Fürge GYÍK

szerző: Bloody Dora

GyÍK, azaz Gyakori Írástechnikai Kérdések. Kérdés nem lesz, csak Válaszok, mivel a kettő egyidejű ismerete nem lehetséges (bár a Válasz úgyis 42, mint ez köztudott). Röviden, tömören, de bloodydorásan, mert rossz kedvem van, hogy egyesek mindent a könnyebbik végén akarnak megfogni.
(Példából ért az ember, de azt sehol nem írtam. Aki szeretne egyet látni, elemezze a szöveget, fog találni.)

1. Központozás

Eve két cikke:
http://karcolat.hu/node/4475
http://karcolat.hu/node/4730

Aardvark cikke:

http://karcolat.hu/blog/aardvark/kozpontozas_idezes_es_parbeszed

A központozás nevű varázslatot akkor alkalmazzuk, amikor egy, vagy több szereplő kommunikál, és ezt idézzük. Azaz leginkább a párbeszédeknél jön elő. Fontos az Eve által említett szabályokon kívül a gondolatjel, ami nem kötőjel. Bár az oldal nem tesz különbséget, azért mégis: a gondolatjelnek is van külön HTML-kódja. Nem emlékszem, mi az, Wikipediában keressetek rá, aztán ott megtalálható. Nem kötelező azt alkalmazni, de ha nem teszitek, akkor jelezni kell, hogy nem kötőjelet tettetek. Fontos szabály: a gondolatjel előtt-mögött mindig, a kötőjel előtt-mögött sosincs szóköz! Ez minden esetben megkülönbözteti őket, Bates-féle mimikri esetén is.

Szövegszerkesztőben egyszerűbb a helyzet: a kötőjel a klaviatúrán található, a pont mellett. (Akinek az előbbi sem sikerült, inkább tanuljon fuvolázni.) A gondolatjel "normális" klaviatúrán, vagyis ott, ahol van NumPad (az a kis számokkal teli rész ott oldalt, bekapcsolt NumLock mellett) a Ctrl+szürke -, vagyis a numerikus mínuszjel kombinációja. Ahol nincs, mint például a laptopok (persze van, csak nehéz elővarázsolni); vagy ha a TSZ (nem téesz, hanem Tisztelt Szerző) úgy érzi, csuklómerevséget kap ettől a kombótól - ott is megoldható a helyezt. A szövegszerkesztőn be kell állítani, hogy a gondolatjelnek más legyen a billentyűparancsa. Word 2003 (és a többi verzió) esetén: Szimbólumtábla megnyitása (Beszúrás/Szimbólum menü), a felső füleken átnavigálni a Különleges karakterek része, ahol a gondolatajelet kiválasztva alul a Billentyűparancs gombbal át lehet írni. Én például a Ctrl+*-ot használom (a csillag a kötőjel...). Arra mindenki vigyázzon, nehogy egy meglévő kombinációt állítson be a gondolatjelnek (nem mintha engedné a porgram).

A központozáshoz tartozik az a problémakör, hogy hol érjen véget a mondat. Lehetőleg egy gondolat kerüljön egy mondatba, vagy ha ez nem megy, lehetőleg egy információ-adag. Tudom, ez megérzés dolga... a lényeg az, hogy senki ne akarjon csak azért hosszú mondatokat írni, mert az kell egy műbe. Ha túl hosszú, az baj. Ha túl sok rövid van, az is... (Akinek ez megoldhatatlan nehézséget okoz, az tanuljon fuvolázni.)

2. Írásjelek

Az írásjelek fontos szerepet játszanak a szövegben. Segítenek eligazodni, megnehezítik a TSZ dolgát, indokot szolgáltatnak arra, hogy visszadobjunk egy írást. A betűkön kívül helyezkednek el, a billentyűzeten néha egészen megfoghatatlan helyen tartózkodnak. Amiről most szó lesz: vesszők, mondatvégi írásjelek (pont, felkiáltó- és kérdőjel), kötőjelek és gondolatjelek (róluk már volt szó, de most megint lesz), idézőjelek, zárójelek, egyéb karakterek.

- Vesszők

Reprezentatív felmérések kimutatták, hogy a vesszőkkel van a legtöbb baj, még az írásban is. Ezek azok a fura vonások a betűk talpánál, a jobbak már találkoztak velük. Tipográfiai szabály, hogy a vesszők előtt nincs, utánuk viszont van szóköz, ez igaz a többi írásjelre is (kivétel a halmozásuk, de arról még szó lesz). A legáltalánosabb elválasztásra használt jelek, mindig mondaton belül használjuk! Ezt általában tudni szokták a TSZ-ek. Alkalmazása például összetett mondatoknál tagmondatok elválasztásához; felsorolásoknál (vagyis "azonos szerepű mondatrészek elválasztása esetén"); közbe- vagy hátravetésnél; értelmező előtt; szervetlen mondatrésznél. A tizedesvessző estét nem tárgyalom (neki nincs szóköze, ebben különbözik a tesójától), mivel irodalmi műben a számokat általában betűvel írjuk ki. Ha valaki tizedestört írására vetemedne, nézzen utána.

Általában akkor alkalmazzuk, amikor két tagmondatot akarunk elválasztani, vagy felsorolunk. A különféle közbevetések vagy hátravetések, értelmezők, szervetlen mondatrészek tekinthetők a tagmondat egyik fajtájának. Általános iskolás módszer, hogy ha kötőszót látunk, tegyünk elé vesszőt. Ez sokszor bejön. Több, egymást követő kötőszó esetén csak az első elé kell vessző. Ha nincs kötőszó, baj van, de némi intelligenciával bármely mondat átalakítható "kötőszóval tűzdelt" szerkezetűvé. (Akinek ez nem megy, az tanuljon fuvolázni.) Ha a kötőszó elöl van, akkor keressük az utalószót (már ha van), és az elé tegyük a vesszőt. Szervetlen mondatrészek (megszólítás, indulatszók), értelmező (visszautaló jelző) elé-mögé szintúgy kell vessző.

Páros kötőszavaknál megintcsak ki kell tenni a vesszőt.

A probléma akkor áll fenn, ha felsorolás vagy halmozás van - azaz azonos szerepű mondatrészekkel kerül szembe a TSZ. Itt az és, s, meg, vagy kötőszavak esetén az utolsó tagnál nem kell kitenni a vesszőt. Ez így bonyolult, tudom... Egyszerűbben: felsorolásnál (halmozásnál), ha a fenti kötőszavak megjelennek, nincs vessző. Minden más esetben ajánlott, jobb biztosra menni. Nagyon fontos: nem minden és, s, meg, vagy előtt kell elhagyni a vesszőt! Ha tagmondatokat választ el (mellérendelő mondatban), akkor ott van!

A vessző testvérei: a tizedesvessző, erről nem beszélek és a pontosvessző. Utóbbit akkor szokás alkalmazni, ha a vessző már kevés, de a pont túl sok. Mondjuk egy hat tagmondatból álló mondatnál három-három tagmondatot választhat el (ez csak példa) - "nagyobb blokkokat".

- Mondatvégi írásjelek

Pont, felkiáltójel, kérdőjel. Mondatvégen alkalmazzuk. Néha mondat közben is, a pont kivételével (a mondatközi pont innovációja csak a hibás központozású szövegekben tűnik fel). Utóbbit csak a gyakorlottabb TSZ-eknek ajánlom. Előttük nincs, utánuk van szóköz; általában nagybetű követi (mivel új mondat jön). Pontot kijelentő mondat után, kérdőjelet kérdő mondat után, felkiáltójelet felkiáltó, felszólító, illetve óhajtó mondat után teszünk. (Aki ezeket nem ismeri, vagy nem tudja megkülönböztetni, az tanuljon fuvolázni.) Egy műben nem feltétlenül szükséges mindhárom írásjelnek megjelennie, jó példát szolgáltat erre nem egy XX. századi regény (kedvenc példám Saramago Kőtutaj című regénye, amiben csak pont van, ha emlékeim nem csalnak). Mindenesetre nem árt.

Halmozás is lehetséges, két elfogadott formája a hármaspont (...) illetve a kérdő-felkiáltójel (?!). Előbbit lezáratlan gondolatoknál szokás alkalmazni, utóbbit kérdő-felkiáltó mondatban (ordítva kérdezés, például). A sima pont nem helyettesíthető hármasponttal, még akkor sem, ha sokan úgy érzik, attól lesz életszerűbb a szöveg. Attól csak... szaggatottabb... lassabb... szakadtabb... lesz.

- Kötő- és gondolatjelek

Előbb már szóltam róluk, de most is megemlítem. A hosszukban is különböznek, de az oldal úgysem jeleníti meg a különbséget, HTML-kódolni nem fogok. A szemléltetés kedvéért ez a kötőjel: - ; és ez a gondolatjel: – (endash). Igaz, itt mindkét helyen voltak szóközök, de csak az elválasztás kedvéért. A gondolatjelet a központozási problémáknál használjuk (párbeszéd, elválasztások), illetve ezzel választunk el mondaton belül mondatrészeket - az ilyen közbevetéseket is. Előtte-mögötte szóköz! A kötőjelet tulajdonnevekben használjuk, elválasztásnál, összetett szavakban (szótagszámlásás!), szókapcsolatoknál, képzők vagy toldalékok kapcsolásánál (már ha kell). A kötőjel cseles fajtája a ritkán alkalmazott nagykötőjel, ami egy szóköztelenített gondolatjel. Szintén összekapcsolásoknál használjuk, aki alkalmazni akarja, az tanulja meg, mikor kell (Boyle–Mariotte-törvény, de Guy-Lussac-törvény). A magyar helyesírás szabályai, 263.

Az elválasztásról még szót kell ejtsek. Szükséges lehet, hogy a szövegben legyen elválasztás (szavaké), mert úgy lesz csinos. Sorkizárt formátumban nem szép, ha az egyik sorban sűrűn ülnek a betűk, a másik meg olyan szellős, hogy az olvasója huzatot kap. Ilyenkor a hosszú szavakat nyugodtan el szabad választani. Ennek szabályait elvileg mindenki tanulta (aki csak elméletben, az tanuljon fuvolázni). Hivatalosan szótagoló olvasási módszerrel tanítanak olvasni a legtöbb iskolában (kivételt képeznek az alternatív módszert preferálók, de ők vannak kevesebben), ezért feltételezem, hogy sokan tudnak elválasztani, szótagolni... De az egy dolog, hogy otthon a szövegszerkesztőben hogy néz ki a szöveg. A TSZ felteszi bármelyik netes oldalra, és az egész formázás megváltozik, már csak azon oknál fogva, hogy a sorok hossza nem ugyanaz. Ilyenkor az otthon szépen beállított sorvégi elválasztás a sor kellős közepére kerül, amit javíthat (ha van rá lehetősége). Pályázat esetén ez durvább is lehet (ha más behúzásokat kérnek, mint az otthoni beállítás, minden elcsúszik, és javítani nem lehet... totális bukás). A megoldás a feltételes kötőjel, ami egy nagy trükk. Rejt/mutat jele egy letört végű kocsirúd, ¬ . (A pontot csak a jobb elválás kedvéért tettem arrébb.) Karaktertáblás neve "not sign". Hivatalos billenytűparancsa nincs, mindenki beállíthatja magának. Azért trükkös, mert a sor végén megjelenik, de ha a sor közepére csúszna, eltűnik. Hogy az oldal meg tudja-e jeleníteni, az kérdéses, de van HTML-kódja.

- Idézőjelek

Használjuk, ha idézünk. Akkor is, ha nem, hanem, úgymond, más hangsúllyal, más értelemben mondunk valamit. (Akinek ötlete sincs, mikor kell alkalmazni, az tanuljon fuvolázni.) Bár az oldal angol mintára felső idézőjelet ír (de tud alsót is), magyarban a kezdő idézőjel alul, a záró felül helyezkedik el. Közrezárják a szöveget, vagyis tapadnak a szavakra - az alsó mögött, a felső előtt nincs szóköz. (A kavarás végett: az alsó előtt, a felső mögött van szóköz.) Ha egy idézőjelezett szövegen belül egy újabb idézet következik, azt másodlagos, vagy belső idézőjelekkel szokták jelezni, amire az Odüsszeia sok-sok szép példát szolgáltat. Lúdlábnak nevezik, két egymásba csúsztatott nyilacska, > > és < < is lehet a jelölése (vagyis kacsacsőrökkel). A szimbólumtárból is kiválasztható ››és akkor ilyen lesz‹‹. Harmadlagos idézőjel az aposztróf. Fontos: aposztrófot csak az angolok használnak idézőjelnek! A magyarban az aposztróf hiányjel. Ezen kívül sok nyelv van, ami különféle idézőjelekkel dolgozik, ha valaki más nyelvű szöveget szeretne írni, nézzen utána a nyelv helyesírásának és tipográfiájának.

