Különleges kufárok: a program

Hőseink igazán különleges kufárok. Kiárusítják a galaktika értékeit, nem restek kreditért aszteroidát, extra flottát, extra nyersanyagot, de sőt, extraként szövetséges népeket fordítani egymás ellen. Nevezhetnénk őket akár politikus Dzsémsz Kondoknak, annál is inkább, mivel utóbbi szolgáltatásuk részint kémkedésből áll.
E rövid vázlat után nézzük, miben mesterkedhetnek most?

– Nem kevesled a fizetésed? – kérdezte Ptjor, az Interpretrális Fajok Galaktikus Felügyelőségének egy tisztje.
– Őszintén? Szinte egy saját naprendszerre sem elég. Egy lószar. Múltkor is, például, úgy kellett az egyik bolygót lehúznom. A kis hülye roidot akart vásárolni, hát rásóztam vagy háromezret – válaszolt Kröte, az Interpretrális Fajok Galaktikus Felügyelőségének másik tisztje. Ptjor kuncogott.
– Igen nagy kufár vagy te.
– Mindketten azok vagyunk. – Másik tisztünk széles mosollyal a száján csípte vissza társát.
Továbbsiettek a folyosón, egyenesen a fejlesztői konferenciára. Ez az IFGAF éves összejövetele volt, ahol megbeszélték a következő ciklus teendőit, menetét, szinte itt határozták meg a galaktika lakóinak teljes életét.
Majdnem elkéstek. Szerencséjükre az egyik kollégájuk, egy bizonyos Spurpot állt az emelvényen. Beszédét talán csak ő maga hallgatta, a többiek egymást túlhangoskodva társalogtak. Spurpot egy kellemetlenkedő alak volt, folyton panaszkodott, bírálta az ő munkájukat, holmi rendszerhibákról meg becstelenségről fecsegett. Most is ezt tette. A két tiszt csak legyintett, majd helyet foglaltak.
A Tulajdonos lépett be a terembe, mire a hangos zúgolódás egy csapásra elhallgatott. Még Spurpot is meghunyászkodva vonult a helyére.
– Kedves egybegyűltek – kezdte mély, szigorú hangon. – Mint mindannyian tudják a hipertér kezd túlzsúfolt lenni. Képzeljék csak el! A régi öt-hat helyett manapság már két-három flotta is utazik benne. Ez tarthatatlan!
A tömeg egyetértően morajlott. A Tulajdonos tovább folytatta.
– Mindazonáltal; csak úgy nem zárhatjuk be a hiperteret. Ezért a következő megoldásra jutottam. Amíg nem fizetnek a galaktika lakói, addig nem használhatják a hiperfolyosókat. Már elrendeltem a hipertér-ablak nyitás blokkolását, valamint a már hiperűrben lévő hajók kiejtését. Az új bevételforrást Bugadónak fogom nevezni. Fejlesztők, ez minimum ötvenezer kredit fordulónként. Ha elosztjuk, mindenki kaphat egy saját égitestet a 001 -es galaxis peremén. Telis, tele csupa jóval. Az űrszeméttől kezdve, a nyers sziklán át, a kozmikus háttérsugárzásig mindent. – Felindultan kalimpálva hagyta abba szavait, amiket éljenzés fogadott.
– Most is az övéire gondol, ilyen krízishelyzetben. Csodálatos ember, nemde? – kérdezte Kröte csodálattól ittasan.
– Mi, az hogy, nagyon is! Viszont engem inkább érdekelne az új program, nem tudod, mi van vele?
– Ááá, a nagyfejesek foglalkoznak azzal, szerintem mi bele sem pillantha...
– Én utánajárok – vágott társa szavába Ptjor. – Ha sikerül megvesztegetni a vezéreket, még egy kis fizetésemelést is kicsikarhatunk.
– Veled tarthatok?
– Igen, de óvatosnak kell lennünk. Tudod, nem szeretném, ha ez a Spurpot – Tekintete dühösen villámlott az épp a pulpitusra visszatérő tiszt felé. – megint bele ütné az orrát olyanba, amibe nem kéne.
A továbbiakban csak ültek, és hallgatták az unalmasabbnál, unalmasabb előadásokat. Néha kézfeltartással kellett jelezniük véleményüket, ugyanis törvényekről szavaztak. Ezek javarészt a galaktika ügyes-bajos dolgait taglalták. Mint például: Ön egyetért–e azzal, hogy a galaktikában ingyen legyen a lakhatás? Ilyen buta kérdést, hát persze, hogy nem...
A rezignáltságból egy érdekes költségvetési részlet verte fel Ptjort. Az egyik számlakukac, a költségvetési osztályról, sorolta a jövő forduló pénzügyi adatait:
– ...negyvenezer extra vásárlási bizonylat, négyszáz kredit; három nagy teljesítményű Mac-I grafikai szimulációs berendezés, hetvenezer kredit; kilencszáz bolygókitüntetés...
– Hallod, Kröti? Ez lesz az, a nyomunk – Ptjor izgatottan hajolt társához. – Amint vége ennek, faggasd ki ezt a férget.
– Tudhat valamit?
– Nem hiszem, de legalább jót szórakozol majd.
– Akkor inkább csináld te magad.
– Na jó, majd együtt kérdezzük ki.
A program, amit hőseink oly bőszen emlegetnek, nem más, mint a következő forduló ütemterve. Galaktika szerte lélegzetvisszafojtva várják – azok, akik még nem költöztek ki –, az új fordulót. Holott senki nem tudja; milyen lesz, és, hogy mikor lesz.

