3. script - A ködszirti rajtaütés

Alzar nyugtalanul fészkelődött a szürkésfekete bazaltba vájt üregben. Hiába próbálta lehunyni a szemét, az idegességtől szinte azonnal felpattant. Pedig még mohával is kibélelte az odút, de hiába, nem tudott elaludni. Végül megunta a dolgot és kimászott a rejtekhelye szélére.
Odakint jócskán besötétedett: az égbolton már javában nyíltak a csillagvirágok és a telt hold is túl volt útja felén. Ezt látva Alzar káromkodott egyet, majd felegyenesedett és szemeit meresztve körbenézett. Az alatta elterülő völgyet kettészelő kocsiúton nem látott semmi mozgást, de ahogy a tekintetét végigvitte a katlan nyugati részén, egy apró, mozgó foltot fedezett fel.
– Csak valami vad – szólalt meg egy rekedtes hang alig egy karnyújtásnyira Alzartól. – Talán egy vaddisznó. De miért vagy ébren?
Alzar elfordította fejét a messzi pontról, majd letelepedett a sziklára s lábait a mélység fölé lógtatta.
– Tudod Gerek, elegem van – előrehajolt és leköpött a sötétségbe. Egy darabig bámult utána, majd újra a távolt kémlelte. – Már három napja itt rohadunk és semmi.
– Türelem Alzar, türelem. Érzem, hogy ma este szerencsénk lesz, tegnap hatlábú macskával álmodtam.
– Én meg két kurtizánnal, és ma mégsem egy bordélyban töltöm az éjszakát…
Gerek nevetett és kilépett az őrhelyéről. A hold megvilágította a hosszúkás, keskeny képét, Alzar még a félhomályban is könnyedén kivette társa arca baloldalát csúfító vízszintes forradást.
– Bízz bennem haver! Ez egy aranybánya. De tudod, türelem aranyat terem. Na, húzz vissza aludni.
Alzar nem felelt, bár szólni akart még valamit az egyezségükről. Gerek elfordította fejét, ám egy pillanat múlva izgatottan megszólalt:
– Végre! Látod, hogy igazam volt?
Alzar arra nézett, amerre a sebhelyes arcú mutatott. A közelükben, ahol a kocsiút kiért a völgy déli részét beborító erdőből, egy emberszerű alak formálódott a sötétbe. Úgy látszott valamit vonszol maga mögött, legalábbis mozgása nehézkesnek tűnt.
– Utánam! – parancsolt Gerek, majd kardját felcsatolva elindult lefelé a hegyoldalról.
Alzar hátranyúlt az odú széléhez letámasztott kétélű csatabárdjáért, aztán rálépve a szűk ösvényre a férfi után eredet. A félhomályon kívül a talajból kiálló kövek és az éles kanyarok nehezítették az lefelé haladást. Jobboldalt ugyan a sziklafal védte őket, balra viszont elég volt egy óvatlan lépés, hogy lezuhanjanak a meredek hegyoldalon.
– Ne feledd Alzar – lihegte Gerek –, én beszélek. Te csak nézz fenyegetően. Már a méreted is elég lesz hozzá, hogy nyugton maradjon.
– És mi van, ha ránk támad? Kettécsapjam a rohadékot?
– Bízz bennem haver! Nem fog. Egy ekkora baltás melákra senki se merne. Szóval ne feledd, én beszélek, és ha nem adja ide az aranyat, majd akkor kettécsaphatod. De addig maradj a helyeden!
Leérve elindultak a kocsiút felé. Az alak már a közelbe járt, hallani lehetett a nyöszörgésest, amit valószínűleg a súlyos teher húzása miatt hallatott.
– Lehet, lopott holmit cipel – suttogta kapzsi vigyorral az arcán Gerek. – Tudod, ebül szerzett jószág.
Alzar nem tudott válaszolni, ugyanis az alak alig tízlépésnyire felbukkant előttük, és görnyed testtartással egyenesen feléjük tartott. Épp csak annyi idejük volt, hogy elállják az utat.
– Állj meg vándor! ¬¬– kurjantott a sebhelyes arcú, s közben kihúzta magát, mintha egy költeményt szavalna. – Add át nekünk minden pénzed, és megkíméljük életed!
Alzar egy laza mozdulattal a vállára fektette a súlyos bárdot, majd megpróbált ijesztő pózt felvenni. De úgy látszott, a jövevényt nem hatotta meg sem a fenyegető szó, sem az erőfölény: dülöngélve folytatta az útját.
– Hol hagyta a zsákját? – suttogta Alzar, de társa tudomást sem vett róla.
– Mondom, állj meg, ha élni akarsz – kiáltott zavartan Gerek és egy hirtelen ötlettől vezérelve elindult a leendő áldozatuk felé.
Alzar nem tudta mit csináljon, ezért egyhelyben maradt, ahogy utasították. Tenyere izzadt az idegességtől, s feszülten figyelte, ahogy társa eléri a lényt.
– Hogy az a!! – hallatszott Gerek meglepett kiáltása. Ám még mielőtt bármit is tehetett volna, az alak rávetette magát és a földre döntötte.
Alzar csak bambán nézte a földön küzdőket: a rablás terve pillanatok alatt összeomlott, s úgy érezte, ő a romok alatt maradt. Végül valahogy mégis összeszedte magát, és üvöltve harcolókhoz rohant. De elkéset: Gerek szétnyílt torokkal feküd a fűben, gyilkosa a mellkasán térdelt. Ekkor Alzar orrát megcsapta rothadás bűze. Az alak felnézett: arcáról több helyen is hiányzott a hús, a bal szem kocsonyája törött orra mellett lógott. Alzar a látványtól eszét veszte lecsapott a lényre, a nehéz bárd könnyedén hasította ketté a koponyát. De nem elégedett meg ennyivel, tovább aprította az élőholtat, amíg csak karajai bírták erővel. Végül lihegve a fegyvere fejét a fűbe vágta.
Remegve a hévtől társa mellé lépett. Úgy látta egy pillanatra, hogy Gerek megmozdul, ezért letérdelt, hogy meghallgassa a szívverését, de nem hallott semmit. Majd váratlanul megrándult a test. Alzar felkapta fejét, és látta, amint Gerek kinyitja a szemét.
– Már azt hittem, hogy véged. Egy élőholt volt, de megöltem. Jól vagy?
A másik azonban nem válaszolt, hanem előrelendült s ujjait Alzar nyakába mélyesztette. A férfit meglepte a támadás, s egyensúlyát vesztve hátrazuhant, egyenesen a letámasztott csatabárdjára. Feje azonnal kettényílt az éles pengén.

