Ópium Ördögszekere

Alexander Devola az Ébredés előtti ötödik évben hatalmas felfedezéssel lepte meg kollégáit. Addig is jó génsebész hírében állt, klónozott már pigmeust (a regisztrált embercsoportok klónozását persze a törvények akkor is tiltották), több ráktípust gyógyított egyszerű beavatkozásokkal, és számtalan új eljárást dolgozott ki a mentálhigiénés betegségek őssejtekkel történő gyógyítása terén.
Az új felfedezés mégis egészen más volt. Devola megtalálni vélte azt a gént, mely a hitért felelős! Állítása szerint a „G nulla D”-nek elnevezett gén nélkül az ember képtelen hinni bármilyen transzcendens hatalom létezését, nemhogy odáig jusson, hogy templomjáró lélek váljon belőle. Amúgy is sokakat taszított, hogy a modern templomok tele vannak kamerákkal, poloskákkal, és az egyház szinte hivatásból „gyóntatott”. A papok minden látogatót visszahívtak konzultációra, ha olyan viselkedésmintákat véltek felfedezni, ami nem illő egy hívőhöz.
Devola állítását persze kétkedés fogadta, de amikor az első tesztalanyokban (hívő mormonokban) kikapcsolta a „hívő-gént”, a tudományos élet egyszeriben pajzsra emelte. Az addig gondosan felépített világképek világszerte omladozni kezdtek.
Miközben Devola besöpörte a díjakat és yuanmilliárdossá vált, több kutató kezdett dolgozni a G nulla D-vel, mint előtte bármivel a történelem folyamán. Ennek köszönhetően a további génkísérletektől hatalmas összegeket vontak el, a gazdaság pedig megroppant: az új felfedezések nélkül a hatalmas géntechnológiai multik nem tudtak biztos profitot ígérni részvényeseiknek. A papírok ára esni kezdett, majd idővel a tőzsdék egyszerűen összeomlottak.
Az új gazdasági világválság közben alig figyelt fel valaki arra, hogy a G nulla D felfedezése után a társadalmak nagy része mély depresszióba esett. A népesség legalább hetven százalékát, ha nem is volt aktív hívő, megnyugtatta Isten léte, a túlvilágon való megpihenés lehetősége. Most, hogy kiderült: az egész hitélet és misztérium egy kicsinyke gén játéka volt, az ateizmus és anyagelvűség minden eddigit felülmúlt. Az addig támasz után ácsingózó és lassan őrlődő emberekből kitört minden állati ösztön, ami eddig elfojtva várakozott. Az erőszakos bűncselekmények száma hihetetlen módon megszaporodott, az agresszió új vallása egész kontinenseken söpört végig. A kiábrándult emberek tömege csendesen tűrt, csak néhol alakult ki valamiféle önvédő ellenállás.
Sokan irigyelték a mohamedánokat és más vallások híveit, hisz ők nem hittek el mindent a hideg technika mérnökeinek, a multinacionális cégeknek, de sorra jelentek meg azok az önjelölt anti-próféták, akik megmagyarázták, hogy a G nulla D náluk is ugyanúgy működik, és vallási vezetőik csak kihasználják buzgó hitüket, céljaiknak megfelelően.
A világ rendje persze nem omlott össze, a kormányok sem lehetetlenültek el, hisz ők voltak az utolsó kapaszkodók az emberek számára, az utolsó biztonságot jelentő járókeretek. De mégis, valami végleg megváltozott.
A kutatók persze tovább dolgoztak Devola elméletén, ám semmi újat nem tudtak felmutatni. Aztán beütött a ménkű. Devola bejelentette, hogy tévedett! Évekig kutatta a G nulla D szerepét, és rájött, hogy a gén tulajdonképpen az eddig el nem ismert, természetfelettinek tartott képességekért felelős, mint a telepátia vagy a levitáció. Tehát a gén a belső elmélyülést befolyásolja, de semmiképpen csak magát a hitet.
Az interjút valamelyik Holt-tengeri birtokáról közvetítették, de ez akkor már senkit sem érdekelt. A másnapi híradásokban minden szögből látható volt Devola lángoló háza, a felkoncolt tudós teste körül pedig vallási fanatikusok jártak táncot.
A hitükben megrendült emberek fellélegeztek, és örültek, hogy az emberi agy olyan dolgokra képes, melyek felülmúlták minden eddigi elképzelésüket! A közvélemény falta az új kutatásokról szóló híreket, a nemzetek pedig a régi ellentéteket félretéve közösen dolgoztak, csak hogy előállhassanak valami újjal, amitől az emberek visszatérnek régi életükhöz. Erre azonban már nem volt szükség. A templomok újra megteltek, a poloskákat leszerelték. Az emberek pedig elkezdtek hinni. Talán először igazán.

