3/2 script - Josy

Mire a tó széléhez rángatták, Erenkie már a Hosszú Sóhaj harmadik stádiumában volt. A világ beszűkült körülötte, izmai elernyedtek, légzése elmélyült, minden figyelme befelé, egyre lassuló szívverésére összpontosult.

Alig érezte a víz ütését, amint valóságos második bőrként feszíti arcára a csuklya durva szövetét. Az is csak homályosan jutott el a tudatáig, ahogy a tó hidegen méhébe fogadja, majd kíméletlen ölelésben egyre jobban ránehezedik. És ez így volt jól. A páni gondolatok egyedül a gyors halálhoz vezetnék el.

Életvonala most egy tölgyfa ágához hasonlított, mely az erős törzsről egyre vékonyodó elágazásokkal nyúlt az ég felé. Minden lassú szívdobbanás egy-egy levelet rázott le erről az ágról, a közelgő és visszafordíthatatlan elmúlás jelképekén. Még huszonkilenc levél várt rá a túlvilág határáig.

Mikor Erenike már a tó olyan mély rétegébe merült, hogy a jegesség átszivárgott beburkolózott elméjén, óvatos mozdulatokkal nekilátott kiélezett körmeivel elreszelni csuklóján a kötelet. A tizenhetedik levéllel együtt már a lábáról is lehullott a kötél.

Csuklya és szájpecek nélkül süllyedt az aljnövényzet közé, s puha tenyerével simított rajtuk végig, türelmesen kivárva, hogy felfedjék előtte a helyes irányt. Három hosszú, végtelennek tűnő szívdobbanás után megbizonyosodott a gyenge, alig érzékelhető áramlás jelenlétéről, s lassú mozdulatokkal lökte magát az erősödő vonzás felé.

A nyolcadik falevelet már úgy rázta le a halál közelsége, ahogy a sodrás húzta testét egyre vadabbul a barlangnyílás felé. Érezte amint a nyomáskülönbség váratlanul átszippantja a lyukon, és nagyot csobban a belső vízgyűjtőben. Itt már vigyáznia kellett, nehogy besodródjon a közeli folyóhoz vezető járatok valamelyikébe.

Három szívdobbanásra volt már csak a másik léttől, mire elfeküdhetett rejtekhelyük szűk partján, s elkezdhette kivezetni testét a Hosszú Sóhaj állapotából. Szívverése és légzése fokozatosan tért vissza a normális ritmusba, életfája újra kizöldült, s vastag ágakat növesztett az ég felé, ahogy izmai feszítése, ernyesztése és pumpálása egyre határozottabb mozdulatsorban olvadtak össze.

A partról még bágyadtan ment a barlang gyertyákkal megvilágított végébe, de amint sarkaira ülve végre megérinthette a lelógó vastag, hűs gyökereket, rögtön elöntötték testét az Élet új, frissítő energiái.
Hálásan nézett a falon függő nőalakra, melyet a több ezer éves tölgy föld mélyéig nyúló gyökereiből formált magának az istennő. Suttogva fohászkodott hozzá testvéréért, hogy védje meg az emberekben lakozó vadságtól, s óvó öleléssel kísérje haza odafentről…

- Erenike! Erenike! - tört ki az emberekből, ahogy észrevették a közeli dombon álló alakot.
A tömeg ez idáig kíváncsian, kárörvendve, vagy éppen érdektelenül állt a tóparton, hogy végignézze a vízbe vetett lány haláltusáját, de most rémült sikoltások, vad hördülések és hitetlenkedő kiáltások lepték el.
- Ő az! Ez tényleg ő az! - mutogattak hollófekete hajára, megtépázott ruhájára, kivillanó bájaira. Volt, aki ijedtében belehátrált a vízbe. A papok egyike még a feszületet is kiejtette a kezéből döbbenetében.

Erenike elmosolyodott. A nagy rémület ellenére némely tekintetben fellobbanni látta a már elfeledettnek hitt, de örökkön ismerős csillogást, s hálát rebegett az istennőnek. Bevált hát a tervük. Már nem csak az egy isten fiáé ez a sok szív. Már egy másik feltámadásban is hihetnek.