- Zárójelek

Újabb elválasztási formulák. Közbevetésnél, "zárójeles résznél" használjuk. Több fajtájuk van, matematikából ismertek lehetnek (akinek nem, az tanuljon fuvolázni). Gömbölyű: ( ); szögletes: [ ]; kúpos: > < (ez a kacsacsőr, matekban nem alkalmazzuk zárójelként); kapcsos: { }. Hierarchiájuk is ez, de a kúpost általában nem használják, különösen nem Internetes szövegekben, hiszen a HTML-kódokat is kúpos zárójel nyitja, zárja.

A nyitó zárójel előtt van szóköz, utána nincs (ő is tapad), a berekesztő előtt nincs, de utána van (szintén tapad). Kivételt képeznek az írásjelek: berekesztő zárójel után, ha írásjel követi (vessző, például), nincs szóköz. Ugyanígy működik a gondolatjel is, de akkor nem akartam senkit ezzel összezavarni (azaz ha írásjel követi, az tapad hozzá, nincs szóköz, például –, lehetséges). Irodalmi szövegben nem mindig alkalmazzuk, de ha a TSZ-nek ez a mániája, hát legyen. Vicces tud lenni egy többszörösen beágyazott zárójeles szöveg, nagyon bonyolult átlátni, ezért legalább a szerzőnek tökéletesen kell alkalmaznia, hogy az olvasónak esélye legyen. [Szolgálati megjegyzés: én szeretem alkalmazni, tanulmányi célokból olvasgassátok a véleményeimet.]

Szögletes zárójelet szokás alkalmazni idézetnél, ha kihagyunk egy részt, vagy utalunk valamire. Erre kivételesen mutatok példát:
"...de a kettő [bércfal] között megszoruló légnyomás oly szeszélyessé válik, mint egy nagy város utcáiban kódorgó szél: majd elöl, majd hátul támad, minden kanyarodónál más irányból tör ki; egyszer-egyszer tökéletesen megszűnik, aztán megint egyszerre valamely völgyzugolyból, mint a lesből rohan elő, megkapja a hajót, kicsavarja a kormányt, dolgot ád minden kéznek, belerántja az egész vontató lócsapatot az alattságnál fogva a vízbe; aztán megint egyet fordul, s oly sebesen tolja előre a megkapott faalkotmányt, mintha az víz mentében úsznék; a hullám úgy porzik előtte, mint az országút, mikor végigsöpör rajta." (Jókai Mór: Az arany ember)

- Egyéb karakterek

Itt lesz szó a kettőspontról, a perjelről (törtjel, nem, nem az a perjel), a csillagról, a hullámról, a százalékról, et jelről és a számokról. A többit nem nézem, azokat úgyis csak indkolt esetben alkalmazzuk. A dollárjelre sem térek ki, ha valaki dollárt akar írni, írjon helyette USD-t, esetleg simán dollárt. Könyvelésben persze dollárjel.

Kettőspont: általában egy értelmező mondatrészt vezetünk be vele. Sokszor használnak helyette vesszőt vagy pontosvesszőt, ízlés dolga. Tudni kell alkalmazni. Tapad az előtte lévőkhöz, legyen az írásjel (zárójel), vagy szó; csak utána van szóköz. (Itt jegyzem meg: kurzívban a tapadó írásjel is kurzív a szöveggel együtt, de a szóköz már nem. Aki nem tudta értelmezni, nézzen utána, vagy tanuljon fuvolázni.)

Perjel (/): Legtöbbször nem használjuk irodalmi szövegben. Kifejezhet választást/helyettesítheti a vagy szót/angol szavaknál a kötőjelet. Néha alkalmazzák zárójelként is /gyakori formula, főleg belső zárójelnek, illetve idézet után szokás ezzel zárójelezni a szerzőt és a címet/. Leggyakoribb alkalmazása a lírából átvett idézet esetén van: ha prózai formában akarjuk megjelenítíeni, akkor törtjellel jelöljük a sortörést. Akkor előtte és mögötte is szóköz található (és ki kell tenni az írásjeleket is!), különben nincs szóköze.

Csillag (*) jegyzeteknél szokták használni, előtte nincs szóköz, utána van. Ha írásjel követi, akkor nincs utána sem. (Ugyanígy a legtöbb írásjel... az aposztrófot említettem már?) Ha lehet, irodalmi szövegben kerüljük, esetleg nagyobb részek elválasztásánál jól jöhet.

Hullám (~): szótárak, enciklopédiák jelzik így a szócikk szavát... irodalmi szövegben ekkor használható, ha így idézünk. Elválasztáshoz használható még, illetve jelölhet is valamit, ha a TSZ úgy gondolja.
Százalék (%): ne használjuk, ha egy mód van rá. Írjuk ki, hogy százalék. Ha használjuk, nyomtatásban előtte nem törhető keskeny szóköz található, de ezt tényleg csak nyomtatásban szokták alkalmazni (és ott sem irodalmi szövegben, ha lehet).

et jel (&): néha helyettesíti az "és"-t. Csinos kis jel, de magyarben nem elterjedt a használata.

számok: ha egy mód van rá, betűvel! írjuk ki. Ne használjuk. Inkább gyakoroljuk a helyesírást.
Ide tartoznak a mértékegységek is, nekik nem akarok külön blokkot. A mérőszámtól a mértékegységet szóközzel választjuk el, méghozzá gyakran nem törhető szóközzel, nehogy egy formázási probléma miatt elcsússzon a mérőszám a mértéktől. És betűvel, mindent, nem rövidítünk!

3. Rövidítések

Irodalmi szövegben gyakran használunk rövidítéseket, még ha nem is tudunk róla. Csonkolt végű szavak, aposztróffal jelzett vagy nem jelzett hiányok, betű- és mozaikszók, kihagyások, hiányos mondatok. Utóbbiak nem tartalmaznak a rövidítések közé, de az is egyfajta rövidítés.

A köznyelvi rövidítések, vagy a röv. és társai egy csonkolt szótő plusz pont kombinációból állnak. Irodalmi szövegben nem alkalmazzuk, ha egy mód van rá. Ha kettő, akkor meg végképp. Ha a karakterlimites pályázatra készült mű túl hosszú, át kell írni, meg kell húzni, nem rövidítgetni kell a szavakat. Persze a röv.-nek is lehet irodalmi szerepe, de akkor a helyén kell lennie. (Utalnék itt nagysikerűen elfeledett Felháb. töred. című első munkámra, ami jó eséllyel nem található meg az Interneten.)

A többi rövidítési eljárást széles körben alkalmazzák; a TSZ, ha rövidíteni kíván, bizonyára jó okkal teszi. Az önkényes hiányos írás nem vezet semmi jóhoz, ezért csak mértékkel! A kohézióhoz néha szükség van bizonyos mondatrészekre, amiket nem lehet csattogó kisollóval levágni. (Aki ezt nem képes felfogni, az tanuljon fuvolázni.)

4. Tagolás

A tagolás fontos dolog, nem nézhet ki a szöveg úgy, mintha kiömlött volna a betűleves! Szükség van bekezdésekre néha üres sorokra is, hogy rendesen elváljanak a részek. (Aki ezt nem érti, az tanuljon fuvolázni.)

Egy szöveg tagolása nem egyszerű feladat. Először mondatszinten kell kezdeni: hol végződjék az egyik mondat, hol kezdődjön a másik. Erre nincs semmiféle szabály, ahogy jólesik, illetve ahogy a szövegdinamika engedi. Álatalában egy mondatba egy fontos információ kerüljön, az a legbiztosabb - vagyis ne mindjárt az első mondatban akarja a TSZ elmondani, ki a főszereplő, hogy néz ki, mi célja van, hogy került oda, ahova (és mi ez az ahova), miféle családi háttérrel rendelkezik; majd még el is kezdje a cselekményt. Ez túl sok. Persze az meg túl kevés, hogy első mondat: név; második: becenév; harmadik: hajszín; negyedik: szemszín... Ezenfelül nem árt egyensúlyra törekedni. A túl sok rövid mondat szaggatottá teheti a szöveget, a túl sok hoszú között elveszik a lényeg, az olvashatóság. Egy rövid - egy hosszú (egy sima, egy fordított, mint a kötés) érdekes dinamikát kölcsönöz az írásnak, általában hátrányára, mint előnyére válik. (Az aktuális tagolás, lineráis kohézió részt itt nem tárgyalom.)

Egy információhoz tartozó részek, mondatok általában egy bekezdést képeznek. Azok, amik egy gondolatot fejtenek ki, ne váljanak el élesen egymástól, ez bizonyára érthető. De hol a határ? Jobbára ott, ahol a TSZ meghúzza azt. Hogy ez a határ egybeesik-e azzal, amit az olvasó (vagy a szerkesztő) is annak gondol, az gyakorlat és olvasottság kérdése. Sokan nem érzik a bekezdéseket, ezért gyakran átlóg egy-egy mondat; rosszabb esetben nincs egyáltalán bekezdésre tagolás (aki nem dolgozik, nem hibázhat alapon). Előbbi a kisebb baj, utóbbi azonnali korrektúrát igényel. Semmiféle szabály nincs a bekezdés hosszára, lehet egyetlen felkiáltójeltől a féloldalnyi szövegig bármennyi. Általában öt-tíz sor szokott lenni, de ez csak statisztikai adat, mivel mindent az adott szöveg határoz meg.

A bekezdések elválasztása néha nem elég. Regényekben a nagyobb részeket fejezeteknek nevezik, így is választják el: új oldal, gyakran címmel ellátva. Kisprózában megváltozik a helyzet: nem fejezetekre, hanem részekre kell tagolni a szöveget. Már ha kell tagolni, persze... egy féloldalas gondolatsort elég három bekezdésbe vágni, és kész. Egy tízoldalas írásnál már szükség lehet nagyobb blokkok elválasztására. Ilyenkor szokás az üres sorokhoz nyúlni, vagyis "beenterezni" a szöveget (szép magyar szóval élve), esetleg egy-egy nagyobb "fejezetet" lehet csillagokkal, ugráló nyuszifülekkel stb. elválasztani. Az ilyen esetekben általában éles váltás van: más nézőpont, más hely, más idő. Internetes szövegekben gyakran megesik, hogy egy nagyobb írást több részre kell szedni, mivel vagy nem lehet egy bizonyos karakterszámon felül feltölteni (karakterlimit), vagy egyszerűen nem olvassák el (szerkesztői időlimit). Ilyenkor gyakran a fentebb jelölt csillagos elválasztásoknál szokták "fejezetekre" bontani a szöveget. Ha ilyen nincs, akkor jöhet az önkényes határválasztás, ami vagy sikerül, vagy nem. Balul sikeredett esetben az egyik rész végén úgynevezett cliffhanger alakulhat ki (magyarul függővégnek nevezik). A neve 1914-ből jön, mikor egy némafilm úgy ért véget, hogy a főhős lógott egy szikláról. Főleg sorozatok jellemzője, írásban alkalmazni nem tanácsos, egyrészt, mert ilyenkor a TSZ-t az olvasók elküldik Dél-Amerikába forgatókönyvírónak, másrészt gyakran azt jelzi, hogy a TSZ-nek sincs ötlete, mi legyen a következő lépés, de szeretné, ha az olvasóközönség még maradna, amíg kitalálja. A "csak egy álom volt" befejezés mellett a legdurvább kitolás, amit író elkövethet.

A szöveg makroszerkezeti egységeiről is szót ejtek, mivel az is a tagolás része. Semmi bonyolult, bevezetés, tárgyalás, befejezés. Vagyis a szöveget el kell kezedni, aztán folytatni kell, végül befejezni. Aztán ott van még a cselekmény, és annak a szokásos felépítése (dramaturgiai Eve meg a többiek): expozíció, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldás. Ezek mind az iskolai tanagyag részei (általános iskola, gyakran alsó tagozat), nem beszélek róluk. Itt nem.

5. Nézőpontváltás

"A nézőpont legáltalánosabban a beszélő és tárgya viszonyaként határoztatik meg: eszerint a nézőpont az a helyzet, ahonnan a beszélő látja és láttatja az általa elmondottakat." A nézőpontváltás ebből követezően minden olyan szövegrészlet, melyben egynél több nézőpont keveredik.

