Kinek írsz?

A népnek, mindenkinek, aki szeret olvasni.
35% (17 szavazat)
Csakis magamnak.
0% (0 szavazat)
Valakinek, aki közel áll hozzám.
8% (4 szavazat)
Ismerősöknek, barátoknak.
2% (1 szavazat)
Családnak.
0% (0 szavazat)
Egy bizonyos rétegnek, akik érdeklődnek az adott téma (pl scifi, fantasy) iránt.
25% (12 szavazat)
Fogalmam sincs, csak úgy írok.
29% (14 szavazat)
Összes szavazat: 48

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

cs, 2012-01-19 14:49 Liliana

Liliana képe

 Megint egy fogós kérdés Blade-től...

Nálam a helyzettől függ. Van, amikor konkrét valakinek, van, amikor mindenkinek. Ismerősnek és barátnak nem jellemző, lévén csak néhányan tudnak arról, hogy írok. És vannak, amit csak magamnak írok, de azt senki sem fogja látni rajtam kívül.  

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

cs, 2012-01-19 16:07 Sren

Sren képe

 Egyértelműen az Olvasónak; ezért van az, hogy itt (és bármely más webes felületen) vajmi keveset látszom produkálni. Rég kinőttem már azt a szintet, amikor az ember azt gondolja, "na, írok a Karcra valamit", vagy "írok xy pályázatra valamit", vagy "írok valamit, MERT a "befutott" xy azt javasolta, ÉS gyakorolnom kell". Gyűjtögetem az írásaimat, azok itt várakoznak a gépemen, hogy alkalomadtán minél több olvasóhoz eljussanak majd. És nem énmiattam: miattuk. Nekik.

Mindazonáltal a kérdés remek. Magam is kíváncsi vagyok, hányan hajlanak a már-már klasszikusnak nevezhető okok felé (az Olvasó, az irodalom, a művészet felé), és milyen statisztikája van a "negyedórás sztároknak", instabil világok, pillanatnyilag felkapott sémák hívőinek. Bár attól tartok, a választ ismerem. 

 

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2012-01-19 17:07 Liliana

Liliana képe

 Pedig én szívesen olvasnék már egy vérbeli Sren-írást! ;)

 

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

cs, 2012-01-19 17:19 Randolph Cain

Randolph Cain képe

 Szinte pont ezt akartam írni. Hülyén hangzik (főleg azért, mert persze sehol nem vagyok ötletmegvalósítás, meg egyébként az - akár csak szűk körben - ismert író felé haladás útján), és persze pályázgatok, meg ide is felrakok egy-kettőt, de a többséggel ugyanaz a helyzet, mint nálad...

A kérdésre adott választ viszont egy újjal egészíteném ki: "senkinek és bárkinek... de egyáltalán nem mindenkinek". Aki érti, úgyis tudja, miről van szó, aki meg nem, annak szívesen elmagyarázom.

A lényeg talán, hogy aki az alkotás aktusát tekinti meghatározónak, az ritkán gondol bele abba, hogy kinek ír tulajdonképpen. A végén persze érezhetővé válik, hogy melyik/milyen közösség számára nyújthat valamit... A voksom így most nálam marad.

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

“Jobb sikertelennek lenni az eredetiségben, mint sikeresnek az utánzásban.” (Herman Melville)

p, 2012-01-20 02:42 Crystalheart

Nálam is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy én gyakran valami pályázatra kezdek el írni, de már akkor tudom, hogy úgysem fogom befejezni a határidőig. :D Egyszer talán megérnek ezek itt a balomon arra is, hogy feltöltsem őket ide, de ma már jobban megrágom, mint anno. Akár évekig is, ha kell.

De hogy a témához is hozzászóljak, egyszerre írok magamnak, valaki számomra fontosnak, és a majdani közönségnek. A művészet az, ami mindezt összeköti.

szo, 2012-01-21 16:32 onsai

onsai képe

Megkérdezhetem a civil neved?