A fejlesztő-közi megbeszélés hamarosan befejeződött, így Kröti és Ptjor horgukra akaszthatták a számvitel gilisztáját.
Utóbbi – a giliszta – sietősen csúszott a tárgyalóteremből kivezető folyosók egyikében. És ez nem vicc, bizony csúszott, ha mondom. (Meglepő, hogy – ezekben az alapvetően agresszív lényekben – van annyi monotonitás tűrés, hogy bírják szusszal az aktatologatást.) Ő ugyanis tényleg giliszta volt. Emberméretű gyűrűsféreg, pontosabban. Testén filigrán-gyapjú öltönymellény fityegett. Gombszemét antigravitikus szemüveg fedte. Mondhatni úgy is; hogy nagyon gazdag volt. Ptjor szólította meg:
– Hé, állj csak meg!
– Mi van? – fordult hátra menetközben. – Tájékoztatnám az urakat, hogy a maguk nyomorult érdeke miatt is dolgoznom kell, ezért sietek vissza az irodámba.
Kröte undorodva bár, de feltartóztatta a „nyakánál” fogva. A könyvelő erre furcsa fejtartást vett fel, az antigrav. szemüvegével akarta arrébb taszítani a tiszteket.
– Hiába próbálkozol kukacka, az aranyszövet megvéd a gravitikus hullámoktól – megvillantották a tiszti zubbonyuk alatt csillogó ruhájukat. A még mindig „torkon" ragadt laposféreg fickándozott ugyan, de végül megadta magát.
– Mit akartok?
– Csak némi információt bizonyos macikról.
– Micsoda? – a kukac szeme bizony elkerekedett volna, ha képes a mimikára.
– Kröte, te hülye. Mac-I, nem maci.
– Ja! Boccs, Ptjo...
– Ne mond ki a nevem te ütődött!
– De hiszen az előbb te is kimondtad az enyémet.
– Az más...
A férgecske jót derült tiszteink civódásán.
– Az én kedvemért igazán ne játsszátok meg magatokat, vagy gyárilag vagytok ennyire marhák?
– Kuss! – hangzott kórusban.
– Bizony, kuss, belőlem aztán nem szedtek ki semmit, semmilyen macikról.
Ptjor végül megunta.
– Na oké, te földtúró! Utoljára mondom, hogy Mac-I! Nagy m, kis a és c, kötőjel majd nagy i. Érthető?! És igenis, beszélni fogsz!
A nagy kiabálásra az egyik ajtón kíváncsi, kocsányos szemek lógtak kifele. A pénzügyi osztály másik nyálkatermelője.
– Fúj, csigák! – A tisztek közrefogták vallatottjukat, és az ellenkező irányba távoztak.

Útjuk az egyik mellékhelyiségbe vezetett. A toalettszoba akkora volt, hogy kényelmesen keringőzhettek volna benne. Azonban - ugye - egy vallatás ritkán fordul táncmulatságba. Ptjornak sem volt most kedve vidámkodni.
– Halljuk, mit tudsz? – Mondandója nyomatékosításaként megszorította a költségvető „nyakát”.
– Ha elengedsz, megmondom – krákogott. A tiszt enyhített a fogáson. – Nem sokat tudok, csak annyit, hogy a speciális fejlesztési részleg kérte őket. Csakhogy, a részlegen egy fő sem dolgozik.
– Na ugye, tudsz te beszélni. – Ptjor elengedte füle mellett az előbb halott információmorzsát, beérte azzal, hogy megtudta, merre lehetnek a berendezések. – De másnak nehogy elmond ezt a kis színjátékot, mert legközelebb nem legyünk ilyen gyengédek, megértetted?
– Aha.
– Remek...

