Úton, hazafelé

A férfi az országúton haladt autóval Canzano felé, az éjfekete Saab gyorsan gyűrte maga alá a mérföldeket. Tempósan hajtott, szeretett éjszaka vezetni. A vasúti átjáró után gyorsított, a zene ütemére dobolt a bőrkormányon. A reflektor fénye az út menti fasoron siklott, a fák között utak nyíltak a kukoricaföldek felé.
Az egyik dűlőútnál jobbra nézett, úgy harminc méterre egy nő állt az út mentén, és bár sötét éjszaka volt, a női alak tisztán, kivehetően látszott, a holdtól megvilágítva állt ott a gyér erdőbe vezető földúton.
A férfi a fékre taposott, csikorgott a gumi az aszfalton amíg megállt az autó. Vera! - kiáltott fel a férfi.
Vera, a férfi felesége volt, egyedül halt meg otthon, négy éve, altató túladagolás. Eljárás nem indult. A férfit senki nem hibáztatta, inkább sajnálták, de két év múlva mégis elköltőzött a városból – elindult némi szóbeszéd –, ide jött lakni, Canzanohoz közel.
Kiszállt a kocsiból, a motort hagyta járni. Gyalog ment vissza az erdei úthoz. Nem volt ott senki. Bement a fák közé, egy zöld selyemsálat talált az egyik ágra akasztva. Verának nem volt ilyen soha. A pokolba ezzel, visszaindult a kocsihoz, a keze remegett amikor egyesbe lökte a sebváltót, nagy gázzal indult.
Senki nem hibáztathatja, nem tehet róla, hogy Vera nem bírta a dolgokat, így nevezte magában mindazt, amit Vera nem bírt, gondoljon ki mit gondol. Sajnálja, rohadtul sajnálja, meg minden, de ilyen az élet, ha tetszik, ha nem.
Már százzal dübörgött amikor egy traktor hajtott ki elé váratlanul az egyik földútról. Jobbra rántotta a kormányt ösztönösen. A traktor öt méteres drótkötelén egy terménnyel megrakott pótkocsit húzott.
A drótkötél sikolya az autó fémrészein egy pillanatra elnyomta a gépek zaját.
Az autó fának ütközött, a zene tovább szólt. A traktort vezető férfi leszállt a vezetőfülkéből, az autóhoz lépett, megnézte, ami látható volt, benyúlt, hogy lekapcsolja a rádiót, de meggondolta magát. Bólintott, majd mobilt vett elő.
– Rendőrség? Jöjjenek, baleset történt – mondta, a hangja nyugodt volt.
A kiérkező járőrök nem találtak a helyszínen senkit, aki eligazíthatta volna őket.
A zene dübörgött az autó hangszóróiból, a tükrön egy zöld sál függött.

