hogy megérdemelné - és akkor mi lesz? Buta érzés lesz ám, higgy az öregnek: én jártam már így. :DDD

Nem akarlak rábeszélni semmire. Csak reagáltam, tapasztalatból. :)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

h, 2010-10-11 08:28 Ayrton

Ayrton képe

Most biztos túllihegném ezért nem fejtem ki, hogy mennyire örülök egy igazán mérsékelt véleménynek... Roah esetében ezt már leírtam, mindkettőtöktől kaptam hideget-meleget, de olyan formában, hogy nem hatott sértőnek, sőt, ellenkezőleg.

Nem, nem tűntem el, és igen, szövöm a következő írást, közben olvasom ami érdekesnek tűnik az oldalon, és azért dolgoznom sem árt néha :). Egyszerűen nem láttam értelmét ide kommentálni többet. Zsigerből elutasítják a magyarázataim, de ha már magyaráznom kell amúgy is régen rossz. Úgy érzem eltettem amit el kellett a kommentekből. Az egészből kiérződött a "kicsi kutya ne ugasson" dolog, ami bizonyos szintig elfogadható, én jöttem hozzátok, az alázat kötelező. De kismilliószor leírtam amit kérdeztek, Machiavelli-t megmagyaráztam, ha media nem olvasta vagy nem értette az már nem rám tartozik. Nem árulom el mi a szakmám, de abban biztos lehetsz, hogy Machiavelli-t jobban ismerem mint hinnéd. Ismétlem: ha nem jött le a céljáért rendkívüli eszközöket is megragadó főhős analógiája az már más tészta.

Szóval nem láttam értelmét tovább rágódni az itt leírtakon, mert egy idő után egyszerűen csak egymást idéztétek és ismételtétek.

A nyelvtan fontos dolog, a helyesírási kritikák előtt fejet hajtok. De szerintem nem ez a leglényegesebb dolog, főleg ha már a szövegszerkesztőd is megspórolja fáradtságot, hogy megtanuld. A helyesírási szabályokat tudják a tanárok és a szellemírók. Egy írónak fantáziája és mondanivalója legyen. Tartalmi kritikát vártam, és arról esett a legkevesebb szó. Nem jött le, hogy fociról van szó rendben, de ez is volt a szándékom. A végén csattanjon a dolog, addig had képzelje mindenki, hogy egy terroristáról írok.

Kösz mindenkinek, jót és "rosszat" is.

h, 2010-10-11 09:38 Tyler Silence

Tyler Silence képe

"A helyesírási szabályokat tudják a tanárok és a szellemírók. Egy írónak fantáziája és mondanivalója legyen. Tartalmi kritikát vártam, és arról esett a legkevesebb szó." - Kiskomám, ha nem vetted volna még észre, ez egy írói műhely, itt senkit sem érdekel a tartalom, amíg nincs rendben az írástechnikád! Ahhoz meg még amatőrös amatőr szememmel is komoly gondjaid vannak...

"Ha a lényegre akarunk szorítkozni, az író egyszerűen olyan fickó, akit azért fizetnek, hogy hazudjon. Minél nagyobb a hazugság, annál magasabb a tiszteletdíj." (Stephen King)

h, 2010-10-11 10:40 Indi

Indi képe

Engem speciel a tartalom érdekel egy írásban első sorban. Az más kérdés, hogy ennek az írásnak az esetében ez a tartalom "nem jött át". Ha valamit nem értek, nem írok hozzá fél oldalas értekezést, ezért vártad hiába, hogy erről érdemben szót ejtsek.

Az, hogy te tisztában vagy Machiavellivel teljesen rendben van. A probléma ott kezdődik, hogy az egész történetet arra alapoztad, hogy mások is tisztában vannak vele, legalább annyira, mint te. Mivel, ez szemmel láthatóan nem így van, az egész történet "meghalt", nem mond semmit vagy értetlenséget vált ki az emberből, de ezt talán már elragoztam egyszer, ennél érthetőbben nem hiszem, hogy össze tudom hozni, már csak abban bízhatok, hogy megérted mi volt a baj ezzel az ötlettel.

Helyesírás. Igen, jó lenne azt nézni, jó lenne, ha "vinne a történet". Ennek nálam legfontosabb feltétele az, hogy ne kelljen másra figyelnem, csak a történetre. Az ember óhatatlanul kiszúrja az elütéseket, a vessző, helyesírási és egyéb hibákat. Megakasztod vele az olvasód, már nem csak a történetre figyel, néha egyenesen szörnyűlködik, hogy milyen figyelmetlen volt az író. Igen, kényes vagyok a helyesírása, mert szerintem is alap. Annak az alapja, hogy a történetre tudjak figyelni. Arról nem szólva, hogy szerintem az ember tisztelje meg a másikat azzal, hogy átnézi, mit küld be, mit tesz le az asztalra. Persze, nem nyelvészeknek írsz, de van egy szint, ami alatt sokan - nagyon sokan - csak ránéznek egy történetedre és azt mondják, köszi, de nem. Közben, lehet, hogy valami jót hagynak ki, amit borzalamasan igénytelenül tálaltak. Mindenki rosszul jár, mindenki csalódik. Ha ezt nem érted meg, akkor sajnálom. Nem hiszem, hogy falnak mész a hírtől, de bizony egy minimális helyesírási odafigyelés kell ahhoz, hogy én bármit is olvassak tőled.

Részemről ezzel a téma lezárva, majd az idő eldönti mit választottál.

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

h, 2010-10-11 10:55 Liliana

Liliana képe

Én teljesen egyetértek veled, Indi!

 http://karcolat.hu/irasok/egypercesek/phil_pumpkin/szerelem_elso_latasra

Ha a szerzőt érdekli, akkor olvassa el, azt hiszem ott már egyszer ki lett fejtve a dolog, és szerintem, felesleges újra belemenni.

Nem vagyok szellemíró, sőt még író sem, de igényes olvasónak tartom magam, mégis a helyesírással tisztában vagyok.

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

h, 2010-10-11 11:07 Ayrton

Ayrton képe

 No, ezért hagytam abba a kommentálást. Ismét kezdjük körbejárni ugyanazt és lassan már feltör a kőolaj a lábunk alatt.

Mea culpa, szánom-bánom, bocsánatért esedezem így előre is DE: amit el akarok olvasni azt elolvasom, akkor is ha csak minden második szó van kiírva. Szerintem ezt jelenti ha a tartalom érdekel. Ismétlem kismillió egyszer: nem akarok kötekedni és amiben igazatok van azt meg is adom, de most már őszintén kezdem unni hogy ugyanazt olvasom minden második hozzászólásban. Ha nem reagálom le külön-külön mindegyiket, nem azt jelenti, hogy arrogáns, vagy nemtörődöm, vagy imbecillis lennék, hanem, hogy talán elsőre is felfogtam és nem látom értelmét ragozni.

h, 2010-10-11 13:25 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Tisztelt szerző, alkotók, mindenki!

Lassan több a hozzászólás, mint az olvasás, ezért megkérek mindenkit, hagyja abba a novella alatti parttalan vitát és beszélgetést, mert a végén moderálás válik szükségessé!

Nem, nem kell megköszönni, sem jelezni, hogy rendben, abbahagyjuk, mert az újabb komment-hegyeket szül.

Köszönöm!

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2011-06-02 22:23 Obb_régi

Ó, ez volt az utobbi idők legjobb olvasmánya, mármint hsz.téren, és én ebből kimaradtam :(

p, 2011-06-03 05:38 Indi

Indi képe

A következőre kapod a meghívót, ha nem vagy ott névsorolvasásnál! :)

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo