Űrmacska (Hogdney Smith törtnénetek)

Hogdney Smith délelőttje egészen kellemesen telt a hatalmas, légkondicionált irodában, és egészen addig eszébe sem jutott az életét megkeserítő gyomorbaj, amíg a férfi, karján egy sárgás szőrű macskával, be nem lépett az ajtón.
– Jó napot – köszönt rá az ismeretlen. A macska hallgatott és opál szemével Smith szürke arcát bámulta.
– Maga kicsoda? – Hogdney Smith a macskát nézve kérdezte, de a férfi így is elértette.
– Dr Christian Koch vagyok, a macskabenzin feltalálója – mondta, és meg sem várva, hogy a NASA képviselője hellyel kínálja, elhelyezkedett az egyik karosszékben.
– Az ott egy macska? – kérdezte Smith lassan, mert egy pillanatra azt hitte, megint egy olyan csúfolódóval van dolga, aki különféle állatokat küldözget a NASA részére, pótolandó a katasztrófákban elhunyt űrhajósokat. – Az űrutazás hajnalán a majom és a kutya is sikeresebbnek bizonyult, fogadják hát őket nagy szeretettel!
Dr Christian Koch bólintott, és szórakozottan vakargatni kezdte a macska fültövét.
Hogdney Smith zavartan krákogott néhányat.
– Esetleg innának valamit?
– Köszönöm, nem kérünk semmit. Nemrég ittunk tejet.
– Értem – felelte Smith, majd nagy nehezen kinyögte: – Tulajdonképpen, mit keresnek itt? Nem akarok tolakodó lenni, kérem, bocsásson meg, ha tudatlannak bizonyulok, de mi az a macskabenzin?
A doktor óvatosan letette a földre a macskát, aki azonnal összegömbölyödött, és dorombolni kezdett.
– Kérem, én Kleinhartmannsdorfból jöttem a NASA Fejlesztési és Fogyasztási Racionalizálási intézetéhez. Úgy tudom, hogy önök foglalkoznak az üzemanyag előállítás költséghatékonnyá tételével.
Smith bólintott.
– Így van. A mi feladatunk, hogy… – itt megállt egy pillanatra, majd mintha kizökkent volna a tű a barázdából, kibökte:
– Hol van az a Kleinhartmannsdorf?
– Németországban. Egy ottani tehénistállóban építettem meg a macskabenzin előállító apparátomat – mondta Koch.
Smith megtörölte verejtékező homlokát. Orrába kúszott saját szájszaga, ami a gyomorbajtól keserű és szúrós volt. A fiókjából néhány tablettát vett elő, a nyelvére helyezte és leöblítette egy pohár vízzel.
– Folytassa, kérem.
- Macskákból és elhullott állatok teteméből állítok elő benzint. Háromszáz fokon elégetem a tetemeket, kiszűröm a keletkező szénhidrogéneket és egy katalizátor segítségével dízellé alakítom. Az autóm is ezzel a keverékkel megy, és százhetvenezer kilométer után nyugodtan mondhatom, az üzemanyag minősége megfelel a legmagasabb előírásoknak is.
Smith érdeklődve dőlt előre forgószékében.
– Azt mondja, hogy macskabenzin? Mármint macskából benzint?
– Azt. Esetleg érdekelné a technológia önöket?
Hogdney Smith megborzongott. Valami nagyot, valami különlegeset érzett. Fiókjából papírt és ceruzát vett elő.
– Számoljunk – mondta. – Vegyünk alapul egy átlagos macskát. Legyen mondjuk kandúr, a hímek masszívabb izomszerkezettel és tömöttebb bundával rendelkeznek. Mennyi egy kifejlett kandúr tömege?
Koch felemelte a lábánál szundikáló macskát.
– Ő Jim, és négy kiló harminc deka.
– Étkezés előtt vagy után? – kérdezte Smith, és gyorsan vonalakat kezdett húzni a papíron. Másodpercek alatt összeállt egy táblázat, aminek egyik rubrikájába felírta, hogy „Jim”, mellé pedig a macska súlyát.
– Étkezés előtt, de ez nem fontos, a hasában elégő táplálék csak nagyon kevés szénhidrogént bocsát ki. Talán növelhető az egy macskából előállított üzemanyag mennyisége, ha a lepárlás előtt kőolajszármazékkal etetnénk őket.
Smith megrázta a fejét.
– Az nem rentábilis. A gazdaságosságot hagyja rám, kérem.
A feltaláló beleegyezően biccentett, mire Hogdney Smith folytatta a kalkulációt. Jó egy órán keresztül dolgoztak, és Smith többször is ellenőrizte a tudós számításait.
– Rendben, tehát megállapítható, hogy háromszáz fokon égetve csaknem két és fél liter üzemanyag állítható elő egyetlen kandúrból – mondta ki a NASA képviselője a végeredményt.
- Így van.
Smith hátradőlt és megtörölte verejtékező homlokát. Csalódottan nézett a feltalálóra.
– Kedves Dr Koch, beláthatja, hogy amíg egy autót húsz macskából tele lehet tankolni, addig ez egy átlagos rakétánál már nem megoldható. Talán néhány év múlva, ha már tökéletesítette a módszert…
Koch szomorúan felállt.
– Értem. Azért köszönöm, hogy fogadott. Maga legalább nem szakasztotta a nyakamba az állatvédőket.
– Igazán nincs mit, és nagyon sajnálom – mondta Hogdney Smith, és megvárta, amíg a tudós és a macska mögött becsukódik az ajtó.
Felemelte a telefont.
– Gladys? Kérem, kapcsolja nekem a NASA igazgatótanácsát!
Amikor a titkárnő beadta a vonalat, még kiszólt neki:
– Legyen szíves megtudni, hogy az államokban hány macska élhet. Legyen végre valami hasznunk azokból a dögökből…