A nézőpontváltás hiba, mint ezt Eve nemegyszer mondta már. Azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Mert ki lehet jelenteni, hogy a pókok legyet esznek, de ez így nem igaz (péládul ott a vidrapók). De ha én bemegyek egy szobába, és végigmutatok a kedvenc házi keresztespókjaimon (nem, ez nem egy japán animefigura neve, keresztespók+ja+i+m+on), majd úgy mondom, hogy "a pókok legyet esznek", nos úgy máris több igazságtartalma van a mondatnak.

Ezért a nézőpontváltást mint hibát a "jelöletlen/indokolatlan" nézőpontváltásra alkalmazom. Mi is ez? Először is: hiba. Másodsorban definíciószerűen olyan nézőpontváltás, melyet nem indokol semmi.

Mikor indokolt a nézőpontváltás? Ha más váltással is társul, például karakterváltással, időugrással stb. Vagyis mikor nem a nézőpont változik, hanem a beszélő, vagy az elbeszélői helyzet - és ennek eszköze csak a nézőpont megváltozása. Ha ez nincs, akkor beszélhetünk jelöletlen nézőpontváltásról - és ez hiba. Ha végig a főszereplő a mesélő, E/1.-ben meséli a történetet, csak az ő gondolatait látjuk, akkor nem szabad két mondat erejéig "belenézni" a főellenség fejébe, hogy vajh' mire is gondolhat nagy rosszaságában.

Röviden és közel sem nyelvtaniasan (szép szó, tudom) a nézőpont alatt azt értjük, hogyan mesélődik el a történet. Milyen számban, személyben (általában egyes szám, első vagy harmadik személy, azaz E/1., illetve E/3.); milyen időben (múlt a gyakoribb, vagy jelen); milyen "tudású" a narrátor, azaz ki(k)nek a fejébe látunk bele. Van, hogy senkinek, van, hogy csak a mesélő (ami gyakran azonos lehet a főszereplővel), van, hogy mindenki gondolatait látjuk (ez az omnipotens narráció). Az elbeszélő nézőpontja a szó hétköznapi értelmében is sokféle lehet, rideg, kívülálló, bensőséges, naiv, cinikus stb. A nézőpontnélküliség is egy fontos jellemzője az irodalmi műveknek, de ezt most hagyjuk.

Nézőpontváltás tehát akkor történik, mikor a TSZ egy nézőpontból hirtelen átvált egy másikba. Általában az a probléma merül fel, hogy az addig személyes elbeszélő hirtelen omnipotenssé válik (azaz látjuk valakinek a gondolatait, holott nem kéne). Ez az állapot legfeljebb három mondat után eltűnik. Ez igenis hiba, bárki bármit mond.

6. Egyeztetés

Az egyik leggyakoribb hibaforrás a hibás egyeztetés. Ez magában foglalja az elrontott egyeztetést és a hiányzót is. Mindkettő hiba, nem lehet arra apellálni, hogy talán senkinek nem tűnik fe a hiánya. Most a nyelvtani részre térek ki, illetve megemlítem a logikát is, mivel az is egyeztetést kíván.

Mindezek előtt némi kitérő a nézőpontváltáshoz: az egységes nézőpont megköveteli a nézőpont(ok) egyztetését. Ennyi. Vagyis ha egy van, egy maradjon, ha több, mondjuk kettő, akkor azok egymással kommunikálhatnak. Ilyenkor egyeztetni kell, ami történhet a történet szintjén is. Ez csak leírva bonyolult, igazából arról van szó, hogy egy történet húzódik a novellában, nem több, tessék ezt észrevenni és jelezni.

Vissza a nyelvtanhoz. Elméletben tanítottak az iskolában olyat, hogy mondatelemzés. Meg szövegtan. Most nem fárasztok senkit ezzel, mert definíció-tengerbe fulladna az egész. Az egyeztetés legalapvetőbb aspektusait vizsgálom csak, így a mondaton belüli egyeztetést (mondatrészek között), illetve a "mondaton kívüli" egyeztetést (lineáris kohézió). Igaz, pontos nyelvtani definíció szerint egyeztetésnek csak az elsőt nevezzük, amely része a lineáris kohéziónak, mely az utóbbi neve (és a szövegfolytonosságot biztosítja az utalásrendszerrel, hiányokkal, kapcsolatokkal együtt); de a hozzászólások során mindkét jelenségre használjuk az egyeztetés szót.
Az állítmány és az alany ragozását egyeztessük, a birtokost a birtokkal, az állandó határozókat az igével, egyeseket és többeseket, igeragozást stb. A lineáris kohézió jelenségköréből a téma-réma egyeztetésnél, az utalószavak egységességénél szokás egyeztetést emlegetni. Itt is egyszerű a képlet: azt kell alkalmazni, ami logikailag jön. Vagyis közelre mutató névmások összessége szintén közelre mutató névmás, de többes számban (ez meg ez az ezek); távolra mutató névmással jelölt katafora (előremutatás) után közelre mutató névmás jöhet.

A lineáris kohézió biztosítja a szövegfolytonosságot, vagyis azt, hogy az adott mondat a szövegbe beszerkesztett. (A másik rész meg azt, hogy önmagában megszerkesztett.) Amit említettem, azok közül először téma-réma kettős jöjjön. Téma: ismert elem, réma: új információelem. Minez pár mondaton belül érvényes csak, általában két mondatot néznek ilyenkor. Ami az első mondatban réma, az a kötvetkezőben téma lesz, de lehet mellette réma is, ami meg a következőben... A téma határozott névelőt kap, a réma általában határozatlant. Ez gyakran hiba, ezért felhívom minden TSZ figyelmét arra, hogy új elemet nem vezethet be ok nélkül határozott névelővel. Kivételt képeznek az "A fiú futott." jellegű első mondatok, ahol a fiú egyfajta téma, bár az olvasó még nem találkozott vele. Ugyanígy nem szükséges szimbólumokat, ismert tényeket rémaként kezelni.

A következő a névmások. Ezek az utalás eszközei (a ragozások, határozók, közőszók, utalószók mellett). Háromféle utalás van a szövegben: előre~ (katafora), hátra~ (anafora), ki~ (a beszédhelyzetre; deixis). Az egyeztetés abból áll, hogy ezeknek egységet kell alkotniuk, tehát nem utalhatunk vissza valamire, ami még nem jelent meg, ahogy nem utalhatunk előre valamire, ami az adott rész mögött van. A kiutalást sem szabad felelőtlenül használni, mert az mindig az adott beszédhelyzetre utal ki a szövegből, azaz túlmutat rajta. Az, hogy én itt írom ezt, kiutalás, de ugyanezt nem teheti meg a TSZ egy E/3.-as múlt idejű elbeszélés közben (csak úgy, hogy XY ott írta azt, amit).
Az utalások fontos eleme még az utalószavak, kötőszavak rendszere is. Alárendelő összetett mondatokban utalószó és kötszó van, bár nem mindig jelölt mindkettő. Ezek segítségével lehet tájékozódni vesszők területén is. Kötőszavak a mellérendelő mondatok között is vannak, ott ők a fontosabbak.

A következő elem az ellipszis, vagyis hiány. Már sokszor utaltam rá, mivel gyakran megesik, hogy említett elemet kihagyunk a mondatból, nem ismételünk. Szóismétlések elkerülésének legjobb eszköze a hiányos mondat, de a végtelenségig nem szabad alkalmazni. Csak.

Végül, de nem utolsósorban a szórend. Ez a hangsúlyozás szempontjából fontos. A magyarban a hangsúly az állítmány (általában ige) előtti elemre esik (ha ilyen nincs, akkor értelemszerűen az első elemre), ezért nagyon fontos a szórend, hiszen egy pici változás is okozhat értelmi torzulást. És fontos tudni, mi az állítmány (névszói, névszói-igei állítmányok). Igaz, ez már már kívül esik az egyeztetésen, de fontos, és itt tárgyaltam.
Most jöjjön a logikai egyeztetés, vagyis a történet. Erről nem sok szót ejtenk, lényegében az utalások helyes alkalmazásáról van szó. Vissza nem utalhatunk olyanra, ami nem jelent meg, előre meg olyanra, ami nem fog megjelenni. Ugyanígy nem használhatunk témaként rémát és fordítva. Nem egyeztethetünk másik mondat alanyával állítmányt, ha az nem közös (és egyeztetni kell, ha az). A megfelelő összetett mondatot kell használni a kifejtésekhez (alárendelő, ha egy mondatrészt "magyarázunk"; mellérendelő, ha a két tagmondat egyenlő, és a köztük lévő viszony a fontos). Ez egyértelműnek tűnik, de ezzel van a legtöbb baj.

7. Cím

A cím... ebből érettségiztem (írásbeli). :) Nem akarom ama négy oldalt újfent prezentálni, nem is szükséges. A címet mindenki ismeri, mivel kötelezően kitöltendő mező írás beküldésekor. Gyakran megesik, hogy egy műnek nincs címe (ez lehet tudatos elem is), de általában van (minden más esetben, mikor nincs). A jó cím figyelemfelkeltő, ugyanakkor összefoglaló, a globális kohézió része (mint minden más), reprezentálja az adott művet, beleillik, ugyanakkor kiugrik. A cím minden esetben a szöveg szerves részét képezi, erre pedig leginkább a kispróza, főleg az egypercesek világítanak rá. Egy példa: Örkény egyik művét elemeztük (volna) nyelvtan órán, mikoris a tanárnő rémülten vette észre, hogy a fénymásoló elromlott, és a kiadott lapokon a novella utolsó sora nem látszik. Azonban minden más megvolt, címmel együtt - hát nekiültünk, hogy kitaláljuk, mi a vége. A cím jelenléte elsődleges fontosságú volt, különben sosem járunk sikerrel. (Ha valaki szeretné eljátszani: A megváltó című Örkény műről volt szó.) Ez a furcsa eset is bizonyítja, hogy a cím fontos, és a novella része (ezt nem győzöm hangsúlyozni). Utólag megváltoztatható, átírható, de elsinkófálni nem lehet.

Szabály nincs rá, de vannak tanácsok, mit ne tegyünk címbe. Például döglött halat, hehe... (Aki nem érti a poént, tanuljon fuvolázni.) Három ponttal zárni nem szerencsés, illetve túl hosszú címet adni úgyszintén nem jó. A túl rövid is lehet probléma, de az kevésbé okoz problémát. A lényeg a csattanósság, címben is. Ha a cím "lelövi" a poént, nem baj, de nem mindig használ (például viccekben). Átértelmezheti az egész művet is, azonban arra mindig ügyelni kell, nehogy túlmisztifikáljuk a címet (vagy nehogy egyszerűen értelmetlen legyen). A sok írásjel sem tesz jót, zárójelet lehetőleg ne használjunk, inkább írjunk alcímet. Kivételt képeznek az "El(ő)döntő" szerkezető kifejezések. Ami nagyon fontos: cím végén sosincs pont! Felkiáltójel vagy kérdőjel lehet, de pont sosem. Ez az egyetlen szabály (de ezt mindenki ismeri... elméletben).

8. Besorolás

Ez kemény dió, minden besorolás-rendszerről nem is beszélnék, maradok a Karcolatnál. Nálunk a következő kategóriák élnek: egyperces, fantasy, horror, sci-fi, egyéb, gondolatok, regényrészlet. Eme csoportokba kell besorolni egy művet. Elméletben korhatár nincs az oldalon, a klasszikusan "18+" műveket azért jelezzük. Ilyenből nem sok van, a továbbiakban sem szeretnénk, ha elárasztanák a honlapot, így csak módjával.

A lehetséges kategóriák széles választéka zavarba ejtheti a TSZ-t, de nem olyan bonyolult a dolog. Regényrészletet, illetve bármilyen nagyobb mű részletét célszerű a "regényrészlet" címszó alá tenni. Minden más a neki legjobban megfelelő kategóriába tartozzék, de ehhez nem kell egyetemi végzettség. Nem szúrunk le senkit azért, mert a története nem "sci-fi", hanem például "űrfantasy" (ide szokták sorolni a Dűnét, a Star Warsot, többek között), de mégis a sci-fi kategóriát bővítette vele. Egyszerű szempontok alapján a további kategóriák így oszthatók fel:

- fantasy: minden, ami fantázia, vagyis csodás elemek jelennek meg benne. Így a mese, a mítoszok és legendák (a mondákról nem is beszélve) szintén e kategória tagjai lehetnek, bár a fantasy ezeket elméletben nem tartalmazza. Ez nem érdekes, besorolható ide nyugodtan. A klasszikus hősfantasytól (varázslókkal, sárkányokkal, barbárokkal, amazonokkal, manókkal, kalandorokkal és egyéb kellékekel) kezdve az urban fantasyig bezárólag bármi jöhet ide.