 

----------------------

Hogyan fessünk tökéletes képet?
Légy tökéletes. Aztán dőlj hátra, és fess.

szo, 2012-01-21 18:37 Borika

Borika képe

Izé, én töredelmesen bevallom, hogy én még az a szint vagyok, hogy "írok xy pályázatra valamit", és még "írok valamit, MERT a "befutott" xy azt javasolta, ÉS gyakorolnom kell". :D
Ja, és csak pusztán a magam szórakoztatására írok, mert önző disznó vagyok, de azér’ hajlok a jó szóra, azaz figyelembe veszem az olvasói igényeket (ha olyanom van). Hehe.
Meg még Obbnak is írok, ha olyan az ihletem, és neki is csak szupertitkos privátban (bár az utóbbi időben elhanyagoltam szegénykémet, bocs!) :D

 

"Járt utat a járatlanért el ne hagyj!"

v, 2012-01-22 18:39 Obb

Hiányolja is Janika bácsit, mondta, hogy ezt feltétlen közöljem :)

cs, 2012-01-19 18:25 Zora

Zora képe

Én az utókornak, ez miért nincs a válaszok között? :)

------------------------------------------

cs, 2012-01-19 18:29 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Lefizetett minket, hogy nem kívánja megjelentetni a nevét. Mi meg kötélnek álltunk.

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2012-01-19 19:08 Ovidius

Ovidius képe

Én kifejezetten Obbnak...

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

p, 2012-01-20 23:07 Obb

Önnek van a legszerethetőbb humora Uram :)))

Publikáljon már valamit, de ha kérhetem, akkor olyat, amit nem ért Obb, de nagyon szeret.

cs, 2012-01-19 22:58 A. G. Stone

A. G. Stone képe

Az olvasóknak, az embereknek, mindenkinek írok. Legyen az idős vagy még csak gyerek. Van, hogy magamnak írok, van, hogy esetleg egy barátom kér tőlem egy novellát, így neki írok.

Egy adott témában írt művekkel úgy vagyok, hogy mondjuk például történelemi eseményt dolgozok föl, akkor nyilván aki jártasabb a témában jobban érti az írást, mint mások, de ugyanúgy szórakoztató, élvezetes lehet mindenki számára.

Régebben nem tudtam eldönteni, hogy pontosan miért és kinek is írok. Egyáltalán miért akarok írni... Miért kezdtem el foglalkozni a "betűvetéssel"? Csak írtam, amit úgy éreztem, akkor és ott le kell írnom.

p, 2012-01-20 22:55 Urbatorium

Urbatorium képe

Nekem jól esik az, amikor képes vagyok megfogalmazni a gondolataimat, és esetleg írás közben úgy terebélyesedik és alakul egy ötletem, hogy arra még én sem számítottam. A legnagyobb örömök között van, amikor itt a karcon is dícsérik az írásomat, vagy amikor mondjuk egy év múlva megtalálom gépen, és tetszenek benne az ötletek, nem emlékszem a fordulatokra, és ezért őszintén meglepődök, mert "ja tényleg, hát annyira triviális volt, és mégis milyen jó", szóval őszintén meglepődök, hogy magamhoz képest milyen jól tudtam írni mondjuk egy éve. :D

De szeretem azt is elmesélni, amikor egy témára kerestem rá egy beadandó miatt, és rátaláltam egy cikkre ott, ahol anno én is publikáltam, pont jól jött, elkezdtem olvasni, közben találgattam, ki írhatta a csapatból, arra a férfira tippelek, aki akkor jött, amikor én elmentem, és hogy dícsérte a főszerkesztő... aztán a cikk végén az én nevem vár. Gáz, de ilyenkor eltölt a megelégedettség, és büszke leszek magamra.

 

Ebből a szempontból én magamnak írok. :DD

*****

Az egyetlen igaz tanulás: a lényünkben szunnyadó tudás tevékennyé ébresztése.