2
Te szavazatod: Nincs Átlag: 2 (1 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

v, 2017-12-03 20:45 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Rég láttalak. Az a jó a szünetekben, hogy a véleményező is kap egy kis levegőt, így távolabbról tudja szemlélni a stílusod. Kiderül egy s más.
"A férfi az országúton haladt Canzano felé, az éjfekete Saab gyorsan gyűrte maga alá a mérföldeket, tempósan hajtott, szeretett éjszaka vezetni." - Megszólalt a fejemben az a régi "hangalámondásos" filmes narrátor, tudod, amelyik totál érzéketlen fahangon darálta föl az egész szöveget, totál mindegy, milyen jelenet volt, akció vagy romantikus. Pedig ez az első mondat, és ha azzal nyitsz, hogy az olvasó hülye emlékeken rötyög (pedig ez egy horror lenne!), onnan ekkora terjedelemben nehéz visszahozni a hangulatot.
Ötelem nincs, mivel lehetne ezen változtatni. Az a tippem, hogy felmondod a sztorit, majd ezt írod le. Ha így van, hallom a hangod. És ez rossz. Nem a hangoddal van baj, hanem a hangsúllyal... nem jön át. Élettelen, száraz, drálós narráció, mert a nonverbális jeleket, a hangsúlyt, hangszínt nem tudod így átadni. Ilyenkor kell a szavaknak, a szinonimáknak előlépniük, hangutánzó, hangulatfestő stb., tudod, általános iskola, ötödik-hatodik osztály, mindenkinek a fülén jön ki, meg mi a frászt keresnek a költői képek a prózában, de az a nagy büdös helyzet, hogy amíg élőszóban piszok jól hangzik egy ilyen mondat, leírva elveszik a fele. Minden szavad fele eltűnik az éterben, ahogy leírod. És neked így kell ütnöd.
Pofátlan egy helyzet, de ugyanezt elmondhatnám az összes többi mondatnál. Szóról szóra. Mindenhol ugyanaz a baj. Felmondtad a magnóra, visszahallgattad, leírtad. Király, ötleted van. Király, ezt el is tudtad mondani. Király, képes vagy értelmes magyar mondatokat alkotni, majd ezekkel leírni azokat a helyzeteket, amiket szerettél volna. Csak azt nem érted el, ami a cél volt... persze lehet, hogy a cél jelen esetben a röpke unalom, de megadom a lehetőséget, hogy talán nem.
Volt olyan álmod, mintha vízben vagy homokban jártál volna? Mikor lépnél, de nem tudsz, futnál, de ólomból vannak a lábaid. Ilyesmit érzek az írásodban. Van ötleted, de nincs meg hozzá a... teheteség, rutin, tapasztalat, szóhasználat, látásmód, nevezd, aminek akarod. Valami hiányzik, és ez a tehetetlenség érzése feszítő. Ha mindig pofánver a valóság, akkor fejlődni sem fogsz tudni, szóval ilyenkor jönnek a B-tervek és a fura megoldások. Valamit fel kell adnod, sajnos.
Nem az írást, nyugi (áh, mindegy, innentől beszélhetek, elkönyvetled, hogy tehetségtelen vagy, kár ezt erőltetni, oké, szia), hanem vagy a kifejezésmódot, vagy az elmesélendő ötleteket, vagy a módszert. Fene tudja, melyiket a legegyszerűbb, szerintem az ötletet. Azokat ugyanis lehet tárolni, és később elővenni. A stíluson addig csiszolgathatsz, és ha már elég biztosan kezeled az irodalmi nyelvezetet, visszatérhetsz ahhoz, amit eredetileg is meg akartál írni. Sima ügy, gyakorlásnak hívják, általában unalmas.
Hogy járnán minimális sikerélménnyel, nyúlj vissza a legegyszerűbb trükkhöz: viccek. Ezzel mindig nyersz, a nők is szeretik a humoros férfiakat. Ezzel gyakorolni egyszerű. Hé, dolgoztál (nem is akármit!), éltél, biztosan fel tudsz idézni egy vicces helyzetet az életedből, amit már társaságban is elmeséltél, és nevettek rajta. Nosza, írd meg! Oké, nevek nélkül, álnevekkel, kit érdekel, de segít. Segít mesélni. A sztori adott, a poén adott, a siker adott, az olvasók harapnak rá. Jó gyakorlópálya. Ha nincs ilyen, vagy mindet olyan személyiségjogi izék védik, hogy nem mersz egyet sem felidézni, a Karcon millió és egy fórum, blogbejegyzés, hozzászólás született már saját vicces helyzetekről, lopj egyet, és meséld el, mintha egy ismerősöddel esett volna meg. (Valahová a végére írd oda, hogy nem saját, hanem itt és itt olvastad. Szerintem senki nem sértődik meg. Vagy ha igen, válassz tőlem, nekem minden leírt szavam közkincs. Mármint vihető, fejleszthető, nem ragaszkodom hozzá, nem akkora nagy csoda...)
A másik... nem tudom, ha a humor neked nem pálya, az érzelmi drámák azok igen. Mert két erős része van ennek az írásnak, mindkettő Vera.
"Vera, a férfi felesége volt, egyedül halt meg otthon, négy éve, altató túladagolás. Eljárás nem indult. A férfit senki nem hibáztatta, inkább sajnálták, de két év múlva mégis elköltőzött a városból – elindult némi szóbeszéd –, ide jött lakni, Canzanohoz közel." és
"Senki nem hibáztathatja, nem tehet róla, hogy Vera nem bírta a dolgokat, így nevezte magában mindazt, amit Vera nem bírt, gondoljon ki mit gondol. Sajnálja, rohadtul sajnálja, meg minden, de ilyen az élet, ha tetszik, ha nem."
Mert ezek ehhez a darálós stílushoz nagyon jól passzolnak. Ha ez a stílus megy - mit ne mondjak, tényleg megy -, akkor ehhez kell a sztorit igazítani. Belső monológ, én mondom, én mondom, én mondom... Hallod, hogy ugyanaz? Amikor valaki nem bírja tovább, és felmond egy történetet egy magnóra. Csak ez a történet nem kitalált, hanem valós. Van pár remekmű az irodalomban, ami erre épít. Nehéz összepasszítani a stílust a sztorival, főleg egy ilyen stílushoz jó történetet kreálni, de ha sikerül, megtérül.

Nem tudom, milyen megoldás állna még jól neked. Gyomronrúgós dráma, családon belüli thriller. (Annak tavaly volt a nagy divatja.) Oké, az túl sokat kivesz az íróból is. Lazább bűnözős sztori, hogyan lehet kijátszani az igazságszolgáltatást. :D (Adj tippeket!) Vagy a "tökéletes bűntény", és hogyan lehet ezen mégis elhasalni. Vagy írj arról, hogyan szárad a festék a falon.

_____________________
Dr. Bloody Dora

h, 2017-12-04 12:13 Bjursta

Bjursta képe

Köszönöm a véleményt. Van sokféle írásom, van barokkosan szóvirág gazdag kardos lovas - van minimál, van unalmas, van vicces, van egyperces, kétperces u.s.w. Mindenféle van. Értem én amit mondasz, de tekintsd úgy, mit a feladványt, hány vonal kell ahhoz rajzban, hogy felismerd, hogy bögre. Nem olyan könnyű. Ez gyakorlás is, ez maga a fentebbi írás, gyakorlás.
És Gitáros szavaira válaszolva - nem horror, nem fantasy nem sci-fi, nem nem tom' mi. Kíváncsi voltam mit szóltok hozzá.
Amúgy részben egészben igazad van - ha nagy író lennék már az lennék. A múltkor ültem valami rendezvényen, mondom: nekem Hemigway, az tuti, azt mondja: H. az unalmas. Lehet.
Nem mondtam fel , csak leírtam. Mérlegen mértem, amíg ilyen lett.
" A tehetséget úgy mérik mint a sót" , ki mondta? Amúgy még ha igazad is van, mondjuk igen, sajnos akkor is elkedvetlenít. Azt leírni hogy tehetségtelen vagy , azért az kemény, kemény szavak. Még nem is láttam itt ilyen szerkesztői hozzászólást. De még az is lehet, hogy igazad van.
Ezt nyilván nem írom át. Mondhatnám, hogy hozok barokkos kardos -lovast, de nem hiszem hogy hozok. Ha hozok valamit az kísérleti lesz, nagyon is kísérleti. Hát így. Te tudod ki vagyok, a nevem is tudod, nézz utána ha kedved van, vagy időd. Nem hivatkozás, ha nincs itt, tudom. Csak kérlek erre.