- Joshua Devola telepatikus üzenetének lejegyzése, Ébredés Után 7. év

5
Te szavazatod: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

szo, 2005-07-09 05:18 Fatyol

Fatyol képe

MEGTALÁLTAM!!!!-)))))))))

Genetikailag meghatározott a vallásosság?

A felnőtteknél inkább a génektől függ, mint a külső környezettől, hogy valaki mennyire hívő. Ezt állítják azok az amerikai kutatók, akik a vallásosság okait próbálják tisztázni.

Nemcsak a társadalmi környezettől függ az, hogy valaki mennyire vallásos. Különösen a felnőttkorban érvényesül a gének befolyása is – állítják amerikai kutatók ikrek bevonásával végzett felmérés alapján.

Gének vagy környezeti hatások?

A vita régóta tart, hogy vajon mi befolyásolja – általában – az embert: a környezet (neveltetés, külső hatások) vagy a gének. Most a Minnesota Egyetem pszichológusai súlyos érvet adnak a gének szerepét hangsúlyozók kezébe. Meglepő eredményekkel járó felmérésük révén közelebb kerülhetünk a vallásosság okainak megértéséhez.

A kutatók ugyanis azt tapasztalták, hogy az életkor emelkedésével egyre inkább a genetikai tényezők határozzák meg az emberek vallásosságát. Miközben a gyerekek hite általában a társadalmi környezettől (családi, közösségi hagyományok, iskolák, oktatás, nevelés) függ, addig a felnőtteknél a gének játszanak nagyobb szerepet. Mindezt Jill Yablonski közölte a "Journal of Personality" pszichológiai szaklapban.

A külvilágnak szánt és a belső vallásosság

A pszichológusnő csoportja 169 egypetéjű és 104 kétpetéjű ikret kérdezett meg. A kérdőíveken a vallásosságra, a vallásosság „mértékére” voltak kíváncsiak a szakértők. A válaszadóknak arra kellett felelniük, hogy milyen gyakran vesznek részt a vallási életben, mennyire voltak hívők a szüleik, s milyen szerepet játszott gyermekkorukban a hit.

A kutatók részleteiben is vizsgálták a vallásosságot. Megkülönböztették a „külső” és a „belső” (személyes) jegyeket. Így például külsőnek számít az ünnepnapok betartása, személyesnek, belsőnek pedig az imádkozás, az ima általi segítségkérés.

Az elemzés szerint a gyermekkorban mindkét területet a személyes környezet határozza meg. Az öröklött tényezők itt nem annyira hatnak befolyásoló erővel. A felnőttkorban viszont a gének „veszik át az irányítást”, és főleg a belső, a személyes vonatkozásokban, ami jobban utal egy ember meggyőződésére, mint a külső vallásos jegyek.

Eltérés az egypetéjű és a kétpetéjű ikrek között

Yablonski állításait arra alapozza, hogy az egypetéjű ikrek (azonos genetikai és környezeti tényezőkkel rendelkező személyek) vallásossága felnőttkorban is hasonló marad, míg a kétpetéjű ikrek (akik azonos körülmények között nőnek fel, de genetikai tulajdonságaik eltérőek egymástól) felnőtt korukban eltérő erősségű hívőknek bizonyultak.

Ennek alapján Yablonski kijelentette, hogy „mint más személyiségelemek, a vallásosság is öröklődik”. A gyermekkorban és az ifjúkorban érkező külső hatások ellenére a felnőttkorban „aránylag stabil” a gének befolyásoló ereje a hit vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy míg a külső hatások szerepe gyermekkorban nagy, felnőttkorban pedig alacsony, addig a genetikai hatások gyermekkorban is erősek, fontosak (de gyengébbek, mint a szociális hatások), felnőttkorban viszont kevésbé csökken az erejük, így ezek válnak végső soron meghatározóvá egész életünkben.

