A magyar holdexpedíció hiteles története

Kevéssé ismert tény, hogy Rákosi Mátyás volt Jules Verne legnagyobb magyar rajongója, és a legkedvesebb könyve mindközül az Utazás a Holdba volt. Lehet, hogy határtalan rajongásának oka csupán a szegedi Csillag börtön szegényes könyvtára volt, vagy a holdutazásban a szabadulás szép szimbólumát látta, ki tudja. Csak annyi a biztos, hogy a Hold iránti vonzalma igen erős volt, és a hatalomra kerülése után ki is elégítette ezt a vonzalmát. Az ezerkilencszáznegyvenes évek végén létrehozott egy titkos kutatócsoportot, egyetlen célt tűzve ki eléjük: magyar embert juttassanak fel a Holdra.

A feladat nagy volt, de nem lehetetlen. Szinte korlátlan erőforrással rendelkeztek a csoport tagjai, ugyanis Rákosi még a tervgazdaságot is a holdprogram alá rendelte. A vas és acél országa lettünk, mert vas és acél kellett az űrhajóhoz. A szovjetek útmutatásával iparvárosok épültek, hogy új technológiákra tehessünk szert. Megalakult a Központi Fizikai Kutatóintézet, a holdprogram fedőszervezete, ahol a legkitűnőbb csillagászok és fizikusok dolgoztak a holdraszállás problémáján. Hamarosan megszülettek az első eredmények is.

A német világháborús rakétatechnikán alapuló amerikai és szovjet űrprogramokat jócskán leköröztük. Tudósaink újszerű módon közelítették meg az űrutazás kérdését – nem is tehettek mást, velük senki nem osztotta meg a von Brauntól szerzett tudást –, emiatt elkerülték azokat a buktatókat, amikkel a nagyhatalmak éveket kínlódtak. Nem szerepelt például visszatérőmodul a magyar tervekben, mert az megduplázta volna az űrbe juttatandó teher nagyságát. Egyirányú űrutazás volt a koncepció, hatékonyság mindenekfelett.

Rengeteg hasonlóan nagyszerű ötlet tette lehetővé, hogy alig öt évvel a program megkezdése után elkészüljön az űrhajó. Sztálinvárosi acélból épült a csillogó teste, a Borsodi Vegyi Kombinát szállította az üzemanyagát, a Vörös Október Férfiruhagyár készítette a szkafandert, és az Első Kecskeméti Konzervgyár adta az űrhajósételt. Még az űrhajós is meglett a feladatra.

Tükör Félix a Fővárosi Nagycirkusz artistája volt. Kitűnő fizikai adottságainak – törpe volt – és ideológiai megbízhatóságának köszönhette, hogy bekerült az űrprogramba. Még tizennyolc évesen szervezte be a kommunista pártba Rákosi, mikor mindketten a Csillagban raboskodtak. Tükör oda betörésekért került, kis méretét kihasználva jutott be a lehetetlen helyekre is. Büntetése után a cirkuszban ugyanezt a képességét használta, csak visszafelé. Szabadulóművész volt.

Tükört az űrutazásra nagyszerű kondíciója és harmincnyolc kilogrammos súlya tette ideálissá. A tudósok ugyanis nemcsak a visszatérőmodulon spóroltak, de a méreteken is, ezért az űrhajót eleve törpékre méretezték, hogy a levegőtől kezdve az üzemanyagig mindenből kevesebbre legyen szükség. Kis ember, kis probléma. Ráadásul egy törpe könnyen megbarátkozik a gondolattal, hogy a Földnél jóval kisebb Holdon kell maradnia, remélték a kutatók, mert passzolnak a méreteik.

Tükör megértette és elfogadta a kemény feltételeket. Hiú ember volt, nem akarta, hogy cirkuszi kisemberként maradjon fenn az emléke. Inkább az első ember a Holdon, egyike az emberiség óriásainak, még ha bele is hal a dicsőségbe.

Próbarepülésre nem volt lehetőség, Rákosi nem akarta, hogy az amerikai vagy a baráti lokátorok idő előtt észleljék az űrhajót. Ha az első repülés nem sikerül, akkor nem lesz következő, mert a szovjetek biztosan leállítják az egész programot. Ha viszont sikerül, akkor talán szemet hunynak az önfejűsége fölött, és folytatódhat a magyarok kirajzása az űrbe.

1953. március 9-én indult az űrhajó, teliholdkor. Így volt a legkönnyebb a célzás, bele a Hold közepébe, semmi bonyolult számolás az elfogyás vagy megtelés miatt, elég volt egy szimpla célkereszt. A rajt során minden tökéletesen működött, nem kellett megszakítani a visszaszámlálást, és amikor Rákosi kimondta, hogy start, a kis rakéta, benne a törpe Tükörrel, felszállt.

A repülés ideje alatt sem történt semmi váratlan esemény, Tükör kitűnően oldotta meg a feladatait. Evett, ivott, ürített, mikor mire volt szüksége. Mást nem kellett csinálnia, mert az űrhajó teljesen automatizált volt. Rákosi még egykori cellatársában sem bízott teljesen, ezért utasította a konstruktőröket, hogy úgy tervezzék meg a hajót, ne lehessen belülről irányítani semmit, mert félt a szabotázstól. De rosszul számított, nem az űrből, hanem a Földről tették tönkre a programját.

A szovjetek észlelték a kilövést, és a fényes siker ellenére azonnal leállíttattak minden további munkát. A kutatókat házi őrizetbe helyezték, az adatokat, tervrajzokat, az utolsó dokumentációt is megsemmisítették. Nem akartak az amerikaiak mellett még egy béketáborbeli konkurensre is figyelni. Saját programjuk pedig már annyira előrehaladott volt, hogy a magyar eredményekre nem volt szükségük. Még repült az űrhajó, amikor a magyar űrprogram véget ért.

Tükör Félix azért elérte a célját, hozzá nem ért el a szovjetek keze. Leszállás után az eredeti terveknek megfelelően kilépett a Holdra. Ekkor hagyta el a száját az a híres mondat, amit némi változtatással ma már az amerikai Armstrongnak tulajdonítanak: De nagyot kell itt ugrani, kisebb lépcső nem volt?! Többet nem tudni róla, mert kifogytak rádiójának apró, súlytakarékos elemei. Tán még mindig ott él valahol, a Hold legközepén.

4
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4 (2 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2019-08-09 18:45 Kelvin

Kelvin képe

Olvastam már viccesebb, vagy legalábbis találóbb szatírát is, de azért nem volt rossz. Inkább az volt vele a bajom, hogy olyanra sikerült, mint a magyar holdexpedíció: vártam valami nagy dolgot a végére, de nem történt semmi.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

szo, 2019-08-10 18:23 S. L. Cornelius

S. L. Cornelius képe
4

A végén elmaradt a várt csattanó, de ettől függetlenül nekem tetszett. Szépen összerakott írás, nyelvtan, központozás, tagolás, stílus rendben van.
Egy kis történelmi kitérőt azért tennék: nem vagyok arról meggyőződve, hogy 1953. március 9-én, pár nappal Sztálin halála után a szovjet hatalom számára pont ez lett volna a prioritás. Meg akkoriban Rákosi is eléggé kutyaszorítóba került. De persze ez már csak piszkálódás részemről, az írás értékéből nem von le semennyit :)

_____________________

Cornelius

sze, 2019-08-14 16:33 gabesz890

4

Üdvözletem!

Nekem tetszett, kifejezetten jó volt a kis ember - kis probléma fordulat, és hogy mindent kicsire építettek. Csattanót hiányoltam csak én is, de azért négy csillag. :)