h, 2017-12-04 13:43 Roah

Roah képe

Én is tudom, ki vagy, az írásaidat, novelláidat, meg minden, és nem, nem azt mondta Dóri, hogy tehetségtelen vagy, de azt igen, hogy ez fog belőle megragadni benned, szóval ez az írásod szerintem is monoton lett, egysíkú, tudod, olyan hangsúly-nélküli, egyet értek abban is, hogy valóban olyan, mint a régi színváltós véháesek, ahol egy sikoltást is 'Jaj' Jaj' fa-hang narrációval láttak el, ezért is hívtuk 'alámondásnak'.
Dóri egyébként is ezt (!) a novit véleményezte, nem régieket, nem azokat, hanem csak is ezt. Hm? :))) És ez szerintem sem élő, a hangja vérszegény számomra is.
Ennek az írásnak ez a gyengéje, gyengepontja, tehát erre odafigyelve érdemes lenne gyakorolnod. Még ötletet is kaptál hozzá, szóval csapassad. ;)
Üdv újra a fedélzeten. :)))

Pacsi! ;)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2017-12-04 13:52 Bjursta

Bjursta képe

Szia, köszi. Egy egysíkú, nem is fekete fehér, ez csak szürke. Nagyon megmaradt ez a véháes dolog, én kevésbé érzem, nem lehetetlen, de én kevésbé érzem. Amúgy magam is néztem olyasmit párat. A Torinói lovat láttad? Vagy a Kopár szigetet? Nincs ez az írásban elvíve a végéig, itt van némi cselekmény. De hatszáz szóban ennyi van. Vagy ha több van az nem én vagyok :)

h, 2017-12-04 14:05 Roah

Roah képe

Meg sem kellett szólalnod, már az írás megjelente előtt elárult nekem az avatárod. Nem ez a mostani (na jó, ez is) hanem a másik. Ez az igazság. ;)
Örülök neki. :)))

Nem, képzeld, egyiket sem láttam - de tudod, milyenek voltak azok. Ahol hangsúly nélkül fordítottak, gyakorlatilag szó szerinti, magyarosítás mentes tolmácsolás, ettől volt olyan, amilyen, szerintem. Szinkrontolmácsolás. És a sztorid most ilyen. Na és? :))) Ilyennek is kell lenni, nem?
Szerintem tök jó, hogy tudod, mire kell koncentrálni, milyen javaslatok hangzanak el, milyen benyomásai vannak az olvasóknak, szóval kapd csak el azt a vicc-mesélőst részt gyakorlás gyanánt, és hasítsd. :)))

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2017-12-04 14:53 Bjursta

Bjursta képe

Hát, az egy másik irás lesz. Viszont a kopár sziklát azt nézd meg. Egy japán család egy sziklán növényt termeszt. A sziklát vízzel öntözik és megművelik amíg termőföld lesz belőle, majdnem nem emberi léptékű. Ha nem ugrasz ki az ablakon akkor húsz perc után odacövekelsz a képernyő elé. De nem fogsz kiugrani. Na egyszer ezt szeretném elérni írásban. Ezt csak ugy mondom, ez nem az a novella volt.

h, 2017-12-04 15:37 Roah

Roah képe

Gondoltam, hogy egy másik írás lesz.

Ismerős nekem a tartalma ennek az alkotásnak, vagy egy dalszöveg lehetett, vagy nem tudom, honnan - köszi, utána lesek, meghesszölöm. ;) (Szobafogságot oldottam meg ablakos ugrással - elcsesztem az érkezést, de megúsztam két lábujj-töréssel.)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2017-12-04 17:30 Bjursta

Bjursta képe

h, 2017-12-04 17:51 Roah

Roah képe

Szerintem a wiki igen, a másikat nem tudom - majd jelzik, ha nem szabad. Hm?

A téma továbbra is ismerős, vagy valami bölcsesség volt...nem is tudom, szikla és hogy a szikla repedéseiből is kinő a virág, vagy egy dalszövegben hallottam...?
Egyébként remek célnak tartom, ha az irodalom nyelvében gondolkodunk; a víz koptat, a víz, ha sziklára esik, meg is fagyhat a hidegben, meg is repesztheti a követ, elmorzsolhatja, szóval remek elgondolásnak tűnik a párhuzamod, a változás, az idő, és a the end. ;)

Neked a hallással volt gond az írásaidnál, talán ebben is ez volt, vagy ebben nagyon kitűnt, felismerhető, legszívesebben zene-hallgatást javasolnék általánosságban, több zenét, hogy érezd a ritmust, a dallamot, ilyesmiket - ha minden part szakad, a dobszót figyeld-füleld, a dob vezethet, a dob irányt mutathat, a dob segíthet, sokat, tempót diktál, iramot, gyorsul, lassul, sokan a szívdobbanáshoz hasonlítják. Összetéveszthetetlen a hangzása.

Ebben például többféleképp is megmutatja magát a hangszer, és az, mit lehet kihozni belőle, mire képes. ;)

https://www.youtube.com/watch?v=f2omHyq6Lrg

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2017-12-04 18:51 Bjursta

Bjursta képe

Kedves Dóra, te magad is a szavak embere vagy, igy tudod, hogy a kimondott, leirt szónak milyen súlya van. Azért pusztitó egy ilyen szerkesztői bejegyzés - még ha igaz is, ezzel nem is vitatkozom - mert meghatározza a helyem az oldalon, ezután tehetségtelen és unalmas vhs narráció leszek. Ilyen akadályt nem fogok tudni átugrani. Nem is akarok, annyira azért nem akarok. Az emberek nem fognak erőt fesziteni, eddigi tapasztalat szerint , hogy túllépjenek ezen. Nem jó ez, de nem hiszem, hogy tévednék. Bár tévednék. Más téma javaslataid vannk. Lehet, ahogyan mondtam vannak más témaim is, de most nem keresek témát, olyat, ahol olvasókat nyerhetek se. Viccet irjak: " - Hát Pityesz, ha újrakezdhetném! Én ugyan nem kezdeném újra! - Jöjjön főnök, itt leszállunk." Hát, leszállunk akkor. Ahoj. De nincs harag, csak úgy irtam ezt.

h, 2017-12-04 19:22 Suana

Szia!