Vidám nevetéssel tárta szét karjait, s egyre gyorsuló pörgéssel belekezdett a Tavasz boldogító énekébe. Végigtáncolt a virágos domb hátán, majd egy éles madárhangot hallatva eltűnt mögötte. Nem kellett félnie, hogy üldözőbe veszik. Diana istennő egészen más követőket nyert magának ezen a napon…

5
Te szavazatod: Nincs Átlag: 5 (2 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

h, 2008-06-23 13:26 Eve Rigel

Eve Rigel képe

Misztikus és hangulatos, szemléletes.
Remek analógia (tölgyfa)
Jó a kapcsolat a Diana kultusszal.

h, 2008-06-23 13:35 miyoku

miyoku képe

tetszik! 5-ös.
- . - . - . - . - . - . - . -
S im egyszerre ajtóm roppan,
Mintha egy kéz félve koppan
– dobban ajtóm csöndesen

h, 2008-06-23 13:57 ColemanV

ColemanV képe

Nekem az tetszett benne nagyon, hogy technikailag nem vesz igénybe külső segítséget és ez valahogy hihetőbbé teszi a szabadulást.
(tesóm mit nem adna, ha rájöhetne, hogyan élesíthetné meg ÍGY a karmait :D )
.
Gratula ;)
---------------------------------
Minden hozzászólásod segítség,
Minden értékelésed öröm,
Minden örömöd megtiszteltetés. ;)
---------------------------------

h, 2008-06-23 15:27 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

"jelképekén" - jelképeként
Uah. Nagyon jó, olvasatja magát. Gratula!
___________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

h, 2008-06-23 15:38 Ameli Eftímea Paitha

Ameli Eftímea Paitha képe

Josy!
Ez nagyon jó történet lett. Nagyon tetszettek a képek, amiket elém vetítettél, az életfa-hasonlat, a szívdobbanásnyi idők, és végig minden és minden. Elismerésem. Megfogott.
Egy apróság, ha nem bánod:
- amint valóságos második bőrként feszíti arcára a csuklya durva szövetét - ide múltat írtam volna.
Ezen kívül nekem minden rendben van.
*-*-*-*-*
ÁlomÁlmodó

h, 2008-06-23 20:58 a.peterfy

Szia!

Tetszett a folytatásod! Szeretném tudni honnan nézted ki a történelmi hátteret már ha valóban igaz!
A tagolás, amit nekem is felrónak, egy kicsit feldarabolja a történetet, ha csak szívdobbanásoknál lenne elválasztva szerintem jobban mutatna.

Nekem is tetszett, gratulálok hozzá! :)

k, 2008-06-24 11:20 Josy

Josy képe

Köszönöm a bókokat! :férfi létére pironkodik:

Mikor írtam azt a mondatot, amit Eftímea említ, halványan felderengett, hogy múltidőben ké folytatni, de valamiért így jobban ízlett. Eve remélem elmondja majd, hogy jó-e, vagy rossz.

A háttéranyagot sima guglizással értem el: középkor - boszorkányság. Harmadikra kidobta a Diana-kultuszt, de csak megemlítés szintjén, mint egy természet-istennő vallást.

Aztán egy másikon az olasz boszorkányság forrását, múltját, jelenét foglalták össze, ott bukkantam a tölgyfa utalásra, mint mágiájuk egyik fontos elemére.

Aztán a következő guglizás kidobott egy ezeréves fáról szóló verset, melynek gyökerei lenyúlnak egészen az Alsó Világokig, és ez is tölgyfa volt. Na mondom, akkor ez bizony tölgyfa lesz nálam is.

Kicsit vegyítettem a jógával is.

Először olyasmit akartam, mint amikor a Gyűrűk Urában a tündeboszi megízleli a gyűrű erejét, de most nem volt ahhoz ihletem.

_________________________
Gondolkodom, tehát ráérek.

k, 2008-06-24 11:42 Eve Rigel

Eve Rigel képe

"Alig érezte a víz ütését, amint valóságos második bőrként feszíti arcára a csuklya durva szövetét. Az is csak homályosan jutott el a tudatáig, ahogy a tó hidegen méhébe fogadja, majd kíméletlen ölelésben egyre jobban ránehezedik. És ez így volt jól. A páni gondolatok egyedül a gyors halálhoz vezetnék el."