- sci-fi: science-fiction, vagyis tudományos fantasztikum. Elméletben tehát a tudományos megalapozottság ugyanolyan fontos, mint a fikció, azonban ez a gyakorlatban a legritkább esetben érvényesül. Mindent ide lehet ömleszteni, amiben megjelenik az űr, a csillagok, a bolygóközi utazás, a Földön kívüli világ. Általában ez alapján szokták elkülöníteni a fantasytól: a sci-fi az űr, és a Föld modern; a fantasy egy képzeletbeli földihez hasonló világ, gyakran középkori technikai fejlettséggel. Így a steampunk vagy az urban fantasy írások besorolása kérdéses. Persze ha oda lenne írva, hogy kérem alássan, ez steampunk, az meg urban fantasy, egyértelmű lenne, hogy egyik a sci-fibe, a másik a fantasyban tartozik, de nincs ott. Így mindenki nézzen utána, mit is írt. (Aki erre nem képes, az tanuljon fuvolázni.)

- horror: bármi borzongató. Ez nem vérfröcsögést jelent, egy darabolós írás, amiben legalább ötven hullát név szerint kiemel a TSZ nem neveznék horrornak, ha nincs benne a legfontosabb elem: a borzongatás. Illetve az olvasó részéről a borzongás. Tehát csak a nettó vérmennyiség alapján nem lehet megítélni, hogy a mű horrornak vagy másnak számít-e, de az igaz, hogy a borzasztó képsorok gyakran vértől iszamosak. De egy heroikus fantasy írásban ugyanúgy lehet minden második sorban egy-egy levágott fej, mégsem lesz horror. A lényeg az olvasóból kiváltott rettegés, nem a vámpírok nyálelválasztásának beindítása.

- gondolatok: csapongó gondolatok, bele a vakvilágba. Gyakran filozófiai írások, de lehetnek egyszerű elmélkedések a TSZ szerint fontos (vagy épp eszébe ötlött) kérdésekről. Ez egy képlékeny kategróia, gyakran átsoroltatjuk a blogba az ide beküldött írásokat, ha túl sok személyes jelleget fedezünk fel benne. Van, hogy nem... Itt az irodalmi érték számít. A szöveg irodalmi értéke pedig a szerkesztő lustaságán vagy feledékenységén alapul, ugyanis ha nem akarja, esetleg elfelejti átsoroltatni az írást, marad a gondolatok között.

- egypercesek: nem keverendő össze az egy perc alatt elolvasható, illetve megírható történetekkel! Nem egyperces hosszúságú művek kerülnek ide, hanem egypercesek. Rövidpróza speciális ága, parabolisztikus, ironikus, groteszk műfajánál fogva. Pár sortól két-három oldalig terjed. Lényege, hogy az írótól a minimális közlést, a befogadótól a maximális nyitottságot követeli. Örkény után szabadon, mondhatnánk, hiszen az ő nevéhez fűződik a megnevezés. Speciális rövidtörténet, azaz nem csak rövid, hanem minimalista, több jelentésréteget épít egymásra. Egyszerűen megfogalmazva: egy bonyolult vicc. A csattanó elidegeníthetetlen jellemzője, mindig kell a végére. Rövidtörténetek is jöhetnek (angolul short-stroy, ha valaki a magyar nevet nem tudná, bár ez egy magyar portál), bár azok részben különböznek ettől. (Erről valahol volt egy értekezésem. Valami hozzászólásban. Google előnyben.)

- egyéb: ide jön minden más. Azok is, amikről mi sem tudtuk megállapítani, mi. Kivétel a versek, hiszen azt nem fogad az oldal.

Apropó versek: nem vagyunk líraellenesek. Igazából igen, de ez részletkérdés. Versbetét lehet a szövegben, de ne halajda meg az egész tíz százalékát. Azonban nem fog senki karakterszámolgatásba kezdeni egy disztichonban írt sírfelirat hatására, még akkor sem, ha alig fél oldal maga a mű. Azonban az öncélú verselgetést nem nézzük jó szemmel, tehát ne lírázzanak sokat a szereplők. Rengeteg más oldal van, ahol a verseket szívesen fogadják, mi nem tartozunk közéjük. Van fórumuk, van blog is, oda mehetnek, de a novellák közé, értelemszerűen, novellákat várunk. Ugyanez vonatkozik a regényekre is, kérjük, senki ne tegye fel a nagyregényét! Se részekre osztva, se egyben, mert ez nem regényportál. Részletek jöhetnek, hiszen arra van az a kategória, de nem kell az egészet megosztani. Ha valakit ama kis részlet alapján érdekel, vegye fel a kapcsolatot a szerzővel, a többinek meg úgysem számít. Viszont a szerkesztők munkáját megnehezíti, ha látnak egy "Sötét árnyak, 30. fejezet" című munkát az elfogadásra várók között (és kénytelenek hozzá elolvasni az előző huszonkilencet).

A kisebbepika (bár ilyen fogalom nincs, de így nevezem a kis- és középepikát együtt) meg a líra után a drámáról nem beszéltem. Elméletben ezt fogadjuk, bár kevés dráma érkezett eddig hozzánk, talán azért, mert az rendkívül bonyolult műnem, és tényleg csak a legjobbak tudják. Ezenfelül egy dráma lehet prózai vagy verses formában is, utóbbit nem fogadjuk, hiszen verses (itt látszik, hogy mennyire részletkérdés, hogy líraellenesek vagyunk). Va rá ellenpélda is, de az olyan, hogy nem mondhattunk nemet. Prózai formában írt dráma talán ha egy van az oldalon, de erre nem vennék mérget - mindenesetre az ellen nincs formai kifogás. Viszont kivételesen nehéz megírni, így továbbra is ellenjavallom kezdők számára. Egyfelvonásost támogatnék, ha valaki mégis drámaírásra adná a fejét, mert abban a terjdelemben gyorsan kiderül, ki ért hozzá, ki nem. Drámaportálok is vannak (ahol fogadnak verseket ott boldogok a drámától is), de míg kifejezetten verses honlaporól már hallottam, drámára specializálódott amatőr oldalról még nem olvastam. Üdvözítő lenne, ha legalább egy Karcolat színvonalú drámaportál indulna amatőrök és fiatalok részére, de a szerkesztőgárda helyében nem lennék, mivel idegölő munkájuk lenne (bár olvastam ez ügyben kezdeményezést, de szerintem az sem az amatőröket pártolja, csak a fiatalokat).

9. Káromkodások

Kényes kérdés, elismerem. Van, aki a kiskorúakat védi, van, aki a józízlést, mások a realitást. Elméletben semmilyen szabály nincs a káromkodás használata ellen, a modern irodalom is előszeretettel él vele. (Ezt azért nem kell bemutatnom, ha jól sejtem...) Azonban ez egy nyitott honlap, bárki regisztrálhat, így védenünk kell a kiskorúakat is.

A káromkodásokat nem korlátozzuk, azt sem éri hátrány, aki él velük. Azonban arra mindenki ügyeljen, hogy ne nyakra-főre anyázzon, és a "wazze" nem kötőszó, ahogy a többi sem. Csak mértékkel, lehetőleg karakterjellemzéshez eszközként használva alkalmazza a TSZ. Ennél fogva a narrációból gyakorta hiányzik a durva beszéd, inkább a párbeszédekben jelenik meg. E/1.-es elbeszélés esetén megjelenet a narrációban is, ez szokott gondot okozni. Főleg, ha nem szükséges a használata, hiszen megoldható bármi mással is. Ilyenkor komoly súrlódások léphetnek fel a szerző és a szerkesztő között; ez ellen nincs mit tenni. Az is egy jellemzés, hogy valaki káromkodik, mint a kocsis, de ilyen elbeszélőt senki sem szeretne látni, halljuk eleget az utcán. Épp ezért azt javaslom a TSZ-nek, hogy ne nagyon alkalmazza a durva nyelvezetet. Ez csak javaslat, aki okkal és ésszel képes használni, annak szabad a pálya.

Ha már káromkodások (a magyar rendkívül gazdag erős kifejezésekben, világelsők vagyunk): vannak különféle kifejezések. Vicces, durva, hétköznapi, elcsépelt, régies stb. Bármelyik használható, de mivel magát a káromkodást is a realitás, a jobb jellemzés miatt alkalmazza a TSZ, a megszólaló közegének megfelelő formát kell kiválasztania. Vagyis egy XXI. századi lakótelepi suttyó ne a fűzfánfütyülő rézangyalát emlegesse, ugyanígy Kolombusz Amerika felfedezésekor nem azt kiáltotta, hogy "Atomzsír, India!".

10. Helyesírás

Nem azért került leghátulra, mert a legkevésbé érdekes, hanem mert ehhez van a legtöbb segédlet. Ott a beépített ellenőrőző programok hada. Ott a szótárok garmadája. Mert sokan csak a regiszteres részt tudják használni, a szabályzatot átlapozzák. Ott az iskola nevű műintézmény. Kalandra fel! (Aki még így is menthetetlen, az tanuljon fuvolázni.)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

h, 2009-02-16 20:08 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Hosszú, tudom. Helyesírásilag hibás, mert NotePad-ben írtam, tudom. Majd javítom, lassan, de biztosan. Lesz második rész is (Lábatlan GyÍK), azokkal a részekkel, amik ebből kimaradtak. Mi legyen abban? A nevekről írok, az biztos. És még? Mi maradt ki? (Kérdem azoktól, akik végigolvassák.) Vagy mi nem világos... esetleg mi kíván több kifejtést?
(Ja, a fuvolásokkal semmi bajom, bár én csak furulyázni tanultam régebben. Ez is egy művészeti ág, amihez jó ujjak kellenek. Azt meg mégsem mondhattam, hogy tanuljon orogonálni, mert a TSZ beállít egy Sztálin-orgonával, aztán bemutatja a zenetudását.)
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

h, 2009-02-16 21:18 Mickey Long

Mickey Long képe

Ez nagyon jó! Sokat segített!
( Nem tud valaki egy eladó, használt fuvolát? )
---
"A valóság az, amit a tudatod azzá tesz." /Morpheus/

h, 2009-02-16 21:25 isslac

isslac képe

:D

EK: DINKA, James, itt van a beszólogatós EK! Mondtuk, hogy tud ilyet :P

----------------------------------------------------------------
Akkor kell szeretnünk valakit amíg él,nem pedig amikor már halott...
www.darkisland.gportal.hu ( itt ismoon néven vagyok)

cs, 2009-02-19 22:49 hohanni

hohanni képe

Szia! Nem tudom, hogy aktuális e még a kérdésed, de ha igen, akkor a www.vatera.hu -n nézd meg sztem. Én is fuvolázok és én is ott vettem egy Trevor James-et elég jó áron.

p, 2009-02-20 09:07 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Szerintem csak viccnek szánta. :)
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

sze, 2009-02-18 13:10 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Még jó, hogy nem írtad a fuvola helyett az oboát! :D Az lett volna még csak félreérthető! :D Bár, az is egy igen egyedi művészeti ág. ;)
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

sze, 2009-02-18 14:11 bellamaria

bellamaria képe

Nekem is ez jutott eszembe, nemhiába (:büszke: ) anyja fia :lol: , csak te szókimondóbb vagy

k, 2009-02-17 05:59 Valentina (nem ellenőrzött)

Ezer hála és köszönet Dóri! Ma kinyomtatom és ez lesz a Bibliám :-)

...találkozunk a Titkok Városában...

k, 2009-02-17 08:35 Creideiki

Creideiki képe

Szerintem az írás, semmi esetre sem a beszéd egy fajtája. Sokkal inkább mellérendelt fogalmak: az írás és beszéd is a kommunikáció egy-egy fajtája.
-----------------------------------------------------------------
http://creideiki.sfblogs.net

k, 2009-02-17 08:41 Eve Rigel

Eve Rigel képe

Tg feltette a felső szalagmenüre a cikket, mostantól ott is elérhető.

k, 2009-02-17 09:28 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Á, végre már azt is tudom, mik voltak az Iliászban azok a fura nyilas karakterek! Nagyon jó!
Azért kicsit értetlenkednék (tudom, tudom, fuvola, de csak gitárom van), a nézőpontváltásos résznél, tegyük fel hogy van két szereplőnk, akik végig nagyrészt együtt vannak, akkor ismerhetjük mindkettőnek a gondolatvilágát? Mondjuk egy hosszam, minimum 25k-s karakterszám mellett.
________
"Csak szídj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szídd a hazád. Szídd a világot."

k, 2009-02-17 12:11 hazmat

hazmat képe

"Mikor indokolt a nézőpontváltás? Ha más váltással i társul, például karakterváltással, időugrással stb. Vagyis mikor nem a nézőpont változik, hanem a beszélő, vagy az elbeszélői helyzet - és ennek eszköze csak a nézőpont megváltozása."