Én semmit se tudok Rólad. Viszonylag új vagyok a Karcolaton, és az írással is csak éppen barátkozom.
De - kérdem én - miért adod fel? Mert nem értesz egyet egy véleménnyel? És mi van, ha éppen ez a vélemény lendítene egy nagyot a további írásaidon?! Kicsit gondolkodj el! Feladod, mert az az egyszerűbb, vagy megmutatod, hogy tudsz Te mást is, jobbat is?!

Mutasd meg! Annyi jó tanácsot kaptál Dóritól, használd őket! És ne hagyd magad abban a dobozban, ahová Te magad "helyezted" be saját magadat.

:)

Üdv: Sz

h, 2017-12-04 19:34 Roah

Roah képe

Egyet értek Suanával.

Ne csak azt halld meg Dóri szavaiból, amit hallani akarsz, írt egy csomó tök jó dolgot, olvasd el újra azt a hozzászólást, kérlek. Azt írta, valami hiányzik, rutin, szóhasználat, meg ilyenek, felsorolt, és ha monotonnak tartotta (Isten látja lelkem, én is annak találtam, ne haragudj, de hát van és szerintem lesz is más írásod, ami nem ilyen), akkor veled lett volna tisztességtelen, ha ezt nem mondja el, pont azért szólt, hogy merre indulj.
Tényleg, szerintem is sok javaslata volt, segítsége, nem csak a téma, van ott más is, olvasd el figyelmesen, miket tanácsolt.

Mondanám, hogy adok kitartást, vigyél az enyémből, nyugodtan, de valahogy azt érzem, nem lesz rá szükséged.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2017-12-04 19:47 Bjursta

Bjursta képe

Én már háromezerkétszáztizenötször nem adtam fel. Most sem fogom feladni. De ilyen, megmutatom, hogy tudok jobbat, olyat nem tudok. Éppen érről beszéltem, sajna. Nem érzem jó tanácsnak, sajna. De mindegy ez nem érdekes. Nincs semmi baj. Kepzeld el, keszitesz egy sámlit, azt mondjak nem jó, csinálj harangot, ha ésetleg keszitesz egy harangot, akkor azt mindják nem jó, csinálj egy tengeralattjárót. Vagy ne csinalj semmit. De nem akarom én ezt túltolni. Majd csinálok egy bukfencet.

h, 2017-12-04 20:17 Suana

Nem kérték, hogy készíts harangot, se tengeralattjárót. Csupán elmondták miért billeg a sámlid. És kaptál egy szekérnyi tanácsot, hogy a következő sámli már ne legyen billegős. Lehet kisebb, lehet másmilyen fából, festheted más színűre, de már nem fog billegni, ha követed az útmutatást.

Egyébként - csináltál már sámlit? Tudod, milyen szép dolog fával dolgozni?! Látod, hogy a kezed nyomán egyre szebb lesz, és még mindig, ... és még mindig tudnál rajta csiszolgatni, ... nincs is kedved abbahagyni ... :)))

Üdv: Sz

h, 2017-12-04 20:40 Roah

Roah képe

Nagyjából pontosan erről van szó, szerintem is.

Tudom, hogy nem vagy feladós típus, szóval fára fel. ;)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2017-12-04 20:53 Bjursta

Bjursta képe

Barátaim, amit mondotok az életvezetési kérdés, túlélés technika, harci szabályok. Ne add fel, hát nem adom. Ne vedekezz! De miért ne? Akkor is igy marad, egy szerkesztői vélménnyel , - ami után meg is szólittatott a szerkesztő, általam, csak nem felel - unalmas, és tehetségtelen, és nem én tettem oda magam, mert szerintem én k... izé, elég tehetséges vagyok, meg sokszínü. Csak ügyetlen a harcban. Na, igy. Ha leirod, hogy tehetségtelen, majd leirod, hogy nyilvan csak ez marad meg, de persze nem úgy gondoltam, akkor mi marad meg? Mint a kérdés, - talán Kentaur irta, itt egy vitaban - Miért ölte meg a feleségét Kovács? Na ezt védekezd ki. Mondhatsz már amit akarsz. Hát bocs, nem is értem hogy kerülók egy perc alatt ilyen szitúacióba. De végül is én akartam.

h, 2017-12-04 21:15 Roah

Roah képe

Még azt sem mondhatom, hogy szakmai ártalom.
Jogodban áll egyetérteni, nem-egyetérteni, elfogadni, nem-elfogadni, védekezni, ami szerintem azért nem áll meg, mert nem ért támadás. Nem csak harcnál lehet valakit biztatni, ez nem törvényszerű. Egyébként az élet sem halad munka nélkül, de ezzel is tisztában vagy. Vélemény ért és biztatás. Igen, tudom, ismerem a Kovács-ügyes vádat, de nem tartom helytállónak ide.

Túltolod.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2017-12-04 20:43 Bjursta

Bjursta képe

A képes beszédnek ez a baja, félreérthető. Nem csináltam sámlit, semmi kétkezi munkához nem értek, sajnos. A tanácsokkal nem tudok mit kezdeni, bármiről lehet irni, bármilyen stilusban. Igen tudom, szoktam. Mi tegyek vele? Nem lehet mást irni mint amit éppen irtál, nyilván lehet másként, de sajna ezt a novellát nem lehet másként már, mert ez ilyen lett. Lehet, hogy unalmas, lehet. Az irásról, a fentebbi novellácskáról mi a véleményed?

sze, 2017-12-06 19:53 Suana

Tudod, mindenkinek van egy nagy adag önbecsülése, amire szükség is van. De hajlamosak vagyunk néha azt hinni, hogy ellenünk beszél, akinek más a véleménye, mint a miénk. Pedig nem ellenünk, hanem értünk foglakozik a munkánkkal, és mondja el véleményét róla. És az nem biztos, hogy egyezik a mi véleményünkkel.
Képzeld, nekem volt egy írásom - még mindig megvan - amit direkt elrettentő példának raktak ki! :) És? Nem történt semmi!
Elképzeltem, mit szólnék hozzá, ha nem én írtam volna. Szerintem minimum hatszorosára kerekítettem volna a szemem. :)
Nem volt nehéz belátni, hogy az általam remekműnek tartott alkotás, más szemével nézve, bizony nem olyan szép.