4
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4 (2 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2006-10-18 10:51 Blade

Blade képe

Well, az ötlet kicsit beteges, főleg a macsektulajok számára ;), de a megvalósítás jó. A végére vártam egy csattanót, de elmaradt.

----

So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.

sze, 2006-10-18 18:00 S. L. Cornelius

S. L. Cornelius képe

Nem semmi! :lol:
Gratula!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Senki sem tekinti magát a legkevésbé is adósnak, ha időt kap, holott ez az egyetlen, amit még az sem tud visszafizetni, aki hálás érte.
(Seneca)

cs, 2006-10-19 08:50 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Ahogy megláttam a főszereplő nevét, máris asszociáltam Orwell 1984-ére. Winston Smith. "A regényhős neve a legátlagosabb angol családnév és a kihívó kersztnév párosításával nyilvánvalóan jelképes." (Ezt az utószóból idéztem, ilyen szép mondatokat én nem tudok megalkotni). Itt a keresztnév kicsit változik, de így sem túl hétköznapi. ;)
Aztán még egy hiba, mielőtt megvilágosodnál, hogy Te vagy Eric Blair mai reinkarnációja:
"...letette a földre a macskát, aki azonnal összegömbölyödött..." - mivel én nem vagyok macskatulaj nekem a cica egy állat, bár szép bundája van, meg dorombol, de szerintem "ami". Viszont ha Te így láttad jónak, akkor nem szólok bele.
A novella nekem tetszett. Kedves kis fricska. Bár hogy képzelted ezt az elégetés-szénhidrogénbegyűjtés dolgot? Legfeljebb CO2 marad vissza, esetleg kisebb szénatomszámú CH-k, amik katalizátoros dízellé alakítása sokkal költségesebb (nem beszélve az előállításukról), mint mondjuk cukorból, vagy alkoholból benzint készíteni. Szóval a NASA munkatársa eléggé melléfogott, ha ezt hatékony ötletként könyvelte el. Nem is beszélve arról, hogy egy kutya sokkal súlyosabb, ergó több benzin állítható elő belőle. Akkor vegyük számításba a papagájokat, a kanárikat, a teknősöket, meg minden kis kedvencet, és keressünk egy hatékonyabb "alapanyagot". ;)
De nem nyavalygok, nekem ilyen eszembe sem jutott volna, hogy NASA bakikat tegyek meg egy novellafüzér alapjának. (Volt ennek a mondatnak értelme?) :) Szóval 5letes.
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

cs, 2006-10-19 09:11 I.M. Brod

Kedves Dora :-)

Az 5let eletbol meritve, nem en vagyok otletes, hanem az emberek jo resze nem teljesen van esznel,
amikor hireket olvas :) A tortenet teljesen valos alapokon nyugszik, olyannyira, hogy Koch professzor is letezik, sot, meg feltalalo az istenadta :-) Sot, veletlenul valoban alternativ uzemanyag eloalitassal foglalkozik. Az is igaz, hogy felroppent a hir, miszerint elhullott macskatetemekbol keszit uzemanyagot, sot, jo nehany marha allatvedo azonnal le is csapott a hirre, es keresztre akartak erte fesziteni :) A jo professzor termeszetesen probalta a pletykat cafolni, keves sikerrel tette mindezt, a mai napig is kapja a fenyegeto telefonokat. Aki nem hisz nekem, az jarjon utana pl itt: http://news.com.com/Inventor+Dead+cat+fuel+story+is+dead+wrong/2100-1138... :-) En csak annyit tettem, hogy elolvastam egy masik cikket, amiben a NASA panaszkodik
az uzemanyag eloallitas illetfe felhasznalas koltsegessegen, es a ket hirt osszemixeltem, es irtam belole egy karikaturat ize karcolatot :) Ja, es megtettem a macskamat, Jimet, foszereplonek :)

-= Csak az utolsó tölténynek van szeme =-

k, 2006-10-24 17:21 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Áhá, így már értem, és visszavonom a leszúrásomat, ami nem is akart az lenni, csak gúnyos megjegyzés, hogy valamit én is tudok. Szóval egy visszavonuló bocsánatkérés egy kedves mosoly kíséretében: ez jár Neked. ;)
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.