Ismerhetjük mid két karakternek a gondolatvilágát, de külön bekezdésben ;)

°°°°°°°°°°°°°
– A szállító magányos profi. A szuperjárgányán hibátlanul, időre házhoz szállítja, amit rábíztak, majd elporzik. ”The Transporter, Jason Statham”

k, 2009-02-17 12:35 raves domar

raves domar képe

Tapasztalatom szerint az olvasó rühelli a nézőpontváltást egy fejezeten belül. Megzavarja, kizökkenti. Az írónak sem kényelmes.

____________________________________________________
raves.sfblogs.net

k, 2009-02-17 19:02 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

Teljesen egyetértek.
___________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

k, 2009-02-17 13:32 Creideiki

Creideiki képe

Ha egyszerre szerepelnek a történetben, akkor nehézkes a dolog. Szerintem.
-----------------------------------------------------------------
http://creideiki.sfblogs.net

k, 2009-02-17 13:40 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Hm, köszi a magyarázatokat, legalább már értem, hogyan lehetne. Hát, én is inkább az egy "gondolkodó" szereplő felé hajolnék, először talán megtanulok egy szálon írni, csak utána kavarok :) esetleg.
________
"Csak szídj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szídd a hazád. Szídd a világot."

k, 2009-02-17 14:08 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Hogy fürge, az talán túlzás. Eltartott egy jó darabig, míg a végére jutottam. :) Ellenben tagadhatatlanul hasznos. :)
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

sze, 2009-02-18 13:05 Maggoth

Maggoth képe

- Maggoth
Ez egy remek és szép cikk, élvezettel olvastam végig, noha sok benne az
ismétlés - ˝Aki nem érti, tanuljon fuvolázni˝ :D
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

sze, 2009-02-18 15:25 Crystalheart

Crystalheart képe

Huhh, ez kimerítő írás! :D Dicséretet érdemelsz érte. Én meg maradok mindenben a ráérzésnél, nyelvtanból is mindig úgy voltam ötös. Viszont itt is jegyzeteltem ;]
__________
 
     A hosszabb szövegegységeknek jót tett volna a bekezdés NBSP-kkel, de hát megértem, macerás. :) (Nem tud valaki erre egy jó VBasic scriptet? a Word VB-hez bazira nem értek, pedig megkönnyítené a dolgomat.)
 
Én már Word '97 óta úgy használom a gondolatjelet, hogy kétszer egymás után lenyomom a kötőjelet és kész. Ezt egészen Word 2003-ig be kellett állítani az autoformban, de az új, 2007-es verzióban alapértelmezett automatikus formázás. Na, ugyehogyugye. ;]
 
Biztos mindig van a gondolatjel előtt és után is szóköz? Sor elején nemnagyon - meg amit írtál később, hogy nem akarod összezavarni az olvasót, ha pl. vessző követi. De a gondolatjel előtt vagy után sincs mindig, pl. "elő- vagy utótag". Ezektől függetlenül persze érvényes, amit írtál, de a "mindig" és a sosincs" önmagukban túl kizáróak. :D
 
"de az oldal úgysem jeleníti meg a különbséget" - Ezt hogyan érted? o.O
 
Elírások/elgépelések, amiket találtam, hogy segítsek a majdani javításban: "Egyszerűbbe", "Rövidítsek", "eg bekezdést", "magyaul", "némafil", "váltással i társul", "mikora TSZ", "Álatlában", "gramadája",
___________
 
Áh, amit a regényem elején csináltam, azt cliffhangernek nevezik? Jó tudni. :D Remélem, nem balul sült el, valahogy nincs kedvem Dél-Amerikába menni.

sze, 2009-02-18 15:49 Eve Rigel

Eve Rigel képe

"Én már Word '97 óta úgy használom a gondolatjelet, hogy kétszer egymás után lenyomom a kötőjelet és kész. Ezt egészen Word 2003-ig be kellett állítani az autoformban, de az új, 2007-es verzióban alapértelmezett automatikus formázás. Na, ugyehogyugye. ;]"
Én nem dicsekednék azzal, hogy nem gondolatjelet használtam, hanem két kötőjelet! Ez trehány munka.
Dobtunk innen már vissza hasonló módszerrel beküldött műveket. Ráadásul a kiadók szerkesztői az első után szóba sem állnak az emberrel.
2007-es Wordben is ugyanúgy kell gondolatjelhez jutni: ctrl és a minusz jel lenyomása.
Viszont a többségnek még csak a 2003-as van.

sze, 2009-02-18 17:11 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Szerintem ő úgy értette, hogy ha két kötőjelet ír egymás után, akkor a word automatikusan átváltja azt gondolatjellé. Ezért írta, hogy "Word 2003-ig be kellett állítani az autoformban".
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

sze, 2009-02-18 17:39 Eve Rigel

Eve Rigel képe

Kipróbáltam 2007-ben. Nem váltja át. Ott a két kötőjel kis szünettel.

sze, 2009-02-18 19:33 Crystalheart

Crystalheart képe

Akkor megjegyezte volna a beállításaimat? Érdekes, mert máshol nem. (Más gépére még nem installáltam 2007-et.) Akkor azta bekezdést kéretik tárgytalannak tekinteni :) Mondjuk nekem két - egyszerűbb, mint a CTRL+-

cs, 2009-02-19 16:10 Crystalheart

Crystalheart képe

Tudom már, miért írtam, mire is emlékeztem én haloványan.
http://office.microsoft.com/hu-hu/word/HA102100871038.aspx?pid=CH1006262...
 
Eszerint is van egy ilyen lehetőség - ami eddig, ha jól emlékszem, nem vala - és ez be is volt kapcsolva eddig minden W2007-ben, amiben néztem. Viszont: ha az automatikus javításvól (másik beállítási fül) kiveszem az általam korábban beszerkesztett és telepítéskor megjegyzett minimakrót (azaz hogy minden esetben csináljon --ből gondolatjelet), akkor nem működik, pipálhatok én akármit. Ez egy bug lenne? Vagy az én gépem vacakol? (Másnál hogy müxik?) Érdekes. Mindegy, visszaírtam a minimakrót. :D

cs, 2009-02-19 17:14 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Ezt írta a belinkelt oldal: "Ha két kötőjelet ír be, de nem szúr be eléjük szóközt, a program (a magyar nyelvben nem használatos) hosszú gondolatjellé (—) alakítja a kötőjeleket."
"magyar nyelvben nem használatos" :?: Hm...ez új! Ezek szerint nem használjuk? Pedig úgy rémlik, már többször is leírtam. Hogy mi vannak? 8O
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

cs, 2009-02-19 17:43 Crystalheart

Crystalheart képe

Hát a nyelvtant inkább hagyd a helyesírási szótárra, ne a Word súgó fordítóira :D Egyébként Dóra említi a cikkben a lelőhelyet benne, 263. (Pl.: angol—magyar szótár) Szó mi szó, nem túl közismert, és lustaságból el szokták mismásolni...

p, 2009-02-20 14:47 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Elírásokat javítom, kösz. ;)
Behúzásokhoz nem értek (NotePad is tudja? és hogy?), de majd csinálok vele valamit.
Gondolatjel előtt és mögött mindig van szóköz (kivétel tapadó írásjelek - de az egy kettes szint). Ez szabály, drága. Sor elején is. Csak ott nyomtatásban inkább behúzást használnak. Az "elő- és utótag" példát nem értem (ez kötőjel...). Ha nincs szóköze, akkor nem gontolatjel, azt nagykötőjelnek nevezik (ezért kell megkülönböztetni).
A másik kérdés: ööö... megnézem, mire írtam ezt (lehet, hogy átírás után benne maradt valami).
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

p, 2009-02-20 15:08 Crystalheart

Crystalheart képe

Óh, hogy a behúzás szóköznek számít? Ezt eddig senki sem mondta konkrétan. :D De ha így, akkor így. Végülis, régen a nyomdákban biztos az volt...
 
Az "elő- és utótag"-nál elnéztem, kötőjelet akartam. Még szerencse, hogy nem én írok GYÍKot. :P (Meg hogy nem vezetek autót.) Naszóval, ha ilyet írunk, ott a kötőjel után bizony szóköz van, csak ezért említettem.
 
Azt a félmondatot meg a kötőjelre és gondolatjelre írtad, hogy "az oldal úgysem jeleníti meg a különbséget", én meg nem értem, miért ne jelenítené?
 
Behúzást ilyen webes felületen én egyféleképpen tudok gyártani, ha a bekezdések elé teszek néhány NBSP (Non-Break SPace) karaktert, és úgy kopizom be. Ez mindenféle szövegszerkesztőben megy, a Start menü/Minden program/Kellékek-beli Karaktertáblán megtalálod, egy üres karakter. Ugye ez az a szóköz, amit % elé is betesznek, itt nincs sortörés; viszont másik előnye, hogy a fórummotor nem moderálja ki automatikusan, mint a sok sima space-t egymás mellett. :) Így csinálok behúzásokat az írásaimhoz is, mindenhol van előtte 5 db nbsp. (És erre kérdeztem, hogy nem ismer valaki rá egy jó VisualBasic scriptet, ami automatizálná a dolgot? Így a bekezdések számával egyenes arányban nő a szöszölés... :\ )

p, 2009-02-20 15:27 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Közben javítottam. 3 nbsp nem volt elég, most megnézem öttel is. ;) Megnéztem, se hárommal, se öttel, se sima szóközökkel nem csinál semmit. :(
Nos, a kötőjelet hivatalosan kötéshez használjuk, az ilyen esetekben elválasztásjelről beszélünk (azt hiszem, ez a pontos kifejezés itt is). Az is "kötőjel", csak mögötte mindig van szóköz. :) Ezt javítani fogom.
Vagy megy a kettesbe. :)
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

p, 2009-02-20 18:26 Crystalheart

Crystalheart képe

Jaj-jaj, na jól van, én már csak unicode karakterekben gondolkodom (ha tovább jártam volna IK-ra, szerintem már a hexadecimális kódnál tartanék), és ha az ugyanaz... :D
 
Na jó, azt nem értem, a "behúzás" miért nem működik nálad, én vagy egy éve így használom. A hsz-okba az üres sorokat is egy db. NBSP-vel csinálom. Géptől függetlenül működnie kell. Ha Wordbe illeszted be a szöveget, és ott a láthatatlan karaktereket is megjeleníted, az NBSP kis körök formájában lesz látható, úgy le tudod ellenőrizni, hogy jó-e. A lényeg, hogy a karaktertáblából közvetlenül másold a szövegszerkesztőbe a karaktert, aztán a szövegszerkesztőből másold ki és illeszd be a helyére a szöveget; vagy eleve itt a webes szerkesztőablakba illesszed be az NBSP-t. Biztos jó karaktert próbálsz, kiírja a nevét? :D Nézd meg az egyik novellámat, ott hogyan van - ti tudjátok szerkeszteni is, nem? Mindenesetre hasznos tud lenni, míg nem lesz egyszer erre is egy fejlesztés.