Ezeket a mondatokat javíthatod a következőképpen:

"Alig érezte a víz ütését, ahogy valóságos második bőrként arcára feszítette a csuklya durva szövetét. Csak homályosan jutott el a tudatáig, hogy a tó a hideg méhébe fogadja, majd kíméletlen ölelésben egyre jobban ránehezedik. És ez így volt jól. A páni gondolatok egyedül a gyors halálhoz vezetnék el."

Az első mondat mindenképpen múlt idő.
Képzeld el a jelenetet!
A lány elmerül a vízben - gyorsan történik, vagyis szinte minden következő mozzanat máris múlttá válik. A víz ütése és az arcrafeszítés között szinte nem is telik el idő.
A második mondat második része már maradhat jelenben, ugyanis ez sokkal hosszabb folyamat. Ezt azzal is érzékeltetted, hogy "homályosan jutott el tudatáig", vagyis lassan, nehezen...
Közben - ahogy a lány merül egyre lejjebb - a tó szép lassan a méhébe fogadja.
Ha a második mondatot múlt időben írtad volna, befejezettnek tekinthetnénk a folyamatot, túl gyorsan történt volna meg, és így elvesztettünk volna egy lényeges hangulati elemet.
A negyedik mondat feltételes módban helyes. Ugyanis azalatt a folyamat alatt, amíg a tó a méhébe fogadja, a lány gondolkodik. Mérlegel. Különbséget tesz a megtörtént események a jelen pillanatai és a lehetséges jövő között.
Szerintem ez így remek megfogalmazás. Nagyon érzékletes, szemléletes, átérezzük a lány kínját.
Az pedig, hogy kutatómunkát is végeztél, külön dicséretet érdemel.
A gondos munka meglátszik a történeten.

k, 2008-06-24 12:09 Josy

Josy képe

Ezt eddig így nem is láttam, Eve! Hála!

A piszkozat tele volt "ahogy"-okkal, alig bírtam javítani.

A "nyomáskülönbség" stílusidegennek hat utólag egy természetboszihoz.

Az ikertestvér és a tömeg játékát jobban részletezhettem volna.

Ha rajtam múlik, egy évet is ültem volna ezen a novin :D

_________________________
Gondolkodom, tehát ráérek.

sze, 2008-06-25 20:02 Aures

Aures képe

Gratulálok Josy, nagyon jó lett!
Kérdés: Olvastad a Dűnét?
Nekem olvasás közben az ugrott be. Meg a Benne Gesserit. stb. :D
_______________
Behunyom a szemem, hogy lássak.

cs, 2008-06-26 07:21 Josy

Josy képe

Köszi Aures!
Nekem mindig is borsódzott a hátam azoktól a banyáktól a Dűnében. :)

_________________________
Gondolkodom, tehát ráérek.

cs, 2008-06-26 18:56 Aures

Aures képe

Hehh! Nekem is! :D
_______________
Behunyom a szemem, hogy lássak.

cs, 2008-06-26 12:59 Sólyom László

Sólyom László képe

Gratulálok, ügyesen oldottad meg!
_________________________________________
Minden célon túl ott vár a következő.

szo, 2009-04-11 12:55 Györeizé

Györeizé képe

Nagyon tetszett, főleg addig a részig, amíg biztonságba kerül. Érdekes volt a tölgyfás-leveles "leírás", pláne azért tetszett, mert egy ideig nem lehetett eldönteni, hogy lesz-e külső segítség, vagy sem. A jóga nekem is eszembe jutott itt. Aztán valamiért - ne kérdezd, miért - az már nem tetszett annyira, hogy egy konkrét kultuszhoz, egy konkrét istennőhöz kapcsoltad, mint boszit. Úgy értem, ez mindig támadási felület is, hisz ilyenkor jöhetnek az adott dologban "tájékozottabbak", és mondhatják, hogy az nem is így, az nem is úgy... Szóval nekem hangulatilag jobban bejött volna, ha egy általad kitalált kultuszhoz kapcsolod. De ez csak személyes vélemény.
Összességében tetszett, az eleje különösen. Meg jó ez a "sokkolós" hívő-gyűjtés, tényleg közelebb állhat egy természetvalláshoz, mint a térítős-ájtatoskodós verzió.
__"Nem muszáj. A lényeg, hogy megtehetnéd."
L'ibress, Jedi-nagymester
__"Kár, hogy öntelt vagyok. Így már nem fér több belém magamból."