Weöres Sándor

szo, 2012-01-21 12:10 A. G. Stone

A. G. Stone képe

Én is többször voltam már így, hogy megtaláltam egy régi írásom, amit akkor még elvetettem. Aztán amikor újra elolvastam meglepődve tapasztaltam, hogy nem is rossz, sőt! Ilyenkor mindig megjegyzem az ötlet. Ha később írok egy novellát  - és úgy adódik - beleszövöm, vagy feldolgozom kicsit másképp a régit.

szo, 2012-01-21 14:38 craz

craz képe

Nem emlékszel a fordulatokra? Te jó ég, hány novellát írtál eddig? 200-300?

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

szo, 2012-01-21 18:28 Urbatorium

Urbatorium képe

Merthogy onnantól lenne releváns azt mondani, hogy elfelejtem a fordulatokat? Nem, alig írok, nem vagyok termékeny, viszont miután leírtam őket, általában törlődnek a fejemből. Vagy csak komoly bajok vannak a memóriámmal... vagy a tiéd túl jó. :D

*****

Az egyetlen igaz tanulás: a lényünkben szunnyadó tudás tevékennyé ébresztése.

Weöres Sándor

szo, 2012-01-21 16:11 Fishbone

Fishbone képe

Az elmúlt 5 percben suhintottam magamra egy emlékidézést, és én minden egyes novellámra emlékszem. Még arra is, amit sosem fejeztem be, és még minimum 4 olyan is beugrik, amit el sem kezdtem soha. :D Pedig biztos volt már vagy 2 éve, hogy utoljára kezemhez ragadt a penna. (Azóta már lejött. :P) Nem azért találtam ki őket, hogy elfelejtsem. Vagy amit elfelejtettem, az nem is volt érdemes arra, hogy megjegyezzem.

__________________
Egyszer élünk, egyszer élünk,
Egy gyalogot lecserélünk.

szo, 2012-01-21 18:29 Urbatorium

Urbatorium képe

Irigylem az emlékezőtehetséged. :D

*****

Az egyetlen igaz tanulás: a lényünkben szunnyadó tudás tevékennyé ébresztése.

Weöres Sándor

cs, 2012-02-23 14:06 Mab Tee

Mab Tee képe

Búskomor hangulatban leledzem. Lövésem sincs, hogyan kell jól írni, ezt többen meg is mondták. Írok, de minek?

--------------------------------------------------

"Olyan képet mutatok, amit látni akarsz. Az igazi arcomat csak akkor ismerheted meg, ha képes vagy az álarc mögé látni."

cs, 2012-02-23 14:24 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Mert a szavak kicsöpögnek az ujjadból, azért.

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2012-02-23 15:34 Blade

Blade képe

Az emberek legalább harmada nem tudja, mit is csinál pontosan...csak csaponganak. 

Íme, az újabb bizonyíték. ;)

cs, 2012-02-23 16:57 Mab Tee

Mab Tee képe

Inkább vergődésnek nevezném. :)

--------------------------------------------------

"Olyan képet mutatok, amit látni akarsz. Az igazi arcomat csak akkor ismerheted meg, ha képes vagy az álarc mögé látni."

cs, 2012-02-23 18:46 polgarveronika

polgarveronika képe

A kérdés fogós.Magában foglalja miért-et is. Sztem alapvetően azért írunk (én legalábbis), mert van valamilyen hívás, késztetés (ld.Blanchot) bennünk arra, hogy a gondolatainkat, érzéseinket a kuszaságból kifésüljük, és sorokba rendezve vmivé alkossuk. Sok irodalmi ítész szerint nem is az alkotás mint termék, vagyis a mű maga, hanem az addig elvezető folyamat a lényeg ebben a tevékenységben.(Sok embernek eszébe sem jut, hogy írjon -leszámítva a maileket-).