4
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4 (1 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

v, 2008-06-15 20:16 Eve Rigel

Eve Rigel képe

Tizenhatodik...
1. A cím előremutató, érdekes.
2. A tagolás megfelelő.
3. A cselekmény egyetlen szituációra épül, nincs túlírva, megfelelő a történetvezetés, azonban a csattanó teljes mértékben kiszámítható.
A szereplők egymáshoz való viszonyát megismerjük, a cselekedeteik motivációját is, nekem valahogy mégis hiányérzetem van a történettel kapcsolatban.
Túl egyszerű, túl lineáris, ha érted mire gondolok.
4. A stílus jó, a szöveg olvasatja magát, nagy gondok nincsenek az írástechnikával.
Figyelj arra, hogy a páros testrészeket egyes számban írjuk!
"Az alatta elterülő völgyet kettészelő kocsiúton..."
Nehézkes szerkezet.
Egy-két betűhiba.

5. A helyesírás jó.
6. A kiírásnak (szóról-szóra) megfelelt.
Bocs, hogy ezt mondom, de kicsivel több kreativitást elbírt volna.

v, 2008-06-15 20:26 Cartwright

Cartwright képe

Köszi :) És valóban, most nem jutott semmi meglepő történet, csavar az eszembe :| (Vagyis ami belefér az 5000 karakterbe :D).
Na, majd Erenikével kint leszek a vízből :D :P
---------------------------------------------------------------
http://irokor.hu/ ;)

v, 2008-06-15 20:31 Bloody Dora

Bloody Dora képe

:D (Ez építő hozzászólás volt.)
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

v, 2008-06-15 21:08 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

"Hiába próbálta lehunyni a szemét, az idegességtől szinte azonnal felpattant." - ő, vagy a szeme? :)
"nehezítették az lefelé haladást." - mármint "a". Neked is elemcserére szorul a billentyűzeted. :D
"Bízz bennem haver!" - a "haver" itt megszólítás, ergo vessző kéne elé.
"Az alak már a közelbe járt" - inkább "közelben".
"hallani lehetett a nyöszörgésest" - nem inkább "nyöszörgését"?
"– Állj meg vándor! ¬¬– kurjantott " - a word hülyesége miatt benne maradt két érdekes karakter, de ez arra enged következtetni, hogy nem nézted át, amikor bemásoltad ide. :) Ejnyebejnye.
"Mondom, állj meg, ha élni akarsz" - öö, talán felkiáltójel, de ebben nem vagyok teljesen biztos.
"Alzar nem tudta mit csináljon" - a "nem tudta" után szerintem vessző kéne, mivel ez a "nem tudta, hogy" olyan változata, ahonnan hiányzik kötőszó, de szóljatok, ha rosszul tudom!
"elkéset" - "elkésett"
Eh, jó kis novella, olvastatja magát. A csattanó helyén való, de nekem nem ütött akkorát, mint tippeltem. A cím érdekes, megfogott.
Egy négyest megérdemel. ;)
___________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