Azt javaslom Neked, olvass el itt a Karcolaton legalább három-négy novellát, találomra kiválasztva, és próbálj meg azokban hibákat keresni. (Aki keres, az talál.) És azután újra olvasd el a sajátodat. Meglátod, könnyebb lesz benne a hibákat észrevenni, és rá fogsz jönni, hol és mit lehetne javítani.

Kérdezted, mi a véleményem az írásodról? Lehetne kicsit csiszolgatni Dóri tanácsai segítségével is, és Ovidius is egy olyan részletet emelt ki, amin tényleg el kellene gondolkodni, ... elképzelni magad előtt azt a képet ami le van írva, úgy, ahogy le van írva. - Traktor ... - ... tízméteres drótkötél ... - ... rakománnyal teli pótkocsi ... - ... kanyar ... - ... túúúl hosszúúú.
Javítgass! Te leszel a legboldogabb, ha elismerő véleményt fogsz kapni, erre, vagy másik írásodra!

Üdv: Sz

k, 2017-12-05 06:46 Bjursta

Bjursta képe

Kedves Dóra. Arra van szabaly, hogy a szerkesztő nem válaszol? Ha igen, akkor rendben.

sze, 2017-12-06 00:07 James A. Wal

James A. Wal képe

Hali Bjursta!

Tudtommal nincs ilyen szabály. Ugyanakkor mivel az említett szerkesztővel egy háztartásban élek tudok arról, hogy a mai napon rosszul lett és nem a karcolattal foglalkozott ezalatt. Gondolom ezt megérted.

Mindketten elnézést kérünk! (Ez a mondat tartalmazott némi szarkazmust.)

Ez a gondolat már régóta érlelődik bennem:
Itt és máshol is a felhasználók hozzáállása nagyon furcsának tűnik nekem mint project gazdának (más közegben) és adminnak (Szintén máshol). Valamiért az emberekbe beleivódott a versenyszektor által a vásárlók felé mutatott propagandisztikus kép.
Ingyenes környezetben sem képesek ettől elvonatkoztatni. Úgy viselkednek mintha MINDEN járna NEKIK a FELHASZNÁLÓKNAK.

Amire ki szeretnék lyukadni itt: Jelenleg az összes szerkesztő aki a karcolattal foglalkozik ingyen dolgozik. A szerverhez és domainhez köthető összes anyagi ráfordítást a szerkesztők állják, és nem a felhasználóktól szedik be.
Persze erre lehet mondani; "Ó hát mi nagyon szívesen segítünk!" de erre a segítségre pont az önzetlenség miatt nincs szükség.
Az egyetlen dolog ami miatt ezt még csinálják (és sokkal kimerítőbb mint aminek látszik) az a felhasználó, aki követelésekkel áll elő feléjük.
Ne érts félre nem akarom őket piedesztálra emelni, ugyanolyan gyarló és gyakran kicsinyes halandók mint bárki innen. (Kivétel Blade mert ő nem létezik :D) Csak azzal a csavarral, hogy ők ezt miattad is teszik félre.
Dórival párszor szóba kerültél élőszóban és az alapján amit mesélt nekem az volt a benyomásom, hogy tisztel téged. Viszont ahogy végignéztem ezeket a hozzáállásokat, nekem egy másik kép rajzolódott ki.
Jelenleg semmi mást nem csinálsz mint kiforgatsz egy olyan ironikus beszólást aminek a célja egyértelműen az volt, hogy bebizonyítsa te vagy az egyetlen aki így gondolkozik saját magával kapcsolatban.
Szigorúan ez alapján amit eddig láttam, sajnos ez messze van attól ami szerintem tisztelendő.
Az írásaid nem olvastam, így azokról nem tudok véleményt mondani, de tervezem amint elvonul az interkontinentális szarvihar az életemből.
Szeretném azt az embert meglátni akit Dóri képes tisztelni, szóval egy kérés: Kérlek, egy pillanatra állj meg, és olvasd vissza mit írtál, mert egy racionális kérdéskört érzelmi alapra helyeztél, ami nettó f*szság.
Írásban - szerintem - kizárólag az alkotói folyamatban van helye az érzelmeknek. Amit megírtál nem Te vagy, nem a Te gyereked, nem a Te kvintesszenciád. Egy rakás betű papírra/bitekre hányva ami vagy jó vagy rossz. Amit veled ellentétben meg lehet javítani, és jobbá lehet tenni, vagy ha mást nem tanulni belőle, hogy a következő betűleves jobb legyen.
A kritika, amivel itt találkozunk csak nagyon ritkán nem építő jellegű, akár szerkesztő műveli akár felhasználó.
Ha esetleg szeretnéd, az átvitt értelmű részeit a hsz-emnek kiemelni, és szétcincálni, tedd nyugodtan. A jelentésén úgy sem változtatsz.
"Kedves Dóra, te magad is a szavak embere vagy, így tudod, hogy a kimondott, leírt szónak milyen súlya van." Ezzel egyetértek, ugyanakkor nem furcsa, hogy az összességük mégis sokkal nehezebb mint a súlyuk összeadva?