Az irományok sorsa mindig az olvasótól függ.

 Engem is sokszor kérdeznek, hogy miért? A válasz: Nem tudom. Kell és kész.

És hogy mégis megkíséreljem a választ Blade kérdésére:kinek?

Magamon átszűrve mindenkinek.

(én pld minden írásomra emlékszem, minden hősömet a magamszülte gyermeknek tekintek,de különös módon, miután bezártam őket egy-egy írott műbe, onnantól kezdve már nem foglalkoztatnak. De bármikor fel tudom idézni a történetüket, és azt is, hogy milyen körülmények között fogantak bennem.)Én úgy vélem, hogy nagy kincs van annak a birtokában, aki tud írni. Szenvedélyes érzelem az írás, fájdalmasan gyönyörű.

De hiszen ezt ti is tudjátok.

 

_______Tertium non datur ______

sze, 2012-02-29 19:10 Kerugma

Kerugma képe

Mint írók teremtői leszünk egy addig nem létezett világnak. Minden saját karakternek minden eseménynek. Tejhatalmú Úrként etszésünkre formálva és alakítva.

Részemről ez nem csupán valamiféle szelep ahol kiengedem a szürkeállományomban keletkezett képeket és jeleneteket, hanem egy ezköz arra hogy mások figyelmét felkeltsem vagy esetleg tetszését elnyerjem.

Vágyom meglepni szórakoztatni és elgondolkodtatni. Miközben én is ezt teszem.

 

p, 2012-03-02 08:19 Crystalheart

Van, akik beérik ennyivel; én a világot akarom megváltoztatni ;] 

szo, 2012-03-03 17:37 Ovidius

Ovidius képe

Majd leszoksz róla... :)

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

v, 2012-03-04 16:23 Crystalheart

Csak ha befulladnak a politikai terveim. Természetesen nem önmagában az írással akarom, ez csak a kezdet és alap. ;]

(Most nézem, mi az, hogy "van, akik"...? :DDD)

p, 2012-03-02 10:54 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Nem egészen vagy teljhatalmú ura a történeteidnek és karaktereidnek. Vannak bizonyos esetek, amikor azok uralnak téged, de egyébsénk sem tudsz bármit megtenni velük.
Igen, akár meg is ölheted valamennyit, vagy a képzeletbeli világ urává teheted, de nem cselekedtethetsz (hú, van ilyen szó?) vele olyat, amit nem tenne meg az adott helyzetben. A karakterednek saját akarata van. Te csupán egy helyzetet teremtesz. gyakorlatilag te ilyenkor csak belebújsz a bőrébe, de mindent az ő személyisége irányít.
Szóval összegezve: nem te irányítod őket, ez csak egy téves képzelgés. Ők uralnak téged. :)

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

szo, 2012-03-03 12:40 Crystalheart

Ugyan. Hát a személyiségét ki kreálta? :) (Már ha nem holmi fanficről beszélünk.) Syd Field leírja A forgatókönyvben, hogy kétféle karakteralkotás létezik: amikor a semmiből csinálsz egy karaktert, és az majd halad a saját útján, és szinte létrehozza a történetet, a cselekményt, a konfliktusokat, mindent. Egri Lajos is ezt fejti ki A drámaírás művészetében. A másik, amit én minden esetben előnyben részesítek, ha van egy jó alapötletünk, és úgy rakjuk össze a karaktert, hogy pont azt tegye és pont úgy döntsön, hogy az kedvezzen az előzőleg kitalált váznak. Ha valahol ellentmonás van, vagy csak nem találjuk elég hatásosnak, akkor bármikor változtathatunk mind a világon, mind a karateren - csak győzzük átlátni -, eképp mégis mi vagyunk a teljhatalmú urak. ;] Lehet, hogy így kevésbé szerepjátékos élmény az írás, de sosem szerettem a papír alapú RPG-t. :)

szo, 2012-03-03 15:33 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Emlékeim szerint ama első típusról Németh Lászlónak is van egy esszéje, kifejezetten érdekes ezt olvasni az író szemszögéből (és nem egy irodalmáréból).

