Egypercesek, Fantasy, Gyakorlótér, Horror, Regényrészlet, Sci-fi, Egyéb, Gondolatok, Ismert írók művei, Scriptorium, Pályázatok, Versek

Kávémesék: a romos turistaház kincse

A turistaház a falu feletti erdőkben bújt meg. Valamikor, még az utólag „boldognak” minősített békeidőkben egy természetjáró egyesület építette. Az erre járók itt megpihentek, ha fázta, tüzet gyújtottak, ha éhesek voltak, leültek és elfogyasztották elemózsiájukat, ha este volt, megaludtak. Aztán véget ért a béke és kezdődött a háború: ’45-ben a visszavonuló német csapatok találkozási pontul jelölték ki, de már a közeli völgyekben teljesen felőrölték őket az oroszok. Aztán újabb béke jött és már senki sem törődött a turistaházzal, így szép lassan tönkre ment. Bár az erdő közepén volt, mégis, akik rombolni akartak, megtalálták, így már csak a puszta falai maradtak, kiváló tájékozódási pontot nyújtva a túrázóknak.

0
Te szavazatod: Nincs

Ébredések

Perceknek tűnik, pedig csak másodpercekig tarthat, amíg megemésztettem, hogy a falra felkerült egy padlótól plafonig érő, irgalmatlan ronda poszter, az ablak nem a bal, hanem a jobb oldalamon van, a b

0
Te szavazatod: Nincs

Fénykép apámról

Hogy fotóm? Apámról? Csak ez az egy, nézd!

5
Te szavazatod: Nincs Átlag: 5 (5 szavazat)

Számok a végtelenben

- Itt Perseus 9! Hall valaki?

Magamban beszélek! Mosolyogtató a gondolat, de mit tehetnék? Erre még futja… Lábaim előtt a végtelen én pedig?
Hm... Mindegy is…

0
Te szavazatod: Nincs

Azok a hívások

A családom nem jó a halálhírek közlésében.
Egy kedd reggel például, amikor gyanútlanul hívtam a nagyszüleimet, nagyapám a „Szia! Mama van?” kérdésemre így felelt: „Laci meghalt.”

5
Te szavazatod: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)

Kivágva

Zsófi egy éles késsel a kezében állt a tükör előtt.

5
Te szavazatod: Nincs Átlag: 5 (2 szavazat)

Furcsa univerzumok: A legnagyobb teljesítmény

Edward Devon a rajtvonalhoz állt, és felkészült. Tekintetével felváltva pásztázta a negyvenméteres salakpályát, és a több ezres nézőközönséget. Nyerni szeretett volna; megugrani a nagy rekordot.

0
Te szavazatod: Nincs

Én és a táskám

4
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4 (1 szavazat)

Op.1 No.1

A hangszer előtt ülök, próbálkozok, küzdök. Akkor is, ha néha úgy érzem beleőrülök. Nem válhatok géppé, tökéletes sem leszek sose. Akkor mi vagyok? Tökéletlen és hibás. Gyenge. Önző.

0
Te szavazatod: Nincs

Emlékszel még...?

Emlékszel még...

…a találkozásunkra?

0
Te szavazatod: Nincs

Gyász

Az öltöztető már elment, a tükörkép félkész sminkben, magabiztosan mosolygott, miközben ő már lehajtott fejjel bámult maga elé. Az Amazonas deltáját figyelte, már kívülről fújta. Sao Paolo után kezd ágakra bomlani, kis szigeteket alkot - az ott a macapá-i ág, ott távolabb pedig a marajo-i öböl. Gyerekként a világatlasz volt a bibliája, úgy ismerte a kontinensek vízrajzát, mint a tenyerét, ám azzal is tisztában volt, hogy a torkolat képe viszonylag gyorsan változik, és ma már biztosan másmilyen.
Lassan eljutott a tudatáig, hogy a visszereket nézi a combján.

0
Te szavazatod: Nincs

Út a mosdóba

Már majdnem félórája ültek a váróteremben. A férfi átlagos külsejű ember volt: Száznyolcvan centi magas, átlagos testalkatú és átlagos ábrázatú. Egy volt a sok közül.

0
Te szavazatod: Nincs

Limerencia

Tamás a hátán feküdt, és kifejezéstelen arccal bámulta a plafont. A felkelő nap sugarai betűztek a redőny résein, és lassan végigkúsztak a párnán, majd fel az arcára, egészen a szeméig.

0
Te szavazatod: Nincs

A születésnapi beszéd

Panni már a hajnali óráktól talpon volt. Elérkezett a negyvenedik születésnapja. Sürgött-forgott a konyhában.

0
Te szavazatod: Nincs

A véres kéz

József becsekkolt a gyártelep kapujánál, illedelmesen köszönt a biztonsági őrnek, úgy mint mindenki, tettetve, hogy nem utálja, szintén úgy, mint mindenki, és elindult az öltöző felé.

0
Te szavazatod: Nincs
Tartalom átvétel