_______________________________________________________________

"Semmi sem tesz átlagosabbá annál a vágynál, hogy különleges légy..."
Wiliam Shakespeare
_______________________________________________________________

sze, 2017-12-06 06:10 Bjursta

Bjursta képe

Első sorban jobbulást kivánok, honnan tudhattam volna. És egyáltalan honnanntudhattam volna barmit arról amit irtál róla? Nekem nem mondta. Eszemben sincs cincálni semmit. Sajnálom.

sze, 2017-12-06 06:36 Bjursta

Bjursta képe

Megnéztem a sajat hozzaszólásaimat, szerintem nem voltam sem tiszteletlen sem követelözö. Kétségbe sem vontam amit Dóra leirt. Nem örültem neki, érzékeny vagyok. Most sem vitatkozom vele, viszont érzékeny vagyok. Én megpróbaltam itt klubtag lenni, nem most tavaly, nem sikerült, éppen a kommunikació hiánya miatt. Sajnáltam. Nem vitatom a szerkesztök munkáját sem, sem mennyiségben sem fontosságban. Nem lenne idegen tölem a gondolat hogy ehhez akár anyagilag is hozzájaruljak, mint egy alapitvanynál, elvárás nélkül. Ha úgy véli akár Dóra akár más, hogy tiszteletlen lettem volna, elnézést kérek.

sze, 2017-12-06 06:58 Roah

Roah képe

Nem tudom, ma van télapó, itt a télapó, hol a télapó. (Zoli, pacsi Nektek!)

Pacsi Mindenkinek, Boldog Télapót, meg minden.

https://www.youtube.com/watch?v=NfYCG0PjiF4

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2017-12-04 03:07 Gitáros

Gitáros képe

Dóra elég alaposan kivesézte az írást, engem igazából egy dolog érdekelne, de az nagyon.
Ez a novella mitől horror?
Félelmetesnek nem eléggé félelmetes, véresnek nem elég véres, a feszültség nem hatja át annyira a sztorit, ami miatt horror lehetne.
Persze, ez csak egy vélemény, kíváncsi vagyok a többiekére is.
Üdv!

Miki

h, 2017-12-04 12:15 Bjursta

Bjursta képe

Nem horror, van műfaja , de nem jut most eszembe. Még leginkább horror, a felajánlott kategóriák közül.

h, 2017-12-04 12:16 Bjursta

Bjursta képe

Bocsánat, a XXI. szd. nélkülem telik.

h, 2017-12-04 22:03 Ovidius

Ovidius képe

Ez az írás nem horror, hanem egy misztikus igazságszolgáltatás meseszerű leírása. A ráhagyásos módszerrel meggyilkolt nőért igazságot szolgáltató szellem pontosan annyit cselekszik, mint a gyilkosa. A zöld sállal éppen annyit késlelteti, hogy akkor érjen a traktor elé, amikor kell.
A stílisztika olyan, mint amikor az ember homokban biciklizik...
csikorog. ☺
Évtizedekkel ezelőtt olvastam egy ilyen -- kicsit jobban megírt -- novellát egy Galaktika magazinban. Csak abban egy, az időn felül létező galaktikus bírósàg ítéletvégrehajtói voltak. Megjelenésükben egy idős pár...
Van az írásodban viszont egy logikai baki. Képzelj el egy traktor mögé kötött utánfutót, ahogy a kötél hatására kanyarodik...☺

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

k, 2017-12-05 06:44 Bjursta

Bjursta képe

Köszönöm, igen, van valami olasz megnevezése is ennek a misztikus mesének, kerestem, de nem találom, egyszer megvolt. A kerekpárral alighanem egyet ertek. A tarktor az nem kanyarodhat, igaz, elékerül, kijön, felbukkan. Igen.

k, 2017-12-05 10:49 Ovidius

Ovidius képe

Javaslom -- ha még nem olvastad -- , hogy tanulmányozd Italo Calvino Eleink című, magyarul is megjelent művét.
Három kisregényt tartalmaz:
- A nemlétező lovag
- A kettészelt őrgróf
- A famászó báró
Ezek elvileg -- ha jól tudom -- a mágikus realizmushoz tartozó írások.
A misztikummal óvatosan kell bánni, mert nem hétköznapi fogalom az írás világában.
A trakor és kötél megoldásban a kötéllel van a baj. Utántutót vontatni csak merev rúddal lehet. A kötél hajlékony, csak egyenes vonalú, feszített állapotban működik a vontatás...☺

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

k, 2017-12-05 12:59 Bjursta

Bjursta képe

Köszönöm, megnézem amiket ajánlottál. Sajnos ismerek olyan motorbalesetest amikor szegény éppen így veszítette el az életét. Nyilván nem szabályos, de volt rá eset.

sze, 2017-12-06 21:43 Sednol

Sednol képe

Hali!

A weird a szó, amit kerestél a horror helyére. Ajánlom figyelmedbe a Black Aether oldalát, sok hasznos infót találsz ehhez a zsánerhez. Ennek egyik legjelesebb képviselője H.P.Lovecraft. Ha ebben akarsz maradandót alkotni, kezdésként érdemes őt majmolni. Olvasni tőle por novellát. Tanulmányozni a felépítését, és a mintájára megírni a sajátodat. Egyet azonban nyugodt szívvel ki merek jelenteni, ha borzongást akarsz kiváltani emberekből, arra az E/1 a legalkalmasabb. Közel kell hoznod, be kell vonnod az olvasót, és erre ez a nézőpont a legalkalmasabb. Itt a hősöd halála miatt nehézkesen kivitelezhető.

„A férfi az országúton haladt Canzano felé, az éjfekete Saab gyorsan gyűrte maga alá a mérföldeket, tempósan hajtott, szeretett éjszaka vezetni.”
A férfi (ő lenne itt az alany) az országúton haladt (ez a szó azt jelenti, hogy gyalogol, mivel nem adtál meg más támpontot, holott mondjuk a hajtott szó jobban kifejezné a közlendődet) Canzano felé, (én itt pontot tettem volna, de ízlések és pofonok, amúgy szeretem a hosszú mondatokat) az éjfekete Saab (ő itt az új alany) gyorsan gyűrte maga alá a mérföldeket, (most megismétled önmagad, mintha nem értenénk az előző tagmondatod lényegét) tempósan hajtott (mármint a Saab), szeretett éjszaka vezetni (a Saab).

Nem kizárt, hogy a Saab alanynak nevezésével mellé lőttem, de a mondatodat én úgy értelmeztem, hogy a Saab hajtott tempósan és szeretett éjszaka vezetni.
Nincs azzal semmi gond, ha ennyi mindent bele akarsz zsúfolni egy mondatba, de akkor fogalmazd meg rendesen. Szedd ki a felesleges dolgokat, és tegyél mindent a helyére!