_____________________
Dr. Bloody Dora

szo, 2012-03-03 18:22 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Na látod, hogy nem vagy teljhatalmú! :) Vagy a karaktert kell a világhoz és a történéshez alakítanod, vagy fordítva. Lényeg, hogy nem tehetsz azt, amit csak akarsz. Vagy így, vagy úgy, de a történet uralkodik rajtad, szabályokba kényszerít. Sosem lehetsz korlátok nélküli úr a saját képzeletedben.

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

v, 2012-03-04 16:20 Crystalheart

Én állítom a szabályokat. Innentől nem mindegy? :)

v, 2012-03-04 17:26 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Igen, de a szabályaid téged is kötnek azután.
Az a lényeg, hogy nem dobálózhatsz össze vissza bármit, mert úgy a történet egy értelmetlen, össze-vissza halandzsa lenne. Ha már kitaláltad a karaktereket, a világot, neked is alkalmazkodnod kell hozzá. Értem én ezalatt pl. azt, hogy egy fantasyben hülyén nézne ki, ha beállítana Dart Vader a rohamosztagosaival, és mindenkit szitává lőnének a sugárpisztolyokkal. Vagy ha már Vadert elővettük, képzeld csak el, ha elkezdene énekelni, táncolni, és ledobálná magáról a ruháit az őt életbentartó szerkezetekkel együtt. Van, amit nem lehet megtenni, mert éppen azt a világot rúgnád fel, amit megalkodtál. Innentől tehát sosem lehetsz teljhatalmú úr.

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

v, 2012-03-04 18:55 Crystalheart

Dehogynem - ha akarnám, megtehetném, csak akkor valami abszurd paródia, neadjisten elvont művészkedés lenne. :) De nem akarok abszurd paródiát csinálni, Kassák nyomában pedig mégúgy nem szeretnék járni.

Persze értem, amit mondasz, de ilyen vetületben nincs is értelme gondolkodni ezen. Természetesen ésszerű, piacilag életképes keretek között értendő minden. Nem a saját világom szabályai határolnak igazán, hanem a (meglévő vagy generálható) kereslet. Ám ha mondjuk megcsináltam egy fantasy világot, faján kidolgoztam meg minden, attól még újraszerkeszthetem alapjaitól, ha valami nem tetszik benne. 

v, 2012-03-04 19:39 B.L.Torkin

B.L.Torkin képe

Kinek írok? A kérdés jó, a válasz pedig nem egyszerü. Ha őszinte vagyok, akkor főleg magamnak, meg talán néhány fanatikusnak, akik a Karcolathoz hasonló helyeken gyűlnek össze. Számomra az írás hobbi. Nem ez a szakmám, nem ebből élek meg, ezért szabadon, korlátok és kényszer nélkül művelhetem. Magam örömére írok, de ha emellett másnak is tetszik, amit éppen összehozok, az remek érzés. Részemről az egész folyamat az alkotás felemelő érzéséről szól, pont arról, ami annyira hiányzik a hétköznapi élet szürkeségéből. Jó dolog írni, hát ezért csinálom.

Az előrelépés gyakran egy farbillentés következménye.

v, 2012-03-04 20:55 polgarveronika

polgarveronika képe

No, ezzel én is éppen így vagyok. A magam örömére teszem, ha másnak is tetszik, az megsokszorozza az örömöm, és újabb "bűntények" elkövetésére sarkall. Ha viszont "áramszünet " van, akkor szenvedek. Érti a fene ezt az egészet! De minden esetre az írás legalább olyan jó, mint egy jó könyv olvasása.Kár, hogy a kettőt egyszerre nem tudom művelni.Pedig talán néha az utóbbival kevesebbet ártanék.

 

_______Tertium non datur ______