p, 2009-02-20 18:38 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Azt csináltam. Tudom én alkalmazni (mintha lenne is róla pár szavam), csak nem értem, miért nem húzza be. Próbálozom még egy darabig.
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

v, 2009-03-01 17:54 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Hát, mivel böngészője válogatja, hogy mit hogyan jelenít meg, történt némi változás a formában. A behúzásokat Eve megcsinálta, de csak IE-ben és Operán látszottak rendesen, az alapértelmezett FF mást mutatott. Ezért kiszedtem őket, és telenyomtam üres sorokkal. De a behúzásokért Eve-nek tessék kezet csókolni, még akkor is, ha most már nem látszanak! ;) Többszörösen is megérdemli.
Lehet, hogy még lesz változtatás, de már én kezdem unni. :)
(EK: agyal...)
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

v, 2009-03-01 21:14 Crystalheart

Crystalheart képe

A rövidítéseknél bent maradt egy behúzás, ha jól látom.
Mindenesetre fölöttébb érdekes jelenség ez a behúzástalanság, mármint hogy meg sem lehet oldani. :D

h, 2009-03-02 21:00 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Fölöttébb érdekes, hogy nekem FF-ben nem jelzi azt a bent maradt behúzást.
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

h, 2009-03-02 21:03 Eve Rigel

Eve Rigel képe

Mert már javítottam közben. :P

sze, 2009-03-25 13:17 Demetria Blacksmith

Demetria Blacksmith képe

Kinyomtattam... sok :D
~~~~~***~~~~~***~~~~~***~~~~~***~~~~~~
Ne járj olyan orvoshoz, akinek a rendelőjében
pusztulnak a virágok!

h, 2009-04-27 05:42 AvatáR

AvatáR képe

Lyézus Mária mennyi szabály!
:(
én meg csak írok és írok...

-
"Én a Hit Embere vagyok Jack, míg maga a Tudományoké.Azt hiszi véletlenül kerültünk ide?
A Végzet hozott mindannyiunkat erre a Szigetre! OKKAL vagyunk itt!"
-John Locke. LOST. 1.Évad

h, 2009-04-27 17:18 Bloody Dora

Bloody Dora képe

HTML-összeférhetelenség miatt nem látszott a szöveg egy része, de javítottam, most látszik. Idéző- és zárójelek résznél volt ez. Most érdekes izék lettek bent, ugyanis a lúdlábat, ha relációjelekkel írja az ember, kénytelen plusz szóközöket betenni, különben valami történik, és a szöveg nem lesz látható. Ugyanígy a kúpos zárójeleket is kénytelen voltm fordítva írni, mint ahogy értelmes lenne (vagyis záró van elöl és a nyitó hátul), ugyanezen okból kifolyólag. Viszont új szabály (illetve félig új): ezeket netes írásmű esetén ne alkalmazza senki, mert olyanok történnek, amit ő biztosan nem akar! :)
(EK: sufni. Hja, sufni-tuning. De készült a kettedik rész, csak azért néztem át.)
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

sze, 2009-04-29 15:00 Demetria Blacksmith

Demetria Blacksmith képe

Oké. Hülyén fog hangzani, de muszáj. Olvastam már egy párat, de meg kell kérdeznem:
Hogy kell Szinopszist írni? Mi az, ami kihagyhatatlan belőle? Mire ügyeljek a megírásakor?
Előtte, vagy utána érdemes írni?

~~~~~***~~~~~***~~~~~***~~~~~***~~~~~~
Ha szemmel mindent el lehetne intézni, az utcákon csak halottak, és terhes nők lennének.

sze, 2009-04-29 15:41 Eve Rigel

Eve Rigel képe

Az 5. feladatnál ott van a szinopszisírás módja. Az elemzéseknél pedig láthatod a többiek hibáit, abból tanulhatsz.
http://karcolat.hu/node/4878