v, 2008-06-15 22:49 Fishbone

Fishbone képe

Az elsőn nekem is megakadt... a szemem... De aztán sikerült jól elmerülnöm a szövegben, nekem valahogy pont a történet egyszerűsége tetszik, és a csattanó sem viszi bele az egészet valami bonyi csavarba, ami szerintem ennél a novellánál pont megfelelő.
__________________
Egyszer élünk, egyszer élünk,
Egy gyalogot lecserélünk.

h, 2008-06-16 14:35 Cartwright

Cartwright képe

Jóvanna :D A helyesírásom kíván hagynivalót maga után :D És természetesen köszi, hogy kigyűjtötted őket ^^
---------------------------------------------------------------
http://irokor.hu/ ;)

h, 2008-06-16 14:44 miyoku

miyoku képe

tetszett, meg minden, de a párosszervek többesszámba írásán megdöbbentem. nem ez az egyik első dolog, amit megtanítanak a deltában nektek?
- . - . - . - . - . - . - . -
S im egyszerre ajtóm roppan,
Mintha egy kéz félve koppan
– dobban ajtóm csöndesen

h, 2008-06-16 15:17 Cartwright

Cartwright képe

Ne döbbenj meg :P Tudok én még ennél egyszerűbb dolgokat is elrontani. Majd meglátod :D (És természetesen tudom, hogy csak akkor nem írjuk a párosszerveket egyesszámba, ha pl.: ki akarjuk emelni őket. Különben is csak aszem 3/1 helyen rontottam el, ebből is látszik, hogy csak figyelmetlenség, hülyeség volt a baj :D)

Más: Én nem tartom jó ötletnek, hogy másokkal is átnézetitek az Scriptes feladatokat. Pont az a lényeg, hogy egyedül írd meg, mert pl.: adódhat az életben olyan, hogy azok, akik most segítenek/átnézik később nem lesznek elérhetők, vagy nem érnek rá. No meg, ez nem is egy pályázat, hogy überelni kell a többieket.
Én is tök magamtól írtam, néztem át a ködszirti rajtaütést. Hehe, mondjuk az utóbbi látszik is :D

---------------------------------------------------------------
http://irokor.hu/ ;)

h, 2008-06-16 15:23 miyoku

miyoku képe

most nem nézetem, ugyanis a néző embereim elutaztak. :(
ők nem írnak, csak mezei műélvezők. :)
de ők csak annyiban kaparásznak általában is bele, h ha kimarad egy betű, v elírok vmt, akkor szólnak. viszont h pótoljam őket, ezért kihagytam 2-3 napot és holnap nézem át újra.

amúgy meg:
"Pont az a lényeg, hogy egyedül írd meg"
természetesen nem a haverjaim írják helyettem a storykat, nálam ők max annyit javítanak, h ott lemaradt egy pont, itt meg egy betű. szóval ez abszólut egyedül írás.
- . - . - . - . - . - . - . -
S im egyszerre ajtóm roppan,
Mintha egy kéz félve koppan
– dobban ajtóm csöndesen

h, 2008-06-16 16:01 miyoku

miyoku képe

szóval nem úgy kell elképzelni az írásaim átnézését mint ahogy a szerkik csinálják, v ahogy én nézem át másét. :)
általában annyi reag jön, h figyi, itt kimaradt az igekötő...
- . - . - . - . - . - . - . -
S im egyszerre ajtóm roppan,
Mintha egy kéz félve koppan
– dobban ajtóm csöndesen

h, 2008-06-16 18:14 Kentaur

Kentaur képe

Laza kis írás,semmi gond vele, de nem is üt nagyot. Az utolsó mondat nekem olyan fölösleges, az sokkal hátborzongatóbb lett volna szerintem, hogy: A férfit meglepte a támadás, s egyensúlyát vesztve hátrazuhant.(hatásszünet, enter)
Egyenesen a letámasztott csatabárdjára.

De ez csak az én morbid privát véleményem. :-)
----------------------------------------------------------------

"Az emberek néha belebotlanak az igazságba... Aztán fölállnak és továbbmennek."