National Geographic Online
_______
"Bárcsak oly könnyen megtalálhatnám az igazat, mint amilyen könnyen cáfolom a hamisat!" (Cicero)

szo, 2005-07-09 11:53 Sherab Dorje

Sherab Dorje képe

Nagyon érdekes amit Fatyol leírt!
Bár nekem fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy a genetikusok azt találták meg, amit kerestek. Méghozzá azért, mert a vallásosság mást jelent az egyik embernek, és mást a másiknak. Szerintem a tudósok a belső biztonságérzetre való hajlamot meghatározó génekre mutattak rá, ilyenek vannak egy gilisztának is; de ha ez jelenti a vallást, ám legyen: megvan a "vallás-gén"! Gyanítom, zömmel keresztényeket kérdeztek a tesztek során. Rosszindulat nélkül mondom, sok keresztény rosszul értelmezi az eredeti tanítást, vagy helytelenül tanítják neki (hangsúlyozom, ez csak egy magánvélemény!). Ha a vallásosság mértékét az határozza meg - többek között -, hogy ki mennyiszer kér segítséget imáiban, mert fél valamitől, vagy mennyire buzgó a hitében, mert retteg a pokol kínjaitól...hát, nem tudom. Én nem vagyok keresztény, javítsatok ki, ha rosszul idéznék! Jézus tanai között ilyeneket találni: "szeresd felebarátodat" , "fordítsd oda a másik orcádat is" , "elküldlek benneteket, bárányokat, a farkasok közé" , stb. Krisztus élete maga is példája az önzetlenül cselekvésnek, nem a saját boldogulása érdekelte a Fiút, ha jól tudom.
Én is gyakorlok egy vallást, az imákat (másokért tett) jókívánságoknak hívják benne, az ünnepek tradicionális szertartások (nem kötelező jelleggel), nincsenek önkényeskedő isteneim, a poklot szerintünk az ember teremti (ezt sem hisszük csak úgy, hanem megbizonyosodunk felőle - sajnos nap mint nap), ha szenvedünk, nem keresünk bűnbakot, és azon törekszünk, hogy ne csak a halál után találjanak a lények örömöt, hanem előtte (is).
Vagy ez nem vallás?

***

"Ha szereted a Poklot,
az Mennyországgá változik."

szo, 2005-07-09 12:19 Bogumil

Bogumil képe

_____Bogumil D' Kukulkán
A vallásosságért felelős gén,mint sokmás ami Amerikából jön merő hülyeség.A jólét és a pénz elvette az eszüket,és mindenféle dolgokba ártják bele magukat,hogy minél több kutatónak legyen munkája.Erről ennyit.Hogy vakli hisz,vagy nem hisz valamiven magánügy.A vallásosság a gyengék támasza,akikben a nyájösztön dolgozik:többen erősebbek vagyunk,az erősek közt feloldódik,elveszik az én gyengeségem és én is erős leszekl általuk mert a nyájhoz tartozom.
Elhihető,hogy a tudós igy végezhette,miután rádöbbent tévedésére,s azt nyilvánosságra hoztqa,már nem volt rá szükség.Az emberek nem akarták a cáfolatot hallani.
Bogumil

szo, 2005-07-09 20:44 Fatyol

Fatyol képe

-)) Én csak bemásoltam egy cikket, amit találtam még azelőtt, hogy Stone noviját olvastam volna, és akkor már meg akartam neki ezt mutatni, de teljesen elfelejtettem, hogy hol olvastam. Tegnap meg véletlenül ráakadtam, és gyorsan bemásoltam.
Egyébként hülyeségnek tartom én is (bocs a trágár szóért) Apropó!! Az IPM-n egy érdekes cikket olvastam egy nyelvésztől a trágársággal kapcsolatban.
_______
"Bárcsak oly könnyen megtalálhatnám az igazat, mint amilyen könnyen cáfolom a hamisat!" (Cicero)

szo, 2005-07-09 20:59 Sherab Dorje

Sherab Dorje képe

Szia Fatyol!

K*****a felcsigáztad az érdeklődésemet! :D
Írd be azt is!

***

"Ha szereted a Poklot,
az Mennyországgá változik."

k, 2014-05-27 17:45 Giskard

Giskard képe

Nekem kicsit azért fura, mert a hívőknek a rombolás helyett pusztán annyit kellet volna mondaniuk, hogy Isten így teremtett, hogy miért, ő tudja.
Genetikában nem vagyok otthon, de felnőtt embernél hogy lehet kikapcsolni egy gént? Az minden sejtben ott van. Hihetőbb lenne, ha megtermékenyítés után metszenék ki a gént.

----
Ha nem vigyázok, híres író leszek.