sze, 2009-04-29 15:44 Demetria Blacksmith

Demetria Blacksmith képe

Nagyon szépen köszönöm, Eve kedves :)
~~~~~***~~~~~***~~~~~***~~~~~***~~~~~~
Ha szemmel mindent el lehetne intézni, az utcákon csak halottak, és terhes nők lennének.

sze, 2009-04-29 19:00 Tom Attorney

Örök hálám illeti Dorát, amiért ezeket így összeszedte, és leírta, bár szerencsére nem mondott mindenhol újat. :)

Lenne egy kérdésem a narrációval kapcsolatban, és remélem, hogy nem tették még fel előttem (50-szer). Szóval, ha a nézőpont E/3., de a főszereplő gondolatait, érzéseit is megismerjük, és az főszereplő által meghatározott szűrőn át olvassuk a történetet, attól az még egy külső nézőpont, viszont nem omnipotens, igaz? (Jó ez a szó, már egészen beépült az agyamba, hála az irodalomóráknak. Köszönöm irodalomórák! :D)

Még egy kérdés: Olyan is van, hogy egy külső nézőpontú elbeszélő valamit "tud" és valamit "nem tud", pedig tényleg külső, s nem az egyik szereplő nézőpontja, viszont nem omnipotens? Vagy ez hülyeség? :)

Remélem azért érthető voltam.

-----------------------

"Neked csak arról kell döntened, mihez kezdj az idővel, amely megadatik." - Gandalf
"A képzelet fontosabb, mint a tudás." - Albert Einstein

cs, 2009-04-30 20:22 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Örök hála a szerdának. Aki kitalálta, el kellett volna földelni... Mindenki aktív ezen a napon, én meg reggel nyolctól este nyolcig az egyetemen kuksolok, óráról ki, órára be. (Na jó, csak három órám van: állatélettan A gyakorlat, immunológia gyakorlat és humánbiológia gyakorlat. 8-14; 14-16; 16-20)
Narráció (ó, mondtam már, hogy készül a GYÍK2?): első kérdés: igen. Illetve nem, ez nem kifejezettn külső, inkább belső nézópont, viszont E/3.-as elbeszélés. Hiszen csak azt látod, a szereplő mit gondolt (vagyis hogyan látta a történteket). Ilyen pl. Julius Caesar önéletrajza, ha jól emlékszem.
A második: ez egy külső nézőpnt, valóban. Ő a klasszikus narrátor. Ha korlátozott a belelátási képessége, akkor nem lehet omnipotens (bár tekinthető annak, ha csak a huszadrangú mellékszereplők gondolatait nem látja). Ez pl. akkor jön elő, ha egy klasszikus külső nézőpont van, meséli a történetet, de pl. a főszereplő fejébe belelát - és csak az övébe. Ez nehéz, nagy a kísértés, hogy átcsusszanjon egy másik szereplő gondolataiba is. Itt pontosan meghatározott szabályok kellenek, amiket végig meg kell tartani a történet során (vagyis ha két szereplőnek látjuk a gondolatait, akkor annak a két szereplőnek mindig, de a többieknek sosem).
Remélem, én is érthető voltam. :)
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

cs, 2009-04-30 20:52 Tom Attorney

Áh, kösz, értem. Amúgy tudom, hogy nem tartom be a központozás szabályait ezekben a kommentekben (ez nem is magyar szó), legalábbis a vesszőkre nem mindig figyelek oda. :)

Azt hiszem, majdnem teljesen értelek, csak azt nem tudom, hogy a saját regényemben (aminek 36,7%-a javítandó) vajon inkább egy belső vagy egy külső nézőpont(hoz konvergál) a narrátori nézőpont. Erre a kérdésre nem neked kell választ adnod, bár még régebben küldtem be egy részletet, de azt már rendesen kielemezted és véleményezted (ide ugye nem kell vessző, mert ugyanaz a tárgy?). :)

-----------------------

"Neked csak arról kell döntened, mihez kezdj az idővel, amely megadatik." - Gandalf
"A képzelet fontosabb, mint a tudás." - Albert Einstein

cs, 2009-04-30 20:57 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Jaham, oda nem kell. :)
Nézd, igazából hótmindegy, hová konvergál a narrátori nézőpont (ha nagyon XX. századi akarnál lenni, a nullához konvergálna), a lényeg az, hogy vagy tudjon mindent, vagy csak egy fickó fejébe lásson (lehetőleg), vagy senkiébe (de az uncsi). Ezek szép, diszkrét kategóriák, könynen kezelhetőek.
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

p, 2009-05-01 20:29 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Csakhogy az nem az írástechnika köre - márpedig az írástechnikai részben másról nem igazán lehet szó. Ez csak a tanulható fele a dolgoknak, az eszköztár. A vászon készen van, az ecseteket be kell szerezni, én meg leírtam, hogy kell kört rajzolni - a többi a festő dolga. A kettes szint, bárhogy is nézzük, nem az én asztalom. Legfeljebb rajzszakkörös foglalkozás-vezető vagyok, még csak nem is rajztanár, ezért nincs jogom olyat mondani, hogy "helyes írás", elbírálni meg még kevésbé. (Az idézőjel mindössze a fogalom összekapcsolásra szolgál, illetve idézlek Téged - nem átvitt értelmet jelöl, és nem is kicsinyítem a gondolatot.)
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

szo, 2009-05-02 07:40 Obb_régi

TSZ!

Nos... izé... na ja
Szóval, lőne itten pár segítségre váró kérdésem. Oszt nem ám elárulni, hogy érdeklődtem itten, mert még valakinek az a gaz, galád gondolata támad, hogy ez itt most nagyon nekiállt érdeklődni a formalitások iránt.
Nos... ha gondolatot idézek:
1 "Aludnom kellene - gondolta."
2 "Aludnom kellene" - gondolta.
*
Valamint, ha bővítem a kommentet:
3 "Aludnom kellene - gondolta, s közben az állát vakargatta."
4 "Aludnom kellene" - gondolta, s közben az állát vakargatta.
*
És, ha közbevetem a kommentet:
5 "Aludnom kellene - gondolta -, de már késő."
6 "Aludnom kellene" - gondolta -, "de már késő."
*
Egyszerűbb lett volna azt megkérdeznem, hogy a idézőjelen belül van e a narrátori komi, és bővítésnél is marad e, valamint mi a helyzet a közbevetettel. De jobb ez így példákkal, hátha mást is érdekel.
Előre is köszönöm az instrukciókat:
Obb
EK: POSTA - ne má, most adjam fel postán?
-----
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

szo, 2009-05-02 10:42 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

Nem igazán tudok elképzelni olyan szituációt, ahol idézőjelet és gondolatjelet lehet keverni. Ezt a narrátor mondja, hogy épp mit gondol a szereplő? Mert akkor lehet kötőjellel, mintha párbeszéd volna:
- Aludnom kellene - gondolta -, de már késő.
Avagy lehet idézőjellel is, ha kerülni akarod a párbeszédszerű megoldást:
Hősünk nagyot nyújtózkodott. "Aludnom kellene" - gondolta -, "de már késő."
De ezt nem javaslom, mert akkor már illendőbb, ha nem adod a szájába a gondolatot (zavaróan kilóg a szövegből). Tehát:
Hősünk nagyot nyújtózkodott. Úgy gondolta, aludnia kellene, de már késő.
A másik, amit el tudok képzelni, hogy ha valaki mástól idéz a szereplő (vagy a narrátor?), akkor helyénvaló az idézőjel... de hogy kerül oda komment? Ha pedig szereplő beszél, és úgy idéz valakit, mondjuk egy híres embert, akkor felesleges az idézőjel.
Szóval kicsit részletesebben el kéne mondani a körülményeket.
___________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

szo, 2009-05-02 10:55 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Lehet, hogy valami olyasmi problémája van, hogy hogyan különböztesse meg egy íráson belül a párbeszédet és a szereplők ki nem mondott gondolatait. Erre akarta megoldásnak az idézőjelek használatát, amikor csak a gondolatokat írja le, és ekkor jött fel a narráció problémája. Tehát képzelj el pl. egy párbeszédet két ember között, miközben az egyik szereplő ki nem mondott gondolatiat is megjeleníti a szerző. Szerintem valami ilyesmi probléma állhat a háttérben.
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

szo, 2009-05-02 11:05 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

Ekkor csak azt a részt kell idézőjelbe rakni, ami a gondolatról szól (tehát a kommentet nem!) - de jobb alternatíva, ha dőlt betűvel jelöli.
Mindkét esetben pedig elég néhány nagyon ritka (pl. legelső) esetben kommentezni, hogy gondolatról van szó, utána az már feleslegessé válik.
De a legjobb, ha a narrátor mondja a gondolatot (A szereplő azt gondolta, hogy aludnia kellene, stb.), kivéve, ha a stílus megköveteli a "kimondott" (idézőjeles/gondolatjeles/kommentezett) gondolatot.
Tehát: ha ragaszkodsz ehhez a formához(stílusfüggő), akkor csak a szereplő által gondolt dolgok legyenek idézőjelben (vagy dőlten), a narrátori komment ne!
Tehát a helyes megoldások: 2, 4, 6.
De kérdezzük meg Dórit is, ő nem csak okosabb, de szebb is. :D
___________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

szo, 2009-05-02 11:13 Sütiszörny

Sütiszörny képe

"De kérdezzük meg Dórit is, ő nem csak okosabb, de szebb is."
Egyet kell, hogy értsek. :D
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

szo, 2009-05-02 13:28 Obb_régi

Köszönöm!
Jelen pillanatban, az a gondom, hogy én is ez szerint alkalmaztam, a Késő bánatban(2, 4, 6), viszont Blade azt írta, hogy illenők lenne átolvasni a Gyík-ot. Megtettem újra, de nem derült ki számomra a helyes séma, és most újra írtam, de nem szeretném úgy beküldeni, hogy ebben is oly sokat hibázzak formai téren, mint szoktam - de ez titkos info (hallgatni róla!).
-----
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

szo, 2009-05-02 19:23 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Norbi jól válaszolt, nekem már csak bólogatni maradt időm. :)
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok - aki okosabb és szebb is. :D

szo, 2009-05-02 19:28 Obb_régi

Csak csendben, titokban: megköszön.
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

cs, 2011-04-21 21:41 voogergo

voogergo képe

Én gondolatok terén mindig a Dosztojevszkij regény mintáját követtem (igen kevés olyan mű van, amely ennél több gondolatot szerepeltet), viszont ő pont az 1.3.5. variációt alkalmazza.

http://mek.niif.hu/00300/00370/html/01.htm

(pl: 6. bekezdés)

Akkor most a fordítás a hibás, vagy ti tudjátok rosszul, vagy esetleg mindkét forma elfogadott?

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://voogergo.wordpress.com/

szo, 2011-04-23 09:11 Obb_régi

Jelenlegi tudásom alapján azt kell mondjam, hogy igen, de helyzetfüggő az alkalmazásuk (bár a nyelvi szemináriumokon inkább a túlélésre játszottam), különben zavaróvá vállhat, Hrabalnál még különbeket is láttam, lényeg, hogy inkább az olvasót segítsük, mint ellene dolgozzunk.

szo, 2011-04-23 14:38 voogergo

voogergo képe

Értem. Köszi! :)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://voogergo.wordpress.com/

h, 2009-05-04 16:27 Tom Attorney

Ezekkel a gondolatokkal mindig bajban vagyok.

Itt nem szó szerint idézünk:
A titok nyitja az ősi írásban rejlik, gondolta a régész.
Ilyet ugye lehet?

Amikor szóról szóra leírunk egy gondolatot, akkor én általában dőlt betűt használok, vagyis:
Most mihez kezdjek?
A probléma nem ez, hanem a komment.

Ha E/3-ban írom, akkor egyrészt kell-e mindig új sor? Sok helyen láttam, hogy nem volt. Van olyan helyzet, amikor logikusnak is tűnik. A másik pedig, hogy gondolatjellel választom el, de mi van akkor, ha annyira lázadó vagyok, és úgy láttam több helyen, hogy vesszőt használok:

Most mihez kezdjek? - gondolta Józsi.
Itt a vessző nem túl helyénvaló így:
Most mihez kezdjek?, gondolta Józsi.
Pedig láttam már ilyet, igaz, fordításban (angolról).

Mi a helyzet akkor, ha folytatni akarom a gondolatot? Akkor teszek egy gondolatjelet, és folytatom? Ha pedig utána megszólal az illető, akkor az már ezek szerint mindenképpen új sorba kerül?

A gondolatok jelölésére vannak kötött szabályok egyébként azon kívül, hogy meg kell őket különböztetni a többi szövegrésztől?

Ha E/1-ben írom, akkor gondolom, megint más a helyzet, mert ott minden narrátori komment egyben gondolat (a főszereplő gondolata), kivéve, ha az illető gondolatolvasó, de az már más tészta...

Bocsi a sok gondolkodásért. :)

-----------------------

"Neked csak arról kell döntened, mihez kezdj az idővel, amely megadatik." - Gandalf
"A képzelet fontosabb, mint a tudás." - Albert Einstein

h, 2009-05-04 17:00 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Ööö... központozásos cikk? Vagy abban ez nincs benne? (Túl régen olvastam.)
Nos, a magyar helyesírás nem használja azokat a szépségeket, amiket az angol. Ez evidens. Ergó a fordítások az esetek 50%-ában téves útra visznek (főleg, ha nem túl jó a fordítás - jelentem, láttam a kiemeletnél rosszabbat is). Mert a fordító vagy ismerte a magyar szabályokat, vagy nem.
A függő beszéd az egyételmű. Úgy kell írni, ahogy a példában ott van. Szórendileg is variálhatod, így marad.
A gondolatok közlése. Ez színtiszta központozási kérdés, vagyis a gondolatot egyszerűen meg kell különböztetni a kimondott szavaktól (pl. dőlt, vagy idézőjelek), a többi tiszta sor. Azt a vesszőset sürgősen felejtsd el, az az angol helyesírás. Plusz ott sem mindig, szeretik ők is a gondolatjeleket. Emlékeim szerint a függő beszédnél variál, hogy melyiket használják, mert ez ott változó.
Látható ezek alapján, hogy egy sor. Nem kell agyontördelni. Ha folytatni akarod a gondolatsort, akkor folytatod.
A központozás sok gondolt okoz - gondolta Dóra. - Lehet, bele kéne venni a GYÍK2-be is.
Ha utána megszólal, akkor ugyanígy, csak elhagyod a "némasági jelzőt", vagyis a gondolatot megkülönböztető jelzést.
A központozás sok gondolt okoz - gondolta Dóra. - Hát, majd válaszolok ezekre a GYÍK2-ben.
Nem feltétlenül kell új sor, többek között azért sem, mert gyorsan össze lehet vele keverni az olvasót.
" – Te, lenne pár kérdésem! - mondta Tom, majd átnyújtott egy listát. – Mi a véleményed?
A központozás sok gondot okoz – gondolta Dora.
– Hát, majd válaszolok ezekre is a GYÍK2-ben!"
Na, ki mondott és mit? Főleg, ha nincs komment, mert minek. Itt speciel lehet tudni, kié a válasz, de ez sem egyértelmű. (Nem akarod megírni, ha már szóba került? Az eleje megvan, meg a tartalomjegyzék, hogy miről kell még szólnia. Épp a tulajdonnevek helyesírásánál tartok.)
Gondolatok jelölése: kötött szabály nincs, csak pulcsi. Ha azt rájuk húzod, akkor biztosan megkülönbözteted őket a többitől. Helyzete válogatja, hogy idézőjel, félkövér, kombóban... az idézőjel a hagyományos, de én is láttam már (főleg angol szövegekben) a dőltbetűzést. Komolyan mondom, hogy helyzete válogatja, mert lehet, hogy van egy "flashback" (visszaemlékezés), amit gyakran dőltbetűznek. Egy ilyenben egy gondolat nem szerencsés újabb dőlt betűvel, mert orra esnek a betűk. :) Dekurziválni (van ilyen szó? most lett) meg nem jó ötlet, az a kiemelés jele. Ahogy egyéb kiemelés is lehet dőlt betűs. Ilyenkor a gondolatokat célszerű ezektől is elválasztani, vagyis idézőjelezni. Plusz ha sok gondolat van, azokat is célszerű idézőjellel ellárni, mert olcsóbb, mint végig megdönteni. (Tristram Shandy - például. Szép nyitó jelent.)
Na ja, az E/1. az más tészta. Különösen az E/1.-ben elmondott cselekvések, amiktől a falra tudok mászni. ("Ezeket gondoltam végig magamban, majd megigazítottam a ruhámat.")
Még valamit? :D
EK: parti. Hmmm... Itt?
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

sze, 2009-05-06 19:03 Tom Attorney

Hmm... Köszi szépen, akkor a vesszőt kidobom az ablakon, úgyis épp elég van belőlük. :)

Az új sor problémáját arra értettem, hogy ha a narrátori szöveget megszakítja egy gondolat, akkor annak mindenképpen új sorba kell kerülnie?

A gondolatnál is kell ezekszerint gondolatjel (de hülyén hangzik ez a kérdés :D)?

- Te meg mit keresel itt? - vetette oda az ork. a megszólaláskor kell
- Ez meg mit keres itt? - gondolta magában az ork. akkor itt is (az elején)?
Vagyis nem:
Ez meg mit keres itt? - gondolta magában az ork. ?

Most már ígérem, abbahagyom a kérdezgetést! :)

-----------------------

"Neked csak arról kell döntened, mihez kezdj az idővel, amely megadatik." - Gandalf