A kukacot a WC -ben hagyva megkeresték a speciális fejlesztési részleg feliratú ajtótáblát. Benyitva egy hatalmas terem tárult fel előttük, tele tervezőműszerekkel. A helyiség egyébként üres volt.
– Rajta. Én a komputerekkel kezdem, te keress valamit, ami grafikusnak látszik.
– Mint például?
– Mit tudjam? Valami kép lehet...
Nem tartott sokáig Kröte máris egy papírlappal tért vissza.
– Nézd, egy látványterv.
A papír valóban egy képet ábrázolt. Színes rajzolatok voltak a lap tetején, oldalt egy-egy sáv húzódott, melyek közt írás foglalt helyet.
– Megcsíptük, Kröte! Látod ezeket a vízjeleket a papír alján?
– Igen.
– Ezekből megtudjuk, melyik eszköz nyomtatta, ahol a nyomtató ott lesznek a Mac-I -k.
Ptjor a lapot becsúsztatta az egyik számítógép nyílásán, mire a képernyőjén egy alaprajz jelent meg középen villogó kurzorral.
– Itt van, második emelet, hetes szoba. Nem rejtették túlságosan el ezek a csirkefogók.

Meglepő módon a Mac-i -k társaságában sem találtak senkit. Ám valamit annál inkább. A gépek előtt egy karosszékre helyezett cserepes virág ült. A rózsaszín szirmú petúnia szomorúan lógatta szárait, jelezvén, hogy nem ért egyet edényére írt titulusával; programozó volt „ő” ugyanis.
– Azta... – fejlesztőink szemében felcsillant valami.
– Erre nem számítottam...
– Én sem.
– Ezzel jóval többet húzhatunk le a Tulajdonos bukszájából.

A Tulajdonos azonnal fogadta őket, csak annyit kellett mondaniuk, hogy petúnia.
– Nos, mennyit kértek azért, hogy elhallgassátok? – a Tulajdonos nem kertelt.
– Fejenként hétmillió kredit nem is lenne rossz, kezdésnek.
– Legyen tízmillió kettőtöknek.
– Öt és fél millió fejenként.
– Öt és negyed, ez az utolsó ajánlatom.
– Elfogadva – Ptjor és Kröte kajánul mosolyogtak. Volt is okuk az örömre, hiszen immáron újabb húsos pénzadaggal lettek gazdagabbak.

Ismét a folyosón sétáltak, ahogyan azt pár órával ezelőtt is tették. Most épp azon társalogtak, hogy mire is költik a pénzüket.
– Én veszek egy Nikén Napsiklót – szólt Kröte. – El sem tudod képzelni milyen jó a napkoronában vitorlázni.
– Nem hát, de én jobban szeretem inkább a hidegebb helyeket. Kivéve a tüzes krethai nők ölét.
– A szüzek? Hohó, bizony ám, táncba vinném egyiket, másikat. De sajnos, ők a Tulajdonoséi.
– Ugyan már, én tudom, hogyan szerezhetjük meg őket. Csak egy kis pénz kéne...

*

Ezek után el se csodálkozunk azon, hogy Valaki – megunva kufáraink pofátlan és határtalan kapzsiságát –, egyszerűen fogta az egerét, odairányozta a jobb felső sarokba és kattintott. Avagy bezárta a programot, örökre elfelejtve a galaktikát és kufártisztjeit.
Legalábbis így hitte...

3
Te szavazatod: Nincs Átlag: 3 (2 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2008-11-26 19:28 Blade

Blade képe

A réteget is nevezd meg legközelebb ;)

"de sőt" - érdekes szófordulat, megjegyzem

---- ----
Az ember szerint az idő múlik, az idő szerint az ember.
----
"Mert zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik..." - Wigner Jenő, Nobel díjas fizikus
---- ----

sze, 2008-11-26 21:25 kmax

kmax képe

A rétegmegnevezést direkt kerültem, hiszen annak reklámértéke lett volna. De, ha már "rákérdeztél": az egész egy online körökre osztott sci-fi játékféle fejlesztőinek hozzá nem értéséről, nemtörődömségéről, és a már rég beígért javulás elmaradásáról szól.

Emlékeim szerint az a szófordulat olvasmányaim között fordult elő.
__________________________________________
___________Ez itt az aláírásom:___________
Jót nehéz alkotni, rosszat még nehezebb?

cs, 2008-11-27 00:11 Révész

Révész képe

Nekem olyan ismerős ez a petúnia, mintha már olvastam volna róla. Akkor egy bálna mellett zuhant és csak annyit mondott: Már megint?
_______________
Az Út keresője

cs, 2008-11-27 00:18 kmax

kmax képe

Bizony, nagy kedvenc az.
Viszont teljesen tudat alól jött, amikor írtam. Lehetett volna kaktusz is. A lényeg; egy növény nem tud programozni.