A férfi Canzanó felé tartott az éjfekete Saabbal. Tempósan hajtott, szeretett éjszaka vezetni.

Valami ilyesmi. De még ezen is lehetne finomítani. Mit számít, hogy milyen színű az autó, sőt számít, hogy Saab vagy Trabant? Ha azt akartad vele kifejezni, hogy még egy ilyen biztonságos autóban is lehet halálos balesetet szenvedni, akkor oké, de a történeted nem biztonságtechnikai kérdéseket feszeget. Amúgy az ilyen történeteknek az általánosság jobban áll, mármint szerintem.

Itt felmerült bennem, hogy miért nem lehet nevén nevezni a parasztot? Elvégre a feleségnek, a helységnek, sőt még az autónak is van neve, akkor a hősnek miért nincs?

„Az autó reflektora az út menti fasoron siklott, a fák között utak vezettek a művelt földek felé.” Pontatlan a megfogalmazásod. A reflektor nem siklik semmin, az be van építve az autóba, a fénye esetleg. Aztán a fás rész nekem túl művi. Hangulatot akarsz teremteni. Nincs sok időd rá, pár mondattal kell megoldani. Ne írd körül a dolgokat, precízen, bele a közepébe.
A fák közt megbújó bekötőutak búzaföldek, kukoricások, stb felé vezettek.

„Vera volt az, nem lehet kétség, vagy valaki, aki nagyon hasonlított rá.”
A mondat elején állítasz valamit, aztán elgyengíted a tényt. Ez így nem jó. Itt érhető legjobban tettem, hogy elmondod, de nem mutatod meg nekünk, amit szeretnél. Ha én látnám meg az évek óta halott szerelmem, mindenféle gondolataim támadnának. A racionális énem vívódni kezdene vágyaimmal.

Itt kell helyt adnom Dórának. Szárazon eldarálja a mesélőd a fontosabb tudnivalókat, pedig meg is mutathatná.

Nekem idegen a helyhatározás ilyen szerű alkalmazása egy elbeszélésben : ide jött lakni, Canzanohoz közel. Az ide feltételezi, hogy a közelben van Canzano, de én Budapesten vagyok. Értem, hogy mit szeretnél, de van ennek stílusosabb módja is.
…de két évvel később (mennyivel helyénvalóbb, mint a múlva, ad az egésznek egy gördülékenységet) mégis elköltözött Canzano közelébe.
Persze itt megint felmerül a kérdés a honnan igényét feszegetve, mert lehet, hogy csak egy faluval költözött messzebb, ami nem túl sokat segít a problémáján.

Az igazság az, hogy ez a fajta fogalmazás a mesélésből adódóan végigkíséri az egész történetet, és egyben ki is zárja a borzongás lehetőségét.

Van, hogy kétszer-háromszor is megírok egy történetet, mire megtalálom a megfelelő nézőpontot. Mivel itt hatást szeretnél gyakorolni az emberekre, itt nem elég elmondani, mit látunk, érzékeltetned kell a dolgokat. Utalni, árnyékolni.

„A traktort vezető férfi leszállt a vezetőfülkéből, az autóhoz lépett, megnézte, ami látható volt, benyúlt, hogy lekapcsolja a rádiót, de meggondolta magát. Bólintott, majd mobilt vett elő.”
Megnézte, Ami látható volt, Bólintott. Ezeknek a tagmondatoknak semmi értelmét nem találtam. Amúgy érdekelne, miért bólintott.

Én úgy látom, hogy szerettél volna egy kis borzongást vinni unalmas hétköznapjainkba, de azon túl, hogy elmondtad a történetet, nem tettél mást. Viszont hagytál rengeteg kérdést.

A hibát abban látom, hogy a karaktered egy érzelmek, gondolatok nélküli bábú. Képeket adtál nekünk, mintha csak a tévét néznénk, de a betűk világában ennél több kell. Itt nincsenek lehangoló vagy hatásvadász képek, itt nincsen zenei aláfestés, amivel elő lehet készíteni a történet végét. Itt szavakkal kell operálni.

Az oldalon sokszor elhangzott már, és még sokszor el fog:

Ne csak mond, mutasd!

cs, 2017-12-07 09:02 Bjursta

Bjursta képe

Köszönöm az elemzést. Az első mondatot javítottam, javítgattam még itt ott rajta. A Saab azért volt fontos, mert társadalmi státuszt is meghatároz a kocsi , elegáns, luxus autó, pénz van mögötte. Gondoltam akkor nem kell leírni mindezt. Amúgy valóban nem ez a legsikerültebb írásom belátom. Túl rövid, valahogy nagyon rövid. A pasinak direkt nem volt neve, nem tudom miért. A végén meg aki benézett a kocsiba , nyugtázta amit látott, be kellett következnie, és egyetértett azzal ami bekövetkezett. A pasi amúgy megriad a nőtől, hiszen köze van a halálához, nem sok lelkiismeret van benne, de félni fél.

cs, 2017-12-07 19:50 Sednol

Sednol képe

Látod, pontosan ennyivel nőtt volna meg az írásod hossza, ha ezeket az információkat is beleszövöd.
A Saab márkáról nekem a biztonság ugrik be. A luxus a Lexus, felsőbb kategóriás Mercedes, BMW, Audi, esetleg egy méregdrága sportkocsiról jutna eszembe.
Kiindulási pontnak jó az írás, de ki kellene bővíteni. Ez inkább egy gyors vázlat a jelen formájában, amit meg kellene töltened élettel.

p, 2017-12-08 06:40 Bjursta

Bjursta képe

Aligahnem igazad van, az irás vázalt jellegét illetően. A kocsikat nem tudom, a BMW Audi túl direkt, a Lexust valahogy sohasem vettem autószámba, úgy minta KIA, Ahogy volt a Daewo, tudom hogy van, de bennem nem rögzült :) igy lett Saab.