"A képzelet fontosabb, mint a tudás." - Albert Einstein

p, 2009-05-08 16:23 Bloody Dora

Bloody Dora képe

A narrátori szöveg nem feltétlenül kell új sorba, van a Karcolaton is sok példa arra, hogy egy odavetett gondolat állhat a narráció közepén is. Ilyenkor nem kell gondolatjellel kezdeni, és általában nincs is kommentje. Pl.:
"Elment felderíteni az erdőt. Remélte, hogy a fák között nem lel senkit, de az ellenség veszett horda hírében állt. Az ilyenektől minden kitelik. A fák között esélye sem lehet, ha íjászaik vannak. Az egyik fenyő lábánál ott állt Shag. Ez meg mit keres itt? Nem mehetett oda, a parancs szigorúan megtiltotta, hogy szóba álljon vele."
Ugyanitt akár be is teheted azt a kommentet, hogy "gondolta az ork". Viszont, ha új sorba írod, akkor kell gondolatjel mellé. És akkor illik kitenni a komentet is.
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

h, 2009-05-18 11:27 Obb_régi

Nos, most azt szeretném megkérdezni én, mint word-ben író, hogy megírom egyes részeit dőlt betűvel, más részeit vastag betűvel, majd bevitel után azok eltűnnek. Mi a teendő, hogyan tudom újra dőlté és vastaggá változtatni az írás azon részeit?
Előre is köszönet annak aki tudja.
Obb
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

h, 2009-05-18 11:36 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

html-kódokkal.
<i>dőlt szöveg</i>
<b>vastag szöveg</b>
Ezeket bizony be kell írnod, ha szöveghűen szeretnéd ide felrakni, mivel a word-formázásokat nehézkes a vágólapra másolni, és emiatt azok elvésznek.
___________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

h, 2009-05-18 12:01 Obb_régi

Köszönöm, kezdem vágni, tehát beillesztem a szöveget és a dőlt elé és után beütöm és akkor újra dőlté válik? Ez király sikerült is.
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

h, 2009-05-18 12:08 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

Ne felejts el lezárni! Tehát <i> a nyitó, és perjeles, azaz </i> a záró változata. Ha nem zárod le, végigfut a szövegen, és a legvégéig dőlt (vagy vastag) lesz!
___________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

h, 2009-05-18 11:37 gwalker

gwalker képe

Az engedélyezett HTML kódokkal tudod ezeket dőltté, ill. vastaggá tenni. Ezt úgy éred el, hogy a szövegrész elé kacsacsőrök közé <> egy b,(old) illetve i,(talic) BB kódot írsz. Lezárni ugyanígy tudod, csak kell egy /-jel a b, ill. az i elé. Amikor hozzászólást írsz, akkor a beviteli ablak végén találsz egy kis segítséget - beviteli forma súgó résznél.
------------------
gwalker.sfblogs.net
------------------
Hot sun, global fun
Needed action, start to run.

h, 2009-05-18 12:09 Obb_régi

Húha, valamit elvasok, Egyik írásomnál kipróbáltam, szerkesztés, az első mondat előtt és után beraktam a HTLM-et de az egész szöveget dőlt betűzte, mit cseszek el? Megvan a perjelet kihagytam, oké! Köszönöm.
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

sze, 2009-05-20 21:25 Tom Attorney

Jó, hogy nem kell mindjárt az objektum-orientált programozás rejtelmeibe is belemélyedned ahhoz, hogy feltölthess egy írást... :)

-----------------------

"Neked csak arról kell döntened, mihez kezdj az idővel, amely megadatik." - Gandalf
"A képzelet fontosabb, mint a tudás." - Albert Einstein

p, 2009-05-22 11:19 Obb_régi

Nos.. én az örök kérdező. De ha nem kérdezek akkor hülyén halok meg (lehet, hogy így is),
ha beküldtem egy írást, és utólag rájövök, hogy van benne egy hiba (bizti több is) akkor már csak akkor tudom javítani ha kijön, vagy megtalálhatom valahol, és tudom javítani?
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

p, 2009-05-22 11:34 Crystalheart

Crystalheart képe

Ha beküldés után megjegyzed az írásod linkjét (lehet, hogy a böbngésződ előzményeiben még megtalálod, így néz ki kb.: http://karcolat.hu/node/#### , a "####" helyén egy négyjegyű számmal. Azaz már ekkor is a végleges linket kapja. Nekem most egy frissen beküldött cuccra 6573, valszeg neked is akörül van. (Vagy megkérdezel egy szerkesztőt, mi a linkje.) A saját írásaidat eléred így, a más várólistás cuccait természetesen nem. Ha megvan, ugyanúgy kezelheted, mint egy másik írást. Én itt Operában be sem zárom általában, míg ki nem kerül, hátha eszembe jut még valami javítanivaló... Eszembe szokott :D

De miért itt kérdezted?

p, 2009-05-22 11:37 Obb_régi

Hát mer beküldtem utána néztem a wördösömet és észrevettem egy központozásit.
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

p, 2009-05-22 11:43 Crystalheart

Crystalheart képe

Már úgy értem, miért ehhez a cikkhez? Ez itt írástechnika, ezt a kérdést általában a Segítség cikkhez szoktuk.

p, 2009-05-22 11:41 Obb_régi

Hú király vagy meg is találtam, és javítani is tudtam.
Köszi.
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

k, 2010-01-19 11:52 Artair McKnight

Artair McKnight képe

Nemrég vitába keveredtem valakivel, aki szerint nem vagyok tisztában az anyanyelvemmel... mert nem teszek pontot a Mr, Ms és Mrs után. Én viszont úgy tudom, hogy a britek nem rakják ki oda a pontot, csak az amerikaiak. A magyar szabályok szerint pedig mindkettő elfogadott. De azt észrevettem, hogy a régi angol regények fordításaiban mindig ott van a pont. Eddig csak az őrülten híres Harry P. sorozatban láttam pont nélkül. Még Neil Gaiman Csillagporában is ott voltak a pontok... Szóval akkor most mi van? :S Mert én már jó ideje nem teszek pontokat, hiszen a briteket favorizálom. (És általában Nagy-Britanniában játszódnak a történeteim, ahogy a készülődő regényem is.) Jó lesz ez így? Vagy írhatom át... -.-

k, 2010-01-19 11:57 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

Én is előzetesen utánanéztem, hogy a britek nem raknak pontot, az amerikaiak igen, de aztán a szerkesztő szólt, hogy inkább tegyek pontot. Úgy tippelem, Mo.-n bár mindkettő elfogadott, a pontos változat jobban kedvelt.

_____________________________________________________________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

k, 2010-01-19 12:07 Artair McKnight

Artair McKnight képe

Köszi! Kár, hogy már annyira a szívemhez nőtt a pont nélküli változat. :D

k, 2010-01-19 14:07 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Kövezzetek meg, de az angol tankönyvemben (brit angol) pontokkal írták... Szerintem ők sincsenek tisztában a saját szabályaikkal.

_____________________
Dr. Bloody Dora

k, 2010-01-19 16:08 Artair McKnight

Artair McKnight képe

Hm... ezzel most már véglegesen meggyőztél, hogy a biztonság kedvéért kirakjam a pontokat. :D A magyarok úgyis főleg úgy írják. Persze a novelláimat hagyom a régi módon... De a regényt nem ártana "pontosítani" (ez most pont jó szó rá :P).

k, 2010-01-19 16:56 Urbatorium

Urbatorium képe

"Nemrég vitába keveredtem valakivel, aki szerint nem vagyok tisztában az anyanyelvemmel... mert nem teszek pontot a Mr, Ms és Mrs után"

Mindenesetre üsd le azt, aki szerint az ilyenek helyesírása a magyar nyelvtan része.

*****

Az egyetlen igaz tanulás: a lényünkben szunnyadó tudás tevékennyé ébresztése.

Weöres Sándor

k, 2010-01-19 17:05 Muraközy Konrád (nem ellenőrzött)

Nyelvtannácik mindenütt akadnak... iagazd van, leütni őket oszt jól van :)

p, 2010-04-23 21:27 Venetrius

Tudom gáz, de csak most találtam rá erre a csodálatos irományra, hála érte!

Egyébként nem ismer valaki egy jó fuvola tanárt? :) 

p, 2010-04-23 21:31 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Nem gáz, jobb későn, mint soha.

Fuvolában: http://fuvola.lap.hu/#b20884727 :)

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2010-07-01 21:19 KRONAUTA

Kérdés: az angol nevek magyar ragokkal hogyan működnek? William-é vagy Williamé?

cs, 2010-07-01 21:31 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

Kiejtés szerint, mintha magyar lenne. Tehát Williamé. Ha az utolsó hangot nem ejtik, kötőjellel, pl. Anette-é ("anetté"). (A h hang itt kivétel lehet, gondolj pl. Kossuthra.) Valamint ügyelj rá, hogy a magánhangzók, amik toldalékra megnyúlnak, azok az idegen neveknél is megnyúlnak, tehát Flo -> Flónak (o-ó), Barcelona -> Barcelonába (a-á), Vincente -> Vincentét (e-é) (itt a kiejtés: "vinszente", ragozva "vinszentét").

Azokat a szabályokat kövesd, amik magyarban a nevekre / régies családnevekre vonatkozik.

 

_____________________________________________________________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

p, 2010-07-02 12:17 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Amúgy ez a GYÍK2-ben lesz benne, ha egyszer elkészül. :)

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2010-12-09 11:01 Bloody Dora

Bloody Dora képe

GYÍK frissült, kedvenc földimalacunk cikke bekerült a központozáshoz.

_____________________
Dr. Bloody Dora

k, 2012-07-17 12:10 Dana

Dana képe

Kérdésem lenne vesszőhasználattal kapcsolatban (sajnos mindig írás közben akadok el, most csak megpróbálom reprodukálni): 

Kovács Béla ügyvezető igazgatóval beszélgettünk

Kovács Béla ügyvezető igazgató elmondta

Kovács Bélával, az ügyvezető igazgatóval beszélgettünk

az ügyvezető igazgatóval, Kovács Bélával beszélgettünk

Kovács Béla, a zöld inges mérnök, megfordult

Kovács Béla, gyárunk ügyvezetője elmondta

Kovács Béla, a zöld inges, megfordult

Mikor kell és mikor nem kell ilyen szituációkban vesszőt kitenni? Előre is köszönöm a választ.

Ha az MHSZ-nek van vonatkozó, alapos paragrafusa, természetesen szívesen áttanulmányozom - csak milyen címszó alatt keressem? 

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

k, 2012-07-17 15:01 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Sok címszó alatt. :) Leginkább az értelmezőt ajánlom figyelmedbe, ott van ennek a kérdéskörnek a legtöbb része. Este összeszedem, oké? :)

_____________________
Dr. Bloody Dora

k, 2012-07-17 18:03 Dana

Dana képe

Craz egy "oktassunk nyelvtant humorosan" szösszenet keretében tulajdonképpen alátámasztotta, hogy az elképzeléseim - egy kivétellel: Béla, a zöld inges, megfordult --> helyesen: Béla, a zöld inges megfordult - helyesek. Ennek ellenére ha van rá kapacitásod, szívesen venném, hiszen másnak is hasznos lehet.

A fő kérdés tulajdonképpen az, hogy mikor kell:

- nulla

- egy

- esetleg két vessző (vagy ez utóbbi csak közbeékelésnél fordul elő?).

Köszönöm.  

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

k, 2012-07-17 21:08 craz

craz képe

 Akkor végülis eltaláltam (nem a vaddisznyót), hogy hová kell rakni? :)

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

k, 2012-07-17 21:25 Dana

Dana képe

Én hiszek Neked! :-) Majd Dóra tanárnő alátámaszt, vagy megcáfol, ha lesz ideje!

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

k, 2012-07-17 15:18 craz

craz képe

 Bizony jó, hogy rákérdeztél, mert az MHSZ-nek, azaz a Magyar Hinvédelmi Szövetségnek igenis van vonatkozó, sőt alapos paralelog... paralelepi... parafrá... parafakuss... pamparapampara... paragrafusa.

A keresett idézet megtalálható az MHSZ Sporlővő Egyesülete Grimoárjában, valamint annak tágabb értelmezése Tóth Dezső csatlakozó blogbejegyzésében, melyből emitt idézek:

" Bélával tegnap kimentünk a régi MHSZ lőtérre, kipróbálni a házilag átalakított sörétes puskámat. Az ojjektum' északkeleti csücskében könnyű volt a bejutás, mert ott jobban hámlott a vasbeton kerítés, megfelelő fogódzókat és lyukakat biztosítva az átmászáshoz. Az, hogy Béla mégis fejre esett, csak a VBK-nak köszönhető (VBK - vörösboroskóla), mellyel még indulás előtt megacélozta elhatározását.

Azért az útra is hozott magával, sőt mivel tíz perc alatt odaértünk, még maradt is a négy flakonból kettő. Az meg jó lesz célzóvíznek úgyis.

Szerencsére a baleset következtében a szeszesital nem sérült meg, mert Béla nem arra esett.

Rövid séta után felfedeztük a hátsó betonfalnál két drótot, ami annó a futócéllövészeti vaddisznyót tekergette.

- Na, ez pont jó is lesz - örültem meg -, hisz a sörétesem úgyis vadászfegyver. Már csak egy kallódó vaddisznyót kell találnunk - lelkesítettem Bélát, aki erre rögvest keresni indult.

Erre ki is neveztem ügylevezető igazgatónak.

Tehát:

1, A vaddisznyóról Béla ügylevezető igazgatóval beszélgettem.

2. Béla ügylevezető igazgató elmondta, hogy nem talált vaddisznyót, amikor visszajött.

3. Bélával, az ügylevezető igazgatóval beszélgettem erről, de aki eddig jól figyelt, az már tuggya.

4. Az ügylevezető igazgatóval, Bélával beszélgettem erről, ha mégse lenne világos.

5. Béla, a zöld inges ügylevezető igazgató megfordult, majd széttárta karját, mert nem lelt vaddisznyót. Se pakundeklit, se kartont, se faroslemezest.

6. Béla, a keresés levezetője elmondta, hogy nincs disznyó.

7. Béla, a zöld inges megfordult, majd mondtam neki, hogy megvan a megoldás, mert az is megfordult (a fejemben).

 

Tehát a sikertelen ügylevezetés miatt Bélát lefokoztam igazgatói mivoltából, majd elmagyarááztam neki, hogy ha leveszi az ingét, és maga után lebegtetve végigszalad a drótok mellett, az már majdnem pont olyan, mint a vaddisznyó.

Úgy is lett.

Úgy is tett.

Az első lövés (és Béla szív- és gatyaszaggató ordítása (ja, nem, az a sörét vót)) után igazat adtam Bélának, mert mégis kell az a célzóvíz. Vagy VBK."

 

Remélem tuttam segíteni.

 

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

k, 2012-07-17 16:57 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Nekem is ez a jelentése ugrott be először az MHSZ-nek. :D

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

sze, 2012-07-18 15:48 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Eért hívják a nevezett Szabályzatot Akh.-nak, ez a hivatalos rövidítése. :)

_____________________
Dr. Bloody Dora

k, 2012-07-17 18:05 Dana

Dana képe

Tökéletes, köszönöm. Így biztosabban megjegyzi az ember lánya... :-) 

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

k, 2014-04-29 23:19 Sekszpir Aladár

Nagyon hasznos, főleg a központozásról szóló rész. Igyekszem alkalmazni, de a biztonság kedvéért veszek egy fuvolát.

sze, 2014-04-30 10:02 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Aladár? És mi van kedves testvéreddel, Vilmossal? Rég hallottam róla.

_____________________
Dr. Bloody Dora

sze, 2014-04-30 17:21 Sekszpir Aladár

Visszavonultan él féltestvérünkkel, Mihállyal.

cs, 2014-10-30 14:53 Skarlso

Nem tudom mi a doglott hal referencia. :( Akkor most menjek fuvolazni? :( De hat, tudod milyen rohadt nehez az? :D Inkabb szeretnek megtanualni jol irni. :)

cs, 2014-10-30 15:22 Ovidius

Ovidius képe

Skarlso...
MAC-ot használsz?...

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

cs, 2014-10-30 15:26 Skarlso

Nem. Miert?

cs, 2014-10-30 15:28 Ovidius

Ovidius képe

"Nem tudom mi a doglott hal referencia. :( Akkor most menjek fuvolazni? :( De hat, tudod milyen rohadt nehez az? :D Inkabb szeretnek megtanualni jol irni. :)"

Egy irodalmi felületen az ilyen szövegmegjelenítés eleve romboló... :D Ezt a gondolatot jókedvű, baráti módon küldeném...

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

cs, 2014-10-30 15:32 Skarlso

Huh? Mi, melyik resze?

cs, 2014-10-30 15:33 Ovidius

Ovidius képe

Mondjuk az ékezetek hiánya...

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

cs, 2014-10-30 16:01 Skarlso

Bakker. Igazad van. Három éve élek Angliában, és programozó vagyok. Utoljára, tán 7-8 éve használtam magyar billentyűzetet. :-) Szóval, őszintén mondom neked, fel sem tűnt. :-) Bocsánat. Javítom. Egyéb proléma? :)