Kukacoskodáson felül valami épkézláb véleményt is elfogadok. :)

__________________________________________
___________Ez itt az aláírásom:___________
Jót nehéz alkotni, rosszat még nehezebb?

cs, 2008-11-27 09:51 Györeizé

Györeizé képe

Több tiszteletet a hozzászóló felé, kérem! Speciel nekem is rögtön az ugrott be, de nem csak a petúniáról. Ha te határozod meg, hogy mi az épkézláb vélemény, add meg a kritériumait, és majd meglátjuk, hány embernek lesz kedve hozzászólni meg tanácsot adni.
Alapból tetszene a hangulata az egésznek, jót derültem egy-két helyen, de ez így magában nagyon kusza. Rohamtempóban történnek a dolgok, néha fogalmam sem volt, ki kivel van. A két "főhős" sem túl szimpatikus (mikor voltak a pénzéhes kufárok azok?), így valójában baromira nem érdekelt, hogy sikerül-e összehozniuk, amit akartak, vagy nem. Ha "antihősöket" írsz, legalább érdekessé kell őket tenni valahogy az olvasó számára, de itt csak két pojáca szerepel.
"E rövid vázlat után " - Hát tényleg rövid.
"széles mosollyal a száján csípte vissza társát." - Olyan, mintha a társa száját csipkedné. Nem kell az "a". Vagy a "száján" mehetne előre. Meg a mosoly inkább az arcán van.
"szinte itt határozták meg a galaktika lakóinak teljes életét." - Miért, még hol? A szinte a teljes életét elé kell.
"Kröte, te hülye. Mac-I, nem maci." - Hogy kell kiejteni? Csak mert először élőszóban hangzik el. Ha "meki" vagy "mek-áj", nem ül a poén. Legyen mondjuk kiírva egy kivetítőn vagy valami.
"A rózsaszín szirmú petúnia szomorúan lógatta szárait, jelezvén, hogy nem ért egyet edényére írt titulusával; programozó volt „ő” ugyanis." - Egy olyan világban, ahol kukacok és csigák tisztségviselők lehetnek, nem olyan nagy döbbenet, ha egy petúnia programoz. Ha képes szomorkodni meg véleményt nyilvánítani, akkor még ez sem lenne olyan meglepő.
"Kivéve a tüzes krethai nők ölét. A szüzek?" - Tüzes szüzek? Hááát...
"örökre elfelejtve a galaktikát és kufártisztjeit." - Sajnálattal közlöm, hogy ez nekem kattintgatás nélkül is menni fog.
"Legalábbis így hitte..." - Nem, tényleg.
Összecsaptad, az a bajom. És legközelebb csak a saját ötleteidre építs, mert az is van bőven, ez látszik. És ha nem haragszol, le..om, hogy épkézláb-e ez a hozzászólás. Písz.
__"Nem muszáj. A lényeg, hogy megtehetnéd."
L'ibress, Jedi-nagymester
__"Kár, hogy öntelt vagyok. Így már nem fér több belém magamból.

cs, 2008-11-27 14:42 kmax

kmax képe

Aki tuskó másokkal az akkor is tuskó, ha öntudatlanul teszi, de legalább nem kínozza a lelkiismeret furdalás. Engem sem kínoz, hiszen nem tiszteletlenségből írtam, hanem szó szerint. Azaz; abbéli információvágyamnak adtam hangot, miszerint várom a további véleményeket.

Észrevételeidnek helyt adok, egyet kivéve: egy növény azért nem tud programozni mert nem "állat". :)
Ja igen, azt nem vélemény nyilvánításnak szántam. Csak egy növény képi hatását, kinézetét ruháztam fel többlettartalommal.

Le..od, mégis írtál. Köszönöm szépen, hogy elolvastad!
__________________________________________
___________Ez itt az aláírásom:___________
Jót nehéz alkotni, rosszat még nehezebb?

cs, 2008-11-27 15:04 Györeizé

Györeizé képe

Egyikünket sem tartom tuskónak, egyszerűen másképp is megfogalmazhattad volna azt az "odavetést". Elég világos volt, hogy véleményeket vársz, hisz már leírtad. :) Ne aggódj, aki hozzá akar szólni, úgyis megteszi. Písz, brada. ;)
__"Nem muszáj. A lényeg, hogy megtehetnéd."
L'ibress, Jedi-nagymester
__"Kár, hogy öntelt vagyok. Így már nem fér több belém magamból."