p, 2017-12-08 12:01 hamarjában

hamarjában képe
2

Ajajaj... vérzik ez, mint az újévi malac a böllér kezitől.
Az hagyján, hogy jó pár vessző nincs ott, ahol kéne, de még pontocska sem, Egyből, ha az első két mondatot nem kettőbe szeded, akkor még csak-csak elmegy egy közbeékelésnek a Saabos rész, de így a második mondat második tagmondatában elveszted az alanyt.
Amúgy tudtad, hogy nincs olyan, hogy tempósan hajtott? Vagyis van, de...Ez nem olyan, mint ütemesen dobolni. Ez valamilyen szókapcsolatban állja meg a helyét, mondjuk: gyors tempóban hajtott, vagy lassúban, esetleg normál tempóban, stb.
Lennének még apróságok, de még csak nem itt a fő gubi, hanem az információadagolásban. Rengeteg olyannal traktálod az olvasót, amivel felesleges, miközben sok minden magyarázatra szorulna. Ha nem akarod magyarázni, mert félsz, hogy túlmagyarázásba csap át, oké, majd valahogy megoldja az olvasó, de piszlicsáré dolgokkal ne traktád, főleg ilyen rövid terjedelemnél.

na ja (Obb)

p, 2017-12-08 14:19 Bjursta

Bjursta képe

Kösz, és igen. Rövid, túl rövid, viszont kellett némi magyarázat, hogy miért történik ami történik. Az első mondatot megnézem. A tempós haladást azt kevésbé érzem tévesnek, tempósan haladni az olyan hogy " jó lendülettel", nem? Tempósan gyújtott pipára, tempósan lépett ki a házból, nem lehet? További jelző nélkül is lendültet érzek benne. De lehet, hogy nem. És igen, nem jó az információ közlés. Csak törekedtem a rövid és minél szikárabb megfogalmazásra. Köszönöm a véleményed.

p, 2017-12-08 16:12 Bjursta

Bjursta képe

Az első mondattal tettem még egy kisérletet.

v, 2017-12-10 11:20 Kentaur

Kentaur képe

Én nem tudtam kitalálni, ki vagy. Azt viszont udom, mennyire rosszul esik az embernek, amikor órákat szán egy műre, esetenként hoszabb lesz a kritikája, mint a mű maga, és ahelyett, hogy értékelnék a munkáját, kihoznak belőle valami (túl) messzemenő érzelmi következtetést. Én is megkaptam párszor, amikor segíteni próbáltam, sokszor egész délutánokat áldozva egy-egy íróra, hogy most lesajnáltam, beskatulyáztam, felsőbbséges és beképzelt vagyok, különben is mire fel, mert én se vagyok tökéletes, stb. stb...
Én nem szeretnék messzemenő következetéseket levonni, de tény, hogy eddig az a tíz évnyi tapasztalatom, hogy a (túl)érzékenyekből sosem lesz sem sikeres író, sem pedig Karcolatos klubtag.
Az első dolog, amit tudni kell ugyanis, az a következő: az írásom nem én vagyok.
Szerintem én eléggé klubtag vagyok itt, tízenöt feletti publikációval, saját kötettel, jópár helyezéssel. Meg lehet nézni, mivel került ki ide az első írásom, Blade egy szál mondatával arról, hogy ez "olyan közepes". (Mit nem adtam volna Dóri egy oldalas cincálásáért!)
Ha akkor azt gondolom, hogy én vagyok közepes író, és ezt akár meg akarom cáfolni, akár elhiszem, szerintem ma sehol sem lennék.

Persze, írj másikat. De ne azért, hogy "megmutasd ki vagy, mit tudsz". Írj másikat azért, hogy fejlődj, hogy kiderülhessen van-e ott tehetség. Írj másikat azért, hogy kipróbálj valamit. De leginkább írj csakis azért, hogy írj. Ez az író első számú ismérve.

Ez az írás nem jó, sok szempontból nem az. A "párbeszéd"részek a leginkább elrontottak, technikai, formai és stilisztikai hibákból is van bőven, de leginkább a lelke hiányzik. Hadartál, nem meséltél. A karaktert még csak föl se tudjuk mérni, máris vége az egésznek. Ami nem lenne baj egy olyan egypercesnél, ahol a karakter nem fontos. De itt fontos, mert a lényegi fordulat az lenne, hogy ő meghal. Amit teljesen közömbösen fogadunk egy ilyen skicc-karakternél. Vezet, meglát egy nőt, megnézi, nincs ott senki, balestet szenved, a másik fél valamiért otthagyja, valahogy odakerül a sál - nem kapcsolódnak egymással a részek, nem sejlik fel az ok-okozati lánc, nincs hangulat, nem értjük, de nem is tud minket érdekelni.
Azt mondod, érzékeny vagy. Remek! A jó író érzékenyen ír, érzékenyen a mögöttes mondanivalóra, társadalmi problémákra, emberi lélekre, igazságra, életre, halálra, szenvedélyre...úgyhogy lássunk ebből valamit a műben! ;-)

----------------------------------------------------------------------------

"fiatal író jelentkezett, mondanám meg neki, van-e tehetsége... Meg fogja tudni tőlem, hogy igenis van tehetsége, éppen azért hagyja abba, sürgősen, az idő alkalmatlan."

v, 2017-12-10 14:27 Bjursta

Bjursta képe

Igazad van. Átgondoltam és igazad van. Az irás - ez - nem jó - ez most már jól látszik, én is érzem. Az meg, hogy éppen, hogy van az ember érzékenyítve, hát mikor hogy, néha jobb néha rosszabb. Mint a nyuszika meg a porszívó, biztos ismered, amikor már előre tudod mit mond a másik, arra mit mondasz te és így tovább. Még azt is belátom, hogy nem így kellett volna reagálni. Megnézzük a következő milyen lesz. És köszönöm.